Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-25 / 59. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934. julius 25. — Nem igaz a kiütéses tífusz­járvány. A napokban futótűzként terjedt el az a rémhir Érsekújváron és környékén, hogy Érsekújváron a kiütéses tífusz járványszertileg lépett föl. A hir miatt igen sokan vonakod­tak Újvárba menni. Most az érsek­­újvári rendőrség erélyesen megcáfolja ezt a híresztelést, amely minden alapot nélkülöz. — A gáncsnélküli lovag — nő volt. A francia történelem egyik leg­népszerűbb lovagja Bayar lovag, I. Fe­renc király daliás vitéze, aki számos csatában vett részt és egyszer egyedül szállt szembe 200 spanyollal. A „gáncs­nélküli lovag“ sírja Sassenageben van, évtizedek óta ezren és ezren zarándo­kolnak oda, hogy a nagy hős emléke előtt tiszteletüket leróják. Pár nappal ezelőtt dr. Allibe, csontspecialista orvos, a hatóságok engedélyével leszállt Bayard lovag kriptájába és megszemlélte a hires harcos földi maradványait. Első pillanatra csodálkozással látta, hogy milyen gyenge sipcsontja volt a félel­metes harcosnak. További vizsgálódá­saival azután kiderítette, hogy Bayard lovag kriptájában egy 18 éves lány csontváza fekszik. Most ebből azt a következtetést vonták le, hogy Bayard lovag bizonyosan az orleansi szűz korai elődje volt. Egyes történettudósok he­vesen tiltakoznak ez ellen a feltevés ellen. Sassenage város vezetői pedig remélik, hogy a dolog rövidesen fele­désbe megy és nem fog megártani a város — idegenforgalmának. — Borzalmas gyerekszerencsét­lenség. Összefacsarodik az ember szive, amikor az alábbi hirt hallja. Nagykéren Czerny Ferenc gazda öt éves kis fia egy őrizetlen pillanatban oda ment a működésben levő szecska­vágóhoz és mindkét kezefejét odatolta a kések közé. Velőt rázó sikoly resz­ketette meg a levegőt. A szerencsétlen gyereknek mind a két kezefejét le­vágta a gép kése. Ilyen fiatalon kell az életet kézfej nélkül leélnie. — Nem lett nagyobb baj. Schle­singer Arthur tótmegyeri földbirtokos autója nekiment az apponyi plébános autójának az érsekujvári főtéren. Cso­dák csodájára, kisebb karcolásokon kí­vül sem a bennülőknek, sem az autók­nak nem lett nagyobb bajuk. — Felhívás az ipari vagy keres­kedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz. ipartör­vény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb októ­ber hó végéig kötötték meg tanonc­­szerződéseiket. A később szerződők már azon tanévben nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány származhatik, hogy az október hó után szerződött, de nem iskolázható tanoncok egy tanévet el­veszítenek, tanoncidejükkel párhuza­mosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem jutnak tanonciskolái végbizonyítványaikhoz, ami a fenti ipar­törvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. Ezért ezúton is felhívjuk az ipari vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók figyelmét, hogy tanoncszerződéseiket július, au­gusztus vagy szeptember hóban, de legkésőbb október hó végéig kössék meg, hogy a következő tanévben a tanonciskolába felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében: Csiz­­mazia György felügyelőbizottsági elnök, Telkes Mihály tanonciskolái igazgató. — Egy pchmühely titkai. A nyitrai kerületi bíróság érdekes ügyben ho­zott a napokban Ítéletei. Ivovácsik László érsekujvári pédsegéd és tarsai nem mindennapos lopással voltak vá­dolva. A vád szerint Kovacsik és két segédtársa Vészeli László pékmester pékmű helye felelt levő Glück és Quitt cég gyarmatáru raktárát állandóan fosztogatták és a lopott holmit a vád