Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-26 / 51. szám
1 Otrenhatodik évfolyam. 51. H/.ám. Szerda, 1935. júniuH 26. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel •(ész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed-Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona. Eőmunkatársaks ALAPY GYULA dr. és ECLÖK ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — június 25. Szent-Ivány József visszautasítja az „aktivista“ kormánysajtó inszinuációit. A képviselőház hétfői ülésén felszólalt Szent-Ivány . József magyar nemzeti párti képviselő, aki nagyhatású beszédében erélyesen visszaverte a kormány »aktivista« magyar sajtójának hamis érveit. A magyar nemzeti párt illusztris vezére beszédében mindenekelőtt büszkeséggel állapította meg a magyar nemzeti gondolat győzelmét s hogy a nemzeti eszme ujrakelésének korában Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarjai mindinkább megértik, hogy a kor szelleméhez való alkalmazkodás biztosítja leginkább nemzeti fennmaradásukat, sorsukat. A hatalom, a pénz, a föld, hivatalos organizmus és töménytelen kortesfogással szemben ahhoz a zászlóhoz csatlakozott, amelyre csak annyit írtunk: magyar akarok maradni, magyar életet akarok élni. Hálás szavakkal köszönte meg a kisebbségi sorsba kényszeritett magyar nép megnyilatkozását s megígérte, hogy amidőn a magyar törvényhozók a törvényhozás mindkét házában hangot adnak a magyar nép bajainak, a legelszúntabban jogják követelni azok orvoslását. Majd az új kormány régi programját bírálta, amely nem akarja tudomásul venni, hogy a köztársaságban magyar mivoltukra rátartó magyarok is élnek. Ezután rátért a kormánypárti magyar sajtó rágalmaira, amelyekre nézve Szent-Ivány kijelentette, hogy a bíróság előtt fog módot adni a hazug állítások bizonyítására és olt fogja a személye és becsülete ellen intézett támadásokért az elégtételt megszerezni. Ami az 1925-ben törént aktivista lépést illeti, a következőket jelentette ki: — Amikor az akkoriban alakuló új korínáuykoalíció és a kormány felelős vezetői felhívtak az esetleges együltmunkálkodásra, a magyar néppel szemben érzett felelősségem tudatában felvettem a tárgyalások fonalát és az egész magyar kérdést felölelő emlékiratban kívántam a kérdés minden részének megoldását és a magyarság politikai, gazdasági, kulturális és szociális sérelmeinek, jogfosztottságának feltárásával feltételeket szabtam a kormányzó többségben való részvétel ellenében. Köztudomású, hogy a kormány a feltételeket nem teljesítette. Köztudomású, hogy a német pártok, melyekkel választási közösségből folyóan közös klubot alakítottunk, ezt az álláspontot feladlak és puccsszerűen, minden feltétel nélkül beléptek a kormányba, mi ezt a lépést hely telenitve, ennek a lépésnek politikai hibáit előre látva, gyakorlati eredménytelenséget megjövendölve, támadást intéztünk a német aktivizmus ellen és ellenzéki álláspontunkat továbbra is fenntartottuk. A német aktivizmus teljes csődjét a német aktivista lap, a Deutsche Landpost május 20.