Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-19 / 6. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesfí ádié-mhsorttartalmazza

Otv**nhatodik éviolyara. 6. szám. __________Szombat, 1Ö35. janofir 19,

KOMÁROM LAPOK

POLITIKAI LAP

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 K5, félévre 40 KC, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 borona.

Felelős

Alapította: TUBA JANOS.

főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAK AN Y A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

POLITIKAI SZEMLE

Új Európa felé.

Komárom, január 18.

Az európai közvélemény még mindig a Saar-vidéki népszavazás hatása alatt áll és el lehet mondani, hogy annak eredményét még a hűvös Anglia is örömujjongva rogadta, mert egy igen nagy’ és fenyegető veszedelmet látott elmúlni Európa szívéből. Amint Chamberlain, a volt külügyminiszter kifejezte, sem Anglia, sem Amerika nem tűrték volna, hogy Németország területét megcsonkítsák és a a Saar területet esetleg feldarabolják. Viszont a német Führer nyilatkozata. hogy' semmi területei nem kíván vissza a németség Franciaország részéről, igen mély benyomást tett mindenütt és ha még ezek után is kételkedik Franciaország a német közeledés komolyságában, akkor ezt csak beteges diplomáciai tünetnek lehetne tartani. A közeledés azonban minden körülmények között meg fog történni és ez lesz a Saar-kérdésnek az első és a legnagyobb eredménye a gyakorlatban. De Franciaország is megnyugodhatik, hogy Clemenceau állítása a Saar területen élő másfélszázezer franciáról, egyike volt a legnagyobb történeti és mellékesen földrajzi tévedéseknek, amelyek a francia népnél ma Is igen gyakoriak. Erről a kétezer francia szavazat meggyőzheti Franciaországot.

Más kérdés, hogy a római egyezmény milyen hatást tesz Németországra. Valószínű, hogy ehhez nem fog hozzájárulni és ez nagy csalódást fog kelteni úgy Olasz-, mint Franciaországra nézve. Ezt abból lehet következtetni, hogy a berlini lapok nem is titkolják Ausztriával szemben való szándékukat. Hetvenmillió német expanzióját nem szabad lebecsülni. Ez még propaganda nélkül is olyan nagy hatalmat jelent, amelynek ellenállni sem morális, sem politikai tekintetben sem lehet állandóan és folytonosan. Ha még egy gát épülne ki Ausztria mögött, amely gazdasági és politikai erejével támogatná a gyenge Ausztriát, akkor a római egyezménynek meglenne a gyakorlati eredménye. Ez a gát azonban már nincs meg. A római egy ezmény abban a percben akadémikus értékűvé válik, ha Németország nem garantálja Ausztria függetlenségét.

Erre pedig el kell készülni, amennyiben Lengy elország sem kívánt ebben az egyezményben résztvenni és amint Genfben kialakultak az események, a francia külügyminiszternek igen nagy fáradságába kerül lengyel kollégáját arról meggyőzni, hogy ez az egyez-Komárom, január 18.

Sziiassy Béla dr. szenátor a gazdák jövedelmi adójának helyes megállapításáért.

Sziiassy Béla dr., magyar nemzeti párti szenátor interpellációt intézett Trapl dr. pénzügyminiszterhez a gazdák jövedelmi adójának helyes megállapítása érdekében. Az interpelláló szenátor megállapítja, hogy a sztovenszkói adóigazgatóságok már évek óta olyan átalányok alapján vetik ki a kisgazdák jövedelemadóját, melyet maguk az adókivető hatóságok állapítanak meg anélkül, hogy valamely mezőgazdasági szakszervezetet az átalányok kiszámításánál megkérdeztek volna. .1 Szlovenszkón megállapított mezőgazdasági átalányok aránytalanul magasabbak, mint a történelmi országbeliéi. annak ellenére, hogy a szlovenszkói mezőgazdasági egyenes termékek: a gabonafélék, állatok árai s a melléktermékek: va j, tojás, gyümölcs slb. árai jóval alacsonyabbak s Szlovenszkón ez az áru a nehezebb piaci viszonyok miatt kedvezőtlenebbül is értékesíthető.

Az interpelláló szenátor felkéri a pénzügyminisztert, miszerint rendelje el, hegy a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóf-ág adjon utasítást az utója rendelt hatóságoknak, hogy adókörletenkint és községenkint külön-külön állapítsák meg u községi elöljáróságok bevonásával a termés és értékesítés adatait és ezek alapján pártatlan szakértők s a gazdasági egyesületek bevonásával számítsák ki a holdanként! bruttó átalányokat. Utasítsa a miniszter a szlovenszkói adókivető hatósáságokat, hogy szigorúan tartsák I** és alkalmazzák az egyenes adókról szóló törvény 21. §-ában foglalt intézkedéseket.

Csak január végén lesz minisztertanács.

Mint jeleztük, a kormánynak az volt a terve, hogy január első hetében fogja megtartani ebben az évben az első minisztertanácsol. Ez a minisztertanács azonban elmaradt és mint a Reichenberger Zeitung értesül, a miniszterek értekezleteiket csak a jövő héten kezdik meg s a minisztertanács ülése csak január hó utolsó napjaiban várható.

Az agrárpárt elhatározta, hogy ápr.

14-ére írják ki a választásokat.

