Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-03 / 27. szám
2. oldal, »KOMÁROMI LAPOK« 19H5. április 8 világforradalom egyelőre lekerült a napirendről és azok, akik Iliitek ezekben a dogmákban, nagy csalódással lettek gazdagábbak. A munkásságnak szervezetekben kell tömörülnie, de ezek a szervezetek nem lehelnek a tagadás és a rombolás, hanem az építőmunka szervezetei. Ennek a munkának első sorban az ilt élő magyarsággal kell összeforrnia, mert erre kötelez mindenkit a magyar föld, amelyen dolgozik és verejtékezik. A vörös szervezetek nemzetközisége kizárja a nemzeti gondolat ápolását és megbontják a nemzeti kollektivumot, amely pedig egyes-egyedid védhetne meg a kisebbség érdekeit nagy erejével. Majd a magyarság küzdelmes életét vázolta fel, amelyben a keresztényszocializmus minden társának önzetlenül nyújt segítségei. A beszéd nagy hatást leli a jelen voltakra. Der fi nyák Gusztáv kerületi titkár a közelgő választások fontosságát emelte ki. leleplezte az ígérő pártok semmitmondó szólamait és lelkiismeretlen kortcsfogásail. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után R e i c h e r -Miklós a komáromi kér. szocialista szakszervezel tanácstagja a munkáskérdéssel foglalkozott és kifejtette, hogy miért nincs keresnivalója a : munkásságnak a vörös és fehér-vörös szákszervezetekben. Beszédének közvetlen hangja a hallgatóság leikéig hatolt. Végezetül Takács Ferenc helyi elnök mondott köszönetét aszó' «okoknak eredményes munkájukért. Ekccs. Az ekccsi népgyíílés 'nem reméli nagy arányokban folyt le, bár a_rossz időjárás miatt ezt sem lehetett szabadtéren megtartani, hanem a Brinzik-vendéglő színháztermében, melyben mintegy négyszáz hallgató szorongott, de jó részük nem is tudott beférni. A népgyűlés fontosságát fokozta dr. J a b 1 o n i c z k y János nemzetgyűlési képviselő és dr. H a i c z 1 Kálmán szőgyéni plébános, szentszéki tanácsos megjelenése, akiken kívül dr. Alapy Gyula és Der fi nyák Gusztáv kerületi titkár jelentek meg. A gyűlést Lukovics József helyi elnök szavai vezették he, aki üdvözlő szavakkal fordult a vendégekhez és a közönséghez. Az első szónok, dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, körzeti elnök gyújtó szavakban hívta fel a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő választások fontosságára. A magyarság képviselőinek ott kell lenni a parlamentben, az országos és a járási képviselőtestületekben egyarátn. hogy jogait megvédje. Törvényes eszközökkel fog harcolni, és programját megvalósítani. melySzlovenszkó önkormányzatával az ill élő nemzetek javát hivatott szolgálni. Ehhez van a nagy magyar összefogásra szükség. Részletekkel, nem* i'oglalkozhatik, mert az a következő szónokok számára van fentarlva, de a keresztény gondolat nagyszerűsége hasson át minden magyar embert és lelkiismeretét a választások előtt. Agyujló hatású beszéd nagy lelkesedést keltett. Dr. J a b 1 o n i c. z k y János nemzetgyűlési képviselő a külpolitika és a belpolitika nagyobb kérdéseivel foglalkozik. A népszövetség teljesen elvesztene tekintélyét. Nem képes megakadályozni a nagy összeütközéseket (Japán és Kína, Bolivia és Paraguay, slb.). Csehszlovákia kis állam és így természetes volna, ha ezeket a kereteket betartaná külpolitikája intézése körül. Keresnie kellene a szomszédok barátságát az európai nagy kérdésekben való befolyás helyett. Beszédét számos példával világította meg, majd a belpolitika és a pénzügyi helyzet kérdéseit boncolta rendkívül éles megfigyeléssel és következtelésekkel. A rendkívül lebilincselő beszédet lelkesen megtapsolták. Majd dr. Haiczl Kálmán a magyar összetartás szükségességét fejtegette meggyőző erővel és a hallgatóság nagy tetszése mellett. A magyar és keresztény választóknak csak a keresztényszocialista párt programját kell helyeselni, hiszen ez a programi foglalja magában úgy az egyénnek, mint a magyar közösségnek a legátfogóbb érdekvédelmét. A választás körül összefogásra hívja fel a közönséget, hogy a keresztény és magyar álláspontjáról el ne tantorod jék. (Nagy tetszés.) Végül Derfinyák Gusztáv kerületi titkár mondott az előrehaladott időre való tekintettel rövid, de annál nagyobbhatású beszédei, melyben a pártoknak különféle Ígéreteit leplezte le és arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy ezeknek ne üljön föl, mert ingyen vetőmag nincsen, a i'öld— Saját tudósítónktól. — A magyar nemzeti párt tovább folytatja sikeres gyűléseit a Csallóközben. Vasárnap Alsónyárasd és Alislál köz-* ségekben tartott igen szépen látogatóit gyűlést, amelyen a szomszédos Felsőnyárasd, Felistái, lonye és Mad községekből is igen nagy számban jelentek meg az érdeklődők. A lelkes és bizakodó hangulat, amely a gyűlésen megnyilatkozott, bizonyítéka annak, hogy Csallóköz magyarsága tudatában van a mai idők komolyságának és hogy osztály és valláskülönbség nélkül kell az egész magyarságnak összefognia. Álsónyárasdon a szövetkezet nagytermében fél 12 órakor vette a gyűlés kezdetét. Berecz István helyiszervezeli elnök üdvözlő szavai uIán V a r e c h a József, a magyar nemzeti párt munkásosztályának közp. titkára ismertette a mai gazdasági és politikai helyzetet. Figyelmeztette a hallgatóságot. hogy a közelgő választások alkalmával meg fognak jelenni a különböző pártok szónokai, hogy ígéretek által megbontsák a magyarság egységes sorait. Az egyik szónok Ígér mondotta, a másik majd ráígér, a harmadik fölébe Ígér, a negyedik majd a tetejébe Ígér. Azonban a magyar példabeszéd azt tartja, hogy aki sokat igér, az keveset ad. Éppen azért a magyarságnak nem kell adnia semmit az ígéretekre, amelyekből tizenhat esztendő alalt vajmi kevés valósult meg. Csak az egységes* és kitartó munka hozhat a magyarság számára jobb jctvőt. A hagy tetszéssel fogadott beszéd után Méhes Rudolf körzeti titkár összetartásra hívta fel a hallgatóságot. Hivatkozik arra. hogy maga a köztársasági elnök is azt fhondotta, hogy minden nemzetiségnek annyi joga lesz, amennyit szervezettségének erejével ki tud küzdeni magának. Nem a törvények rosszak, hanem azok, akik a törvényeket félre magyarázzák. Ha a magyar földműves, munkás és iparos összefog, úgy énnek a nagy összefogásnak nagy eredményei is fognak mutatkozni. A párt kiküldöttei azután átmentek Alislál községbe, ahol délután 3 órakor vette kezdetét a gyűlés. A Borkaféle vendéglő helyiségei zsúfolásig megteltek érdeklődő hallgatókkal. Rendkívül nagy számban voltak jelen munkások is. Mátis Pál helyi elnök megnyitó szavai után Varecha József munkásszakosztályi közp. titkár az aktuális gazdasági és politkiai helyzettel foglalkozik. Különösen a munkanélküliség kérdésével és ennek következményeit ismerteti. A munkásbiztosító pénztárak kimutatása szerint, — mondotta Varecha a biztosított munkások -70 százalékának keresete nem éri el a napi 12 koronát. A munkabérek lesüllyedése következtében mélyen lecsökkent a tömegek fogyasztóképessége is. Ha a munkásnak van keresete, úgy jut belőle a kereskedőnek, iparosnak, gazdának és jut az államnak is. A helyes és bölcs államférfiul politika csak az lehet, amely a produktiv munkából kirekesztett munkások százezreit keresethez juttatja. Több mint 250 ezer ifjú munkás van munka nélkül. Micsoda jövő vár ezekre a szerencsétlenekre, akik a hosszú munkanélküliség következtében elfelejtették azt is, amit tanultak. A jövő gazdasági élet súlyos feladatok előtt áll. A munkás ne ígéretek már nem komoly dolgok és a valóság az, hogy a választó a maga meggyőződését becsülje többre mindenféle Ígéretnél, amelyről a válasz-! lások után rendszerint megfeledkeznek. (Lelkes éljenzés.) A gyűlés méltóságteljes, impozáns méretei és lefolyása a választó közönség rendkívüli fegyelmezettségét és megértését dicséri.- április 2. nézze az iparosokban és gazdákban az ellenségét, hanem nézze faj- és oztálysorsos testvérét. Ha ez így fog történni, akkor a jövőt illetőleg nem szabad kétségbeesnünk. A nagyhatású beszédei harsány éljenzéssel fogadta a hallgatóság. Utána pedig Méhes Rudolf körzeti titkár foglalkozott nagy tetszés mellett azokkal a kérdésekkel, amelyek a falusi ember mindennapi éleiében előadódnak, de amelyeket kevesen tudják a maguk számára hasznosítani. Foglalkozik a kommunizmus szertelenségeivel, amely arra tanította a munkásokat, hogy minden érték a közösségé. Azonban mit sem akarnak tudni a közösségről, amikor a terheket is viselni kell. Mi az igazi magyar egységnek vagyunk a hívei mondotta a szónok ezt az egységet azonban csak úgy tudjuk elérni, ha minden magyar, légyen az munkás és iparos, gazda vagy városi intelligencia, egy közös cél érdekében egy iáborban tömörül. Az éljenzéssel fogadott beszéd ulán az elnök a gyűlést bezárta. A gyűlés után több, mint 30 munkás jelentette be csatlakozását a magyar nemzeti párthoz. A Komáromi Daíegyesiüet közgyűlése. Komárom, április 2. Vasárnap, március 31-én tartotta kuituregyesüleleink Nesztora: a Komáromi Dalegyesület 72. évi rendes közgyűlését saját helyiségében a tagok élénk érdeklődése melleit. A közgyűlést f'fílöp Zsigmond elnök nyitotta meg, aki a törvényes formaságok elintézése után előterjesztette jelentését az egyesül-e! 1934. évi működéséről. Az elnöki jelentés hűségesen beszámolt azokról az eseményekről, amelyek a Dalegyesület életében a múlt évben előfordultak s bevezetőjében keresztmetszel ét adta a mai kisebbségi nemzeti kulturélet sivárságának, rámutatva a közönség nagy részének a szellemi kincsek gyarapítására irányuló rendezésekkel, komoly előadásokkal szemben tapasztalható közönyére. A kultúra arra hivatott vezetőinek kell megfelelő kulturprogram szerint mindent elkövetniök, hogy a mostani állapotok megszűnjenek s helyettük lüktető kulturélet keletkezzék. Az elnök lelkes szavakkal hívta fel a Dalegyesület tagjait az egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködésre. amelyet nem szabad megakadályozni sem az esetleges közönynek, sem az általános sivár viszonyoknak. A Dalegyesülel működőkara az 1934. évben is híven teljesítette kötelességét s fellépéseivel sikert és elismerési szerzett a régi érdemes egyesületnek. A működőkar részlvett a Komáromi Jókai Egyesület által február 18-án rendezett helyi szerzők estélyén, közreműködött március 6-án a Járási Közmivelődési Egyesület által rendezett Masaryk-ünnepélyen, március 24-én pedig óriási sikerű filharmonikus hangversenyt rendezett a világ-zeneirodalom legkiválóbb reprezentánsainak halhatatlan műveiből. A szilvesztert a múlt évben is a Jókai Egyesülettel karöltve rendezte a Dalegyesülot, a működőkar ez estén is négy karral szerepelt. Az elnöki jelentés meleg A Magyar Nemzeti Párt lelkes hangulatú gyűlései Csallóközben. Alistál, Alsó és Felsőnyárasd, Tőnye, Mad, Felistái, Padány községek magyarságának hitvallása a Magyar Nemzeti Párt mellett. — A nemzetközi eszmékből kiábrándult magyar munkásság tömegesen csatlakozik a párthoz. elismeréssel adózik a működőkar tágjainak és az egyesület ambiciózus karnagyának. Schmidt Viktornak, akinek határtalan lelkesedése, törhetetlen buzgalma és szaküvatoltsága teremtette, meg a sikert és az osztatlan elismerési. A Dalegyesülel anyagi viszonyai, mini minden magyar kuiluregyesületé, súlyosak, aminek orvoslására mindent el koil követnie a választmánynak. Bejelentette az elnök, hogy a választmány éppen ebből kifolyólag a tagdíjak mérsékelt felemelésére javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. s kérte a javaslat elfogadását. Végül hálás köszönettel adózott az elnöki jelentés a működőkar összes tagjainak, a választmánynak, tisztikarnak, de különösen Barlos Frigyes társelnöknek, Kovách Tihamér ügyv. elnöknek, ifj. Nagy János titkárnak, Rózsa Pál és Huber János jegyzőknek. Vörös Béla pénztárosnak, Kállav Endre dr. ügyésznek, Pathó Eióris ellenőrnek és líerczegh István háznagynak, akik az elnököt az egyesület vezetésében közvetlen közreműködésükkel állandóan önzetlenül támogatták. A közgyűlés a tartalmas elnöki jeleentést egyhangúan tudomásul vélte és' azt teljes terjedelmében a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta, Fiilöp Zsigmond elnöknek az egyesület vezetésében kifejteit áldozatos munkálkodásáért elismerő köszönetét szavazott. Az 1934. évi zárszámadásokat Vörös Béla pénztáros terjesztette elő, ö ismertette az egyesület vagyonleltárát is. A közgyűlés a zárszámadásokat elfogadta, a pénztárosnak köszönetét szavazott s részére, valamint az elnökség és ellenőrök részére a felmentvényt egyhangúan megadta. Az 1935. évre a tagsági díjat a választmány javaslatára 30 Kc-ban állapította meg a közgyűlés, a működőkar tagjai azonban ez évben is 20 Kc-t fizetnek. A tagsági díjakat három részleiben lehet kiegyenlíteni. A tagsági díj megállapítása után az 1935. évre szóló költségvetést állapította meg a közgyűlés a választmány javaslata alapján. A közgyűlés végül őszinte részvétét fejezte ki Kovách Tihamérné úraszszonvnak, az egyesület zászlóvédőjének abból a szomorú alkalomból, hogy édesalyját, Szendy Pál ny. postaigazgatót elvesztette. A közgyűlés ezután az elnök zárszavaival véget ért. Hamis százkoronások Déiszlovenszkón. Komárom, április 2. Délszlovenszkón újabban ismét sűrűn tűnnek fel a hamis pénzek. Nemrégen hamis tizkoronásokkal kísérletezett egy ércpénz-hamisitó banda, a tizkoronásokat azonban lefoglalta a csendőrség. Később hamis 500 koronás papírpénzek kerültek forgalomba, arra is rájöttek, legújabban hamis i00 koronások tűntek föl. A hamis százkoronások azonban kezdetlegesen vannak készítve s fel sem tudták őket váltani. A csendőrség nyomon van, mert ismeri a hamis százkoronás terjesztőjének személyleirását: 170 centiméter magas, 30 év körüli egyszerű külsejű férfi kísérletezett a falvakban s a városi trafikokban a primitiv, ceruzával rajzolt százkoronás értékesítésével. 2 éves bor- és csemegefajtákban azonnali szállításra kaphatók Prágay István Aranyos (Zlatná n/O.)