Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-12 / 4. szám
4. oldal jm »KOMÁROMI LAPOKc 1935. január 12. A magyar nemzeti párt akciója a magyar munkásság érdekében. A párt hivatalos lapja ezentúl munkás mellékletet is kiad. — január II. A magyar nemzeti párt már kezdettől fogva táborába szólította a magyar ihünkásokat, mint magyar testvéreket A hívogató szónak kezdetben kevés eredménye volt. A nemzetközi eszmékbe temetkezett magyar munkásság csak később jött arra rá, hogy a nemzetközi táborba tartozó más nemzetiségű munkásság leikéből mindegyre előtör elsősorban is a nemzetiségi érzelem, a magyar munkások nagy tömegei se tudták továbbra is visszafojtani azt a velükszületett érzést, hogy első sorban magyarok és csak azután jönnek a vallási és a párti kérdések. Amikor erre rájött a magyar munkásság és amikor keserűen tapasztalta; hogy a magyar munkásságot sok-sok helyen mellőzik és a nemzetközi jelszók mellett nagyon is nézik, hogy milyen nemzetiségű a munkás, amikor munkaalkalomról van szó, e sok keserű csalódás után a magyar nemzeti pártnak már nagy sikerekkel járt a magyar munkás mentő akciója. A párt munkásosztályt szervezett, Csillagok. A Tiszta Edényt, a kínai mestert, megkérdezték a tanítványai, miért oly nyomorult 'a világ. — Azért. *. mondta mert aki sokat lát. az keveset cselekszik. Aki sokat tud. az legszívesebben hallgat s aki sokakat szeret, az legtöbbször a halált kívánja. Az éhes nem tud válogatni s a szomjat a pocsolya is olt ja. * Ugyancsak ez a kínai mester mondta egyszer: Olyan az ember, mint a kakas, amit véka alá zártak: folyvást kukorékol s nem érti, hogy még sincs több világossága. Buddha mondotta a földi életről: Láttátok-«' már a sok zöld s pirosló alma közi azt az egyetlent, amelyiknek az egyik fele zöld. de a másik inár rothadt? Egyik fele szeretne lehullani, hogy ne érje több nap. de a másik fele még sok napot kivan. Egyik fele retteg.a vihartól, a másik fele a naptól. Mindegyik borzad a másik felétől, egyik sem fűd segíteni a másikon. Jó volna meghasadni az egésznek, de liem tud. Elmegy a vándor a fa mellett; felnéz s ahogy meglátja ezt az egyel a sok közt, sóhajt s busán magába merni, mert felismerte benn? a világot. Jób az éf]b"n. Megpróbáltatásai leteltével Jób. a bétpoklos, felkerült az égbe és ott Isten meggyógyította, visszaadta neki a családját, a gazdagságát megtízszerezte. Jób hatalmasan örült. Megölelle az övéit, még a barmait is megcsókolta. de aztán félrefordult s felsírt iszonyún: Miért sírsz? -r- kérdezte tőle az Atya. Hogyne sírnék, — felelte Jób — nyomorúságomat és hitemet látta az egész föld s minden ember odalenn. De a boldogságomat mostan s a Te igazságodat csak az Eg láthatja es a csillagok .,. A hollók. Mikor megfeszíteni vitték Szent Justinust. a.' katonák, akik a szentet kiamely egyenesen és kizárólag a magyar munkás sorsával és elhelyezésével foglalkozik. Ennek az osztálynak vezetője Varecha József titkár fáradhatatlan munkásságával, tevékenységével nagy érdemeket szerzett ezen a téren. A magyar nemzeti párt most egy jelentős* lépéssel tovább mmt és a fentnevezett titkár szerkesztésében a párt hivatalos lapjának, a Barázdának melléklapjaként munkás mellékletet ad ki Magyar Munkás címmel, amelynek első száma most jelent meg. Az első számban Jaross Andor, a párt ügyvezető elnöke, tartománygyülési képviselő, Koczor Gyula, országos helyettes elnök, Varecha József, a