Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-28 / 60. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1934. julíus 28. A cserkésztábor búcsúja. — A Lomnici Harsona utolsó számából- — Búcsú táborhelyünktől. Fellegek úsznak az égen. A zord hegyeken ködök ülnek. Búcsút sugdos a fenyves, Rajta szelek hegedülnek. Búcsút sugdos a fenyves: Átölelő ezer ága, Vágyva, marasztva felénk int. Halk susogása be drága. Vágyva, marasztva felénk int A kis patak is enyeiegve, Mily szomorú ma a tábor, Sóhajok szállnak a hegyre. Mily szomorú a tábor. Nincs ma dal és kacagás itt. Sátorok omlanak össze, Bús ravatal ma a pázsit. Sátorok omlanak össze ... Mily szomorú temetés ez. Lomnicon dördül a mennybolt: Gyászzene bús temetéshez... Lomnicon dördül a mennybolt A fenyves ölén ködök ülnek: Szakadoz bennem a húrja Egy víg, kacagó hegedűnek. hiszen hetven évig megint jobb lesz az idő. Most igy a végén megállapíthatjuk: 50%-ban esős volt a tábor, de 100%­­ban egészséges. A főiskolás cserkészek egy része néhány középiskolással Bíró és Borka vezetésével tutajokon teszi meg az utat Ruttkától Komáromig (Ruttkáig Anda Tibor, Török Ferenc, Csukás Andor vezetik a talpunkat, melyeket Liptóujvárott vettünk). A Vág vízállása normálisnál valamivel nagyobb és tutajozásra most különösen alkalmas. A Komáromi Lapoknak a kiadóhiva­tala a kirakatban jelezni fogja, mikor, hol tart a tutajexpedició. Úgy tervez­zük, hogy vasárnap estig hazaérjünk. Kikötés a cserkészek újonnan épült vizi sportházánál lesz. Néhány cserkészfiú szívesen tutajó­zott volna velünk, de a szülői bele­egyezést nem kapta meg. Ezeknek és más otthon maradt cserkészeknek a paraticánokság ezúton üzeni a követ­kezőket : Szerednél vagy ezen alul szívesen- befogadunk cserkészt a tu­tajra, ha a szülői engedélyt legalább erre az útszakaszra megkapta. Ebben az esetben Posie Restante Írjon, eset­leg táviratozzon vagy Szeredre, vagy Selyére, vagy Gutára: ezeken a helye­ken ugyanis kikötünk a bevásárlás és a posta miatt. Teljes cserkészfelszerelés 1 ! Jó munkát 1 (bt.) SZOMBAT. A kis kancellár. A tengerparton öl egy asszony. Két teilen ember szorongva kiált fel: gyermeke játszik mellette a fövenyen, »Meddig kell még vérben fürdeni a A halott felkelt, taxiba ült és mulatni ment. Levonjuk az árbóczászlót... Lehajtott fejjel állunk árbócunk alatt, hogy utoljára tisztelegjünk iiliomos zászlónk előtt a tátrai hegyekben. Az elválás pillanata élesen felidézi emlé­künkbe az itt töltött három hetet. Az idő mostohaságán felülemelkedve, fájó szív­vel gondolunk vissza elhagyott, a ma­gyar cserkész leleményességének és ügyességének szinte csodálatos prakti­kumával fölszerelt s most minden dí­szétől megfosztott táborhelyünkre. E három hét minden kedves mozza­natának emléke erősen fűz ide, ahol olyan szomjasan itták be a hegyek, az erdők, a mezők, a csengő magyar nótát. Idefűz azoknak a szeretete, akik ön­zetlen nyíltsággal fogadták az alföld fiait. Kiálltuk a hegyek kemény pró­báját. Nem riasztott vissza sem zuhogó eső, sem forrón tűző nap, sem zordon sziklás hegyorom, mert... „akadálytő nem ismer a világon“. S mégis valahogy hazahúz a szivünk. És ez érthető is. Hiszen otthon a szülők, a testvérek, a szülőház, az ismerős ha­tár ... a „haza vár“. Igaza van a köl­tőnek: Hej, de szivem csak azt mondja jobb otthon. Isten veletek hegyek. Visszük szi­vünkben emléketeket, visszük a cser­kész természetszeretetét, melyben fel­olvad az alföld és a hegyek ölelkezé­sének nagyszerűsége s amelyben éjjeli őrségen, nappali munkánkban, lobogó tábortüzünknél, estéli imádságunknál megláttuk a Teremtő alkotó erejét... Záreczky István segédtiszt. Kollektív köszönet a táborozás végén... Megköszönünk mindent, ami szép volt: Lomnicnak a sok-sok felleget, A' nyakunkba ömlött sürü záport, A sugaras, kacagó eget. Parancsnokaink ezer súlyos gondját, Szakácsoknak a pazar kaját, Rudi bának ravasz spórolását, Kául úrnak: vizet és a fát. Szüléinknek, hogy idejöhettünk, Hogy ilyen szép tábort élhetünk, És, hogy boldogok lehettünk, itten, Azt köszönjük Neked, Istenünk... A lomnici vidék ismét csendes. El­vonultak a cserkészek, eltűnt a sok fehér sátor. Emlékül egy fából készült gúlát, tetején kereszttel hagytunk ott, de megígértük, hogy jövőre megint ide, a Magas Tátrába jövünk. Hetven­két éve nem volt olyan esős, zivata­ros a Magas Tátra - Dunajec —Poprád vidéke. Mégis a jó Isten segítségével minden baj nélkül táboroztunk — ezért merünk jövőre is oda menni, a harmadik gyeremekel most várja, azért jött a sósvizű partok mellé, hogy erősítse magát a harmadik gyermek jövetelére. Az asszony vendég. Vendége a szom­széd villa lakóinak s mivel a szomszéd villa lakója az ország legnagyobb ál­­lamférfia: közvetve vendége a hatal­mas országnak is. Szombatra várják az apát, aki Bécs­­böl érkezik megérdemelt pihenésre, szombaton kell jönnie a férjnek, aki majd ajándékokat hoz a gyermekek­­fuq'k s a tenger vizében, messzire be­úszva, a házigazdával együtt országok sorsáról fognak majd dönteni. A házigazda nagy és hatalmas. A vendégasszony férje egy kis. össze­­szabdall. testvér ja jtól hangos orszá­­gocska hajóját igyekszik kormányoz­ni a viharos tengeren. Az asszony ül a tengerparton. De a férje nem jön cl szombaton; a férjet, ezt a népszerű kis kancellárt már csak a ravatalon tálja viszont. Milyen vidám. kék. reményteljes az olasz ég... S hogy he tud borulni egy pillanat alatt... Emberi vonatkozásait nézzük ennek a katasztrófának: emberi oldalakról nézve minden tragédia mélyebb, ke­serűbb, mintha a rideg politika min­dennapjának szemüvegén át néznők. íme: Dollfuss, az ember, a férj. az apa. polgári ruhában s hősi halállal, ime a feleség, és az anya, aki egész kancelláriát nem adott volna talán egy nyugodt kis stájer házért, ahová min­dig vágyott. Borzalmas kor és középkori erkölcs. Mintha valóban minden fúria felsza­badult volna s {mintha láthatalan ára­mok szabdalnák keresztül-kasul az emberi lelket, hogy soha meg ne nyu­godj on s pihenését ne lelje. Az élet jegyében hull a halál. Még talán az ellenség szíve is meg­indul egy pillanatra, hallván ennek a kis. derék kancellárnak szomorú halálát, akinek az volt a vétke, hogy nem engedte odadobni országát a Nagy Moloch karjaiba. Ki tudja, ki bérelte fel a gyilkoso­kat? A mai útvesztőben eltéved az einiger. — Először, — húsz év előtt, — furcsa, izgatott láz veit erőt az em­beren ilyen tragédiák hallatára. Ké­sőbb el fásult a lélek s közömbösen vet­te. h aaz emberi durvaság nekiszaba­­dulásáról hallott. Most azonban már dühösen ökölbeszorul a *kíáfz s a tehe­vi lúgnak?