Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-27 / 34. szám
»KOMÁROMI LAPOK« Egyformán jó minden margarin? Nem! Mennél nemesebbek a fölhasznált nyersanyagok, mennél tisztább és egészségügyileg kifogástalanabb a gyártás, minél képzettebbek és tapasztaltabbak a szakemberek, akik az előállítást vezetik, annál jobb a margarin. Természetes,' hogy a margarin minősége befolyásolja az árát is. A legjobb margarinnak valamivel drágábbnak is kell lennie, a silányabb minőségűnél. Máma felülmúlhatatlan a MARGARIN Meg akarja nézni, hogy milyen tisztén készül aVitello? Kérem tekintse meg példás üzemeinket az Elba-parti Tetschen mellett, Krisehwitz-ben. 4 oldal. uccai házaival,-itt dühöngött legjobban a járvány. Cigánygyerekek Eldorado ja. De ha mind ez a szemünket sérti, a bacillusl termeli, a tüdőbajt terjeszti, van, ami a fülünket az uccun j ól - esően,' kedvesen cirógatja, bájos melódiákkal gyönyörködteti és valóságos idillikus olasz hangulatot ad az uccának. Ez pedig a kis rajkók serege, akik született Paganinik, megállnak a hegedűjükkel, amit alig érnek el, az ember előtt is bámulatos ügyességgel, kifogástalan ritmussal elhúzzák a nótánkat azzal az édes bogárszemű vigyorgással, velük született furfangos mosollyal, mely kicsalja a garast még a legjobban begombolkozott emberből is. A pénzszerzésnek olyan elmés, sajátos módja ez, koldulás és mégsem az, mely máshol nincs meg s amiért szíveken kimemegyek az uccára, még ha piszkos is. Az ilyen kis maszatos, rongyos művészek úgy virítanak, mint a gaz között az illatos ibolya. De nem nyújtom tovább észrevételeimet, köszönetét mondok szerkesztő úrnak a szíves közlésért. Egy szemlélődő polgár. Középkori történet Történt egyszer, hogy vándor énekesek és komédiások kérlek bebocsáttatást a vár kapuján. A várúr, aki — ha nem a feleségéről volt szó —, szerette a tréfát, estebéd után kegyesen színe elé engedte a komédiás népséget. Jókedvében eszébe jutott a felesége és elhatározta, hogy egyszer kivételesen örömet szerez neki, hadd szórakozzék ő is ezeken az ártatlan bohóságokon. A jámbor várúr azonban elkésett a jószándékkal. Felesége tudniillik már szórakozott is azzal a vidám idegennel, aki megszökött társai közül és belopódzott az úrnő termeibe. A várúr természetesen tüstént bezárta az idegent az erre a célra használt toronyba. Ugyanakkor megesküdött. hogy felesége szőke fejecskéjét saját legkegyelmesebb kezével fogja leütni, de csak ébenhall bűntársának holtteteme fölött. Ez az elgondolás annyival is praktikusabb volt a várúr részéről, minl-Mához egy hétre nyílik meg Budapesten a Nemzetközi Vásár. A Városligetben az előkészületek a befejezés előtt állnak. Aki Budapestet jól ismeri és a vásárt már so°kszor látogatta, ezúttal bizonyára nem ismer rá a Városligetre. A vásár területén hatalmas tornyok, felhőkarcolók épültek, az újonnan felállított pavillonok pedig oly nagyok, hogy méreteikben vetekszenek a Dunamenti államok legnagyobb épületével, a vásár-terület központjában álló Iparcsarnokkal. Ezúttal igazán jellemző az a szó, hogy „vásárváros“. A Városliget ősparkja nagyvárosi főtérré, bulvardok rengetegévé alakult át, csakhogy itt lakóházak helyett 200 ipari szakma csarnokai állnak s lakók helyett 1500 gyár árui vonulnak fel. Igazi város a Nemzetközi Vásár területe. Van rendőrsége, tűzoltósága, póstája, távírdája, saját Stúdiója és rádió-leadója, mentőállomása, bankja, szállítói, biztositói és nem hiányzik az sem, ami az igazi városi élethez kell: a sajtó. A kávéház, az étterem, a cukrászda természetes kellékei ennek a városnak, ahol találunk menetjégyirodát, színházi jegyirodát, sőt saját vásári színházat és sporttelepet is. Az idei Nemzetközi Vásár egymillió ember befogadására készült fel. Ehhez méretezték a közlekedési eszközök forgalmát is. Villamos, autóbusz, földalatti, autótaxi külön járatokat, külön állomásokat létesít, hogy gyorsan és torlódás nélkül bonyolítsák le a naponta közel százezerre tehető Iátohogy a feleség lefejezésére szokás szerint