Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-30 / 26. szám
1935. március 30. »KOMÁROMI LAPOK* 9. oldai. Igaz, hogy Liska képviselő most az ellenzékiség „keserű“ kenyerét eszi nem úgy, mint Stodola Kornél nevű principálisa, aki minden reggel arra ébred, hogy egy ezrest, néha meg kettőt is talál a párnája alatt. Azért, mert pártolja az ipart és a kereskedelmet. Az iparospárt legújabb sütetü kiadása, mely Komáromban a kereskedők után is kinyújtja lépvesszőjét és lesz belőle “kereskedő“ párt. Mennyivel szebb ez, mint így egyszerűen „iparospárt“. A kereskedő az még számit valamit, mert van még tőkéje, amig el nem fizeti adóba, de az iparos már régen beadta a kulcsot A párttobcrzón ott lesznek a helyi fürge alakok is, akiknek már múltjuk van, akik nem egy pártot csináltak már, hanem sokat és mindig arra fordultak, ahonnan a szél fújt. A közönség rájuk figyel és azt állapítja meg, hogy nem akarnak megjavulni. Wagner-Jauregg legyőzte a migrént A nagy tudós ajándéka a fejfájásban szenvedő embereknek. Wagner-Jauregg, a Nobeldijas nagy tudós, aki a korhatár betöltése miatt most vonult nyugalomba egyetemi katedrájáról, újabb nagy felfedezést tett. A nyugalombavonulás egyáltalán nem jelent tétlenséget az életerős nagy orvos számára. Wagner-Jauregg, aki tudvalevőleg az emberek ezreit és tízezreit mentette meg a betegségtől és a tnegőrüléstől két korszakalkotó felfedezésével: a paralizis maláriakezelésével és golyva gyógyításával és megelőzésével, újévi ajándékba a migrén uj, sikeres gyógymódjával lepte meg az emberiséget. A „Wiener Medizinische Wochenschrift“ legújabb számában ismerteti uj felfedezését. Hogy mi a migrén, nem szorul bővebb magyarázatra. Majdnem mindenki ismeri a kinzó fejfájást, mely rendszerint reggel szokott kezdődni és sokszor órákig, néha estig is eltart. Este aztán rendszerint alább szokott hagyni. Wagner-Jauregg uj módszere nem a migiénnek e közönséges formája ellen irányul, mert ezen a jelenleg használatos csillapitószerekkel is segiteni lehet. Az időközönként fellépő migrén azonban olyan súlyos formákat ölthet, amelyek teljesen megkeserítik az életet. Az ilyen elhatalmasodott migrén alig hagy pillanatnyi nyugalmat a betegnek. Egyik roham a másik után következik s a rövid szünetek alatt is rosszul érzi magát a beteg. A kinzó fejfájás gyakran bénulási jelenségekkel és féloldalt érzékelési zavarokkal is párosul. A migrén ilyen fajtája ellen a legerősebb fájdalomcsillapitószerek sem használnak semmit. da című oparájának harang-áriáját. Mindenki tudta Párizsban, hogy a kisasszonynak Hector Berlioz segített a partitúra megírásában. Amikor az opera hőstenorja, aki Quasimodo szerepét játszotta, belefogott a nagyáriába, felugráltak az emberek és éktelenül rikoltüzni kezdtek! Pfuj, szégyelje magát! — Ezt nem Boriin kisasszony írta! Hagyják abba! Takarodjanak ki! Ez Berlioz zenéje! Bertin úr rémülten integetett a Polytechnikum növendékei felé. — Miért nem tapsoltok, semmiháziak? A diákok meglengették sapkáikat és ütemesen dobogtak a lakkcsizmás lábaikkal, miközben kórusban üvöltölték: Pa-ga-ni-ni, Pa-ga-ni-ni! Massol. a hőstenor, ájuldozva támolygott ki a színpadról. Berlin kisasszonyt az egyik páholyból félájultan hurcolták el. A Nagyopera tagjai, kik kiváncsiak voltak a bemutatóra, sírva