« Minden részvétünk a kis, kedves kancelláré. Ismeretlenül is szimpati­kus emberünk volt ő. S valljuk be: énnek az egy ember­nek halála mégis jobban megdöbben­tett. mint húszmillió kínai pusztulása az árvizekben. A világ pedig csak forr. fortyog tovább. Rejtélyes, túlvilági erők moz­gatják idegeinket. Valóban arra kell gondolni, nem volna-e mégis jobb, ha ezt a földet az asszonyok, az anyák kormányoz­nák. Lehel, hogy kevesebb lendület­lel haladnánk előre, de valószínű, hogy kevesebb vérrel is. Szörnyű tempóban iramlunk. (SZ .V.) Az országos keresztény szoc ialista p árt közleményei. Derfinyák Gusztáv körzeti titkár nyári szabadságáról visszaérkezett s úgy a komáromi, mint a vidéki párt­­hivek rendelkezésére áll minden hét­köznapon: d. e. V29-től 12-ig és d. u. 3—5 óráig. A körzeti titkárság a jövedelmi s egyébb adó felebbezés ügyében a — Megye-ucca 24. sz. L em. helyiségé­ben — a fent jelölt hivatalos órák alatt felvilágositással szolgál párthive­­iknek. A szakszervezeti tagok részére tag­fizetési óra minden vasárnap d. e. 9- től 11-ig a Megye-ucca 24. sz, 1. em. szakszervezeti helyiségben. — Szak­csoportok bizalmi emberei vasárnap d. e. 9 órakor értekezletet tartanak. Megjelenés kötelező. — A vigyázatlanság tüzet oko­zott. Búcson történt, hogy Cziborék házánál egyik este a család egyik nő­tagja égő lámpával keresett valamit a lakásban. Közben nem vette észre, hogy a lámpa lángja meggyujtotta az ablak csipke függönyét, ami hamarosan lán­gokba borult. A függönyöktől meggyul­ladtak a bútorok és a tüzet csak ne­hezen lehetett eloltani és akkorra már sok ezer korona kárt okozott. Az amerikai banditák uj zsarolási módszert találtak fel. Legkedveltebb módszerük régebben az emberrablás volt, de ezt már nem gyakorolják, mert újabban rendkívül szigorú bün­tetéseket szabtak ki erre a bűncselek­ményre, legtöbbször villamosszékbe ültetik az emberrablókat. A gangszterek azonban nagyon találékonyak s uj módszerüket már tökéletesítették. A zsarolás módja abban áll, hogy a kiszemelt gazdag embert ügyesen ma­guk közé csalják, kis csetepatét rögtö­nöznek s aztán elhitetik vele, hogy megölt valakit. A „hullát“ meg is mu­tatják neki. Néhány nappal ezelőtt két angolon próbálták ki ezt a módszert. A két angol Newyorkba érkezése után ide­genvezetőt kért a szállodájában. Az idegenvezető összeköttetésben állott a banditákkal s egy gyanús matróz­­kocsmába vezette a két idegent. Az angolokat nagyon érdekelte a környe­zet, sokáig ott üldögéltek s közben jő néhány pohár vhiskyt is megittak. Hir­telen nagy kavarodás támadt a helyi­ségben. Lövéseket adtak le, gyanús alakok ugrottak az angolok elé, ke­zükben revolverrel s rájuk kiáltottak: „Fel a kezekkel!“ Azután taszigálni kezdték őket, hangos szitkozódások kíséretében. Áz egyik angol előrán­totta revolverét és riasztólövést adott le a levegőbe. Ebben a pillanatban összeesett egy ember a helyiség túlsó sarkában. A re­volvers banditák elmenekültek. Két másik férfi állt most az angol elé azzal, hogy legjobb barátjukat ölte meg és ezért bosszút fog állani. Hiába hivat­kozott az angol arra, hogy csak riasztó lövést adott le, odahozták a hullát és be kellett ismernie, hogy a riasztólövés megölt egy embert. A két férfi azzal fenyegetőzött, hogy feljelentik a rend­őrségen. Nagynehezen sikerül kétezer dollár ellenében megegyezni velük, hogy hallgatni fognak. Nyolc nappal az eset után az angol nagy csodálkozására egy autótaxiban pillantotta meg az állítólagos hullát Csak most lett világos előtte, hogy ravasz zsarolásnak esett áldozatul. Je­lentést tett a rendőrségen s a bűnö­söket sikerült is elfogni. A newyorki rendőrségen azt hiszik, hogy a gangszterek már nagyon sok idegent megzsaroltak ilyen módon. — „Hiko“ gyermekkocsit, utazó bőröndöt, nyugágyat ne vegye«* mielőtt ELBERT Nádor-u. 19. olcsó árairól meg nem győződik Az összes köl- és belföldi divatlapok szabásmintái kaphatók, a SPITZER-féle könyvesboltban Komarno-Komárum. Nádor ucca 29.

Next

/
Thumbnails
Contents