szerint nemcsak a maguk céljaira, ha­nem a műzsírt, cukrot a pékmester üzletének céljaira is fölhasználták. Kovacsik beismerte a lopást, de azt tagadta, hogy gazdája elfogadta vol­na ezeket a lopott holmikat, ő csak annyit lopott, amennyit el tudott tor­­koskodni, nyakánkoskodni. Elmon­dotta, hogy eredeti módon jutott be a raktárba. A pékmühely a pincében volt és egyszer észrevette, hogy a pékmühely ablaka a gyarmatáru üz­let kirakatának az alsó részébe tor­kollik. Ott egy elmozdítható és köny­­nyen visszahelyezhető deszka volt. A deszkát odébtolta és bemehetett az üzletbe. Az üzlettulajdonos tagad­ta, hogy csak annyi holmija tűnt el, amennyit cgy-két tolvaj meg tud tor­­koskodni, mert szerinte rengeteg ká­vé, tea, cukor, műzsír, csemege tűnt el. A pékmester ellen, hogy a lopott holmit ő is élvezte, csak egyik se­gédje vallott, de Vészeli szerint el­fogulatlan, bosszúból, mert rossz munkájáért ő gyakran megszidta. A bíróság csak a beismerésben levő péksegédet Ítélte el, a pékmestert föl­mentette. — Őfelsége szeretne tehenet tar­tani. A francia földmi velésügyi minisz­tériumba érdekes kérvény érkezett egy keletfranciaországi faluból, Cleriből. Perette királyné küldte a kérvényt, amelyben apanázsának felemelését kéri, mert szeretne fejőstehenet vásárolni magának. A minisztériumban először azt hitték, hogy valaki tréfát csinált, azután kiderült, hogy Perette őfelsége valóban királyné volt az Indiai óceán egy magányos szigetén, Mohileben. A szigetet Franciaország annektálta, Pe­rette királyné pedig feleségül ment egy francia csendőrhöz. Mikor a csendőr nyugalomba vonult, a királynő vele együtt visszatért Franciaországba. Clery­­ben telepedtek meg és gazdálkodással foglalkoznak. A faluban felségnek szó­lítják az egzotikus királynét, férjét pe­dig hercegi férjnek. A csendőri nyug­díj persze édeskevés az udvartartás költségeinek fedezésére. — A mázoló bűne. Taub Salamon deáki-i munkanélküli mázoló segédet azzal bízta meg Canek érsekujvári vas­utas, hogy házának ablakait és ajtajait mázolja be. Taub ellátásért és kisebb napszámért el is végezte a munkát. Azzal vádolják most Taubot, hogy a munka elvégzése utáni éjszaka vissza­tért a lakásba és a mázolás közben szerzett helyzetismeret alapján, a ke­rítésen átugorva, a nyitott ablakon be­hatolt a szobába s onnét egy öltözet férfiruhát, egy kitűnő szerkezetű Omega órát, ezüst cigarettatárcát és pénztárcát vitt magával. Taub tagadja a vádat, de a nedves talajban talált lábnyomok ellene vallanak. Átadták a járásbíró­ságnak. — Ha az embert állatok neve­lik .. . Érdekes tanulmányt irt egy kaliforniai tudós, dr. Stratton. Szerinte nagyon gyakori eset, különösen Indi­ában, hogy a vadállatok kis gyerme­keket rabolnak el és nevelnek fel. Megállapításai szerint az állatok között felnevelkedő emberek nem tudnak be­szélni és később is csak nagyon ne­hezen tanulják meg a beszédet, négy­kézláb járnak. Ha „megmentik őket“ és újból az emberi társadalomba ke­rülnek, nagyon nehezen alkalmazkod­nak a társadalmi szokásokhoz, teljesen közömbösek és inkább a háziállatok körében szeretnek tartózkodni. A va­donban igy felnőtt emberek kivétel nélkül roppant gyorsan futnak és igen ügyesen másznak. Morális érzékük egyáltalában nincs, csökönyösen ra­gaszkodnak állati szokásaikhoz. — Golyóbiztos parafasisakok. Az Angol Nemzeti Fizikai Laborató­rium többévi kísérletezés után srapnel- és golyóbiztos sisakot készített, mely­nek súlya a jelenleg használt acélsisak súlyának alig egyharmada. Az uj sisak anyagának fő alkotórésze rendkívül magas nyomás alatt sűrített parafa, amely