párt munkásosztályának titkára, Magasházy Andor és mások irtak értékes, lelkesítő, buzdító cikkeket. A Magyar Munkás egyelőre havonta jelenik meg és előfizetési ára a Barázdával együtt évi hat korona. Megrendelhető a magyar nemzeti párt komáromi központi irodájában (Deák Ferenc-ucca 3). gasban. < Nézd csak! mondták a szentnek — a hollók már lesik a húsodat! Átkozd meg őkel és sirasd meg szerencsétlen sorsodat! Tévedtek. felelte a szent azok a hollók saját húsúkat keresik. A fiókáikat, fészküket, amiket ti kivágtatok a fával ogyiilt. amely most az én keresztem. S felnézett a széni a hollókra s felkiáltott hozzájuk : Áldottak legyetek és ne sírjatok, nemsokára újra gyökeret ver ez a fa, kivirul s fészket fog adni mindenkinek. aki elvesztette az övéit s repdes a légben az ég és föld között, keresve a jövendő reménységét... .1 pénz. Ne adj Buddha testvéreinek pénzt, csák ételt, italt és kendőt. Mert az étel s ital a kéztől a szájhoz megy, ott jót tesz s ugv távozik.A kendő a kéztől az ágyékhoz megy, ott jót tesz s úgy távozik. De a pénz a kéztől a kézhez megy s mikor távozik, sohasem lehel tudni, jót cselekedett-e vagy rosszat. Az első emberpár. Olyan volt az első emberpár, mint az árnyék. Isten fel s alá járt az égben s ők körültáncolták Jábanyomát, az Éden kertjét. Az állatok pedig ültek s lnézték őket az Éden fái alól békés figyelemmel, Ahogy leszállt a nap, a két emberárny beolvadt az éjszakába, a hajnal aztán megint feltámasztotta őket. így éltek sokáig boldogan. De az ördög egy nap eljött megkísérteni őket. Árnyékok vagytok csupán, — mondotta a két embernek s ha jön az éjszaka, el kell tűnnötök. Pedig mennyivel szebb az éj, a nappalnál! Csak látnátok, mi minden van az éjszakában, amiről sejtelmetek sincs! Mennyi csillag, mennyi titok és álom. S biztatta őket, hegy Ízleljék meg az éjszaka fájáról a gyümölcsöt Mikor megtették, egyszerre testet öltöttek. S ahogy meglátták . egymást. Éva igy’ szólt: — Milyen szépek vagyunk, milyen megfoghatók, milyen különbözők! — s örült. Ádám pedig clszörnyedt; Mezítelenek vagyunk, akárcsak az állatok! Az állatok erre felbőgtek köröskörül : — Hiszen ezek olyanok, mint mi! Fölkeltek s elűzték őket maguk mellől Az angyalok fent az égben sirvafakadtak s megkérdezték az Istent, mi legyen ezután a két emberrel? Az pedig igy szólt: Vigyetek nekik tüzet, hogy védekezhessenek az állatok ellen s hogy járhassanak az éjszakában. De miért járjanak? — kérdezték az angyalok. Nem volna jobb. ha meghalnának? — Csak hadd járják az éjszakát, -felelte az Isten. Jármok kell, mig meg nem ismerik az éj minden csillagát, meg nem szenvedik valamennyi titkát s végig nem álmodják minden álmát.,. Akkor majd újra visszatérhetnek a paradicsomba. P. K. A Délnyugatszlovenszkdi Gazdasági Egyesület. Komárom, — január 12. A napokban kezdi meg fontos hivatását egy uj egyesület, mely a mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi osztály érdekvédelmi szervének indul. Soha nagyobb várakozás nem íogadott egyesületet, mint az uj egyesületet, melynek területi hatásköre egy országrészre: a komáromi, érsekujvári, ógyallai, párkányi, zselizi, verebélyi és a lévai járások területére terjed ki Komárom székhellyel. A mezőgazdaság tizenhatéves küzdelme után szinte aléltan a sok vérveszteségtől, elszenvedett sebei szomorú tudatában várja a segítséget, amely csak nem akar megérkezni. A segítség sorában mindig és mindenütt első