-ki számában eléggé megvilágítja, midőn Henlein győzelmét azzal magyarázza, hogy ez azért van, mert a német népnek nyomora minden képzeletet felülmúl. A magyar nép politikai érettsége és nemzeti öntudata napról-napra erősödik és nincs az a próbálkozás, amellyel sorainkat a magyar kisebbség teijesjogusága és nemzeti élete érdekében való küzdelemben megállítani lehetne. A magyar nemzeti eszme csak erősödhet, csak a minden magyarok nemzeti egysége felé haladhat! A magyar pártok szenátorai a bizottságokban. A szenátus hétfői ülése néhány szenátusi bizottságot választott. Az országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt szenátori klubja a német keresztényszocialista szenátori klubbal közösen a következő szenátorokat küldte ki az egyes bizottságokba: Véderő bizottság: Füssy Kálmán, közigazgatási bizottság: Törköly József dr., népjóléti bizottság: Hilgcnreiner, alkotmányjogi bizottság: 'Turcllányi Imre dr., külügyi bizottság: Törköly József dr., ipar- és kereskedelemügyi bizottság: Pajor Miklós dr., kulturális bizottság llokky Károly, műszaki-, közlekedésügyi bizottság: Kostka szenátor. u tBmmsausmBBBBmsB wxss Komárom, — június 25. Azokról szólnak ezek a sorok, akik nem a maguk jószántukból, de körülményeik kényszere következtében járják az élet kálváriáját. Nyugdíjasok, kisalkalinazoltak, akikre a fizetés csökkentő törvények érvénye kiterjed, akik nem ritkán nagy családdal élnek és serdülődén korú gyermekek seregéiül vannak környezve, akiknek keresőjét, az édesapát szakította ki közülök a kegyetlen sors és most az élet nagy kálváriáját járják. A választások előtt Ilire járt, — kormánypártok és lapjaik hirdették, — hogy a flzetéscsökkenlő törvények hatályát megszüntetik. De sajnos, jöttek a napok, amikor ugyancsak a lapok az állam pénzügyi helyzetére hivatkozva megcáfolták ezeket a híreket, amelyek csak valamely élénk fantázia kitalálásának bizonyultak. Mennyi reménység ment veszendőbe egy kis lélikabálról, jó meleg téli alsóról, adósságok kifizetéséről is, amely hány ilyen kis család létét teszi problematikussá. Nincsen ezekben a sorokban semmi politika, csak az emberi humánum zokog fel belőlük, amikor leírjuk, hogy amikor az elmaradt régi nyugdíjasok, megyei alkalmazottak, községi jegyzők, tanítók és özvegyeik nyugdíját rendezték, azokat évjáratokra osztatlak be. Az utolsó évjárat előtt, akik 1875. év után születtek és akikre 1933. évben kellett volna kerülni a sornak, lezuhant a sorompó, ez az évjárat nem kapott semmit sem a rendezésből, ezek még ma sem kerültek be abba a sorba, ahol a többi van. Még vannak nyugdíjasok, megyeiek, jegyzők és özvegyeik, tanítók és árváik, akik havi 3—400 koronából élnek, vagyis inkább tengetik életüket. A törvény betűje, tehát a jog szerint ezeknek kétségtelenül járna a felemelt nyugdíj, melyet a törvényhozás takarékossági akciója időlegesen beszüntetett. De hál akkor csak arról volt szó, hogy 1933. évre marad ki a rendezés a gazdasági válság miatt. Senki se gondolt arra, mi következik, hogy utána 1934. 1935 sem hozza meg számukra a nélkülözések megszűnését. Hiszen ha az a inegokotás fennáll, akkor ezek a nyugdíjasok meghalnak anélkül, hogy helyzetükön segítettek volna, mert a gazdasági válság nem engedi magát időhöz kötni, az ma is pusztít és még esztendőkön keresztül sem lehet szabadulni tőle, amit már a közgazdák is belátnak. Vájjon gondolnak-e erre a törvényhozók, ha maholnap elébük kerül az állami költségvetés sok szhiű számoszlopa. Gondolnak-e arra, hogy van egy generáció, amelyre kemény sors ökle sulyosodik anélkül, hogy rajtuk segítettek volna! Az a 2—3 millió, melybe ez a rendezés kerülne, az állam pénzügyi helyzetén már nem lendít, de pár ezer családnak lelki-békét, elégedettséget, nyugalmat hozhat, akik ma nehéz sorsukat bizony elesett és megszorult szívvel viselik. Mert semmiről sincsen szó, csak egy meglévő