fakadtak, mert néhány nap múlva nekik kellett játszani az Esmeraldát. Berlioz, aki az utolsó sorok egyikében ült, felugróit és az öklét rázta. Ne rágalmazzák Bertin kisaszszonyt! Semmi közöm az operájához! Lepisszegték, kifütyülték és erős karok lenyomták a helyére. — Ne védelmezze a gazdáját! Pfuj Berlioz, le vele! Szégyelje magát! Le veié! Bérbe adja,tehetségét. Berlioz úr, most jobban fizetik a cikkeit? — üvöltötte a Borsai re kritikusa, aki csak öt ven frankót kapott az írásaiért, míg Berlioz a Journal des Débats minden tárcájáért száz frank honoráriumban részesült. A páholyban ülő Monseigneur és az arisztokraták harsányan kacagtak és élvezték a botrányt. A műsor első száma tehát csúfosan megbukott, de remélte, hogy a Wagner-Jauregg megállapította, hogy a migrénben szenvedő betegek majdnem mindig túl vannak táplálva, különösen cukorral és igen keveset mozognak. Ennek a megfigyelésnek az alapján állapította meg az uj gyógyító eljárást, mely a legmakacsabb migrénen is segít. A betegnek nem szabad bőségesen táplálkoznia és különösen tartózkodnia kel a cukor és a cukortartalmú ételek fogyasztásától. Még a kávét és a teát sem szabad cukorral édesíteni, hanem csupán mesterséges édesítővel. Tilos minden gyümölcs, akár nyers, akár főtt állapotban. A cukorbetegek diétájától főleg abban különbözik a migréndiéta, hogy megengedi a kenyeret és a többi cukornélküli szénhidráttartalmu ételeket. A diétán kívül könnyű karlsbadi ivókúrát és egyórás reggeli előtti sétát is előir Wagner-Jauregg. A kúrának legalább négy hétig kell tartani, de rendszerint már a négy hét eltelte előtt bekövetkezik a meglepő javulás. A rohamok egyre ritkábbak, rövidebbek és enyhébbek lesznek, a megdöbbentő bénuiási jelenségek és éizékelési zavarok eltűnnek. Ez az eredmény a kúra után hónapokig és évekig is megmarad, de a betegeknek tartózkodtok keli a cukor fogyasztásától. Mint Wagner-Jauregg maga hangsúlyozza, az uj gyógyító eljárás nem csalhatatlan és nem is tünteti el nyomtalanul a migrént, csupán enyhe, közönséges formára csökkenti a makacs, fájdalmas migréneket és hozzáférhetővé teszi őket a közönséges csillapitőszerek számára is. második szám: Cherubini fellépése helyreállítja a közönség lelki egyensúlyát. A közönség nem győzte türelemmel a Dies Irae-t és Paganinit követelte. Le vele! Hál még mindig él ez az öreg szenteskedő? ■ - Elég voll: az unalomból. — Szélhámosok, szemfényvesztők! Hol van Paganini? A függöny ismét legördült, de a tömeg pillanatig sem szűnt meg zajongani és követelni Paganinit. A hangulat forró volt és életveszélyes. Monsiegneur és a páholyok közönsége magára öltötte felső ruháit, hogy készen álljon a menekülésre, ha az elégedetlenek verekedésben tombolnák ki a felháborodásukat. Watson úr elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a pattanásig feszült idegeket végre lecsillapítsa. Hirtelen felrepült a függöny s a pódium közepén ott állott gőgösen, magasra nyúlva, sarkonikus mosolyával, villáiuló tekintetével és utánozhatatlanul groteszk testtartásával a titán, a zenekirály, a boszorkánymester, a sátán fia. Vörös fény lángolt a színpadon; a nézőtéren a gázlámpákat félig lecsavarták és a díszlet az alvilág kapuját ábrázolta. A zenekar hármas fanfarral és újjongó. harsogó tussal üdvözölte a művészt. Fuvolák