Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-21 / 58. szám

1934. jiilius 21. »KOMÁROMI LAPOK< 7. oldal Mióta utaznak az emberek! — Éjjeli látogatók törtek be az érsekujvári Agrasol irodájába, ahol a nagy pénzszekrényt akarták nagy buz­galommal feltörni. Munkájukban való­­szinüleg a rendőrjárat léptei zavarták meg a betörőket, mert a munkát abba­hagyták. Egy kisebb pénzszekrényt azonban 1700 korona tartalommal ma­gukkal vittek. A tetteseket keresik és már nyomra is akadtak a csendőrök. — Nem jó elaludni az útszélen. Kellemetlen kalandja volt Skocovszky István párkányi paprikaárusnak. A hosz­­szu gyaloglásban és a nagy melegben eltikkadt ember künn a határban az országút mellett az árokpartra kissé leült, hogy egy kicsit kipihenje magát. Hamarosan elszunyókált. Nem sokáig tartott ez a szunyokálása, de elég volt arra, hogy egy ismeretlen tolvaj kelle­metlen meglepetést szerezzen néki. Amig aludt, eddig ismeretlen tolvaj ki­vette pénztárcáját, óráját és láncát és elillant vele. A csendőrség keresi a vakmerő tolvajt. — Csalás áldozatai lett két misérdi gazda, akikhez beállított egy kereskedő és azt mondta, hogy hízott sertéseket akar venni. A két gazdától meg is vett kb. tízezer korona értékű árut és azt mondotta, hogy a sertéseket szállítsák be a pozsonyi vágóhidra. Ez meg is történt, ahol a kereskedő azt mondotta, hogy a vételárat majd egyik vendég­lőben fogja kifizetni. A két csallóközi gazda megjelent a megbeszélt kocs­mában, ahová a kereskedő csak elkésve jött meg. Akkor azzal állt elő, hogy a tízezer koronából csak háromezret tud kifizetni. A két gazda nem hagyta any­­nyiban a dolgot és csalás címén meg­indult az eljárás a kereskedő ellen. — A cukorbetegek örömére ké­szültek az uj „Graf“-levesek, amelyek éppoly Ízletesek és jóllakhatók, mint a házilag készült ételek, de nem tartal­maznak szénhidrátot (cukor). 1 csomag: „karfiol“, „gomba“ vagy „zöldség“ 2 tányér levest tartalmaz és csak 2 Kc-ba kerül. — Angol válasz a náci vérvád­­mesékre. Julius Streicher, a német nemzeti szocialista párt egyik vezetője, a „Stürmer“ cimü folyóirat legújabb számát a „rituális gyilkosságok“ is­mertetésének szentelte. Streicher össze­gyűjtötte az összes vérvádakat, amelye­ket a rómaiak óta a zsidók ellen emeltek és mint igaz történeteket be­széli el őket. Ezzel kapcsolatban a legelőkelőbb angol újság, a londoni Times legutóbbi számában levelet közül, melynek Írója idézi azt a tilta­kozó nyilatkozatot, melyet 1912-ben irt alá és közölt a Times-ben a canterburgi és a yorki érsek, valamint a westminsteri katolikus bíboros ér­sek. A nyilatkozat többek között eze­ket mondta: — ... a vérvád a fekete mágia ko­rának maradványa, kegyetlen és tel­jesen alaptalan rágalom a zsidóság ellen. Más vallási kisebbségek is áldo­zatul estek már ennek : igy az ős­keresztények, a quakerek és a Kínában dolgozó keresztény misszionáriusok. Minden kor és minden vallás legjobb­jai utasitották vissza ezt a vádat. A pá­pák, a reformáció alapitói, a mohame­dán kalifák, minden ország legjobb államférfiai és az európai tudomány nagy központi intézetei cáfolták meg sokszor ezeket a vádakat.,. A lelki­­ismeretlen vádaskodások sokszor uszí­tották a tudatlan tömegeket merényle­tekre és mészárlásokra, hogy zsidó embertársaik vérével szenyezzék be magukat. — A párkányiak kirándulása. A párkányi gyümölcstermelők a napokban Hegedűs Balázs a magyar nemzeti párt titkára vezetésével Érsekújvárra rándul­­tak az ottani városi gyümölcsösök meg­tekintésére, ahol dr. Holota János vá­­rosbiró, a magyar nemzeti párt agilis nemzetgyűlési képviselője kalauzolta őket és tartott nekik értékes előadást a gyümölcsészet köréből. Női szabóság felvesz tanulóleányf Trebichalská Zsófia női szabó, Klapka-tér 9. 