Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-16 / 5. szám

2. oldal gimu. tanuló szavalta el Muraközy Gyulának: A kereszt c. gyönyörű köl­teményéi átérzéssel és helyes hang­­sulyozással. Majd Balogh Elemér ref. püspök tartott figyelmet lekötő, tudományos kutatások alapján felépített szabad­előadást A magyar református egy­ház francia vonatkozásai« címen. A tudós püspök külföldi forrásmunkák szorgalmas, alapos áttanulmányozása alapján nagyszámú adatot halmozott fel a magyar ref. egyháznak francia kapcsolatairól és régi kiváló tudósok és utazók munkáiból állapította meg, hogy már a múltban is. szoros vonat­kozásokat lehel felfedezni a két nem­zet között. Az illusztris előadó szere­tetreméltó tréfás modorában vezette be előadását, majd felsorakoztatta azokat, akik a két nemzet között y régen letűnt századokban kapcsolatot teremtettek. Thánson Róbert francia tudós 1793-ban járt Magyarországon, meglátogatta Debrecent is és a deb­receni egyetemen is megfordult. Az előadó megállapította, hogy a fran­ciák már 1051-ben megfordultak Ma­gyarországon, 1403-ban az Eger völgy­ben franciákat telepítetlek le, akik nyelvüket megtartották, szorgalmasan dolgoztak, elszaporodtak és a deb­receni hitvallást követték. Részleteken foglalkozott Diidics András pécsi püspök életévei, aki francia egyetemen járt, majd itthon I. Ferdinand császárnak és I. Miksa császárnak nagy szolgálatokat tett. A nyomdászai történetéből fedezte föl az előadó, hogy Lyonban egy magyar ember is megtanulta a nyomdász mes­terséget. A reformáció idején Fran­ciaországban sokáig működött Bak­­l'art Bálint magyar zeneművész, aki később varsói udvari zenekari igaz­gató lett. Borza János nagyszombati származású magyar tudós szintén járt Franciaországban. Magát Szambukus­­nak nevezte és az az érdeme, hogy 1453-ban, mikor Konstantinápoly el­lesett, a tudósok a kódexeket árusítani kezdték és ezektől 2008 kódexet vá­sárolt meg, így megmentve azokat az elkallódástól. Ogerius Busbech hugenotta az oszt­rák ház szolgálatába állott s leírta keleti utazásaiban magyarországi él­ményeit. Charles Cruzius a modern botanika megalapítója szintén sokat járt Magyarországon, a Vasmegye te­rületén található gombákat rendsze­resen feldolgozta, lefestette és tudo­mányos munkásságát nagy elismerés koronázta. A hugenották politikai befolyása Magyarországon a Junius Brutus »Ar­kana Saekuli« c. munkájából derül ki, amelyben a fejedelem és polgár jogai vannak feltüntetve. 1(560. táján a morva Drabik Miklós, aki prófétái­éi kezdett, ebben az időben. Az öreg embert nem akarták komolyan ven­ni, csak amikor a Habsburg-ház bu­kását megjósolta, figyeltek föl jósla­tára. De szörnyű ára volt ennek a prófétálásnak, mert Drabikot elfog­ták, Pozsonyba hurcolták, ahol a fő­téren előbb a nyelvét vágták ki, majd a jobb karját vágták le s végül lefe­jezték és hulláját dögszekéren viliék ki a város határába, de hogy hol földelték el, senki sem tudja. De a halál nem temette el a próféciát, s tovább kisértett. Comenius kezébe tették le azt, melyet XIV. Lajos fran­cia király udvarába is becsempész­tek s ott a francia politika azt igye­kezett is a Habsburgok ellen felhasz­nálni, olyképen, hogy követet küld­tek a törökhöz, biztatva őket arra, hogy csak támadja meg a Habsburgo­kat. A követ, Edinger Jakab Komá­romban is járt, majd Ószőnyre ment, ahol kalandja is volt. Végül a kiváló előadó Isten áldását kérte azokra a franciákra, akik jók voltak a magyarokhoz és a szegény magyarokra. A közvetlen hangon tartott, fordu­latos epizódokkal fűszerezett értékes történelmi előadási nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság, amely szívesen hallgatta volna még tovább is a sze­retett püspököt, bár az idő már kissé elhúzódott. Még Magyarics Ma­riska adta elő Dvajtie W. II.: Jézus, Jézus... kezdetű vallásos énekét mű­vészi felfogással, Biztos intonálással, teljes elismerés mellett.