és sípok sikoltoztak, mély kürtök búgtak, az Opera nagydobosa Beethoven egyik szimfóniájának szólamát verte hatalmas hangszerén. A közönség rémült ordításba tört ki. Most valóban nem tudta, hogy az élő, vagy a halott Paganini áll-e előtte? Néhányan elájultak. Egy öreg kisasszony jajveszékelt: — Végem van. Oh, miért is jöttem ide! Sokan keresztet vetettek és elővették kis amulettjeiket. Hozzatok ördögűző papot! rikoitózla az egyik polgárnőiéIeség. aki megfeledkezett papnői méltóságáról a A spanyolnátha története. Már 1387-ben Ismerték a náthalázat és régebben érvágással gyógyították. Minden évben a hideg időszakban tömegesen lépnek fel a meghülési betegségek. amelyek, mint például influenza, náthaláz, spanyolnátha számos ál do zatot k öve telnek. Az első feljegyzés spanyolnátháról — mint azt Haeser a járványos betegségekről szóló könyvében* írja — 1387-ről szól. A XV. században a spanyolnátha járványszerű alakot ölt. A XVI. században az 1557. és 1580-as év nevezhető spanyolnátha évnek. Vaj jón ez előtt a század előtt volt-e spa nyoljárvány, erre vonatkozólag nin csenek feljegyzések. A következő évszázadokból számos feljegyzés maradt. 1642—43-ban, 1655 1658, 1675—76 években Észak- és Délamerika volt a járvány székhelye, de Európát sem kímélte a járvány, kivéve a Földközi tenger melletti államokat. Szokatlan hevességgel tombolt a járvány a XVII. század elején, 1709 és 1712 közölt. Az orvosok akkor teljesen tanácstalanul állottak a spányolbetegscggel szemben. A XIX. században az 1802—3 év lele hozta magával a spanyoljárványt. 1811-ben Brazíliában lépett fel, 1815- ben pedig az Egyesült Államok északi és keleti részén. 1829—30 évben ismét Európában van a spanyoljárvány s ez alkalommal Keletről vándorolt át Nyugatra. Szibériából terjedt át Oroszországba és onnan Németországba. Egy évvel később Keleteurópa, 1831—32-ben Olaszország színhelye á spanyoljárványnak, majd 1833- ban Kínából jövet ismét végigsöpör egész Európán. 1846—47-ben Anglia, Dánia, Belgium, Svájc, Franciaország, Oroszország és Törökország nyögnek a spanyoljárvány alatt. Középeurópát ekkor megkímélte a járvány. 1850-ben a spanyol jár vány főleg Amerikában pusztított, de jelentkezett Európa és Egyiptom egy részében is. 1855—58- ból fennmaradt feljegyzések azt bizonyítják, hogy a járványnak rengeteg halálos áldozata volt. Ezután hosszabb szünet következik, majd 1874—75-ben ismét hatalmas erővel pusztít a spanyolnátha az Egyesült Államokban, Ausztriában, Északolaszországban és Svédországban. A 80-as helaerarespublikában. Négy-öt hang felelt rá a diákok közül : Igaza van, ez maga a sátán! — ördöngős egy bohóc — hencegett Leon gróf, a másfélmázsás Napáién nfi ók. Csakugyan félelmetes látványosság volt Paganini. Soványabb, mint valaha, szűk fekete ruhájában, széles fekete selyem kendőjével, krétafehér arcával és lobogó hajával úgy állott ott a vörös fényben, mint maga Mephistopheles. Egészen földöntúli volt. Ha nem játszott volna egyetlen hangot sem, akkor is diadalt aratott volna. De amikor felemelte a vonóját és álla alá szorította sötét Stradivariusát. akkor egyszerre halálos csend támadt a teremben. Az emberek arca mosolyra torzult és félig nyílott szájjal nemcsak hallani, de belélegezni is akarták az elkövetkezendő zenei gyönyört. Tartini, a jámbor öreg szerzetes maga is a sátántól hallotta ezt a kompozíciót. de bizonyára soha sejtelme sem volt arról, hogy az ördögtrillákból valaki azt a csodálatos, egzotikus fantasztikumot fogja felépíteni, amely most a Casino falai közölt elhangzott. Az üveghangok úgy sírlak, mint a fülemüle a hajnali vág}' óráiban. A tere quint és sex duplahangok közben a balkéz felfoghatatlan pizzicatoi egy egész zenekar megrázó hatását keltették. A »G«-húr emberi hangon zokogott. Fuvolák és hárfák égi melódiája bele-beleolvadt egy tömören zengő orgona dús harmóniájába. Harangok szóltak, madarak csiripeltek, lovak dübörögtek és kórusok imádkoztak egyetlen hegedű négy húrján és az egész oly titokzatos és félelmes és elragadó volt, hogy az emberék megesküdtek: Paganini meghall és helyette :egy egész alvilági zenekar játszik. A sátán zenekara. A végén az emberek mini az őrülFELE IÁN HUN CUKOR években szintén növekedett a spanyoljárvány hevessége, a század végén azután szünet állott be. A háborút követő 1919, 1921 és 1922 években lépeit fel ismét a spanyolnátha és a háborús nyomor következtében a központi hatalmak országaiban pusztított elemi erővel. A spanyolnátha kezelése az elmúlt időkben természetesen primitiv volt. Eleinte hashajtószerekkel és érvágásokkal akarták eltávolítani a kóroko-' zó bacillusokat. A mai időkben a tudomány annyira, előrehaladt, hogy a spanyolnáthát egészen más alapelvek szerint gyógyítják. — Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, állandóan friss paszterizált zsámbokréti feavaj. Sajtkülönlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajaimák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülőnlegességek. Asztali fajborok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve, valamint Hág coffeinmentes kávé kapható. lek, vagy elragadtatott fanatikusok, örömükben és boldogságukban sírni és nevetni kezdtek, ötszáz ember hallgatta Paganinit és Paganini ötszáz embernek az elképzelhető legnagyobb ajándékot adta: buldoggá tette őket és elvette tőlük az eszüket. A diákok, mint valami bachanálián, úgy ölelgették feleségeiket és a citoyenne-grizettek sikoltoztak gyönyörűségükben. A Bourbon herceg és az Orleansi herceg együtt tombolt a kövér Napoleon-ivadékkal s a »hétarcú respublika« híveivel. De Claux grófnő a la Giraffe frizurája felbomlott s ruhája empire ujjat cafatokban lóglak j unói termetén. Leon gróf el taszította magától az egzaltált Jtinót és szúrós szemeivel — a szemei valódi Boneparte-szemek voltak — majd elnyelte a szemközt levő páholyban zokogó Walson kisasszonyt. A hangverseny többi része az őrjöngések szakadatlan folyamata volt. Magát Paganinit is félájultan vitték ki a dobogóról. Hátul, a színfalak mögött pedig Watson úr diadalmas gőggel csörgette a nadrágzsebében az aranyakat. Amikor Paganini magához tért s visszakerült a hercegek és fél világi nők ölelő karjai közül, magához intette Watson ural és rekedtes, zörgő hangján megkérdezte tőle: Mennyi volt a betétei Mr. Watson? Harmincezer frank, egy sou-val sem kevesebb * felelt elragatatással az impresszárió. Harmincezer frank? — elégedetlenkedett tt sátán fia — akkor ön legalább tízezret ellopott. De Maestro, az Isten szerelmére... maga a Paganini haláláról szóló ujságreklám is többe került tízezer franknál...
