Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-05-04 / 36. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAFOKc 1935. május 4. ________________ _____________ fit JJ csoport ezúton értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a kiadott könyvecskékre az alanti kereskedőknél eszközölheti bevásárlásait: Braun Andor, textilnagykereskedő, Köztársaság ucca 1. Beer, elektrotechnikus és szerelő, Köztársaság ucca 16. Csonka, női és férfikonfekció, Klapka­­tér 9. Grfinhut Miklós, órás-, ékszerész- és optikai keresk., Kiapka-tér. Gr&nhut Sándor, toll- és nyersbőr­­kereskedő, Tehénállástér. Ipovltz és Ivánfy, vaskeresk., Klapka­­tér 2. Kohn Albert, szűcs és kalapkeresk., Klapka-tér 2. Kitzing Márton, férfiszabó, Köztár­saság ucca 11 ■ Kellner Gyula, textilkeresk., Baross ucca 3. Leona“ cipőáruház, Klapka-tér 9. Laky Nándor, divat- és férfikalap üzlet, Masaryk ucca 15. Löwinger Samu, bazár- és divatáru­ház, Klapka-tér 9. Lovász Ferenc, férfiszabó, Duna u. 8. Löwy Dezső, női- és férfikonfekció, Baross ucca 1. Mórocz, drogéria, Baross ucca 1. Steiner István, textilkeresk, Klapka­tér 5. Schwartz I. Károly, vaskereskedés, Eötvös ucca 6 »Tip-Top“ cipőáruház, Masaryk u. 15. Vikroőfl, ékszerész- és órás Baross ucca 6 Wojtovlcz Richard, fényképész, Klapka-tér 7. Egyben közöljük, hogy minden véglegesített és nyugdíjas tagja lehet a Közérdek bevásárlási csoportnak. Mindennemű egyéb felvilágosítással Komlós D. (Magyar ucca 3.) szolgál. 90 egy uszályon javítják a felszerelést. Vágyva néznek a nap felé, kutya sza­ladgál a vaslemezeken s védi határait, csirke kapargál az elhullatott buza­­szemek között. Fehérneműk száradnak ä kormányosfülke előtt és sápadt vi­rágokat helyezett a kicsiny ablak elé egy gondos női kéz. Halászok küzde­nek egy merítőhálóval, de kevés az eredmény. Finánc figyeli a partot, a vizet s a járókelőket. Elhagyott vago­nok s darukanalak várakoznak a parton. Itt-ott munkások foglalatoskodnak. A „Spitz“, azaz a Csallóköz keleti csúcsa kacérkodik az árva stranddal. A strand még vízzel van tele, a vetkőzőhelyisé­gek padlójáig felmászott a Vág. Messziről idelátni, amint Fehér bácsi járkál ott feltürt nadrággal s biztosan készül hosszú nyári beszédjeire, mert a télen igen sokat kellett csend­ben hallgatnia s nyáron szeretné ki­pótolni mindazt, amit télen ezen a téren elmulasztott, ügy látjuk, a ku­tyája megvan. Már közlekednek a személyhajók. Hideg szél fúj fedélzetükön végig. A túlsó parton villamosmozdony rohanva huzza az előkelő szerelvényt. Mi újság a kikötőben? Illetékes helyen készséggel adtak felvilágosítást a kikötőben készülő for­galomról. — Télen is dolgoztunk, — kaptuk a feleletet, — szdmjölött is vettünk jel .munkásokat. Az uszályokon kényszer­­munka volt, mert a gabona romlani kezdett. Rakodás volt és hajójavitás. Nem is képzeli a közönség, hogy a látszólagos téli szunnyadás alatt milyen mozgalom volt a kikötőben. — Tavaszi munka? — Most még csak kisebb-nagyobb tételek jönnek, az igazi forgalom nem indult meg. Darabáru elég van, az évről-évre emel­kedik. Gazdasági gépeket szállítanak nagyban. Német tengeri és folyamhajó járt itt nemrégen, csehszlovák iparcikkeket vitt Paleszti­nába. A kikötőben