Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-27 / 34. szám
1*35 április.27. > KOMAROMI LAPOK« 9 ©idal ASSZONYOKNAK. Mai olasz asszonyok Olasz iskolákat látogatva, feltűnik, hogy a legtöbb középiskola koedukacionális: fiúk és leányok együtt tamilnak. Az olasz tanárok és szakemberek szerint ennek a módszernek csak jó eredményeit lehet tapasztalni. Az egyetemek minden fakultása nyitva áll a nők előli. — jogot például sok nő tanul. Sőt vannak a jogi tudományoknak női tanárai és magántanárai is az olasz egyetemeken. Francesca Hozza dr. például a római jogot tanítja, Maria Pitlalunga* dr. a XVII. század képzőművészetéről prelegál. Amalia Passió dr. a politikát adja elő -a római egyetemen. A szép, fiatal dr. Louisa Sanseverino grófnő, ki nemrég Budapesten is járt, a munkaügyi törvényhozás magántanára, Maria Montessori neve világmárka. Az olasz írónők között első a Sardiniában élő Nobcl-díjas Grazia Deledda. Mögötte számos írónő és ujságírónő sorakozik, akik élénk részt vesznek az olasz közvélemény alakításában. A szellemi téren sikereket arató olasz nő mellett olt van az ügyes üzletasszony típusa is. Ennek legelőkelőbb képviselője, Louisa Spagnoli, ki 25 évvel ezelőtt igen szerény eszközökkel kezdte meg a cukorkagyártás tés aki ma hatalmas gyárüzem és nagy vagyon tulajdonosa. Anna Cetli nevét a malária elleni küzdelemben tette ismertté. Ápolónői iskolát alapított és ambulatoriumokal szervezett a veszélyeztetett vidékeken. Az állam a nagy aranyéremmel tüntette ki. Donna Louisa Fedcrzoni egy néptitkárságot alapított Rómában, a legszegényebb néposztály segítése céljából. Ez a hölgy már a világháborúban kitüntette magát mint ápolónő az első frontvonalban: megkapta a csupán frontszolgálatért adható hadi érdemkcrcszlol. ő volt a fascistapart egyik első női tagja és jelenleg is nagy szerepet játszik a pártban. Három gyermek anyja. A fascista párt vezető asszonya Rómában Bianca hercegnő. Robilant grófnő az anya- és csecsemővédelem központját vezeti. A velencei asszonyok élén Vendramin grófnő áll. A jótékonyság, valamint a szociális szolgálat majdnem mindenütt nők kezében van. De látjuk a nőket más fontos helyeken is, — például a nápolyi nemzeti könyvtár igazgatója is nő. A közszolgálatban álló nőkéi nem fenyegeti az a veszedelem, hogy ha férjhez mennek, elbocsátják őket. Sőt, az állam ebben az esetben is szívesen látja, elősegíti, a házasságokat és a sokgyermekes tisztviselőnőt különböző kedvezményekben részesíti. Mussolini gyermekvédő politikájának áldásait elsősorban mégis a munkásnők és parasztasszonyok milliói érzik. Az állam hatalmás összegekkel siet a szegén}’ anyák segítségére, hogy azok sok egészséges gyermeket nevelhessenek Olaszországnak. Az utolsó évtized folyamán csodálatos fejlődéssel fellendült Olaszországban a női sport is. A cél az, hogy a sok évszázados el zárkózottságban élpuhult olasz nő megizmosodjék és szebb, egészségesebb faj anyja lehessen. Megnyílt a női testnevelési főiskola; az ifjúságot s a munkásnép női részét egyre növekedő mértékben vonják be a tömegsportokba, Még az idősebb, férjes asszonyoknak is részt kell venniők a gyakorlatokban. Nagy szó ez, — mert a sport, mely erősebbé és mozgékonyabbá teszi a testet, önbizalmat ad és felemelő, felszabadító hatással van az elnyomott leiekre is. Az olasz asszony régen te alig utazóik A fascizmus most elősegíti, hogy az olasz nő legalább saját hazája szépségeiből lásson egyet-mást. Mussolini egy évtized alatt megváltoztatta az olasz férfit új lelket, karaktert és életerőt öntött bele. A nők megváltoztatása nagyobb és hoszszadalmasabb feladat. Abhoz legalább három évtized, — egy generáció kell. De sejteni lehet, hogy az olasz nő is ál fog menni a gyökeres változáson, mellyel befejeződik a Duce nag\r műve: az olasz nemzet új renaissancca. A modern konyha gépei A háztartási munka racionalizálásának elvét gyökeresen megváltozott gazdasági viszonyaink vetették fel. Célja a lehető legnagyobb tehermentesítés, maximális munkának minimális fáradsággal való elvégzése. Ez a tehermentesítés mélységesen szociális elgondolás, mert a kényszerből leépített, cselédnélküli háztartás nem eredményezheti azt, hogy a középosztály asszonya immár maradéktalanul felőrlődjön olyan tevékenységben, amelynek nála alacsonyabb szellemi nívójú egyén is megfelelne. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ezz ej olyan értékek mennek veszendőbe, amelyek végeredményben az egész nemzett est kulturális színvonalának süllyedését eredményeznék. Nem becsüljük le ezzel semmiképpen a testi munka értékét. Az ősi tradíciókat őrző magyar asszony soha nem irtózott a háztartási munkától, ismerte annak fontosságát, s éppen ezért megbecsülte alkalmazottját. A mai egészen más viszonyok között a tehermentesítő emberi munkaerő szerepét a háztartási gépek veszik át. Ez a racionalizálási törekvés főképpen az újvilágból indult ki, ahol a háztartási alkalmazott luxusát csak nagyon gazdag emberek élvezhetik. Jómagunk csupán a kezdet kezdetén vagyunk, nem utolsó sorban azért, meri a szükséges gépek és eszközök beszerzése ma még olyan tőkét emészt fel, amellyel éppen gazdaságilag leromlott középosztályunk nem rendelkezik. A háztartási munka átszervezése tehát csak fokozatosan, lépésrŐilépésre hajtható végre. Elsősorban, új otthont alapító fiatal asszonyok figyelmét kell felhívni arra, hogy saját jól felfogott érdekükben gondoskodjanak a. rendelkezésre álló kelengyepénzből korszerű konyhafelszerelésről. Felsorolunk néhány célszerű kipróbált konyhai gépet, amelyeket náhmk eddig csupán nagyüzemekben, vendéglőkben vagy cukrászdákban használtak, ám nagy jövőjük van a cselédnélküli kis háztartásokban is. A' kézzel hajtott hús-, dió- és kávéőrlőgépet mindenki ismeri. A kézierőt ma már villanyárammal helyettesítik. Jlymódon 1 kg. húst 2 perc alatt, 1 kg. szemeskávét 20 perc alatt finomra őrölhetünk, Hasonló módon működik a régebben ugyancsak kézzel hajtott gyümölcs- és zöldségáttörő gép, niely például 1 perc alatt készít el 1 kg. burgonyapépet. Kenyér- és lésztadagasztás céljára kézzel vagy villanyerővel hajtható dagasztógépeket állítanak elő. Ezeknél a kéz munkáját vízszintes tengelyre erősített keverő végzi el. Gyorsan és egyenletesen dolgozik, úgyhogy átúsztál kézzel nem is kell érinteni. Tetemes idő- és fáradságmeglakarílást jelent a habverőgép. Ez állványra szerelt hengeralakú edényből s vízszintes tengelyre függőleges állapotban ráerősített habverőkből áll, amelyeket villanyerő li^z gyors mozgásba. Ezzel a géppel fél liter tejszínt 2 pero alatt verhetünk habbá. Más célra is használható, például hideg mártások, tortaanyagok, krémek gyors és alapos kidolgozására. Mindezeket a gépeket vagy egyenesen a villanyvezetékbe kapcsoljuk, vagy pedig e célra készült villanyerejű konyhamótorral hajtjuk. Ilyen kis motor mindenfajta háztartási gép üzembehelyezésére alkalmas, s áramfogyasztása kis háztartásban nem jelentős, miután a gépek úgyszólván percek alatt végzik el munkájukat. Mese a negyven tojásról Volt egyszer egy király, aki nagyon szerelte a népét és azt akarta, hogy1 az ő országában mindenki boldog legyen. Azért mindig talált időt arra, hogy az alattvalói ügyes-bajos dolgával foglalkozzék s akinek valami baja, panasza, pörös ügye volt, a hétnek egy bizonyos napján elmehetett a királyhoz s elmondhatta a mondanivalóját. Történt egyszer, hogy egy kereskedő utazásra készült. Nem volt felesége, se gyereke, hát egy öregaszszonyt hivatott és azt mondta neki: Eredj és végv negyven tojást, főzd meg azokat, s hozd el nekem útravalóul. Majd megmondod, mi az áruk, s azt akkor megfizetem neked. Az öregasszony csakugyan elhozta a negyven tojást és átadta á kereskedőnek. Hanem annak már akkor sietős voll a dolga, meri a hajó, amelyen Mázni akart, indulásra készen állt a kikötőben, hát azt mondta az öregasszonynak: — Most már nincs rá időm, hogy kifizessem neked, amivel tartozom, Majd, ha visszatérek utamról, megkapod a pénzt. Azzal hajóra szállt és elutazott, íy{ öregasszony meg három évig mé<> csak hírt sem hallott felőle. Három esztendő múlva visszatért a kereskedő és magához hivatta azaszszonyt. . — Nos, — mondta néki — most megkapod tőlem a pénzedet. Mit fizessek neked a negyven tojásért? — Számítsd ki, — mondta az oszszony — hogy hány csirke kell voln? ki három év alatt azokból a tojásokból, ha tyúk alá tettem volna s kikeltek