Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-19 / 6. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesfí ádié-mhsorttartalmazza Otv**nhatodik éviolyara. 6. szám. __________Szombat, 1Ö35. janofir 19, KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 K5, félévre 40 KC, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 borona. Felelős Alapította: TUBA JANOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAK AN Y A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Új Európa felé. Komárom, január 18. Az európai közvélemény még mindig a Saar-vidéki népszavazás hatása alatt áll és el lehet mon­dani, hogy annak eredményét még a hűvös Anglia is örömujjongva rogadta, mert egy igen nagy’ és fe­nyegető veszedelmet látott elmúlni Európa szívéből. Amint Chamber­lain, a volt külügyminiszter kife­jezte, sem Anglia, sem Amerika nem tűrték volna, hogy Németor­szág területét megcsonkítsák és a a Saar területet esetleg feldarabol­ják. Viszont a német Führer nyi­latkozata. hogy' semmi területei nem kíván vissza a németség Fran­ciaország részéről, igen mély be­nyomást tett mindenütt és ha még ezek után is kételkedik Franciaor­szág a német közeledés komolysá­gában, akkor ezt csak beteges dip­lomáciai tünetnek lehetne tartani. A közeledés azonban minden kö­rülmények között meg fog történni és ez lesz a Saar-kérdésnek az első és a legnagyobb eredménye a gya­korlatban. De Franciaország is megnyugodhatik, hogy Clemen­­ceau állítása a Saar területen élő másfélszázezer franciáról, egyike volt a legnagyobb történeti és mel­lékesen földrajzi tévedéseknek, amelyek a francia népnél ma Is igen gyakoriak. Erről a kétezer francia szavazat meggyőzheti Franciaországot. Más kérdés, hogy a római egyez­mény milyen hatást tesz Német­országra. Valószínű, hogy ehhez nem fog hozzájárulni és ez nagy csalódást fog kelteni úgy Olasz-, mint Franciaországra nézve. Ezt abból lehet következtetni, hogy a berlini lapok nem is titkolják Ausztriával szemben való szándé­kukat. Hetvenmillió német expan­zióját nem szabad lebecsülni. Ez még propaganda nélkül is olyan nagy hatalmat jelent, amelynek el­lenállni sem morális, sem politi­kai tekintetben sem lehet állandó­an és folytonosan. Ha még egy gát épülne ki Ausztria mögött, amely gazdasági és politikai erejével tá­mogatná a gyenge Ausztriát, akkor a római egyezménynek meglenne a gyakorlati eredménye. Ez a gát azonban már nincs meg. A római egy ezmény abban a percben aka­démikus értékűvé válik, ha Német­ország nem garantálja Ausztria függetlenségét. Erre pedig el kell készülni, amennyiben Lengy elország sem kí­vánt ebben az egyezményben részt­­venni és amint Genfben kialakul­tak az események, a francia kül­ügyminiszternek igen nagy fárad­ságába kerül lengyel kollégáját arról meggyőzni, hogy ez az egyez-Komárom, január 18. Sziiassy Béla dr. szenátor a gazdák jövedelmi adójának helyes megállapításáért. Sziiassy Béla dr., magyar nemzeti párti szenátor interpellációt intézett Trapl dr. pénzügyminiszterhez a gaz­dák jövedelmi adójának helyes meg­állapítása érdekében. Az interpelláló szenátor megállapítja, hogy a sztoven­­szkói adóigazgatóságok már évek óta olyan átalányok alapján vetik ki a kisgazdák jövedelemadóját, melyet ma­guk az adókivető hatóságok állapíta­nak meg anélkül, hogy valamely me­zőgazdasági szakszervezetet az átalá­nyok kiszámításánál megkérdeztek vol­na. .1 Szlovenszkón