Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-23 / 24. szám
1385, március 23. iKOMÁROMI LAPOK« 3. oldat. Komáromból Brazíliába. Egy komáromi fiatalember neki vág a nagyvilágnak és Rió Ue faneiróig meg sem áll. Saját tudósítónktól. — március 22. Hiába mondjuk és hiába lett szállóige: „Helyet az ifjúságnak!“, azért a magyar ifjúság elhelyezése igen nehéz és igy aztán egy cseppet se csodálkozhatunk azon, ha egyes, merészebb ifjú neki vág a nagyvilágnak és ott keres boldogulást, elhelyezkedést. Ilyen nagy útra készül egyik fiatal komáromi főldink is, Müller Elemér, komáromi fogtechnikus, Müller József kórházi gondnok ambiciós fia, aki most szerdán, március 27-én mond búcsút szülővárosának és nekivág a nagyvilágnak és Rio de Janeiróban telepszik le. Hamburgban száll hajóra és 17 napi ut után megérkezik uj életállomására, ahol kereskedelmi képviselője lesz egy csehszlovákiai chémiai gyárnak és ezenkívül elvállalta a Budapesti írók, Művészek és Zeneszerzők Egyesületének a képviseletét és ebben a minőségben első dolga lesz Cselényi József müvészköruiját előkészíteni Brazíliában. A legszebb reményekkel távozó földinknek Ígéretét bírjuk, hogy Brazíliából fölkeres cikkeivel, amelyek valószínűleg nem egy izgalmas kalandot is fognak tartalmazni, mert a vadbőrkereskedőkkel is összeköttetést fog keresni bátor földink, akinek sok-sok szerencsét kívánunk. (bj.) Boskettiék aulyos börtönbüntetést kaptak és doleghazba utasitatták őt és társait. — március 23. Három jólismert komáromi „fiatalember“ állott a bíróság előtt: mindhármukkal sok baja van a rendőrségnek s nevük az állandó bűnügyi krónikákból ismeretes. „Munkanélkülieknek“ szokták maguknak nevezni a szép látszat okáért, ez a munka azonban rendszerint lopás. A gabonalopásban járatosak lévén, Bosketti Antal, Mátyus Kálmán és Kolhanylk János ismét betörtek az Agrasol r. t. gabonaraktárába s onnan búzát vittek el, amit eladtak. A jó fogás örömére ellátogattak Ács Rozália házába s ott rendetlenkedni kezdtek olyannyira, hogy az egész szomszédság tudomást szerzett Boskettiék jelenlétéről. Felfeszitették Ács Rozália ajtaját, majd amikor az itt lakó Varga Margit nem akart velük szóba állni, agyba-főbe verték, úgy, hogy Varga Margitot azonnal első segélyben kellett részesíteni. Boskettiéket elfogta a rendőrség. A verekedő tolvajok ittasságukkal védekeztek, ez a védekezés azonban nem használt, • • r csoport ezúton értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a kiadott könyvecskékre az alanti kereskedőknél eszközölheti bevásárlásait: „Leona“ cipőáruház, Klapka-tér 9, Laky Nándor, divat- és férfikalap üzlet, Masaryk ucca 15. Löwinger Samu, bazár- és divatáruház, Klapka-tér 9. Lovász Ferenc, férfiszabó, Duna u. 8. Löwy Dezső, női- és férfikonfekció, Baross ucca 1. Mórocz, drogéria, Baross ucca 1. Steiner István, textilkeresk.Klapkatér 5. Schwartz I. Károly, vaskereskedés. Eötvös ucca 6 „Tip-Top“ cipőáruház, Masaryk u. 15. Vikroéll, ékszerész- és órás Baross ucca 6 Wojtovicz Richard, fényképész, Klapka-tér 7. Egyben közöljük, hogy minden véglegesített és nyugdíjas tagja lehet a Közérdek bevásárlási csoportnak. Mindennemű egyéb felvilágosítással Komlós D. (Magyar ucca 3.) szolgál. 90 Braun Andor, textilnagykereskedő, Köztársaság ucca 1. Beer, elektrotechnikus és szerelő, Köztársaság ucca 16. Csonka, női és férfikonfekció, Klapkatér 9. Orünhut Miklós, órás-, ékszerész- és optikai keresk,, Klapka-tér Orünhut Sándor, toll- és nyersbőrkereskedő, Tehénállástér. Ipovitz és IrAnfy, vaskeresk., Klapkatér 2. Kohn Albert, szűcs és kalapkeresk., Klapka-tér 2. Kitzing Márton, férfiszabó, Köztársaság ucca 11. Kellner Oyula, textilkeresk., Baross ucca 3. hanem a bíróság példás büntetést rótt ki rájuk: Boskettit és Mátyust 7—7 hónapi börtönre ítélték, a büntetés kitöltése után dologházba utasítják őket. Kulhanyik 3 hónapi fogházat kapott. Bosketti és Mátyus, akiknek a rendes munka egyáltalán nem izük, a dologház ellen azonnal fellebbeztek. Az Ítéletnek ez a része nem igen tetszik a komáromi „munkanélküli“ fiatalembereknek. Vakmerő rablétéi az alvó asszony ellen. Nem |ó, ha valakinek gazdag