Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-22 / 50. szám
1935 június 22. »KOMÁROMI LAPOKt 3. oldal. Revideálni kell a bérkérdéseket, új bért kell megállapítani, a mozialapot nyilván kell tartani, a személyzet csökkentését meg kell tárgyalni, a vágóhíd díjai fölemelendők, tűzoltóadó és fényüzési adó kivetendő, építési illeték szedendő, a hátralékos adók, járulékok és illetékek után a törvényes késedelmi kamatok beszedendők, a vízdíj felemelése szükséges, a személyi fizetések letiltása csakis a városbíró és a tanács engedélyével eszközölhető. A bizottság megvizsgálta a városi gázüzemet és azt tanácsolja a város vezetőségének, hogy mivel a gázgyár évek óta passzív, a városi gázmű minél előbb bérbeadassék vagy pedig eladassék. A bizottság ezen utasításai csak a legsürgősebb teendőkre szorítkoznak, a vizsgálat részletes eredményéről most készítik a jelentést, amelynek alapján majd az országos hivatal fogja megadni a részletes utasításokat. Ismertette a városbíró még a vizsgálat befejezésekor, a múlt pénteken tartott értekezletei, amelyen úgy ő, mint a helyettes városbíró kérte a vizsgáló bizottságot, hogy jóindulatulag támogassák a várost a szanálási segélyek elnyerésében. A bizottság tagjai ezt meg is Ígérték, de nyomatékosan kijelentették, hogy a kiadott utasításokat a legnagyobb pontossággal kell teljesítenie a városnak, mert csak úgy lehet remény arra, hogy a súlyos helyzetből kimeneküljön. A bizottság utasításaihoz hozzászóltak Fried Jenő, Csevár Ferenc, Tarics István tanácstagok és Fülöp Zsigmond h. városbíró. Közülök Csevár Ferenc tiltakozását fejezte ki a gázgyár bérbeadása ellen, a városi közműveket nem lehet leépíteni, mert a munkanélküliséget fokozzák csak azzal. A városbíró azonban meg van győződve arról, hogy a vizsgáló bizoltság a Város érdekében járt el és azért tudomásul venni kéri a bizottság előterjesztését. A tanács az utasításokat tudomásul vette. A tanács a fakereskedelmi telepek után járó hátralékos bérösszegek és a városi szántók bérlethátralékának behajtását elrendelte. A vízórák szerinti vízdíj egységárát a szabályrendeletben meghatározott összegben javasolja kivetni a tanács. Elutasította a tanács a Masaryk-ligának a vigalmiadó-átalány megadása iránti kérelmét s kimondotta, hogy az eladott jegyek után köteles a liga a vigalmit megfizetni. A gáz- és vízmű bizottság azon javaslatát, hogy a városi gázművel a város sürgősen bérbeadja, Csevár tanácstag nem fogadja el, mert szerinte legfeljebb csak évi 60.000 korona ráfizetés van a gázgyárnál. Fried Jenő és Csizmazia György felszólalása után a tanács tagjai szavaztak és a javaslatot 8 szóval 3 ellenében a tanács magáévá tette. A gázgyárban termelt pirszén eladási árát a gázműbizottság javaslata szerint állapította meg a tanács is, amely az olajszállítást az Apolló cégnek javasolja kiadni. Az esedékes számlák kiutalása után a tanács a hivatalos cselekmények utáni községi díjak szedésére, a búsfogyasztási adóra, a játékadóra, az átmeneti szállások utáni községi adóra, a hirdetések utáni községi adókra, a községi illetőségi jogért fizetendő községi adóra, a községi építési illetékre, a fényüzési lakások utáni adóra s a kövezetvám szedésére vonatkozó szabályrendeletek meghosszabbítására irányuló javaslatokat elfogadta és a közgyűlés elé terjeszteni rendelte. I g ó Aladár dr. előadó ezenkívül előterjesztette a megválasztandó városi jogitanácsossal kötendő szerződést, amelyet némi módosítással a tanács elfogadott. A tanács foglalkozott még a helybeli iskolák és a szülői tanácsok azon sürgős kérelmével, hogy a város erre a nyári idényre állítsa föl a diákfürdőt és uszodát a szokásos módon. Csizmazia városbíró, mivel erre a városnak megfelelő fedezete nincsen, a kérelem elutasítását javasolta. Mintegy tízezer korona költség merülne fel, de ezzel az összeggel ma nem1 rendelkezik a város. Fried Jenő azt Dalosszövetségbe, amelynek június 29-én és 30-án Érsekújvárt tartandó országos dalünnepélyén közre fog működni. Az Énekkar az elmúlt évben 27 új darabot tanult be és négy templomi ünnepélyen, 8 temetésen és egy nagy hangversenyen szerepelt, mindenütt nagy elismerést aratva. Az újra virágzásnak indult Énekkar vagyona 3222 K-t tesz ki, múlt évi bevétele 2290 Ké, kiadása 1704 Ke, pénztármaradványa 585 Ke volt. A működőkar száma 35, a pártoló tagok száma 108. Végül köszönettel adózik a jelentés Sörös István alelnöknek, aki az egyesület adminisztrációs teendőit lelkiismeretesen és nagy önzetlenséggel végezte, továbbá Tóth Imre titkárnak, K a 1 i t z a Sándor főjegyzőnek és a tisztikar, választmány és működőkar tagjainak buzgó és eredményes működésükért. Az Énekkar múlt évi működését híven visszatükröző elnöki jelentést a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta, majd Galambos Zoltán lelkész tolmácsolta az egyház köszönetét az Énekkarnak sikeres működéséért, amellyel nemcsak magának, hanem az egyháznak is jóhírnevet szerez. Az Isten áldását kérte további működésére. Sörös István alelnök terjesztette elő az 1934. évi zárszámadásokat, melyeket a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott és a felmentvényt Csonka Sándor pénztárosnak és ifj. Szab ó István ellenőrnek, valamint az megadta. Az 1935. évi 1500 Ké-ban állapította elnökségnek költségvetést Pudding sohasem luxus, Pudding erőt ésegészséget ád, ízletes és megfelelőbb, mint kolbász és hús. — Anyák és háziasszonyok mindig gondoljanak érre és gyermekeiknek lehetőleg gyakran'adjanak Oetker-puddingot. Ezzel a gyermekeknek jót _ tesznek és maguknak lelkes köszönetet biztosítanak. PflL Jap Az Oeíker-pudding W tálalási módja a háziasszonyoknál rendkívül lelkes tetszést aratott. Kérje, a színes illusztrált pudding-prospektust ingyen és bérmentve: e Dr. A. OETKER. BRNO. meg a közgyűlés, mely ezen összeg keretén belül a kiadásokat utalványozta. A pártoló tagsági díjat 1935- re is 10 Kc-ban állapította meg ä közgyűlés, mely örömmel értesült arról, hogy az énekkar résztvesz az érsekujvári dalosünnepélyen, amihez az elnök sok sikert kívánt és a közgyűlést a tagok lelkes éljenzése között bezárta. A városi alkalmazottak nyomora. indítványozza, hogy sürgönyileg keresse meg a város az egészségügyi minisztériumot a szükséges összegnek kiutalására. Tarics István szükségesnek tartja a városi uszoda felállítását és azt javasolja, hogy 1936-ra építtesse fel a város az uszodát a mozialapból. Fülöp Zsigmond h. városbíró hozzájárul Tarics javaslatához, azonban az uszoda felépítési költségeit nem a mozi alapból kívánja fedezni, hanem az 1936. évi költségvetésben külön erre beállítandó előírás terhére. A diákuszoda felállítását szükségesnek tartja és ha erre momentán nincsen pénze a városnak, vegye kölcsön az összeget a mozialapból. Ezt a tanács megengedheti. A tanács végül is szavazással döntött és a diákuszoda felállítását Fülöp javaslata szerint 10 szóval 2 ellenében kimondotta a tanács, amely kimondotta azt is, hogy a városi uszodát az 1938. évben a jövő évi költségvetés terhére megépíttetni javasolja a képviselőtestületnek. Több telekvételi és telekbérlcti ügy letárgyalása után este negyed 10 órakor ért véget a tanácsülés. Tanítógyülés Heíényben — június 22. Az ógyallai járás tanítósága ez évi rendes közgyűlését Hetényben tartotta meg Virsik János bagotai ig. tanító elnöklete mellett, melyen résztvettekNagy Péter esperes-tanfelügyelő, Zsemlye Lajos ref. lelkész, mint vendégek és mintegy 50 tanító. A nivós elnöki megnyitó és előterjesztések után Győri Kálmán és Kossányi József tartották előadásaikkal lebilincselve a lelkeket, majd a tanítóság egyes problémái kerültek napirendre, melyek közül ki kell emelnünk a mezőgazdasággal foglalkozó déiszlovenszkói nép javát szolgáló javaslatot a tanév megrövidítésére vonatkozólag. Ez a probléma kell, hogy foglalkoztassa népünk minden rétegét, hogy a felnőtteknek mondható gyermekek a gazdasági munkában szorgoskodó szüléikén ebben az anyagilag leromlott világban tényleg segíthessenek! Az általános gyűlés után a r. katolikus tanítóegyesület megalakulásának módozatai kerültek napirendre s a jelenlévők kimondották ennek az egyesületnek nélkülözhetetlenségét, megalakítására bizottságot neveztek ki, amely hivatva lesz Érsekújvárban öszszeülve a róm. kát. tanítók egyesületét megszervezni. A közgyűlés utáni ebéden lelkes, víg hangulat uralkodott, több kedves pohárköszöntő hangzott el. A Református Első Énekkar közgyűlése. ■ Komárom, június 21. Nagy érdeklődés mellett tartotta a Komáromi Református Első Énekkar június 20-án, a Kollégium tanácstermében évi rendes közgyűlését, melyen F ü 1 ö p Zsigmond ref. egyházi főgondnok, elnök számolt be az Énekkar hatvanhatodik évének eseményeiről Az elnök meleg szavakkal üdvözölte a határozatképes számban megjelent tagokat és az Énekkar szeretettel