Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-05 / 45. szám

1935 június 5. »KOMÁROMI L'APÓ Ke 3. oldal. B 1 a h ó Lajost is szívesen látnánk vérbeli színészek között, mert a ma­gyar népszínművek az ő alakításával igen sokai nyernének. Természetesen Riszdorfer Macával előadott »Riszáld az angyalát!« című ének és tánc ket­tőse ezultal is tomboló sikert ara­tott. Előbb kellett volna említenünk azt a bájos leánycsoportot, Lotti ba­rátnőit: Rafael Ilit, Kitzing Magdái, Altia Tercsit, Her­mann Ilit, akik bájosak, üdék és szépek voltak. Megjelenésük a tavasz napsugarát varázsolta a színpadra. A csalogány refrénű dalt nagyon ked­vesen adták, élén L. Nagy Bözsi­vel. Táncuk is nagyon lendületes, szép volt. Nagyon kedvesen nyilatkozott meg a közönség szeretete régi kedvencei iránt az előadáson, amikor a szín­padra lépett valamelyik, tomboló taps fogadta őket. Az, aci először látta a darabot, nem tudtamire vélni ezeket a nyiltszini, belépő apsokat, mi azon­ban tudtuk, hogy íz örökkévalóság homokóráján lepergett 12 év vissza­térő kedves emlékeitek szól ez a me­leg taps, amely a kivonások végén csak fokozódott. A igyelmes rende­zőség a hölgyszerejtőknek sok-sok virággal kedveskedett A rendezést Riszlorfer László végezte dicséretes hizgalommal. A zongorakíséretet P a j p Endre látta el finom simulékonystggal. A repriznek olyan íagy volt a si­kere, hogy ismét sok előadást jósol­hatunk a kedves dartbnak. A ren­dezőségtől csak azt kérük, hogy szok­tassák pontos megjelöléshez a jó ko­máromiakat és az előadás kezdetét ne tolják ki, mert az kifá-asztja a kö­zönséget. Vasárnap a darabot megismétlik. Pünkösd-hétfő szenzációja: Marlosi Gyöngyösbokréta a DalegyesUetben. Komárom, június 4. A régi Komárom vármegye legere­detibb magyar községé volt a Nyitra és Zsitva egybefolyásával alkotott ár­nyas félszigeten épült Martos község, amely hosszú évszázadokon keresz­tül megtartotta apái ősi szokásait, szí­nekben gazdag viseletét s ünnepi al­kalmakkor ma is visszavarázsolja mindazt, ami eredeti népi sajátossá­gát jellemzi és meghatározza. A hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik ágának maradéka ez a derék dolgos nép, mely évszázadok óta él együtt, féltékenyen őrizve fajtá­jának jellegét, ősi erényeit, hagyomá­nyait és kitartóan ápolva az együvé­­tartozás ösztönös érzését. Ennek a derék népnek, amelyet a feledhetetlen emlékű Feszty Árpád, a világhírű festőművész is nagyrabe­­csült, ősi szokásait, gyönyörű viseletét, eredeti láncait fogja a Dalegyesii­­let tavaszi pompában ragyogó ker­ti helyiségében Pünkösd-hétfőn bemutatni Komárom és vidéke nag; közönsé­gének a híres martosi lakodalom kere­tében, amely rendkívüli élményt igér mind­azoknak, akik e minden érdeklődést megérdemlő»Gyöngyösbokrétán« meg­jelennek. A Komáromi Dalegyesület nem ri­adva vissza a jelentékeny áldozattól, olyan szórakoztató rendezéssel ked­veskedik a közönségnek, amilyen a legnagyobb ritkaságok egyike s amelyben csak egyetlen egy alkalom­mal gyönyörködhetik a szépért és ki­vételes lelkiélvezetért lelkesülő kö­zönség. A »Martosi Gyöngyösbokréta« meg­tekintésére és meghallgatására igen szerény belépődíjat állapított meg a Dalegyesület vezetősége, hogy a ritka­szép előadást minél többen látogat­hassák. A nagy érdeklődésből ítélve, a pünkösdhétfői gyöngyösbokréta fé­nyes szenzációja lesz Komáromnak. tagjai, Óriási érdeklődés mellett zajlott le a Masaryk