- A Szünetben a Iicánykör-bájos tag->KOMAROMI LAPOK< 1935, január 16. jai teát szolgáltak föl, mely után a műsor második része következett. Betrog ally Klára, a kitűnő sza­való Mécs Lászlónak A királyfi há­rom bánata c. remek költeményét adta elő megragadó hatással, szinte tökéletes reprodukálással. A költe­mény minden szépsége érvényesült a művészi előadás által. Farkas Péter A. Simonetti: Madrigale c. művét ját­szotta hegedűn Kelemen Kálmán ref. s. lelkész harmonium kísérete mellett. Úgy a szóló, mint a kísérel Rabbi Akibának azt a híres mondá­sát. hogy semmi nincs új a nap alatt, Goethe úgy formálta át: »Wer kann was Dummes, wer was Kluges denken. Das nicht die Vorwell schon gedacht? Mind a két mondásnak ugyanaz az értelme és mind a két mondás igaz. amint ezt a következő tények is iga­zolják. .1 technika ókori vívmányai. A legelső alaputal Hiskia jeruzsá­­lemi király építtette a Krisztus előtti hetedik században. Az alagút 335 mé­ter hosszú volt és építése megfelelt a modern alagutépítés minden köve­telményeinek. A vasúti sin használata sem új do­log. Maga a gőzvasul még alig száz éves, azonban vasúti sínek voltak már a régi Athénben is. Pireusból. Athén tengeri kikötőjéből az Angoráig vezet­lek ezek a isinek, a város főterén, ahol a népgyűléseket is tartották. Ezeken a síneken emberi és állati erővel tol­lák a személy- és teherszállító kocsi­kat. A sínek egymás közötti távolsága egyméler 44 centiméter volt. tehát megfelelt a modern vasutak nyomtá­volságának. Forráskutatókat is ismertek már az ókorban, a nevezetesebb forrás­­kutatók elkísérték a hadseregeket, s tényleg tudtak vizet elővarázsolni .Mi­kor a franciák Algírt meghódították, igen sok betömött kutat találtak, áme­neket azután kitisztítottak és haszná­latba vettek. A kutakat az idők folya­mán a barbárok tömték el és a fran­ciáknak kelleti újra megtisztítani. Az újabbkori forráskutatók közül külö­nösen nevezetes volt. Paramelle fran­cia Abbé, aki hátrahagyott munká­jában azt írja. hogy 10.275 helyen ku­tatott forrás után és 9000 forrást fel is fedezett. A villámhárítót, amelyet a közhit Franklin Benjámin találmányának tud, bizonyos formában már a régi egyiptomiak is ismerték a Krisztus előtti tizenharmadik évszázadban. III. Ramzesz a városának kapuit olyan szerkezettel védte a villámok pusztítá­sa ellen, amely teljesen megfelel a modern villámhárítóknak. Fémcsöve­ket szereltetett fel a városkapukra, a csövek végét bearanyoztálta és innen dróttal vezette le a villámot a földbe. Livius leírja, hogy a régi római pa­pok is ismerték a villámhárító ké­szítésének tudományát és Tullus Hos­­li liust mesterséges készülék segélyé­vel ölették meg a villámmal. Gyorsasác/i rekordok. Az is tévedés, hogy az ókoriak uta­zása gyorsasági és kényelem tekinte­tében messze mögötte állt a mai vas­­utaknak. Följegyzések emlékeznek meg róla, hogy Antiohia és Konstan­tinápoly közötti 150 földközi mérföld­­nyi utat a posta három nap alatt tette meg, tehát napi 190 kilométert utaztak váltott lovakkal. Amikor Cézár Rómából a Rajnához utazott nyolc nap alatt napi 150 kilométer