építkezés lesz: Saját tudósítónktól. —. Borzalmas gyilkosság történt Kiské­­ménden. Az oka: régi bosszú. A gyil­kosság előzménye az volt. hogy Szöls Gábor át) eves kéméndi gaz­da évek óta haragban volt Rakó Márton Hó éves gazdálkodóem­ber rel s annak egész családjával. Még tavaly tavasszal, mezei munka közben egyszer Szöts Gábor és Rakó Mártonné összeszólalkoztak a mezőn. A veszekedés annyira elfajult, hogy a jérfi s az asszony bírókra kel­tek a mező közepén. Rakóné erős. magas asszony, nem hagyta ma­yát. Szöts végre mégis leieperte s megfenyegette az asszonyt, hogy, ha akarná, meg is ölhetné. Az asszony nagynehezen feltápászko­­dott, hazamén I, elpanaszolta urának az esetet s ekkor hosszadalmas és bonyolult per keletkezett a két esalád között, aminek végeztével Szötsöt a bíróság erőszak kísérle­tében bűnösnek mondotta ki. Szöts alaposan ráfizetett a veszekedés­be: a per mintegy tízezer koronájáb. került. Szöts ezután bosszúért lihegett. Azt állította, hogy az ellene felsorakoz­tatott tanúk hamisak voltak s ő volt az. akii az asszony azon az emlékeze­tes napon elvert, ő bűntelen. Bosszú­­szomja a következő hónapokban sem szűnt meg, a tizenötödik szakaszon raktárt építünk, darabáru részére. Az igazi szállítási szezon azonban csak a nyár vége felé kezdődik. Nagy szállítmányokat jeleztek azonban a közeli hetekre is: Olajkoksz jön Romániából Német­országba s itt rakjuk át hajóról tengelyre, ezer vagont. Jugoszláv vasérc érkezik a köztársaság gyá­raiba, 2500 vagon. Kukorica Jugo­szláviából Németországba s ugyan­csak sok egyéb gabonanemü is. Ezer vagon kokszport fogunk át­rakni. 250 vagon jugoszláv fa, gyufagyártáshoz. S újabb gabona, mintegy 200 vagon. Az olajat Po­zsonyban szokták átrakni. Ez lesz a komáromi kikötő legújabb munkája. Örömmel halljuk. A hajógyárban is élénk forgalom van, szokatlanul sok javításra váró hajó áll a parton s a vízben. Télen át is sok dolga volt a hajógyárnak. Ide hallik a fürge kopá­­csolás zaja. Csak már igazi májust adna a Jóisten! (thyvi) Komárom, május rí. gondosan előkészített tervvel tört ellen jelei él elére. Egy ismeretlen, mindenárus szálkái embert megbízott azzal, hogy az fegy­vert kerítsen neki. Januárban hozoll is az ismeretlen pálinkakereskedő egy vadászfegyvert, revolvert és tölténye­kéi, ezt százhúsz koronáérl megvá­sárolta Szöls. aztán, hogy saját csa­ládja se vegyen észre semmit, kivitte a fegyvereket az erdőbe, ahol eldugta, Rakóék szántóföldje szomszédságában. Most aztán az alkalmat várta, hogy agyonlőj je ellenségeit. Csütörtökön kora reggel Szöts Gábor találkozott a Rakó családdal a szántó­föld közelében. Szöls a fegyverek rej­tekhelyére rohant. ott angolosra nyírta hosszúra pöd­­rött bajuszát, új kabátot öltött ma­gára s áj sapkát is, hogy ne is­merjék fel, magához vette a fegyvereket s úgy osont a Rakó családhoz, hogy azok nem vették észre, csak közvetlen kö­zelről. Az úton foglalatoskodó Rakó megszólította a gyanús idegent, akit nem ismeri föl. Szöts ebben a pillanat­ban felemelte a puskáját: — Most mondd meg. ki volt az, aki a feleségeden erőszakot akart elkövetni! — kiáltotta és Rakóra sütötte vadászfegy­verét. Rakó kocsija mögé bukott, fe­dezéket keresni, amire