repülőliga repülőnapja. Saját tudósítónktól. A Masaryk repülőliga a köztársa­ság minden nagyobb városában úgy­nevezett repülő-napot rendez, amelyen a repülést propagálja előadások, film és mutatvánj'ok utján. Komáromban most szombaton és va­sárnap tartották a repülő-napot, amely szinte hihetetlen nagy érdeklődés mel­lett zajlott le. Vasárnap délután, ami­kor a tulajdonképeni műsor folyt — mintegy (5000—7000 főnyi közönség, köztük rengeteg vidéki, gyűlt össze az V. erőd mögötti repülő-téren. A műsor a következő számokból te­vődött ossz: 1. Az állami zászló kitű­zése. — A repülők szemléje (földön Nagy ünnepre készül a komáromi Katholikus Legényegylet. Junius 16 án ünnepli fennállásának 40-ik évfordulóját. Mint már előző híradásunkban je­leztük, jövő vasárnap nagy ünnep­ségek színhelye lesz városunk, amikor az örökké lelkesen dolgozó Legény­­egylet negyven évvel vállain örömün­nepet ül. A Legényegyesület ezúttal is ki akar tenni magáért és országos je­lentőségű ünneppé avatja Szenthá­romság vasárnapját. Az előkészületek­ből már látjuk, milyen hatalmas ará­nyokban fejlődik ki az egész nap prog­ramja, amikor az összes szlovenszkói kát. Legényegyletek találkozót adnak itt egymásnak a II. Országos Kong­resszuson, de találkozót ad a közeli és távoli vidék katolikus társadalma is. Az ünnepség a Kát. Akció szellemében és védnökségével a következőkép állította össze a programot. Június 16-án, va­sárnap, délelőtt 9 órakor hálaadó Szt. — június 4. és a levegőben). 2. Két repülő pár­baja. 3. Felszállás, kikötés, vontatás bemutatása. 4. A pilóta színlelt leug­­rása. 5. Akrobatikus mutatványok. 6 Humoros repülés, (a rossz pilóta). 7. Bombázás és védintézkedések bemuta­tása. Szombat délután és vasárnap a mű­sor közben is a közönség sétarepülésen vehetett részt. Az anyagilag is bizonyára kitünően sikerült repülő-nap védnökei dr. Or­szágú országos elnök és Votruba or­szágos katonai parancsnok védnök­­nöksége alatt folyt le. miséi mond dr. Major Imre prelátus­­plebános. Fél 11 órakor a jubiláló Legényegyesület díszközgyűlése, mely­nek ünnepi szónoka Tost Barna kassai prelátus-kanonok, a Legény­­egyletek Országos Szövetségének el­nöke. Fél 1 órakor díszebéd a Trora­ler étteremben. Délután 3 órakor nagy díszfelvonulás a vidékiek részvételével. Utána a főgimnázium udvarán nagy­gyűlés és szabadtéri szórakoztató mű­sor, lánccal egybekötve. Este 9 órai kezdettel a Legény­­egylet reprezentációs táncestéivé az Eötvös-uccai székházában. Hétfőn d. e. a Legényegy eletek Országos Szövet­sége tartja II. Országos Kongresszu­sát a Legényegylet székházában. A jelentkezések már folynak és vidék­ről 1200 résztvevő jelentkezett idáig, de valószínűleg sokkal többen lesz­nek. A meghívókat a napokban kül­di szét a rendezőség, mely bővebben ismerteti az ünnepség sorrendjét. Vá­rosunk közönsége is bizonyára lelke­sedéssel vesz részt a Legényegylet ju­biláns ünnepségén. HÍREK Az országjáró öreg Horoscsák megint felkeresett bennünket. Ilyen­kor, nyár elején már esedékes: türel­metlenül várjuk leghűségesebb kroki­alakunkat, aki nem feledkezik meg so­ha a Komáromi Lapok-ro(l s egy-egy használt harisnya, néhány jólpréselt koronás-pénz miatt elkerül hozzánk egy vargabetűvel a Tátrából, vagy Pöstyénből: ahol éppen jár... Nem probléma neki azonban néhányszáz kilométer, amivel megbővül az útja, jóismerősöket készségesen felkeres, ha az egész Csallóközi is végig kell mász­ni