használt családi pallos a többi ősikarddal együtt az éhség tornyának a falán függött. És az ember sohase tudhatja, hogy az odazárt rab mire vetemedik. Elmúlt egy hónap... Bizonyos, hogy a gaz idegen már régen éhenhalt a toronyban... A kegyetlen várúr kinyitotta a torony lezárt ajtaját és karján a reszkető nővel, belépett. — Hah! itt a holttesi! — szólt sötéten. De a holttestről kiderült, hogy él. Sőt egészen jó színben van s az elmúlt hónap alatt enyhe embonpoint-t növesztett. E percben vígan aludt a párnázott lócán végignyúlva, sőt horkolt is. Ellenben a terem falain immár egyetlen kard sem volt látható; eltűnt a családi pallos is, szőrén-szárán eltűnt. A várúr behívta csatlósait és megparancsolta nekik, hogy költsék fel a rabot. :— Hogy lehet az, hogy nem baltái éhen. aljas csábító? — vonta őt kérdőre a várúr e hallatlan szemtelenség miatt. — És hová leltek a kardok a falról ? Az idegen ásított, nagyot nyújtózott, azután felült a fekvőhelyén és szerényen így szólt: — Kardnyelő vagyok. Musicus. gatók jövés-menését. A Budapesti Nemzetközi vásár ez évben világszenzációnak Ígérkezik. Ezzel ünnepli fennállásának 30-ik évfordulóját. A vásárra ebből az alkalomból majd minden országból külön bizottságok érkeznek. Külföldi kiállítások és vásárok vezetői jönnek tanulmányozni a Budapesten 30 éves tapasztalatok alapján szervezett nagy kiállítást. Budapestnek husvétkor is óriási idegenforgalma volt. Az igazi nagyszezon azonban csak most e héten nyílik meg, amióta már érvénybe léptek 26 ország területén a magyar árumintavásár igazolványai alapján engedélyezett utazási kedvezmények. A külföldi vendégek érkezése április 23-ával már megkezdődött. Budapesten már élénk az élet. A város kereskedői diszes kirakatokkal, esti kivilágítással üdvözlik a vendégeket, a budai oldalon pedig újból felragyogtak a fények. A reflektorok tömege világítja egész éjszakán át a Gellérthegy gyönyörű oldalát, a Citadellát, a Gellérfszobrot, a Halászbástyát, Mátyás király templomát és fényárban úszik a pesti Dunapart is, ahol a közönség ezrei lepik el a hires pesti Corsó fényes kávéházait, terraszait. Budapest valóban szép s ezt érzi minden lakója is. Mindenkinek ünnepe ez a vásár. A pesti asszonyok élő divatbemutatót tartanak utcaszerte, a színházak, kabarék a jókedvtől hangosak. Aki most Pestre jön, azt hinné: ez a város sohasem látott gondot. Iparosok, kereskedők vigyázat a számlák és nyugták bélyegzésénél! Az adótárgyalásokion, adóreviziánál egyre sűrűbben kerülnek a pénzügyi hatóságok elé olyan kereskedők által kiállított számlák, amelyek hiányosan vannak bélyegezve. Az ilyen bélyegkihágásokért súlyos büntetést rónak ki — éppen ezért a kereskedő és iparostársadalom érdekében szükségesnek tartjuk a törvényes előírások ismertetését. Minden iparos és kereskedő köteles az általa kiadott áruról, vágj' végzett munkáról szóló számlát bélyegezni és pedig: 20 Ke összegig 2 fill, okm.-bélyeggel 100 Ke összegig 10 fid. okm.-bélyeggel 1000 Ke összegig 20 fill, okm.-bélyeggel 1000 Kc-n felül 50 fill, okm.-bélyeggel Teljesen mindegy, hogy a számlát formailag minek nevezzük. Faktúra, jegyzék, kimutatás, elszámolás, vagy közönséges levél. Az aláírás módja sem jön tekintetbe, elegendő, ha azt valamely alkalmazott írja alá, vagy csopán a cég neve van rányomtatva, vág}' a cég bélyegzőjével van ellátva. A bélyeget ál kell írni. A bélyeget szabályszerűit a számla balsarkán, bal felső oldalán kell felragasztani és azt a szöveg első sorával kell átírni, szóval a bélyeget értéktelenné kell tenni. Minden aláírásnak (gép vagy kézírással) az oleírninybélycg aha harmadán kell megtörténni. A büntetés igen súlyos, a lx>lyegilleték ötvenszerese! Ez a büntetés a törvény értelmében nem szállítható le, nem mérsékelhető. Tehát vigyázat ! Amig az ember eljut a komáromi téglagyártól Komáromig... Komárom, április 26. Amikor még a komáromi Rákóczi ucca olyan rossz volt, hogy tengelyek és kerekek törtek, a komáromvidéki gazdák és kocsivaljáró vidékiek azt mondoLták, hogy