Szenzációs politikai hírt közöl a Hospodársky Rozhled c. prágai lap, amely értesüléseit megbízható politikai körökben szokta szerezni. A táj) értesülése szerint az agrárpárt köz- I>onti végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén megállapodott a választások terminusában. Az agrárpárt döntése szerint a választások nem ősszel, hanem Izóra tavasszal, még húsáét előtt lesznek. Az őszi választásokról eddig megjelent híreknek az volt a célja, hogy a választások kiírása a pártokat készületlenül találja és ne tudjanak megfelelő agitációt kifejteni a rajtaütésszerűen kiírt választások előtt.

Az agrárpárt a választások kora tavasszal leendő kiírását azért tartja szükségesnek, mert a párt érdekének az felel meg legjobban. Sem a nyári, sem az őszi időszak nem alkalmas a választásokra, mert az agrárpárt tagjai ezekben az időkben el vannak foglalva Tavasszal kell tehát a választásokat kiírni és pedig olyan hónapiam, amikor megelőzhetik a katolikus kongresszust, amely a cseh néppártnak és szlovák néppártnak lesz seregszemléje és politikai tekintetben hatalmas agitáció! jelent az említett pártoknak. Ezeket a szempontokat

figyelembevéve, az agrárpárt úgy döntött, hogy legalkalmasabb az április hónap és a végrehajtóbizottság abban állapodott meg, hogy a választásokat husvéfot megelőző vasárnap, április t'i-ére írják ki. A hír nagy konsternációt idézett elő a koalíció köreiben.

Szociáldemokrata lapvélcmény a saari népszavazásról.

Mint köztudomású, a saari népszavazásban igen jelentékeny számban vettek részt a munkások, akik a német nemzeti érzés elszakíthatatlan szxmt kötelékének dokumentálására a Németországhoz való visszacsatolás mellett szavaztak. A népszavazással logialkozik a csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos közlönye, a Právo [Adu is, mely többek között azt ír ja, hogy a szavazás eredményéI az egész demokratikus és nevezetesen a szociáldemokrata világ fájdalmas csalódással fogadta. Számítottunk arra, hogy- a többség Hitler mellett lesz, de azt nem akartuk hinni, hogy Hitler a szavazatok kilenctized részét kap- I lassa. Azok a szavazatok, amelyek az eddigi állapotok fenntartása mellett, vagyis a népszavazásnak akkorra való elhalasztása érdekében foglaltak állást, amikor Németország mentesülni log a mai diktatúrától, elvesztek a horogkereszt uralmáért síkraszálló szavazatok áradatóban. A Franciaországhoz való csatlakozást kivánó sza» vázátok száma nevetségesen csekély roll— A saari népszavazásban nagy szerepet játszott — írja tovább a lap

a nemzeti összetartozás érzése, valamint az a megatásottság, amelyet a saarvidékiek a békeszerződések rendelkezéseiből kifolyólag éreztek. A nacionalista ideológusok újjonghatnak a jelenség fölött, hogy a saári nép a nemzeti egység érdekében ha kell, meg a Németországban dúló mostani igát is hajlandó magára vállalni. Igaz, a német nép ilyen!

Franciaország ugyan ezt tagadja, de az orosz helyzet, továbbá a lengyel-német megnemtámadási szerződés ezt igen is valószínűsíti. A középeurópai kiegyezés azonban nem képzelhető el máról holnapra, meri ennek hosszú útja van. Az ellentétek az államcsoportok közt igen nagyok, bár nem áthidalhatlanok. A magy ar kisebbséget mindebből csak egy dolog érdekli: és ez maga a kisebbségi kérdés, melynek az államok közeledésével új fejlődési korszaka kezdődik, iniut ezt már előzőleg Benes és a budapesti csehszlovák követ, Kobr nyilatkozataiból Is megállapíthattuk. Európa békéje nem képzelhető el anélkül, hogy minden államban megelégedett és jogaikban kielégített állampolgárok lakjanak, ezt a középeurópai rendezés tekintetében sem félretolni, sem befolyásától megfosztani nem lehet.

meny Lengyelországra nézve előnyös. Természetes, hogy ha Németország benn volna a népszövetségben, úgy teltetne diplomáciai eljárások hosszadalmas utjai nélkül a közvetlen meggyőzés segítségével tárgyalni efelől a nehéz kérdés felől, de így mégsem marad más hátra, mint a diplomáciai eljárás. Németország olyan hatalom. hogy arra nyomási gyakorolni nem lehet és minden azon fordul meg, hogyan tehet a római egyezményt a német külpolitika programjába beilleszteni.

Anglia minden körülmények közt azon van, hogy Némeiország újból lépjen be a népszövetségbe, mert csak így látja a leszerelési konferenciának gyakorlati sikerét és ebből a célból hajlandó lenne a versaillesi szerződés katonai záradékát teljesen törölni, ami a fegyverkezési egyenjogúságot je*’ lent éné Németországra nézve. Kérdés, hogy nem kerül-e ezzel kapcsolatosan elő a francia biztonság kérdése, amelyről Briand óta oly sokat beszéltek s amellyel szemben legújabban a németek is a saját biztonságukat hangoztatják. Kétségtelen tény az, hogy minden nemzetnek megvan a joga a biztonságra és az is való dolog, hogy a páriskörnyéki szerződések ebből a szempontból anakronizmusokat tartalmaznak, mert a legyőzött államok fegyverkezését megakadályozni akkor, amikor egész Európa fegyverkezik, már nem lehetséges.

A középeurópaí kérdéssel párhuzamosan a francia diplomácia ismét a keleti paktum tervét szorgalmazza, de Lengyelország és Németország annyival bizalmatlanabb ezzel szemben, mert időközben megtörtént a francia—orosz kibékülés és ezek a hatalmak talán nem is alaptalanul katonai konvenciókat gyanítanak e mögött.