miattuk. Nem öregszik, csak a szakálla te­rebélyesedett meg s a nadrágja válto­zott. Iszákja ugyanaz a zsák, kalapja nincs, fekete felöltőjét azonban gon­dosan a karján cipeli. Igv kószál, nyugtalanul az országutakon Ruszin­­szkó és Csehország között, gondosan beleírva kis jegyzőkönyvébe a meg­tett kilométerek számát s az érintett községek betűit. Egy kis újítással is kedveskedett. A vándorkönyvbe üzeneteket is irat be, — megnőtt az újságcikkek révén az ázsiója, —' egyik ismerős a másik­nak üzen, kedves üdvözletét. Hogy közben Horoscsák bácsi egyet gon­dol s az üzenet átadás helyett térül­­fordul s Ipolyságról először Trencsén­­be megy s csak azután ér Komárom­ba, az nem baj: az üzenetek nem ve­szítenek frisseségükből sokat. Köszö­net az üzenőknek! Magunk is írtunk a könyvbe a jóismerősök számára né­hány sort s átadtuk az obiigát öt ko­ronát, mivel pénz dolgában nehezen van ellátva a bácsi. Csak a nőkkel nincs kibékülve még ma sem. Cikket is írt róluk, elégedet­len, erkölcsnemesítő cikket s vette a botját, elment. Ki tudja, hol bolyong mostan? Ez­­évben már 2700 kilométert leli meg, — lehet a könyvnek hinni. Üldözik a nők... Megy-bolyong Horoscsák bácsi, de már nem a régi, fürge többé, meg­megpihen, komótosan, mint a beér­kezett miniszteri tanácsos, aki megen­gedheti magának azt a fényűzést, hogy ebédután ledőljön. Horoscsák bácsinak korgott a gyom­ra. De azért délután lefeküdt egy ki­csit pihenni... Ne sajnáljátok tőle ezt a kis szen­­dergést... Sok dolga van még az or­szágutakon s a falvakban: a nők go­noszságairól tart előadást. — Gyász. Mélyen lesújtó hir érke­zett a napokban hozzánk Pápáról, mely egyik kiváló derék földink tragikus haláláról szól. Igaz s nagy részvéttel értesülünk, hogy Pap Zoltán, a pápai református gimnázium tanára, életének 50-dik évében súlyos szenvedések után, Pécsett, hol nehéz műtéten ment ke­resztül, május 30-án reggel elköltözött a földi életből. Idő előtt, a tevékeny férfikor közepén sújtott le reá a ke­gyetlen halál, mely a magyar kultúra és középiskolai oktatás egyik leghiva­­tottabb, legképzettebb és leglelkesebb harcosának élete fáklyáját oltotta ki, vigasztalhatatlan szomorúságba dönt­­vén szerető családját, édesanyját, test­véreit, nagybátyjait és a kiterjedt ro­konságot. A tanári és egyéni tulajdon­ságai révén tanártársai és tanítványai, s a pápai egész intelligencia körében általános tiszteletnek és szeretetnek ör­vendő jeles tanár néh. Pap Elek ref. lelkész fia volt, aki középiskolai tanul­mányait Pápán fejezte be, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egye­temen végezte. Előbb Nagyenyeden volt helyettes tanár, majd a történelmi nevezetességű sárospataki gimnázium­ban működött. A háborúban mint tar­talékos főhadnagy vett becsülettel részt és hősies magatartásáért több háborús katonai kitüntetésben részesült. 1918- ban a hírneves Borsos István profesz­­szor utódjaként a pápai ref. főgimná­zium latin-görög tanszékét foglalta el. Alapos tudásu, kitűnő módszerü pro­fesszor volt, tanítványainak szigorú, de igazságos nevelője. Kitűnő előadó volt, ebben a minőségében a Jókai Körben többször nagy elismerést aratott, szel­lemes és hatásos felolvasásai minden­kor igen sikeressé tették a kör rende­zéseit. Édesanyja, özv. Gálfy Gézáné révén kora fiatalságát Komáromban töl­tötte és mindvégig meleg családi kap­csolat kötötte egybe Gaál Gyula dr. ny. polgármesterrel és Gaál Zsigmond