helyen áll az önsegély, az egyfoglalkozásuak segitsége. Ez az érdekvédelmi szerv lesz erre hivatott. Ennek kell a gazdasági ismereteket jó és szakszerű előadások utján terjeszteni, ennek kell felébreszteni a gazdát csüggedt állapotából és figyelmeztetni, hogy az adózás terén ragadjon meg minden jogorvoslatot, mert a hosszú évek adóztatási viszonyainak lett az áldozata. A magyar gazda nem védekezett az adókivetések ellen. A német gazdák már megüzenték az adóhivataloknak, hogy nem fogadják el az „átalány“ adókivetéseket, hanem rendes könyvet vezetnek bevételeikről és csak ennek alapján hajlandók a törvényes rendelkezéseknek megfelelő adókat megfizetni. A magyar gazda ettől még messze van, de az uj érdekvédelmi szervnek el kell vezetnie ahhoz a törvényes állásponthoz, hogy az adó csakis az adózó alany mighallgatásával és. annak közhitelű könyvei alapján vettessék ki és ezzel megszűnjenek az igazságtalan és méltánytalan „adóátalányozások“. Ma a gazdának ez a legnagyobb sérelme és ezen kell első sorban segíteni. A gazda nem lehet játékszere semmiféle pártnak, sem pedig politikai függvénye. A Gazdasági Egyesület ezen a vidéken arra hivatott, hogy ezt az elvet tettekké váltsa. Politikától mentesen kell megmondania minden hatóságnak, hogy az állampolgárok tudják az állammal szemben minden kötelességüket, de viszont az állampolgárok is elvárják az állam szerveitől, hogy e kötelességek teljesítése körül ne állítsák őket lehetetlen feladatok elé. Földmivesnépünk eladósodottságát csak azok ismerik, akik megfordulnak közöttük. Hol késik a gazdaadőságoknak méltányos és politikai szempontok, nemzetiségi hovatartozási adottságok kikapcsolásával való megvalósítása? Az uj egyesület ezt is a programjába írja és ezzel nem elégszik meg, dé azon kell dolgoznia, hogy az ígéretek tényékké változzanak Azon kell dolgoznia, hogy megnyerje a gazdaközönség bizalmát. Ha a gazdák azt látják, hogy van aki pártjukat fogja, nem kételkedhetünk abban, hogy az uj egyesület a legszebb jövő előtt áll. — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osztálya. A Vas uccai dr. Pajor-szanatórium a gazdasági helyzethez alkalmazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógy tényezői: rádiumkezelések, bélfürdők (enterocleaner, Darm bad), szívbetegeknek kímélő és pihenőkorák (elektrocardiograph) szénsavfürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopäd gyógytermek, asthmaszobák, sebészeti osztály elsőrangúan felszerelt műtermeivel, plasztikai sebészet, emlőplasztika, orrkórrekció, arcmegfiatalítás (ránceltüntetés) stb., urológiai osztályán a legmodernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltébh átalányárban stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314 — Az 1935. évi Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb szabású csoportjainak ígérkeznek: a magyar elektromos-, vas és gépipari csopöirt, aitiely impozáns villamossági propagandává fog kiszélesülni és a magyar textilipari csoport, amely a selyemgubótól a legfinomabb selymekig és szövetekig fogja a magyar textilipar teljesítőképességét reprezentálni. sérték, hollókat láttak keringeni a ma-TELEFUNKEN SYSTEM Kérjen díjtalan bemutatást RÁDIOTECHNA Konzert Dual Ké 950 — . Konzert Trial Kő 1390 -Konzert Super Kő 2590 — -/V BEER. István V* rádió szaküzletében Republikánska ul. (Megye utca) 16. - Telefon 100. légi lámpáit tHije lie az új Hpasá lELEFMUEli lámpákra!