Szöts hozzá futott és közvetlen kö­zelről fejbelőtte. Rakó azonnal meghalt. Rakóné a lövés hallatára a falu felé futott, hogy. segítséget hozzon, Szöts utánarohant s fegyveréből rálőtt. A golyó Rakónét arcán súrolta, kezét összeroncsolta. Szöls erre eldobta a fegyvert és revolveréből négy lövést tett az asszony felé, de nem sebesítette meg. Rakóné erre megfordult, szembeke­rült férje gyilkosával s mivel erős asszony, elvette Szölstől a fegyvert s azzal ütötte. Ekkor érkezeti a hely­színre Rakó édesapja, aki menyével együtt ugybafőbe verte a gyilkost, valósággal meg­skalpolták s az arcát a felis mérhe­tetlenségig zúzták össze. Majd a nagy izgalomtól Rakóné is összeesett. Az öreg Rakó segítségért futott a faluba, mire azonban vissza­érkezel I. Szöts elmeneküli. dacára óriási vérveszteségeinek. Be­­menekült a közeli erdőbe, fel akarta magát akasztani, de a kötél elszakadt s ő eszméletlenül terüli el a földön. ,tr esti órákban meg is'talál Iák, még mindig esz­­méletlenül. Az orvos elsősegélyben részesítette s a csendőrség azonnal beszállította a komáromi kórházba, ahol ki is hall­gatlak. Szöls beismerte, hogy a gyilkosságra készült, de nem bánja, ha fel is akasztják, mert megbosszulta magát. Ki akarta irtani a pör tanúit is. Szöts a felismerhetellenségig van összever­nie s felépüléséhez nagyon kevés a re­mény. A bestiális gyilkosság híre az egész környéken nagy izgalmat oko­zott. A tartományi és járási választások naptára. Május 1: a választási hirdetmények kifüggesztettek a községekben, az állandó választói névjegyzékek köz­szemlére kitétettek. Május 5: 12 óráig nyújthatók be a jelöltlisták. A tartományi, illetve járási választási bizottságok elnökei össze­hívják a választási bizottságok üléseit, mely ülések legkésőbb május 10-ig megtartandók a tarto­mány, illetve a járás székhelyén. Május 11-ig a pártok benevezik a felügyeleti hivatalhoz a helyi (szava­zatszedő) bizottságokba kiküldendő bizalmi embereiket. Május 11: déli 12 óráig a tartomá­nyi, illetve járási választási bizottságok tárgyalásukat befejezni kötelesek. Május 12-ig jelentendő a jelöltlisták kapcsolása a tartományi, illetve a já­rási választási bizottság elnökének, mire az elnök a kapcsolást a válasz­tási bizottságnak bejelenti. Május 17-ig megteendők a válasz­tási rend 73. §-ábnn s az 1927. évi 67. számú kormányrendelet 3. és 7. §-aiban előirt rendelkezések. Május 18-ig kifüggesztendő a köz­ségekben a választási hirdetmény. Május 20-ig a választók névjegyzé­kei ismét közszemlére teendők ki. Május 21-ig a jelölés a választási törvény 25. § ának 1. bekezdésében meghatározott hatállyal visszavonható. A visszalépést a választási bizottság elnöke kihirdeti. Ha a jelölt e napon túl jelenti be visszalépését, úgy e be­jelentés következménye csak az, hogy a skrutiniumnál nevét figyelembe nem veszik. Május 23-ig a szavazólapok és a választási igazolványok a választóknak kikézbesitendők. Május 25., szombat, 14 órától á szavazatszedő bizo tságok munkájának befejezését követő egy óra elteltéig szesztilalom. Május 26: a választás napja Május 28 : a tartományi, illetve já­rási választási bizottságok megtartják a skrutiniumot. A városi zeneiskola hangversenye. A városi