hírét keltik. adás — március 22. Vannak emberek, akiknek nincs egyéb dolguk, minthogy egyes embertársaikról megállapítják, hogy milyen gazdag, milyen nagy jövedelme van. így aztán nem egy embertársukat kevernek bele a gazdagember hirébe, pedig legtöbbször nagyon messze esik az illető a gazdagságtól. Ennek a híresztelésnek már nem egy áldozata volt, mert a tolvajok, rablók, utonállók figyelmét is magukra vonták ezek a híresztelések és nem egy rablótámadásnak, betörésnek és utonátiásnak tett a szomorú szenvedő alanya az ilyen elhíresztelt gazdag ember. A falusi mendemondának esett áldozatul Pukó Katalin 75 éves kisvárdai öregasszony, akiről azt hiresztelték, hogy nagyon gazdag asszony. És igy nem is lehet csodálkozni azon, hogy a betörők figyelme ráterelődött és egyik éjjel két falubelije rátörte a konyhaajtót és behatoltak az alvó asszony szobájába és doronggal és fejszével megfenyegették, hogy adja oda a szekrénye kulcsát. Az öregasszony nem ijedt meg a maga árnyékától és nem dűlt be a fenyegetéseknek és nem adta oda a követelt szekrénykulcsot. Ekkor azonban a két betöiö tovább ment a fenyegetésnél és fojtogatni kezdték az öreg asszonyt, amire kénytelen volt odaadni a szekrénykulcsot. A rablók erre a szekrénynek rontottak, de ott csak 40 koronát találtak, mert az élelmes öregasszonynak a zűrzavarban volt annyi ügyessége és lélekjelenléte, hogy körülbelül ezer korona készpénzt eldugott és az ágyában rejtette el. A csendőrség megindította a nyomozást és az öregasszony által megadott személyleirás alapján hamarosan kinyomozta a tetteseket három kisvárdai munkás személyében, akik közül az egyik künn az udvaron őrködött, hogy meg ne lepje senki a betörőket. Á vádlottak beismerték tettüket. — Még a házőrző kutyát is ellopták Nem mindennapi betörés történt Felsővámoson, ahol eddig még ismeretlen tettesek betörtek Gányovics Istvánná kamrájába és onnét 4 zsák lisztet, 5 zsák búzát, két zsák borsót, egy bödön zsirt, sok ágytollat loptak el, sőt még a házőrző kutyát is magukkal vitték. Ma: szombaton este 8 órakor a Dalegyesület filharmonikus hangversenye. Valóságos művészi esemény színhelye lesz ma, szombaton este a Jókai Egyesület KuUúrházának hangversenyterme, ahol városunk legrégibb kullúregyesülete, a Komáromi Dalegyesület fogja tartani filharmonikus hangversenyét. A zeneirodalom klasszikus képviselőinek halhatatlan műveit szólaltatja meg a Dalegyesület kitünően megszervezőn zene- és énekkara ma este a Kultúrház pódiumán, amelyen immár harmadízben jelenik meg a Dalegyesület, mint a klasszikusok interpretáloja. Szorgalmas és lelkes előkészület sikeres eredményét ígéri a nagymultú érdemes egyesület e mai nagyszerű rendezésében, amelynek sikere érdekében az anyagi áldozatoktól sem riadt vissza a Dalegyesület, mely áthatva nemes feladatától, a magasabb művészi célok szolgálatában a lehető legtökéletesebb tolmácsolója akar lenni a világ legnagyobb zeneköltői örökbecsű műveinek. Reméljük, hogy városunk közönsége teljes mértékben fogja méltányolni a Dalegyesület tflcséretreméltó törekvését és mai hangversenyén tömegesen fog megjelenni. A magas színvonalú műsoron Rossini, Offenbaeli, Wagner, Dvorak, Verdi, Moszkovvszki és Gounod művei szerepelnek, a Szevillai borbély, Lohengrin, Troubadour, Faust című Operák részletei, Szláv táncok, a Hoffmann meséi című dalmű legszebb részletei, Moskowszkinak Szerenádja kerül előadásra. A hangversenyen mutatja be a működőkar Schmidt Viktornak Bogár Imre című legújabb értékes férfikarát is, amely a tehetséges szerzőnek egyik legsikerültebb műve. A karokat Schmidt Viktor karnagy vezeti. Jegyek 1«.— és 7.