törvény végrehajtásáról, amely már szintén későn érkezeit és amelyből ártatlan emberek a véletlen folytán maradtak ki. Lehel-e, szabad-e, hogy véletlen irányítson emberi sorsokat, sújtson vagy emeljen anélkül, hogy abba a sorsba belepillantana és azért felelősséget viselne. j Szomorú az emberi sors és sokszor irigyelt tárgya az embereknek. De lehet-e irigyelni azokat, akik a sors örvényének mélyén hánykódnak, mint azok is, akik nem így képzelték el jövőjüket. Időnként be kell pillantani ebbe az örvénybe is, mert az emberi kötelesség és a látványról beszámolni. Ez a publicista feladata. Meglátni azt, amit mások nem vesznek észre, íme elvégeztük ezt a kötelességet Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az önkormányzati testületek szanálásának fedezeti javaslata. Híre járt, hogy a parlament júliusban is tart üléseket. Mint a Nár. Listy értesül, erre nem fog sor kerülni, mórt a kormányban különböző nehézségek merültek fel a parlament júliusi munkaprogramja tekintetében. Trapl dr. pénzügyminiszter ugyanis az önkormányzati testületek szanálásával kapcsolatos kiadások fedezetéről szóló törvényjavaslatot akarta letárgyaltatni. A szanálási törvényjavaslatot a régi parlament már elfogadta, de a kiadások fedezéséről szóló javaslat elintézését az új nemzetgyűlésre hagyta. A koalíciós pártok körében azonban nem mutatkozik hajlandóság ennek a törvényjavaslatnak a letárggalására. A lap szerint Bechyne miniszter, aki a szociáldemokrata pártot képviseli a kormányban, már meg kezdte szabadságát, ami már szintén arra mutat, hogy a törvényjavaslat letárgyalására nem fog sor kerülni. A meghatalmazási törvény hatályának meghosszabbítása. Az új parlament legelső feladata, hogy a meghatalmazási törvény hatályát egy évre meghosszabbítsa. A meghatalmazási törvény novellája azonban a rendészeti igazgatás szervezetére vonatkozólag is kiterjeszti a meghatalmazást, amit igen röviden indokolnak meg. A Národní Osvobození c. lap erre vonatkozólag kiemeli, hogy a novella az eredeti első meghatalmazási törvény hatályát hosszabbítja meg és nem az 193b. évi őszi meghatalmazási törvényt, ami különösen azért fontos, hogy a kormánynak nem lesz módja a meghatalmazási törvény alapján kiadott rendeleteket különleges büntető szankciókkal ellátni. A meghatalmazás ennyivel szőkébb keretek közé szorul, viszont a meghatalmazott, a kormány, annyival kerül előnyösebb helyzetbe, hogy az újabb novella alapján kiadott rendeletéit nem tesz köteles beterjeszteni a nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett. Vagyis a törvényhozásnak nem lesz módja hatályon kívül helyeztetni egy ilyen rendeletet s így, a képviselőház csak a bizalmatlanságnyilvánítás politikai eszközével élhet. Jogi szaklapokban — fejezi be cikkét a Národní Osvobozeni, — ismételten olvashatók oly nézetek, hogy az egész meghatalmazási törvény alkotmányellenes és hogy ellentétben áll az alkotmány szellemével és a demokrácia alapelveivel.«. is. Könnyebb és szebb feladat írni az élei napsütéses, mint árnyékos oldaláról. De meg kell látni az árnyékok mögöll is a vergődő, a szenvedésektől meglátogatott ember vonaglását, meg kell érezni szomorú lelkűk vigasztalan vívódásait és meg kell gyújtani az emberi reménység vékony kis gyertyaszálát, bogy fénye behatoljon a lelkek szomorú sötétségébe és hirdesse a jognak, a humanizmusnak. a jólélnek a diadalát, melyek együttes munkája válthatja csak meg ártatlan emberek szenvedéseit.