zeneiskola, — mint az el­múlt években is, folyó év április hó 28-án jólsikerült vizsga hangver­senyt rendezett a Kultúrpalota nagy­termében, hogy bemutassa az ifjú mű vész jelöl lek zenei előhaladását. Ilyen hangversenyt mindig lelkes és nagyszámú érdeklődő hallgat végig, jólesik elnézni az ifjú nemzedék ko­moly ambícióját a zongorabillentyűk mellett s megfigyelni, milyen előhala­­dást tettek a növendékek tavaly óta. Minden évben látjuk ezt a biztos ha­ladást és az intézet tanárainak jó módszerét tapasztalhatjuk, amely le­hetővé teszi, hogy könnyebb-nehezebb zongoraszámokban gyönyörködjünk. A mostani zenevizsga is igen szépen si­került. zökkenő nélkül, ügyelő gondos­sággal folyt le. dicséretére Weisz Emma» Thiel Janka es Schmidt Viktor taná­roknak. Tizenkilenc hangversenyszám volt. csupa klasszikus szerzőkkel. Kár, hogy magyar szerzők nem szerepeltek, noha biztosan akadna néhány magyar vizsgadarab is: ezáltal a vizsgadarabok örök körforgása megszűnnék s frissül­ne a műsor. A játék precíz, pontos volt, egyiknél-másiknál művészi ma­gasságba emelkedett. A közönség lel­kes és hálás: ingy lésre méltó sok la(»s jutott ki az ifjú művész jelölteknek s különösen a párban dolgozó« em­berkék zenéltek élénk s vidám siker­rel. Ahogy ezek komolyan elmélyed­tek a zongora fölött s a világi hívsá­soktól távol, figyelmüket csakis a sze­mük előtt lebegő, könyv nélkül be­tanult koUafejekre meresztették k ahogy a jól végzett munka tudatában megkönnyebbülten hagylak ott a do­bogói : már maga az a látvány is meg­érte a jelenlétet. Ez a vizsgarendszer azonban mindig csak cgy-egy, nagy és hosszú fáradsággal betanított darab előadásáról győz meg s csak sejthet­jük. hogy az előhaladás milyen egyéb­ként. Pick Aliz, Dosztál Ilona. Fekete Sándor, Banai Tóth Erzsébet, a Sült testvérek. Döme Ferenc, Kroneroff Zsófia, Vizváry István. Denk Gy., Pre­­kop L.. Banai Tóth Ilona. Szulcsányi Rudolf, Soós Margit, Somogyi István, Basilides Zoltán, Roller Rózsi. Sárközi Béla, Podhoray Maliid. Dosztál Mik­lós, Nagy Aliz, Kőváry Mária, voltak a szereplők. Mindnyájan pompásan meg­álltak helyüket, önálló zongoraszám, hegedű, kísérő zongora: precíz beta­nulás és sok esetben művészi felfogás. Különösen az előrehaladottabb művész­­jelöltek. akiket hangversenydobo­gón egyébként is hallottunk már, — tűntek ki átlagon i'elülálló játékukkal s jó művészi felfogással, mély átérzés­­sel. Nagy előhaladásl tapasztalhatunk náluk. Sokat szeretnénk közülök kü­lön is megdicsérni, tekintettel azon­ban arra, hogy ebben az esetben úgy­szólván kollektív fellépés volt: a zene­iskola hangversenyezett, azért a dicsé­retet ezúttal együttesen kell, hogy kap­ják. A szereplők sok elismerést kap­tak s ez természetesen a tanári karra is áttevődik: a munka szép volt! — Műkedvelő előadás. A tejfalusi műkedvelők szép sikerrel adták elő a Juhász legény, szegény juhászlegény cimü énekes vígjátékot. Az előadás sikere ókkora volt, hogy meg kellett ismételni. Halálos bare a kiskéméndi országúton a régi haragosok között. Egy kéméndi gazda agyonlőtte haragosát, ki akarta irtani annak egész családját Egy évig nem szűnt meg a bosszúszomj- Öngyilkossága azonban már nem sikerült-

Next

/
Thumbnails
Contents