övezett örökös tiszteleti elnökét Galambos Zoltán lelkészt, majd előterjesztette elnöki jelentését, amelyben nagy elismeréssel emlékezett meg a működőkar tagjainak és T e 1 e k y Miklós karnagynak nagysikerű működéséről. A jelentés kiemelte a kiváló karnagynak elévülhetetlen érdemeit, melyeket az újjászervezett énekkar színvonalának emelésében szerzett és azt az önfeláldozó, odaadó páratlan munkát, amelyet az Énekkar február 3-án tartott döntő sikerű hangversenye rendezésénél kifejtett. Kegyelettel emlékezett meg Farkas Béla ny. városi kiadónak, az Énekkar egyik értékes tagjának elhunytáról s javaslatára a közgyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg. Az Énekkar a múlt évben fejezle be újjászervezését, módosította alapszabályait és belépett a Magyar Komárom, — június 21. Elment a városházáról az országos revíziós bizottság, megállapította ások szabálytalanságot, szigorú utasításokat alkotott a pénzkezelést illetőleg, hogy ne költsék a jövőben nyakló nélkül a város pénzét össze-vissza, hanem rendet tartsanak. Ez mind u agyon, szép dolog és azt sem vonjuk kétségbe, hogy nem elméleti értékű munka, amit végeztek, hanem gyakorlati jelentőségű. Egy dologban azonban nem végeztek semmit: és ez a városi alkalmazottak fizetése. Ma a városházán hetenként két napon utalványoznak. A tisztviselő és a más alkalmazott megy a városbíróhoz, az elküldi az állami jegyzőhöz és az állami jegyző eligazítja a főszámvevőhöz, az meg a pénztárhoz. És mit kaphat a tisztviselő és a nyugdí jas a fizetésére, amelyet április—május—június hónapokra nem kapott már meg: jó esetben 100 korona előleget, esetleg ennek felét. A város pótadója le van foglalva a bankok részéről, ebből nincsen bevétel. A kórházi pénztár még legjobban állja az idők viharát, ez az egyetlen "üzem ,amely jól megy. De most már nem szabad hozzányúlni és belőle a gázmű szénszállítmányait fizetni. Be kellene folyni a viz és csatornadíjnak, de ezek is külön pénztárakba tartoznak, a lakbér utáni adót és a szemétfuvarozási díjat még esetleg fel lehetne használni, ha fizetnék. Igen, ha fizetnék. De most már azokban sincs kedv fizetni, akik eddig fizette.* rendesen, meri elment azok után, amik a városházán történtek. És mégis arra kérjük a polgárokat, a háztulajdonosokat: fizessenek, hogy a város is fizetni tudja alkalmazottait, kiknek már nincs hitelük, nem kapnak élelmiszereket, lakást, ruhát hitelbe. Szomorú dolog az, ha nyomorba jut valaki, de még szomorúbb, ha olyan valaki jut a nyomorúságba, aki rendes és becsületes munkát végez és a munkaadója nem tudja fizetni. A mai rezsim »szociális« oldalához fűződik ez is. A családanyák, gyermekek könynyei, akik nélkülöznek és majd megint kapnak száz koronát az áprilisi fizetésükre bárom bét múlva, lia már mindenki megkapta a száz koronáját, mert előbb nem kerülhet rá a sor. Hát ez a dolog még sem mehet igy. Az emberi méltányosság nevében nem lehet tűrni azt, hogy becsületes munkás emberek ki legyenek szolgáltatva a nyomorúságnak a saját hibájukon kívül és módot kell találni arra, hogy ez az állapot megszűnjék. A város alkalmazottai nem szenvedhetnek azért, mert az elmúlt évtized alatt a törvényes rendelkezéseket teljesen figyelmen kívül hagyva önhatalmúlag olyan rendet vezettek be a város vagyonkezelésébe, amely nem állotta meg a kritikát és amelynek súlyos következményeivel számolni kell. A járási választmánynál máris megtörténtek a lépések, hogy ezek az állapotok megszűnjenek és az találjon módot arra, hogy a városi alkalmazottak a nyomornak kiszolgáltatva ne legyenek. Ma kétségbeesve néznek jövő sorsuk elé mindannyian, akiknek élete arra a munkával megérdemelt kis fizetésre van alapítva. Ha ezen a városi képviselőtestület nem tud segíteni, akkor oszoljon fel addig, mig ezt a műveletet amúgy is végrehajtják rajta. De a munkás ember megérdemelt fizetését meg keli adni. — Ne ócsárolja se a házmestert, se a hivatalt, hogy május 19-én nem élhetett legfontosabb jogával. Még ma állapítsa meg a házmester urnái, hogy be van-e jegyezve a választók névjegyzékébe. Ha nem találja ott a saját s felesége nevét és ha nem tudja, mi a reklamációs eljárás, forduljon a magyarság pártjának legközelebbi titkárságához. Ingyen és bérmentve intézik el ezt a panaszát. 199 Minden háziasszony befőzéshez csakis Patent Hana-Dveget használjon. Kizárólag cégnél Komárno kapható leszállított gyári £rban.