inkább elkerülik Komáromot és bevásárlásaikat másutt végzik el, de a Rákóczi úton nem kockáztatják a járművük, meg az állataik épségét. Ekkor indult meg a mozgalom, hogy városunk idegen- és pénzforgalma érdekében meg kelt csináltatni a Rákóczi uccát. Ez meg is történt. Sajnos azonban itt nem állt meg az uccajavítási akció és a szükségeset összetévesztették a széppel és nyakrafőre jöttek az aszfaltburkolatok és a szépséggel beköszöntött a szegénység is. Mintha a Komáromban született Kollonils híres mondása variálódott volna olyképpen, hogy: Komáromot széppé és aztán koldussá teszem! Mert iiistálom alásan, nagyon, de nagyon koldusok vagyunk. De most ne siránkozzunk. Térjünk rá arra a szomorú tényre, hogy hiába javították ki a Rákóczi uccát és hiába gördítették el a vidék által kifogásolt akadályokat, azok nem szün-Mához egy hétre nyílik meg Budapesten a Nemzetközi Vásár. Fényárban, jókedvben, szépségben várják a vásár látogatóit. (Budapesti tudósítónktól) 1935, április 27, lek meg teljesen, csak kitolódtak ;és pedig a Vágdima hídjának túlsó útszakaszára, a Téglagyártól a Vágdunáig. Hatalmas gödrök teszik veszélyessé ezt: az utat, az autósok ós egyéb járművei haladók és az igavonó állatok részére. Az imént beszéltünk egy vidéjei autótulajdonossal, aki azt mondotta, hogy inkább megtesz másutt kétszáz kilométert, mint ezt a rövid utat. Uraim! A város ügyeit intéző urak, siessenek ezen az újabb forgalmi akadályon segíteni, mert megint veszélybe forog az ógyallai járás felül városunk idegen forgalma e miatt a rossz útszakasz miatt. A dolgon segíteni annál könnyebb, mert ez az útszakasz az országos úthálózatba tartozik, tehát a rendbehozatala nem a mi szegény városunk terhére megy, hanem az országos alapéra. Mindössze tessék fölírni, küldöttségbe menni és kérni, hogy ezt a lehetetlen rossz utal, amely országos viszonylatban is veszélyezteti a gyors és biztos közlekedést, mielőbb kijavítsák. Cserkésztábor Nagymegyeren Husvétvasárnap reggel Nagymegverre vonultak a komáromi »Arany János« iparoscserkészek, hogy ott a húsvéti ünnepeket a nagymegyeri cserkésztestvéreikkel közös táborban töksók el. Reggel 9 órakor már készen, állott a kis tábor a község közelében és vidáman sorakozott a »cserkészhadsereg«, hogy bevonuljanak a templomba, bálát adni Istennek a szerencsés megérkezésért. A cserkészszakákácsok délben kitűnő pörköltet főztek. Délután vígan folytak a versenyek és cserkészjátékok, amikor Komáromból megjöttek tábort látogatni Bíró Lucián kerületi cserkcszbiztos és dr. Bardocz József cserkészorvos. Este 7 órakor kigyult a tábortűz, melyre hivatalos volt Nagy megver érdeklődő közönsége is. A tábortűzi közös programúiban szépen visszatükröződött a cserkészet célja, a testvériség. A falusi és városi cserkészek lelke egybefonódott a tábortűz lángjainál. Tábortűz után lamjtionos felvonulás keretében kisérték haza a cserkészek az érdeklődő közönséget. Hétfőn délután vidáman bontották fe a tábort a komáromi cserkészek. Botló Vince, a nagymegyeri cserkészcsapat parancsnoka itt lelkesítő beszédet mondott a cserkészeknek. Majd vidám nótaszóval és zscbkendő-lengeléssel, lelkűkben pedig kedves emlékekkel búcsúztak a komáromi cserkészek a nagymegyeri cserkészbarátoktól. A tábor előkészítése Telkes Mihály komáromi tanoncisk. igazgató-cserkészparancsnok és Baranyai] Lajos komáromi cserkészparancsnok, a tábor parancsnokának érdeme, akik lehetővé tették a komáromi és nagymegyeri iparoscserkészek testvéri találkozását. »Vörös Villám« A Szlovenszkói Őr- és Zárbiztonsági Társaság január 1.-vel megkezdte működését és kéri a tisztelt közönség szives pártfogását. Elvállalja lakások, üzletek, kertek, épülő épületek, valamint a nyaraláskor lakatlanul hagyott lakások őrzését (saisonra is!) olcsó díjazás mellett Bővebb felvilágosítást nyújt: Komlós, Komárno, Magyar u.3. — Biztosítási csalás. Farnad községben leégett az egyik kisgazda lucernakazla. A csendőrség biztosítási csalást lát a dologban és megindította az eljárást.