olyan ruganyos és oly hallatlan ellenálló erejű, hogy 7 font súlyú pö­röly ütései alig hagynak nyomot rajta A világháborúban tudvalevőleg a ka­tonák gyakran halálos fejlövések ve­szedelmének tették ki magukat, mert nem tudták állandóan viselni a nehéz és meleg acélsisakot. Mindenes főzőleányt alkalmaz kéttagú család. Cím a kiadóhivatalban. — Fehérnemű helyett papir­­nemü. Az egyik nagy áruház papírból készült női fehérneműt hozott forga­lomba, A fehérnemű anyaga: celofán és papir keveréke. Ez az anyag át­látszó, könnyedén redőkbe hull, de mégsem gyürődik, egyébként pedig teljesen a papírra emlékeztet. A papir­­íehérnemüt természetesen csak egyszer lehet felvenni, használat után a leg­okosabb fűzbe dobni. Olyan olcsók ezek a fehérnemüek, helyesebben pa­­pirnemük, hogy a mindennapos fe­­hérnemüváltás mellett még sokat meg­takaríthatnak a hölgyek. De mit szól­nak ehez a találmányhoz a mosodák? — Uj szövetkezeti ház épül Udvar­­dón. A régi, roskadozó szövetkezeti házat még a tavasszal lebontották Ud­­vardon és azóta serényen folynak az uj szövetkezeti ház építési munkála­tai. Az emeletes épületben foglal he­lyet a nagy kultúrterem, ahol a kul­­tur és a szinelőadásokat fogják majd megtartani. A földszinten lesz a szö­vetkezet vendéglője és üzlethelyisége. Az építkezés már erősen halad a be­fejezéshez. Az uj épület fölavatását ünnepségek között fogják megtartani. — Feltörte a vagont. Povinec János érsekujvári munkás, Benes József nyugalmazott pénzügyőr és felesége állottak a nyitrai kérheti bíróslág előtt. A vád szerint Povinec egyik éjjel a pályaudvaron feltörte az egyik vagont és onnét ötven kilő cukrot lo­pott el, amelyet 150 koronáért eladott a Benes házaspárnak. Povinecet hi­bással. a házaspárt orgazdasággal vádolta az ügyész. Povinec beismerte a lopást, de azt állította, hogy a há­zaspár nem tudta, hogy a cukor lo­pott holmi. A bíróság Povinecet öl­havi fogházra, Benes Józsefet 8 napi elzárásra és 100 korona pénzbírság­ra ítélte, Benes feleségét fölmentette. — A „nedves“ Amerika fél­annyit iszik, mint „száraz“ korá­ban. A „nedves“ Amerikában sokkal kevesebbet isznak, mint a szesztilalom idején. A külföldről bevitt szeszes­italok mennyisége állandóan csökken. Mig májusban 1,047.262 gallon pá­linkát vittek be Amerikába, júniusban már csak 512.205-öt. A behozatal e nagy csökkenése ellenére is az áru­házak készlete nőtt, ami azt mutatja, hogy a májusban bevitt italok sem keltek el. De nemcsak a külföldről bevitt italok mennyisége csökkent. Az amerikai szesztermelők is panaszkod­nak. Sokkal kevesebb botrányos ré­szegség fordul elő az Egyesült Álla­mokban a szesztilalom eltörlése óta. A „nedvesek“ nagy győzelemnek köny­velik el ezt a tényt. Szerintük a szesz­­tilalom volt az oka, hogy a részegség annyira elterjedt Amerikában. — Falusi hazárdjálékosok. Gulyás Bálint csúzi munkás a napokban ösz­­szetalálközöli Ölvedi János és Farkas La jos ismert vásári hazard játékosok­kal, aklik rávették Gulyást, hogy idő­töltésből játszanak »itt a golyó, ott a golyó ; nevű játékot. Gulyás léprement és játszani kezdeti. Amikor látta, hogy már 50 koronát vesztett, abba akarta hagyni a játékot és száz ko­ronást veti elő, hogy kiegyenlítse ötven koronás veszteséget. Erre a két alak elkapta a százast és futásnak ered­lek. Gulyás utánuk és kiabálására elő­jött csendőröknek éppen a karjába szaladt a két ipse, akiket a csendőrök le is tartóztattak, mert kést rántottak Gulyásra, amikor az elrabolt százkoro­nását követelte tőlük. — Amikor a szekér nem tér ki. A surány érsekujvári országúton haladt egy erősen megrakott szénás-szekér. Vele szembe jött egy asszony kerék­páron. A bicikliző nő szerint a szé­nás-szekér az útnak nem a megenge­dett oldalán haladt és azt hitte, hogy majd előle kifog térni. A szénás-szekér ezt nem telte és az asszony se akart engedni és kitérni és így az összeütkö­zés megtörtént. A bicikliző nő bele­hn költ az árokba és fején, kezén szen­vedett kisebb-nagyobb zúzódásokal, de az vigasztalta, hogy juszt se tért ki! Apró hirdetések. Kiadó 5, esetleg 4 szobás modern lakás. Cim a kiadóban. 