volna annak idején. — Ne beszélj bolondokat, — felelte a kereskedő bosszúsan — negyven tojásnak negyven rézpénz lehet az ára, annyit adok érte, ha akarod. — Nem, — makacskodoü az öregasszony — nekem nem kell negyven rézpénz, számítsd ki, hány csirke kell volna ki a negyven tojásból, hány tojást tojtak volna azok a csirkék!, s újból hány csirke lelt volna azok tojásaikból. Most már aztán hordd cl magad, — kiáltott a kereskedő — ha nem kell a negyven rézpénz, akkor egyetlen fillért sem adok neked! Eredj Isten hírével! No, ezt aztán nem hagyta annyiban a szegény asszony sem. Fűhöz-fához ment a panaszával, de nem segített rajta senki, végül is nem volt mit tennie, felkereste a királyt. Elmondt? neki, hogyan is áll a dolog. A kereskedő negyven tojást kért tőlem s mikor megkapta azokat, elutazott és nem fizetett semmit. Ennek már három éve. Most, hogy felkerestem őt és kértem tőle a pénzemet, összeszidott és elkergetett. így hát azt kérem .tőled, felséges királyom, szolgáltass nekem igazságot! Milyen hasznot hajtott volna az a negyven tojás, három éven át? A király gondolkozóba feset-t s egyre azon törte a fejét, hogyan is számíts? ki, hány csirke lett volna a negyven tojásból s azok a csirkék menny? újabb tojást tojtak volna és hány további csirke lett volna a további tojásokból. Mikor már belefájdult a feje a töprengésbe, akkor hazaküldte az aszszonyt. Menj békével, — mondta neki majd gondolkozni fogok, hogyan derítsem ki ügyetekben az igazságot. Az asszony hazament, a király pedig egyre a tojásokon törte a fejét. Telt-múlt az idő, de bizony semmi sem jutott eszébe a királynak, amivel ezt a dolgot elintézhetné. Már nem is tudott (jgvébre gondolni, mint arra, hány csirke lesz a tojásokból és hány tojás a csirkékből; nyugtalan volt az álma, gyenge az étvágya, naphosszat a kertben járkált fel és alá és a lojás-Dercn tűnődött. Már széliében beszélték az egész országban, hogy a király nem tud ítéletet hozni a szegény asszony perében, a király is szégyellő magát ezért és rosszkedvűen ült a kertben egy sövény mögött. Egyszerre csak azt hallja, hogy a sövény Lulsó oldalán a gyerekei beszélgetnek. — Tudod mit, — mondta a királyfi, — azt fogjuk játszani, hogy én leszek a király... — Jó, — egyezett bele a kis királylány, — én meg a szegény asszony leszek, aki a tojás árát kéri. — Akkor mondd el, hány tojást adtál a kereskedőnek, — kezdte a királyfi. — Negyvenet, felséges uram — válaszolta a királylány, aki az öregaszszonvt játszotta — és három évig nem fizetett érte semmit. Most meg negyven rézpénzt akar adni, de én nem fogadtam el. — Hát mennyit kérsz a negyven tojásért? — kérdezte tovább a király kisfia. — Felséges királyom, — felelt a királylány, — a negyven tojásból negyven csirke lett volna s azokból újabb tojás és újabb csirke... — És mondd csak. milyen tojást kéri tőled a kereskedő? — folytatta a kis királyfi. A kereskedő azt mondta, vegyek negyven tojást, főzzem meg mindet keményre és hozzam a hajóra, olt majd megfizeti. így hát megfőztem és elvittem mind a negyvenet, ahogy kívánta. — És hallottál te már olyat, hogy cgy megfőtt tojás kikelt volna és Újabb tojásokat tojna? Nem? No, akkor eredj haza Isten hírével, negyven rézpénz jár neked, semmi több! A töprengő királynak ott a sövényen túl felragyogott a szeme, aztán hangosan felkacagott és a homlokára ütött. Ki hallott ilyet! Ezek a gyerekek játék közben kitalálták azt, amin ő hónapok óla töri a fejét. Átlépett pelt a sövényen *és elégedetten megveregette a kis királyfi vállát.-*■ Derék gyerek vagy! — mondta jókedvűen. — Eredj, szólj a főudvarmesternek, hogy hivassa el az öregasszonyt, fenséges királyné anyádnak pedig mondd meg, hogy ma estére tíz kemény tojást főzessen nekem vacsorára! Nem kell félni — Édes anyám, jöjjön velem y A másik szobába. A sötétben hátha ott van, A vasorrú bába! Törpe is elbújhatott ott, Vagy a kéményseprő, . I Ördögfiú is akadhat, Nem is egy, de kettő. — Ejnye, édes kicsi fiam, Tán csak nem vagy gyáva? Gyere, nézzük meg hát együtt Van-e a szobában, Akárcsak egy szúnyogfiók? Lásd, senki sincs itten, Azaz mégis, van Valaki, Nem is kell azt t.'.nítani, Tudod úgyis, hogy velünk van Mindenütt az Isten!