utat tett meg. Maximilián császár meggyilkolá­sának híre Aquileából négy nap alatt jutott cl Rómába, tehát a hírnök napi 200 kilométert lovagolt, természetesen váltott lovakon. Ha figyelembe vesszük, hogy har­mincöt-negyven év előtt különböző-át­szállásokkal még négy napig tartott az utazás Berlintől Münchenig,, ami o00. kilométeres út, megállapíthatjuk, hogy a sinautó feltalálására nagy szükség volt, há nem akarunk az ökör mögött- túlságosan-- elmaradni, szép harmóniában olvadt össze és mély hatással volt a szívekre. A tet­széssel fogadott zeneszám után Ma­gyarics Mariska énekelt szép me­leg hangján három magyar dalt meg­kapó hatással, vonószenekar kíséret­tel. A sikerült számot hatalmas taps­sal honorálta a közönség. A szeretetvendégségel a XC. zsol­tár első versének eléneklésével zár­ta be a közönség. Az est lélekemelő hatással maradt kedves emlékül a megjelentek szívében. Ar első napilap. Az közismert, hogy a régi Rómá­ban már Krisztus előtt 59-ben napilap is volt. az Act a Diurna vagy az »Acta Urbis. Ebben a hivatalos hí­reken kívül magánjellegű híreket, fő­leg'hirdetéseket tettek közzé. A lap­nak tudósítói voltak, azonban nem olyanok, akik vidékről küldtek volna tudósítást, hanem akik a lap tartal­mát vidékre az érdeklődőknek meg­írták. Le a: alkohollal. Vegetáriánusok is voltak már a régi Rómában. Seneca és Plutarhos kimu­­lathatólag vegetáriánusok voltak, sőt már Krisztus előtt röpirátokal is ad­lak ki a vegetáriánusok a húsevők ellen, melyek közül egy »A húsevők erkölcse« című az utókorra is fenn­maradt. Ugyancsak voltak már az ó­­korban antialkoholisták és abstinen­­sek is, sőt ezeknek egyesületei is vol­tak. II. Rainzes Krisztus előtt 1350-ben antialkoholista ligát alakított a régi Egyiptomban, amint ez a régi felira­tokból megállapítható. Úgy látszik, er­re a ligára szükség is volt, mert abban az időben nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is részegeskedtek. 2300 évvel ezelőtt a régi Egyiptomba négy külő"bűző sörfajta, legalább hat bor» fajta azonkívül pálmapálinka és fe­hér, vörös, fekete és másszínű likőrök állottak rendelkezésre azoknak, akik szerették az italt. Rómában ismert volt egy Decaneus nevű népszónok, aki tüzes beszédeket tartott az ellen a szokás ellen, hogy Bacchus-islennek túlságos mértékben áldoznak. Szavai­nak olyan hatása volt. hogy az ország egyes részeiben, mint Strabo feljegyzi, kiszedték a szőlőtőkéket és az embe­rek soha nem ittak bort. Autó, automata, bajuszkötö. Vitruvius leírja az ókori taxamétert, amelyet a kocsi tengelyére szereltek és megmutatta a megtett utal és utón eltöltött időt. Valamilyen fajtájú autó is lehetett már az ókorban, mert Ju­lius Capitolis könyvének nyolcadik fe­jezetében beszélt egy újmódi szerke­zetről, egy kocsiról, amelyet lovak he­lyett egy elmés mechanizmus hajt. Az araboknál is volt valamilyen faj­tájú autóbusz, amelynek feltalálója rabbi Ibu Ziad volt, aki Krisztus előti 656-ban halt meg. A középkorban a XIII. században Roger Balon szerkesz­tett automobilt. Az automaták szerkezetét a régi ó­­korban is ismerték, nevezetes automa­ta volt az a fából készült galamb, amelyet tarentoi Arhitas ir le, amely ha felhúzták, felrepült és rövid utat telt meg a levegőben. A Phaleroni Demctrensnak pedig egy ugráló bé­kája volt. Pausanias leír egy mes­terségesen előállított fából és vasból készült sast, amely repülni tudott. Az alexandriai Heron pedig olyan auto­matáról ír, amely ép úgy, mint a mos­tani automaták, pénzdarab bedobása ellenében árut dobtak ki, a középkor­ban pedig egy leipzigi templomban olyan automata volt, amelyikből szen­teltvíz folyt ki, ha pénzt dobtak bele. Teophilius keletrómai császár, aki 829 -842-ig uralkodott, a trónszék két oldalán két aranyból készült orosz­lánt állíttatott fel, amelyek valahány­szor a király a trónra ült, egy rne­­haiiizmus segítségével felemelkedtek és ordító hangot hallattak. ’ ... A technikai találmányok között em­lítjük fel n.bajuszköhM is, amelyről Intelligens tanuló vagy aki a középiskolák alsó osztályait elvégezte és szlovákul is ért, alkalmazást kap a Spltzer-féle könyvesboltban. (Masaryk-u. 29.) már Cervantes a Don Quijöttében megemlékezik. .1 divat s ami kiment a divatból Árról talán nem kell írni; hogy á dekoltázs intézménye milyen régi Kréta szigetén Krisztus előtti kétezer évből való képeket találtak, amelyen a nők elől-hátul dekoltázzsal vannak ábrázolva. Általában a női divat mai modern változatait bizonyos formá­ban a középkorban is megtaláljuk. Azt, hogy a föld gömbalakú a Krisz­tus előtti hatodik évszázadban Anaxi­mander és Pithagoras is tanították és Krisztus előtt 270-ben egy alexandriai matematikus és csillagász, Aristarhos, azt állapította meg, hogy a föld a nap körül forog. Az ókori emlékeket megőrző mú­zeumok szinte valamennyije bizonyítja, hogy a régi rómaiak ismerték a vízve­zeték intézményét is, de a régi An­­liohiában, — Alexandriában is volt már vízvezeték és uccai világítás is. Erre mifelénk is volt valaha vízve­­zeték. Ez azonban »kiment a divat­ból«. Ellenben nem ment ki az, amiről Cicero leveleiben többször megemléke­zik, hogy a régi Rómában ismerték már a váltói, a jelzálpgtartozást és a csekk és gironak bizonyos formáit. Józef us Flavius könyvében megem­lékezik a sikariaiákról, azokról a po­litikai agitátorokról, akiket joggal le­het a mai anarchisták és terroristák őseinek tekinteni, mert tőrrel foly­tattak politikai propagandát, kisorsol­ták, hogy ki ölje meg a politikai el­lenfeleiket. A művészet. Nero idejében már nagyon is jól ismerték a színházi klaknak az in­tézményét. Nero ötezer hivatásos tap­soló! tartott a szolgálatában, akik az ő verseit és színdarabjait tapsolták meg. Az ötezer hivatásos klakőr fize­tésére negyvenezer sesztercimel for­dítottak. Ugyancsak Nero a cirkusz­ban a gladiátorok játékát monoklival a szemén nézte végig, amely mint le­írják. zöld smaragdból készült. Néró idejében már a «tárrendszer is ki volt fejlődve a színházaknál, egy Roscius nevű híres színész mai pénzre átszámítva mintegy egymillió Ke évi fizetést kapott. Krisztus szüle­tése után 73-ban Rómában nyilvános helyeken levő műtárgyakról katalógus készült, amint a Hcrculanum és Pom­­pei ásatások elárulják, a mulatóhelyek és szórakozóhelyek naponta gumi­­arabikummal kiragasztott falragaszo­kon hirdették, hogy milyen gyönyö­rűségeket nyújtanak. A földmiivesvédelem őse. Végezetül írjuk meg, hogy a mora­tórium intézménye sem új. A legelső törvénykönyv Hamurabis törvény­­könyve, 48. szakaszában már kimond­ja, hogy akit elemi csapások érnek, moratóriumot vehet igénybe, a ka­tasztrófa éveire nem köteles hitele­zőinek sem tőkét, sem kamatot fizetni. — Az Érsekújvár! Zsidó Nőegylet hagyományos műsoros teaestélyét január 19-én, szombaton este tartja meg az Arany Oroszlán összes ter­meiben. Meghivó-reklamációk : dr Winter Mőrné címén,' Nővé Zámky, Stefanik-uU i Nincs semmi uj a nap alatt Az emberi kultúra uj vívmányai, amelyeket már az ókor is ismert

Next

/
Thumbnails
Contents