229 Közgazdaság X A gazdasági termények árai. Közzétették a pénzügyminiszter és föld­­mivelésügyi miniszter julius 16-án kelt rendeletét, a Csehszlovákiában termett búza, rozs, árpa és zab eladási és vé­teláráról az 1934—35. gazdasági évben. Ezeket az árakat a kormány rendelete értelmében 1934. július 13-tól kezdő­dően prágai paritáson métermázsán­ként állapították meg, mégpedig a kö­vetkező tételekben: kemény (vörös)buza 79 kg-os fajsúly mellett 164 Kő, 70 kg-cs fajsúlyú rozs 125 Kő, 5) kg-os fajsúlyú zab 112 Kő, legalább 67 kg os fajsúlyú sörárpa 125 Kő. Az 1934 szeptember 1-től 1935 jú­nius 1-ig terjedő hónapokra a termé­nyek árához havonként megfelelő pót­lékot számítanak. Ennek összege a búzánál 180, a rozsnál 1'50, a zabnál P20 Kő. Az árpánál a pótlékot a vé­telnél 1934 szeptember 1-től 1935 már­cius 1-ig állapítják meg. Ez a pótlék havonként P50 Kő. A belföldi tengeri árát később fogják megállapítani. X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Bányász Géza áruháztulajd. Ótátrafü­­red, Spitzel* Mór konfektio, Eperjes, Juhász Zoltán volt vaskeresk. tulajd. jelenleg magánzó, Tompa, Mandl Sá­muel üveg- és porcellánkeresk. Yv­­lok, Grünfeld Oszkár fakeresk.. Po­zsony*, Vyrobní druzstvo dorábate­­lov zelezncho a celového tovaru félsz, alatt, Nizsní Medzev (Kassa mellett), Diely Dom« Israeler Arnold textil­­keresk., Zsolna. Csődök: SvrcsekJá­nos és neje Ilona volt malomtulajd., Kert-puszta, Szende Jenő és neje Ka­­talin gazdálkodók és fuvarosok, Ve­­rebély, Fischer Fülöp fakersk. Ko­­máromszentpéter, Jeutschc Miklós cu­­korárukereskedő, Nagyszombat, Sol­­csány János és Fleischer Béla, divat­­árukercsk., Nyitra, Infner István és neje Margit, fuvarosok, Verebélv, Bystricsán Gusztáv vegyeskeresk., Yrulky, Rozsné Mihály Mária háztu­­lajd., Rimaszombat. idegesség és ösztönélet Irla: Dr. Feldmann Sándor. A ma emberének legaktuálisabb problémáiról beszél ez a könyv. A tartalomjegyzékből: Nemi zavarok lelki okairól. — A hipochonder — A jó és a rossz előérzeí — Ideges szív — Alvás és álmallanság. —■ Akarat és akaralgyengeség — Lelki­ismeret. — Az önérzet és beteg­ségei. — Dadogás. — A sportoló nő, — Nyaralás és ulazás. — Az elpirulás. — A peches ember — Féliékenység — sib. Ara 18 Ke. Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno Komárom, Nádor­­ucca 29 Mindnyájukhoz szól! Mindenkit érdekel! Lelki betegségek keletkezése és gyógifása. Irta: dr. Gartner Pál. A tartalomjegyzékből: A lélek­elemzés általános és terápiás jelentő­sége. — A szorongó ésfélelmi állapotok. Halálfélelem, tériszony bűntudat,, a bű­nözés és bünhődési vágy. — Álmat­lanság, álom és fantázia. — Narkoti­kumok élvezete. — A lélek szervi be­széde. — A hatalmi vágy szerepe a nő lelki életében. — A klimax. — Po­tencia zavarok analízise. Depressziós állapotok és az öngyilkosság analízise. — Sexuális fejlődés. — Melancholia. — Bünözőíipusok analízise. — Sexualitás és társadalom stb. stb. Ara fűzve 24 Kő. Kapható a Spitzer-féle köny­vesboltban Komárno-Komárom, Ná­­dor-u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents