Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-05 / 45. szám

1935 június 5.

»KOMÁROMI L'APÓ Ke

3. oldal.

B 1 a h ó Lajost is szívesen látnánk vérbeli színészek között, mert a magyar népszínművek az ő alakításával igen sokai nyernének. Természetesen Riszdorfer Macával előadott »Riszáld az angyalát!« című ének és tánc kettőse ezultal is tomboló sikert aratott.

Előbb kellett volna említenünk azt a bájos leánycsoportot, Lotti barátnőit: Rafael Ilit, Kitzing Magdái, Altia Tercsit, Hermann Ilit, akik bájosak, üdék és szépek voltak. Megjelenésük a tavasz napsugarát varázsolta a színpadra. A csalogány refrénű dalt nagyon kedvesen adták, élén L. Nagy Bözsivel. Táncuk is nagyon lendületes, szép volt.

Nagyon kedvesen nyilatkozott meg a közönség szeretete régi kedvencei iránt az előadáson, amikor a színpadra lépett valamelyik, tomboló taps

fogadta őket. Az, aci először látta a darabot, nem tudtamire vélni ezeket a nyiltszini, belépő apsokat, mi azonban tudtuk, hogy íz örökkévalóság homokóráján lepergett 12 év visszatérő kedves emlékeitek szól ez a meleg taps, amely a kivonások végén csak fokozódott. A igyelmes rendezőség a hölgyszerejtőknek sok-sok virággal kedveskedett

A rendezést Riszlorfer László végezte dicséretes hizgalommal. A zongorakíséretet P a j p Endre látta el finom simulékonystggal.

A repriznek olyan íagy volt a sikere, hogy ismét sok előadást jósolhatunk a kedves dartbnak. A rendezőségtől csak azt kérük, hogy szoktassák pontos megjelöléshez a jó komáromiakat és az előadás kezdetét ne tolják ki, mert az kifá-asztja a közönséget.

Vasárnap a darabot megismétlik.

Pünkösd-hétfő szenzációja:

Marlosi Gyöngyösbokréta a DalegyesUetben.

Komárom, június 4.

A régi Komárom vármegye legeredetibb magyar községé volt a Nyitra és Zsitva egybefolyásával alkotott árnyas félszigeten épült Martos község, amely hosszú évszázadokon keresztül megtartotta apái ősi szokásait, színekben gazdag viseletét s ünnepi alkalmakkor ma is visszavarázsolja mindazt, ami eredeti népi sajátosságát jellemzi és meghatározza.

A hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik ágának maradéka ez a derék dolgos nép, mely évszázadok óta él együtt, féltékenyen őrizve fajtájának jellegét, ősi erényeit, hagyományait és kitartóan ápolva az együvétartozás ösztönös érzését.

Ennek a derék népnek, amelyet a feledhetetlen emlékű Feszty Árpád, a világhírű festőművész is nagyrabecsült,

ősi szokásait, gyönyörű viseletét, eredeti láncait fogja a Dalegyesiilet tavaszi pompában ragyogó kerti helyiségében Pünkösd-hétfőn bemutatni

Komárom és vidéke nag; közönségének

a híres martosi lakodalom keretében,

amely rendkívüli élményt igér mindazoknak, akik e minden érdeklődést megérdemlő»Gyöngyösbokrétán« megjelennek.

A Komáromi Dalegyesület nem riadva vissza a jelentékeny áldozattól, olyan szórakoztató rendezéssel kedveskedik a közönségnek, amilyen a legnagyobb ritkaságok egyike s amelyben csak egyetlen egy alkalommal gyönyörködhetik a szépért és kivételes lelkiélvezetért lelkesülő közönség.

A »Martosi Gyöngyösbokréta« megtekintésére és meghallgatására igen szerény belépődíjat állapított meg a Dalegyesület vezetősége, hogy a ritkaszép előadást minél többen látogathassák. A nagy érdeklődésből ítélve, a pünkösdhétfői gyöngyösbokréta fényes szenzációja lesz Komáromnak.

tagjai,

Óriási érdeklődés mellett zajlott le a Masaryk repülőliga repülőnapja.

Saját tudósítónktól.

A Masaryk repülőliga a köztársaság minden nagyobb városában úgynevezett repülő-napot rendez, amelyen a repülést propagálja előadások, film és mutatvánj'ok utján.

Komáromban most szombaton és vasárnap tartották a repülő-napot, amely szinte hihetetlen nagy érdeklődés mellett zajlott le. Vasárnap délután, amikor a tulajdonképeni műsor folyt — mintegy (5000—7000 főnyi közönség, köztük rengeteg vidéki, gyűlt össze az

V. erőd mögötti repülő-téren.

A műsor a következő számokból tevődött ossz: 1. Az állami zászló kitűzése. — A repülők szemléje (földön

Nagy ünnepre készül a komáromi Katholikus Legényegylet.

Junius 16 án ünnepli fennállásának 40-ik évfordulóját.

Mint már előző híradásunkban jeleztük, jövő vasárnap nagy ünnepségek színhelye lesz városunk, amikor az örökké lelkesen dolgozó Legényegylet negyven évvel vállain örömünnepet ül. A Legényegyesület ezúttal is ki akar tenni magáért és országos jelentőségű ünneppé avatja Szentháromság vasárnapját. Az előkészületekből már látjuk, milyen hatalmas arányokban fejlődik ki az egész nap programja, amikor az összes szlovenszkói kát. Legényegyletek találkozót adnak itt egymásnak a II. Országos Kongresszuson, de találkozót ad a közeli és távoli vidék katolikus társadalma is. Az ünnepség a Kát. Akció szellemében és védnökségével a következőkép állította össze a programot. Június 16-án, vasárnap, délelőtt 9 órakor hálaadó Szt.

— június 4.

és a levegőben). 2. Két repülő párbaja. 3. Felszállás, kikötés, vontatás bemutatása. 4. A pilóta színlelt leugrása. 5. Akrobatikus mutatványok. 6 Humoros repülés, (a rossz pilóta). 7. Bombázás és védintézkedések bemutatása.

Szombat délután és vasárnap a műsor közben is a közönség sétarepülésen vehetett részt.

Az anyagilag is bizonyára kitünően sikerült repülő-nap védnökei dr. Országú országos elnök és Votruba országos katonai parancsnok védnöknöksége alatt folyt le.

miséi mond dr. Major Imre prelátusplebános. Fél 11 órakor a jubiláló Legényegyesület díszközgyűlése, melynek ünnepi szónoka Tost Barna kassai prelátus-kanonok, a Legényegyletek Országos Szövetségének elnöke. Fél 1 órakor díszebéd a Troraler étteremben. Délután 3 órakor nagy díszfelvonulás a vidékiek részvételével. Utána a főgimnázium udvarán nagygyűlés és szabadtéri szórakoztató műsor, lánccal egybekötve.

Este 9 órai kezdettel a Legényegylet reprezentációs táncestéivé az Eötvös-uccai székházában. Hétfőn d. e. a Legényegy eletek Országos Szövetsége tartja II. Országos Kongresszusát a Legényegylet székházában. A jelentkezések már folynak és vidékről 1200 résztvevő jelentkezett idáig, de valószínűleg sokkal többen lesznek. A meghívókat a napokban küldi szét a rendezőség, mely bővebben ismerteti az ünnepség sorrendjét. Városunk közönsége is bizonyára lelkesedéssel vesz részt a Legényegylet jubiláns ünnepségén.

HÍREK

Az országjáró

öreg Horoscsák

megint felkeresett bennünket. Ilyenkor, nyár elején már esedékes: türelmetlenül várjuk leghűségesebb krokialakunkat, aki nem feledkezik meg soha a Komáromi Lapok-ro(l s egy-egy használt harisnya, néhány jólpréselt koronás-pénz miatt elkerül hozzánk egy vargabetűvel a Tátrából, vagy Pöstyénből: ahol éppen jár... Nem probléma neki azonban néhányszáz kilométer, amivel megbővül az útja, jóismerősöket készségesen felkeres, ha az egész Csallóközi is végig kell mászni miattuk.

Nem öregszik, csak a szakálla terebélyesedett meg s a nadrágja változott. Iszákja ugyanaz a zsák, kalapja nincs, fekete felöltőjét azonban gondosan a karján cipeli. Igv kószál, nyugtalanul az országutakon Ruszinszkó és Csehország között, gondosan beleírva kis jegyzőkönyvébe a megtett kilométerek számát s az érintett községek betűit.

Egy kis újítással is kedveskedett. A vándorkönyvbe üzeneteket is irat be,

— megnőtt az újságcikkek révén az ázsiója, —' egyik ismerős a másiknak üzen, kedves üdvözletét. Hogy közben Horoscsák bácsi egyet gondol s az üzenet átadás helyett térülfordul s Ipolyságról először Trencsénbe megy s csak azután ér Komáromba, az nem baj: az üzenetek nem veszítenek frisseségükből sokat. Köszönet az üzenőknek! Magunk is írtunk a könyvbe a jóismerősök számára néhány sort s átadtuk az obiigát öt koronát, mivel pénz dolgában nehezen van ellátva a bácsi.

Csak a nőkkel nincs kibékülve még ma sem. Cikket is írt róluk, elégedetlen, erkölcsnemesítő cikket s vette a botját, elment.

Ki tudja, hol bolyong mostan? Ezévben már 2700 kilométert leli meg,

— lehet a könyvnek hinni.

Üldözik a nők...

Megy-bolyong Horoscsák bácsi, de már nem a régi, fürge többé, megmegpihen, komótosan, mint a beérkezett miniszteri tanácsos, aki megengedheti magának azt a fényűzést, hogy ebédután ledőljön.

Horoscsák bácsinak korgott a gyomra. De azért délután lefeküdt egy kicsit pihenni...

Ne sajnáljátok tőle ezt a kis szendergést... Sok dolga van még az országutakon s a falvakban: a nők gonoszságairól tart előadást.

— Gyász. Mélyen lesújtó hir érkezett a napokban hozzánk Pápáról, mely egyik kiváló derék földink tragikus haláláról szól. Igaz s nagy részvéttel értesülünk, hogy Pap Zoltán, a pápai református gimnázium tanára, életének 50-dik évében súlyos szenvedések után, Pécsett, hol nehéz műtéten ment keresztül, május 30-án reggel elköltözött a földi életből. Idő előtt, a tevékeny férfikor közepén sújtott le reá a kegyetlen halál, mely a magyar kultúra és középiskolai oktatás egyik leghivatottabb, legképzettebb és leglelkesebb harcosának élete fáklyáját oltotta ki, vigasztalhatatlan szomorúságba döntvén szerető családját, édesanyját, testvéreit, nagybátyjait és a kiterjedt rokonságot. A tanári és egyéni tulajdonságai révén tanártársai és tanítványai, s a pápai egész intelligencia körében általános tiszteletnek és szeretetnek örvendő jeles tanár néh. Pap Elek ref. lelkész fia volt, aki középiskolai tanulmányait Pápán fejezte be, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte. Előbb Nagyenyeden volt helyettes tanár, majd a történelmi nevezetességű sárospataki gimnáziumban működött. A háborúban mint tartalékos főhadnagy vett becsülettel részt és hősies magatartásáért több háborús katonai kitüntetésben részesült. 1918- ban a hírneves Borsos István profeszszor utódjaként a pápai ref. főgimnázium latin-görög tanszékét foglalta el. Alapos tudásu, kitűnő módszerü professzor volt, tanítványainak szigorú, de igazságos nevelője. Kitűnő előadó volt,

ebben a minőségében a Jókai Körben többször nagy elismerést aratott, szellemes és hatásos felolvasásai mindenkor igen sikeressé tették a kör rendezéseit. Édesanyja, özv. Gálfy Gézáné révén kora fiatalságát Komáromban töltötte és mindvégig meleg családi kapcsolat kötötte egybe Gaál Gyula dr. ny. polgármesterrel és Gaál Zsigmond dr. anyai nagybátyjaikkal, akik áldozatos igaz szeretettel viseltettek a derék unokaöcs és családja iránt. Halála pótolhatatlan veszteséget jelent családjára, legelsősorban lesújtott hitvesére, szül. Révész Elza úrnőre, Révész Imre ny. képzőművészeti akadémiai tanár leányára, Évi, Elli, Erzsi és Kató leányaira, testvéreire, édesanyjára és nagybátyjaira, akik a végtelen csapás alatt egyedül a Mindenható kegyelmének kiapadhatatlan forrásában keresnek vigasztalást. A megboldogultnak Komáromban is sok jóbarátja és tisztelője volt, akik váratlan halála felett őszinte fájdalmat éreznek. Temetése június 1-én a pápai ref. kollégiumban tartott gyászszertartás után az alsóvárosi temetőben nagy részvét mellett ment végbe. Legyen áldás emlékén!

— Orvosi hir. MUDr. Gross Károly, praktikus orvos, a trencséni és komárnoi közkórház volt segédorvosa 1935 április 1.-től átvette dr. Szóbél Etel rendelőjét Komáméban, Tnaly Kálmán-utca 10. Rendel: 10—12, 3—5. Telefon 141.

— U| járási orvos. A Zempléni Dezső dr. nyugdijbavonulásával már régebben megüresedett és ideiglenesen dr. Kuffler orvossal betöltött párkányi járási főorvos állásra dr. Bodnár Péter körorvost nevezték ki, aki eddig a Trencsén melletti Bosáca községben működött.

— A csehszlovákiai gabonamonopóliuni nagy ülése Pöstyénben. A

cseszlovákiai gabonamonopólium dr. Feierabend elnöklete alatt hétfőn a Grand Hotel Royalban nagy taggyűlést tartott, melyen resztvettek a külügyi, pénzügyi, kereskedelmi és népjóléti minisztériumok képviselői is, valamint Ursiny és Mazek a két új agrárpárti képviselő. Az ülés tárgysorozatán szerepelt: 1. A múlt évi termésfelesleg elhelyezése. 2. A jövőévi termés kérdése és a termések árai. Minthogy az ülés a nyilvánosság kizárásával lett megtartva, annak eredményéről hivatalos jelentést fognak kiadni.

— A vasárnapi repülímapom nagy feltűnést keltettek a »Ncliera« cég érdekes fővárosias reklámemberei. Állandóan nagy tömeg vette őket körül; különösen a gyermekeknek volt játékos látványosság.

— Érdekes világjáró Komáromban.

A sok világjáró között néha akad igazi érdekes is. Ilyen érdekes világjáró fordult meg a napokban Komáromban. Az illető eddig már gyalog bejárta Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát és Törökországot. Elmondotta, hogy orosz származású és Rmanenkó Ivánnak hívják. A kievi egyetemen tanult, amikor kitört* az orosz forradalom. Apját a bolsevikiek agyonlőtték, neki is menekülni kellőit. Marokkóba került, ahol beállt az idegen légióba és részt vett Abd el Krím elleni véres harcokban. Ide, Csehszlovákiába Jugoszlávián keresztül jutott.

— Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg a magyar nemzeti párt szímői szervezetét. Lelkes helyi elnöke, Illés Mihály 68 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Az elhunyt mintaképe voll a gerinces magyarnak és tántoríthatatlan híve a magyar nemzeti pártnak. Tagja volt a katolikus iskolaszéknek, a Vágbalparti Ármentesítő Társulatnak, elnöke volt a szimői kath. temetkező egyletnek, igazgatója az ottani fogyasztási és hitelszövetkezetnek és minden közjónak előmozdítója volt. Tíz esztendeig volt Szűnő község bírája és húsz évig községi képviselője.

— Betörés. Nemcsók István érsekújvári nyomdász Méhész-uccai lakásán az egyik éjjel betörők jártak, akik föltörték az udvaron levő kamrát és onnét ellopták Nemcsók értékes kerékpárját.