— Kc-s árban Spitzer Sándor könyvkereskedésében válthatók előre. Állóhely 4 Ke. Megjelenés uccai ruhában! — Pénztárnyitás a Kultúrpalotában este 7 órakor. — A hangverseny kezdete pontban 8 órakor. A Dalegyesület szeretettel várja Komárom dal- és zenekedvelő közönségéi a teljes művészi élvezetet nyújtó filharmonikus hangversenyére! mondja csak az orvos úr, megvakult? A fehérkabátos férfi megfogja a parasztasszony olvasót szorongató kezét. — Sok csapást mér ránk az Isten Puib néni. Ugye egy fia odaveszett a háborúba? A Gyuri legalább megmaradt ... valamicskét dolgozni is tud majd... Bizony, a legidősebb, a Péter ott van eltemetve Galíciában. Jött egyszer egy kis csomag, a Péter töröttüvegű zsebórája volt benne, meg valamiféle írás. Tudta a bajt akkor, de nem ütött jaj-szót, szép csendesen sírt egy verset. Most száraz a szeme, szorongatja melléhez a bugyrot és lépdel a főorvos mellett. Elhoztam a húsvéti sonka maradékát, meg a két szál kolbászt. A Gyurinak takarítottam... Megállt az ágy mellet!. Kapott egyszer egy töröttfedelű órát. sok minden fájdalom rászakadt az életben, altól nyomorodon ilyen picikére, de ez a keserűség, ami most szorongatja torkát, most nehezedik a mellére, mindennél keserűbb keserűség, mindennél nagyobb fájdalom. Tudja, hogy köszönni kellene ebben a szép nagy szobában, talán keresztet is vethetne a falra akasztott feszület előtt, de nem lát már senkit, semmit, csak a befáslizott szemű, szőkehajú fiát, világtalan magzatát és fogatlan száját feltépi a kiszakadó szó. — Gyurim ... aranyos szülöttem ... Gyuri felugrott, tapogatózó keze megtalálta az anyját és akkor megcsókolták egymást. Az öregasszony mondani akart valamit, de a főorvos közbevágott. — Most levesszük a kötésedet fiam... Itt van az édesanyád melletted ... Tudom, okos gyerek vagy, megérted, hogy' nem szabad lázadozni az Isten ellen. Amit reánk mért, viselni kell alázattal, türelemmel. Ha éles kés szalad valakinek a szíve felé, akkor forrósodik ki belőle jfZ a borzalmas kiáltás. — Jaj... jaj néköm ,.. Az öregasszony ránéz a feszületre és simítja a fia arcát. Gyurim... aranyos szülöttein... — Jaj, sohasem kaszálok többet fényért a Mohai-aljba, édesanyám, fojtson meg a két kézivel, én nem akarok vakon élni. Hat 1 létig türelmes volt, keze hozzá se ért gf kötéshez, de most egyetlen rántással letépi. Letépi, de a sötétség nem oszlik, a sötétség fekete és sűrű marad. — Jaj, nem fogom többet a Csillag meg a Bársony gyeplőszárát... Jaj néköm ... jaj... Az anyja szorította a kezét, lehajolt hozzá és úgy beszélt, mint egyszer régen, amikor a torka fájt és álomba ringatta az Árgyirus királyfi meséjével! . — Van ám olyan is, akit úgy terűmtől t a Mennybeli, hogy sohasem látta a mályvavirágot, a szép. nagy fenyerel a Mohai-aljba, az ég szép kékjit se látta. Osztán olyan is van, aki bénán születik, mint a Regönyei Fiilöp. Csak ül a karosszékbe, karját, lábát mozdítani se tudja. Olyan is van, aki nem tudja szóra tátani a száját, nem hallja az Érczi-erdőbe a madarak szép fütty-szavát, a beszédöt se hallja, meg a muzsikaszót se. Hej, pedig a Kajdi tanító úr rádiójában de vígan hallatszik a nótaszó... A főorvos integetett fejével. Palotás bácsi is integetett, az öregasszony meg csak beszélt tovább, mint egyszer régen az Argyirust: — Akinek jó a keze, jó a lába, száját beszédre tudja nyitni, hallja a nótaszót, meg osztán a mályvavirág pirossár a is vélekszik, az még mondhatja hangosan: Köszönöm néköd Istenöm«. Palotás bácsi a csiriztől elcsúfított mutatóujjával törölgetle a szemét, de hirtelen félrefordult a főorvos is. Az öregasszony a bugyrot bogozta. — Tudod-e, mit hoztam Gyurim? Szentölt sonka maradékát, meg foghajmás kolbászt... — Nem költ néköm semmi... — Tennap dél úta nem öltem. Ha le önnél, néköm is meggyunne az étvágyam. Nem szólt, de kinyújtotta kezét és az anyja kenvérdarabot meg sorkát tett belé. Ettek. Aztán az öregasszony összekötötte a bugyrot, ráadta Gyurira a ruháját, köztien meg egyre járt a szája. — Erős vagyok én még fiam, olyan leszök melletted, mint a faragott akácfakaró, kapaszkodhatsz énbelém ... Bárcsak kivöhetném néköd az én szömömet. Indultak kifelé. A picike öregasszony kiegyenesedett, szinte megnőtt. A fiát kellett vezetnie és olyan erős volt már, mint a faragott akácfa-karó. A falra akasztott feszület előtt keresztet vétett, az ajtóból meg 'visszafordult. — Isten áldja ükét . Odakünn kéklett az ég, frissen zöldéit a minden este frissen öntözött fiú nyílták az első bágyadtan sárga, setéién vörös rózsák, méhek zümmögtek körülöttük, de Gyuri mindebből nem látott semmit... Csak ment és belekapaszkodott az; anyja karjába.