dr. anyai nagybátyjaikkal, akik áldoza­tos igaz szeretettel viseltettek a derék unokaöcs és családja iránt. Halála pó­tolhatatlan veszteséget jelent családjára, legelsősorban lesújtott hitvesére, szül. Révész Elza úrnőre, Révész Imre ny. képzőművészeti akadémiai tanár leá­nyára, Évi, Elli, Erzsi és Kató leányaira, testvéreire, édesanyjára és nagybátyjai­­ra, akik a végtelen csapás alatt egye­dül a Mindenható kegyelmének kiapad­hatatlan forrásában keresnek vigaszta­lást. A megboldogultnak Komáromban is sok jóbarátja és tisztelője volt, akik váratlan halála felett őszinte fájdalmat éreznek. Temetése június 1-én a pápai ref. kollégiumban tartott gyászszertar­tás után az alsóvárosi temetőben nagy részvét mellett ment végbe. Legyen áldás emlékén! — Orvosi hir. MUDr. Gross Károly, praktikus orvos, a trencséni és ko­­márnoi közkórház volt segédorvosa 1935 április 1.-től átvette dr. Szóbél Etel rendelőjét Komáméban, Tnaly Kálmán-utca 10. Rendel: 10—12, 3—5. Telefon 141. — U| járási orvos. A Zempléni Dezső dr. nyugdijbavonulásával már régebben megüresedett és ideiglenesen dr. Kuffler orvossal betöltött párkányi járási főorvos állásra dr. Bodnár Pé­ter körorvost nevezték ki, aki eddig a Trencsén melletti Bosáca községben működött. — A csehszlovákiai gabonamono­­póliuni nagy ülése Pöstyénben. A cseszlovákiai gabonamonopólium dr. Feierabend elnöklete alatt hétfőn a Grand Hotel Royalban nagy taggyű­lést tartott, melyen resztvettek a kül­ügyi, pénzügyi, kereskedelmi és nép­jóléti minisztériumok képviselői is, valamint Ursiny és Mazek a két új agrárpárti képviselő. Az ülés tárgy­­sorozatán szerepelt: 1. A múlt évi termésfelesleg elhelyezése. 2. A jövő­évi termés kérdése és a termések árai. Minthogy az ülés a nyilvánosság ki­zárásával lett megtartva, annak ered­ményéről hivatalos jelentést fognak kiadni. — A vasárnapi repülímapom nagy feltűnést keltettek a »Ncliera« cég érdekes fővárosias reklámemberei. Állandóan nagy tömeg vette őket kö­rül; különösen a gyermekeknek volt játékos látványosság. — Érdekes világjáró Komáromban. A sok világjáró között néha akad igazi érdekes is. Ilyen érdekes világ­járó fordult meg a napokban Komá­romban. Az illető eddig már gyalog bejárta Egyiptomot, Palesztinát, Szí­riát és Törökországot. Elmondotta, hogy orosz származású és Rmanenkó Ivánnak hívják. A kievi egyetemen tanult, amikor kitört* az orosz forra­dalom. Apját a bolsevikiek agyonlőt­ték, neki is menekülni kellőit. Ma­rokkóba került, ahol beállt az ide­gen légióba és részt vett Abd el Krím elleni véres harcokban. Ide, Cseh­szlovákiába Jugoszlávián keresztül jutott. — Halálozás. Súlyos csapás látogat­ta meg a magyar nemzeti párt szímői szervezetét. Lelkes helyi elnöke, Illés Mihály 68 éves korában el­hunyt. Temetése nagy részvét mel­lett ment végbe. Az elhunyt minta­képe voll a gerinces magyarnak és tántoríthatatlan híve a magyar nem­zeti pártnak. Tagja volt a katolikus iskolaszéknek, a Vágbalparti Ármen­tesítő Társulatnak, elnöke volt a szi­­mői kath. temetkező egyletnek, igaz­gatója az ottani fogyasztási és hitel­­szövetkezetnek és minden közjónak előmozdítója volt. Tíz esztendeig volt Szűnő község bírája és húsz évig köz­ségi képviselője. — Betörés. Nemcsók István érsek­­újvári nyomdász Méhész-uccai lakásán az egyik éjjel betörők jártak, akik föltörték az udvaron levő kamrát és onnét ellopták Nemcsók értékes ke­rékpárját.

Next

/
Thumbnails
Contents