megállapított me­zőgazdasági átalányok aránytalanul magasabbak, mint a történelmi or­szágbeliéi. annak ellenére, hogy a szlovenszkói mezőgazdasági egyenes termékek: a gabonafélék, állatok árai s a melléktermékek: va j, tojás, gyü­mölcs slb. árai jóval alacsonyabbak s Szlovenszkón ez az áru a nehezebb piaci viszonyok miatt kedvezőtleneb­bül is értékesíthető. Az interpelláló szenátor felkéri a pénzügyminisztert, miszerint rendelje el, hegy a pozsonyi vezérpénzügyigaz­­gatóf-ág adjon utasítást az utója ren­delt hatóságoknak, hogy adókörleten­­kint és községenkint külön-külön álla­pítsák meg u községi elöljáróságok bevonásával a termés és értékesítés adatait és ezek alapján pártatlan szak­értők s a gazdasági egyesületek bevo­násával számítsák ki a holdanként! bruttó átalányokat. Utasítsa a minisz­ter a szlovenszkói adókivető hatósá­­ságokat, hogy szigorúan tartsák I** és alkalmazzák az egyenes adókról szóló törvény 21. §-ában foglalt intézkedé­seket. Csak január végén lesz minisztertanács. Mint jeleztük, a kormánynak az volt a terve, hogy január első heté­ben fogja megtartani ebben az évben az első minisztertanácsol. Ez a mi­nisztertanács azonban elmaradt és mint a Reichenberger Zeitung értesül, a miniszterek értekezleteiket csak a jövő héten kezdik meg s a miniszterta­nács ülése csak január hó utolsó nap­jaiban várható. Az agrárpárt elhatározta, hogy ápr. 14-ére írják ki a választásokat. Szenzációs politikai hírt közöl a Hospodársky Rozhled c. prágai lap, amely értesüléseit megbízható politi­kai körökben szokta szerezni. A táj) értesülése szerint az agrárpárt köz- I>onti végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén megállapodott a választások ter­minusában. Az agrárpárt döntése sze­rint a választások nem ősszel, hanem Izóra tavasszal, még húsáét előtt lesz­nek. Az őszi választásokról eddig meg­jelent híreknek az volt a célja, hogy a választások kiírása a pártokat ké­születlenül találja és ne tudjanak meg­felelő agitációt kifejteni a rajtaütés­szerűen kiírt választások előtt. Az agrárpárt a választások kora ta­vasszal leendő kiírását azért tartja szükségesnek, mert a párt érdekének az felel meg legjobban. Sem a nyári, sem az őszi időszak nem alkalmas a választásokra, mert az agrárpárt tag­jai ezekben az időkben el vannak fog­lalva Tavasszal kell tehát a válasz­tásokat kiírni és pedig olyan hónap­iam, amikor megelőzhetik a katolikus kongresszust, amely a cseh néppárt­nak és szlovák néppártnak lesz sereg­szemléje és politikai tekintetben ha­talmas agitáció! jelent az emlí­tett pártoknak. Ezeket a szempontokat figyelembevéve, az agrárpárt úgy dön­tött, hogy legalkalmasabb az április hónap és a végrehajtóbizottság abban állapodott meg, hogy a választásokat husvéfot megelőző vasárnap, április t'i-ére írják ki. A hír nagy konster­­nációt idézett elő a koalíció köreiben. Szociáldemokrata lapvélcmény a saari népszavazásról. Mint köztudomású, a saari népsza­vazásban igen jelentékeny számban vettek részt a munkások, akik a né­met nemzeti érzés elszakíthatatlan szxmt kötelékének dokumentálására a Németországhoz való visszacsatolás mellett szavaztak. A népszavazással logialkozik a csehszlovák szociáldemo­krata párt hivatalos közlönye, a Právo [Adu is, mely többek között azt ír ja, hogy a szavazás eredményéI az egész demokratikus és nevezetesen a szociáldemokrata világ fájdalmas csalódással fogadta. Számítottunk ar­­ra, hogy- a többség Hitler mellett lesz, de azt nem akartuk hinni, hogy Hitler a szavazatok kilenctized részét kap- I lassa. Azok a szavazatok, amelyek az eddigi állapotok fenntartása mellett, vagyis a népszavazásnak akkorra való elhalasztása érdekében foglaltak ál­lást, amikor Németország mentesülni log a mai diktatúrától, elvesztek a horogkereszt uralmáért síkraszálló szavazatok áradatóban. A Franciaor­szághoz való csatlakozást kivánó sza» vázátok száma nevetségesen csekély roll— A saari népszavazásban nagy szerepet játszott — írja tovább a lap a nemzeti összetartozás érzése, va­lamint az a megatásottság, amelyet a saarvidékiek a békeszerződések ren­delkezéseiből kifolyólag éreztek. A na­cionalista ideológusok újjonghatnak a jelenség fölött, hogy a saári nép a nemzeti egység érdekében ha kell, meg a Németországban dúló mostani igát is hajlandó magára vállalni. Igaz, a német nép ilyen! Franciaország ugyan ezt tagadja, de az orosz helyzet, továbbá a len­gyel-német megnemtámadási szer­ződés ezt igen is valószínűsíti. A középeurópai kiegyezés azonban nem képzelhető el máról holnapra, meri ennek hosszú útja van. Az ellentétek az államcsoportok közt igen nagyok, bár nem áthidalhat­­lanok. A magy ar kisebbséget mind­ebből csak egy dolog érdekli: és ez maga a kisebbségi kérdés, mely­nek az államok közeledésével új fejlődési korszaka kezdődik, iniut ezt már előzőleg Benes és a buda­pesti csehszlovák követ, Kobr nyi­latkozataiból Is megállapíthattuk. Európa békéje nem képzelhető el anélkül, hogy minden államban megelégedett és jogaikban kielégí­tett állampolgárok lakjanak, ezt a középeurópai rendezés tekinteté­ben sem félretolni, sem befolyásá­tól megfosztani nem lehet. meny Lengyelországra nézve elő­nyös. Természetes, hogy ha Né­metország benn volna a népszö­vetségben, úgy teltetne diplomáciai eljárások hosszadalmas utjai nél­kül a közvetlen meggyőzés segít­ségével tárgyalni efelől a nehéz kérdés felől, de így mégsem ma­rad más hátra, mint a diplomáciai eljárás. Németország olyan hata­lom. hogy arra nyomási gyakorol­ni nem lehet és minden azon for­dul meg, hogyan tehet a római egyezményt a német külpolitika programjába beilleszteni. Anglia minden körülmények közt azon van, hogy Némeiország új­ból lépjen be a népszövetségbe, mert csak így látja a leszerelési konferenciának gyakorlati sikerét és ebből a célból hajlandó lenne a versaillesi szerződés katonai zá­radékát teljesen törölni, ami a fegyverkezési egyenjogúságot je*’ lent éné Németországra nézve. Kér­dés, hogy nem kerül-e ezzel kap­csolatosan elő a francia biztonság kérdése, amelyről Briand óta oly sokat beszéltek s amellyel szemben legújabban a németek is a saját biztonságukat hangoztatják. Két­ségtelen tény az, hogy minden nemzetnek megvan a joga a biz­tonságra és az is való dolog, hogy a páriskörnyéki szerződések eb­ből a szempontból anakronizmuso­kat tartalmaznak, mert a legyőzött államok fegyverkezését megakadá­lyozni akkor, amikor egész Európa fegyverkezik, már nem lehetséges. A középeurópaí kérdéssel párhu­zamosan a francia diplomácia is­mét a keleti paktum tervét szorgal­mazza, de Lengyelország és Né­metország annyival bizalmatla­nabb ezzel szemben, mert időköz­ben megtörtént a francia—orosz kibékülés és ezek a hatalmak talán nem is alaptalanul katonai kon­venciókat gyanítanak e mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents