Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-02-23 / 16. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK< 1935. február 28; Nagy sikere volt a „népkonyha-hangversenyének a Kultúrpalotában. Kálisay Margit értesíti kedves vevőit, hogy Kossuth-téri Masaryk (Nádor) u.3. sz. alá helyezte át. Szemben a Meinl-céggel. kalapszalénját 51 Modellek állandóan nagy választékban. Koitsmeirt olcsó árak! Átalakítások 10-15 KC árban Szerdán, zajlott le a Jókai Egyesület hangversenytermében a városi népkonyha javára rendezett nagy hangverseny, amely minden izében kitünően sikerült, dicséretére a fáradhatatlan rendezőségnek, amely lehetővé tette, hogy Komárom müértő közönsége művészileg valóban színvonalas és minden számában kitűnő hangversenyt hallhasson. A terem feldíszítve, pálmákkal és zöld növényekkel ékesítve várta a közönséget. (Berecz Gyula szobrászművész voll az Ízléses díszítés szakértő irányítója.) -Zsúfoltig telt meg a hangversenyterem s ott láttuk a közönség soraiban a városi, állatni, katonai hatóságok vezetőit, az iskolák és intézmények elöljáróit stb. "Bevezetőül a 12. gyalogezred zenekara adott elő lendületesen egy Thomas-nyitányt, Janata Ferenc karnagy irányításával. Majd Galctta Ferenc, a nyugatszlovenszkói szinház művésze adott elő kulturált, szép hangján néhány dalt, Fest Vidor zongoráid sérete mellett, nagy hatással. Weisz Emma zongoraművésznő, a városi zeneiskola igazgatója nagyszerű technikával, meleg átérzéssel játszotta Liszl- Verdi: Rigoletto-ábrándjál. Az est egyik kedves meglepetése s nagy sikere volt Pluhár Melitta régen várt fellépése a komáromi hangversenydobogón. A komáromi énekművésznő — aki a pozsonyi zeneakadémia igen lehetséges növendéke, — szlovák és magyar dalokal adott elő s zengő mezzoszopránján elénekelte Tosca imáját is. Csengő hangja, finom énekkuli urája s szép megjelenése nem tévesztene el hatását és a fiatal, nagy reményekre jogosító énekmüvésznőt, akivel gazdagodott Komárom zenei él ele, — nagy szeretettel tapsolták, abban a reményben, hogy még Saját tudósítónktól. Aki szereli a szabad természetet, a növényzet csodás alkotásait, kétszeresén lehangoló érzéssel látja a komáromi Erzsébet szigeten azt a pusztító munkát, amelyet a fejsze és a fűrész végez a sziget messzeföldön híres platánfasorában. Nemcsak anyagiakban vagyunk koldusok. de sétaterek tekintetében is nagyon szegények vagyunk és így természetesen kétszeresen a szívünkhöz nőit az a gyönyörű platánfasor, amely az Erzsébet szigeten végig vonuló főutat szegélyezi, amely már jóval több, luint százéves, amely alatt nem kisebb emberek, mint Jókai Mór. Petőfi Sándor, Beöthy László, a nagy humorista. Beöthy Zsigmond, Beöthy Zsolt, a kiváló irodalomtörténész, Czuczor Gergely, a tudós bencéstanár és író, Takáts Sándor, a nagy történetíró és még sok-sok jelesünk sétálgatott egykoron. Jókain kívül Takáts Sándor is ír erről a kedves szigetünkről, arról a csodálatosan szép fasorról, amelynek hatalmas, sudár növésű törzseik a kék eget akarják közelebb hozni a földhöz. Eddig is megtörtént, hogy szórványosan ki-kiirtottak egy szép sudár fát, most azonban nagyobb erővel indult meg a pusztító munka, és ha nem jutnak hólesőbb belátásra, akkor ma-holnap ez a szép fasor csak sokszor gyönyörködteti művészetével közönségünket. Az énekszámokat dr. Rohonyi Oszkárné kísérte igen kellemesen, behízelgőén. Fend Mária nemes felfogásban, mély álérzéssel játszotta Wynavsky csellóhangversenyét, Papp Endre simuló zongorakíséretével. Az »Egyetértés« Munkásdalárda Krausz Mór karnagy kitűnő vezetésével kétízben is fellépett s meggyőzőit ismét mindenkit arról, milyen fegyelmezett, jól irányított kar s milyen nehéz feladatok megoldására is kiválóan alkalmas. A Faust-operából a Katonák karát és Strauss feledhetetlen Kék Duna-keriugőjét adták elő precízen, zengőn. A két karművet zongorán kisérte Papp Endre. Majd ismét a katonazenekar játszotta el Dvofák szláv táncait szépen. A beteg Nagy Jenő helyett Takács Géza szavalta lendületesen, erős lehnikával Mécs László »Szegény emberek című költeményét F. Mihályi Lici nagy- 1 szerű előadásmóddal ,kellemesen éxlekelt el két szép s dallamos sanzont, hatalmas sikerrel. Különösen a második sanzonja volt hatásos, kidolgozott szám: művészi. Mózsi Gyula hegedűművész Sarasaié és Paganiiiihegedűszámokkal gyönyörködtette a közönséget. Tiszta, csengő hangok törtek föl hegedűjéből, lélekkel játszott. technikája kifinomult volt. A hegedűszámok zongorakísérelét Weisz Emma zongoraművésznő játszotta. Glück Erzsébet egy szép, stilizált táncot mulatott be nagy sikerrel. Papp Endre ritmusos zongorajátékára. Az est minden száma komoly művészetei jelentett, szereplőit sok szeretettel, többször is kitapsolták. A népkonyha számára is szépen jövedelmezett ez az előkelő, minden számában művészi hangverseny. Komárom, február 22. elmosódó emlék lesz. > Hivatásos és műkedvelő fényképészeink, siessetek ki a szigetre és örökítsétek meg ezt a halálra ítéli csodálatosan szép fasort, amelyért más város vagyont áldozna, ha oda tudná varázsolni, nálunk pedig neki engedik a fairló baltát és fűrészt. A városinak fára van szüksége, pénze nincs fát rendelni, hát odanyúl, ahová lehet. Ezek a halálraítélt fák a városé és tűzifának kivágatja, habár a platánfa a legértéktelenebb tüzelőfa, csak annyit ér, mint a szalma. Ezt a halálos ítéletet aztán nincs hová megfölebbezni. Eddig a kérttulajdonosok védték e hatalmas fákat, most azonban sajnos, a kerttulajdonosokból is kiveszett jórészt a termeszei szépségei iránti érzés, mert igen sok kerttulajdonos azzal vádolta meg ezeket a sudár fákat, hogy a kertjük szélét beárnyékolja és a gyümölcs ott nem terem meg. Szegény, némaságra ítéli fák nem tudnak védekezni, pedig, ha nyelvük volna, könnyen megcáfolhatnák ezt az alaptalan vádat, hiszen olyan magasra vannak fölnyesve, hogy éppen az átmenti kertekre nem vetnek árnyékot, tehát éppen az útmenti kertek tulajdonosainak nincsen káruk és ha volna? Mi volna az? Mondjuk öl liier szilvával teremne kevesebb és ezzel szemben ott van az az esztétikai érzés szülte öröm, hogy gyönyörű fák szegélyezik a kertemet, amelynek lombozata 'olyan magasra van fölnyesve és olyan gyér a lombozat, hogy az én kertemben nem is tesz kárt .Különösen nincs Igazuk azoknak a főútmenti kerttulajdonosoknak, akiknek a kertje a Nagyduna felőli átmentén van, mert a nap főképpen a Nagyduna felől süt kiadósán, hát nem is vethet árnyékot a szegény halálra ítéli fa, mert nem a nap és a kert között van, hanem a kerten túl. Nem reméljük ugyan a segítséget, de azért fölemeljük kérő szavunkat azokhoz, akik talán még tudnának segíteni a dolgon: mentsék meg ezt a gyönyörű fasort, amely az erre járt idegeneknek is nagyon letszeLt és más városok polgárai irigykedve nézték. Ha pedig szavunk elhaló szó lesz a pusztában, majd amikor az utolsó szép sudár platán is várja a halálos ítélet végrehajtását, annak ágaira akasszunk föl egv emberformájú bábut és a mellére tűzött cédulára írjuk rá, hogy: A szép iránti érzék, íme, fölakasztotta magát városunkban! Es ezzel aztán végleg eltemettük a Jókaiak, Beöthvek, a Czuczorok megszentelt földjén a temészet szépségei iránti szereidet és rajongást. Különvélemény a Mdzsklubról.*) Hál igen! Lehet beszélni arról, hogy a köznyomor idején, amikor a város képviselőtestületének jóvoltából nemsokára 3000/o-os lesz a pótadó és a werkekben munkanélküliek tanyáznak és mindenféle nyavalyák rombolják az emberek éxiszlenciáját és idegeit: ilyenkor nem pont a bridzsklub az. amelynek megalapítása az összes meglévő hiányokat pótolni fogja. Igaz, hogy e hiányok pótlására a fulbal-klubok. a kaszinók, a közművelődési jeligék alatt létesült egyesületek, a sí-klubok, a sakk-körök, sőt .még — hogy messzebb menjünk — a népszövetség se nagyon képes s a komáromi munkanélküliek számára nagyon mindegy, vájjon Fekete vagy Fehér ur négy pikkjét, illetőleg hal káróját az Otthon-kávéház különterméből átalakítóit hridzs-klubban, vagy a nádor-uccai nyilvánosság előtt, a kávéház előrészében fogja-e bemondani. Ép így nem várható lényeges javulás sem a gazdasági téren, sem a társadalmi harcok terén akkor seid, ha non putarem a felettes és illetékes hatóságok a bridzs-klub alapszabályait a bridzs ellenzőinek mértékével mérnék és azokat szociális aggodalmaktól vezettetve nem hagynák jóvá. Mi történne? A bridzsclők tovább bridzselnének, a munkanélkülieknek ép úgy nem volna raun*) Múltkori bridge-cikkünkkel kapcsolatban kaptuk a következő hozzászólást, melynek közlésére felkértek. Udvariasságból közöljük, de a kioktató tendenciáját kellő értékére szállítjuk le annak kijelentése mellett, hogy múltbeli cikkünket teljes egészében fentartjuk. — Szerk. kájuk, mint eddig, a tverkek továbbra is megmaradnának a komáromi- idegenforgalom elől gondosan eltitkolt különlegességeknek, s a nap ép úgy felkelne és lenyugodna, mint ahogy eddig letle néhány millió éven keresztül. Miről van tulajdonképen szó? Nem lehet semmi kifogásunk ellene, hogy a sajtó — helyesen ismerve fel kötelességeit figyelmeztesse az embereket szociális kötelességeikre. Az ösztönzés, a buzdítás e téren mindenkép helyes és jogos. De a célon túllép az olyan .törekvés, amely ártatlan és semmikép nem társadalomellenes szórakozások kritikájába bocsátkozik és diszkreditálni akar egy oly alakulást, amelynek létezése, vagy nem létezése a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából közömbös. Hogy az embereknek a gazdasági nyomorúság idején eszükbe jut a szórakozás, ézért szemrehányást csak az tehetne, aki maga az aszkézis fenkölt, de hűvös és semmikép nem általánosítható elveit követi. Márai Sándortól származik az a nagyon életet ismerő és a légüres bölcselkedéstől távolálló okos megállapítás: az életei nem lehet narkotikumok nélkül végigélni. Egyiknek a tudományos kutatás, másiknak’ a vallásos bölcselkedés, harmadiknak a szociális harc, negyediknek a sport, ötödiknek a játék, hatodiknak az ópium, hetediknek a szerelem. s így tovább: a legtöbb ember mindebből vesz egy adagol, hogy életét elviselhetővé tegye és no merüljön el sem a vegetatív állatiasság, sem a köldöknéző bölcselkedés aszkézisében. Ha 20—30 ember összeáll, hogy sakkozzék, vagy bridzset játszón, vagy a magyar és csehszlovák költészet közös forrásairól tartson eszmecseréket: mindennek a napi kérdések, a munkanélküliség és a gazdasági krízis szempontjából csekély jelentősége van. Viszont ne liigyje valaki, hogy pld. a munkanélküliek állandóan a munkanélküliség kérdésével foglalkoznak: bele kellene őrülniük, ha ezt lennék. A munkásotthonokban sakkoznak, olykor kártyáznak azok is, akiknek nincs munkájuk, mert az ö számukra is áll: nem lehel narkotikum nélkül végigélni az életet és különösen nem akkor, ha az élet egyre nyomorúságosabb, fájdalmasabb és kevesebb reményt nyújtó. Semmi, de semmi társadalomellenosség nincs tehát egy oly alakulásban, amely az emberek számára a napi gondokon túlnézve és azokat egy rövid időre kiküszöbölve egy a sakknál mélyebb kombinációs képességet igénylő és a kom bin a ti v képességet mindennél jobban fejlesztő szórakozás lehetőségeit adja meg oly formában, amely a játékon túl különböző rangú és rendű emberek barátságos együttélését és bizonyos fokú szolidaritását teremti meg. Humorizálni, gúnyolódni minden fölött lehet. De ne tévesszük össze a szem pontokat és ne ott kezdjük a társadalmi reformokat, ahol az emberek ép azért jönnek össze, mert egy kissé menekülni akarnak abból az éleiből, amelyet — talán ép a Irtják az Erzsébetsziget messzeföldön hires ékességét. Azt a több mint száz éves platánfasort, amely alatt a magyar irodalom halhatatlanjai sétáltak és örökítették meg műveikben. Milus János. rnhafestő, vegytisztító | Alapítva: 1905. Komáim Masaryk'U. 3. és 48. Leszállított áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb. Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban.