256 Mióta utaztak az emberek a tör­ténelem folyamán? Erre a kérdésre ad feleletet Gyömrei Sándor most megjelent könyve, Az utazási kedv története. Sokan a modern idők, a technika százada kiváltságának tart­ják a nagyobb tömegek utazását. Ezl a felfogást megcáfolják a tények. A régi korok jobbágya szakadatlan ván­dorlásban élt. a zsoldos katonák ren­geteg országot láttak, a céhszabályok minden mesterlegény számára előír­ták a külföldi vándorutat. A közép­kori idegenforgalom sok tekintetben vetekedik a maival. A müncheni Frauenkirche felépítési költségére 1478-ban bűnbocsánatot hirdettek és Münchent egy év alatt több mint hat­vanezer külföldi látogatta meg. Az 1600-as jubileumi esztendőben közel félmillió zarándok utazott Rómába. Az országutak zsofolva vannak ván­dor seregekkel, zarándokok, zené­szek, szellemidézők, alchimisták, kó­bor diákok tarka seregei utaznak. De az utazásra a vallás sarkalja vagy a szükség kényszeríti a tömegeket. Csak az újkorban bukkannak fel a későbbi globeltrotterek előfutárjai. A tizennyolcadik század utazója azon­ban még nem olyan társadalmi ösz­­szetételű, mint a mai. csupa előkelő­ség utazik, udvarok és tudósok dol­gozószobái egyformán megnyílnak előttük. Ezek az emberek nem ki­váncsiak a mai utazók módjára a ter­mészetre. A tájak csak annyiban ér­deklik őket, amennyiben a klasszi­kus tájakra hasonlítanak. Egy 1805- ben megjelent francia könyv címe: Utazás az Aeneis utolsó hat köny­vének színhelyére. Az Alpesek és azok a tengerek, amelyeket a görög-római költők nem énekeltek meg, hidegen hagyják őkel. A mai természetérzék csakugyan ismeretlen volt valamikor. Caesar unalmában nyelvtani érke­zést ir, mikor átkel az Alpokon. Li­­vius a havasokat »rútaknak , iszo­nyatosak -nak nevezi, Dante a pur­­gatórium szikláinak jellemzésére az olasz Riviériáról veszi a hasonlatot. A természetnek a művészek szemé­ben sc voll nagy becsülete. Vasari állítása szerint Michelangelo azt mon­dóik. a természetet kisebb tehetsé­geknek kell átengetni, a művészet tu­laj dónk épen i tárgya az emberi lesi. A tizenhatodik század legnagyobb an­gol lírai költője, Spenser borzalom­mal beszél a vad szikláról és tenge­rekről és csak a szolid római táj iránt melegedik fel. A barokk stílus valamivel engedé­kenyebb volt természet iránt, meg­bocsátott a mesterséges természetnek, a kertnek. Poussin és Claude Lorrain tájképei valójában kertek. Az iroda­lom változatlanul gyűlölte a termé­szetet. Moliére egyik szerzői utasítása igy hangzik: A szin falusi, de kel­lemes helyet ábrázol. A természet mai kultuszát a romantika nagy elő­futára. Rousseau hozta divatba a ti­zennyolcadik század második felében, erős ellenállás közeppette és nem minden reakció nélkül. De a természettől függetlenül, már van vagy háromszáz esztendeje, hogy az emberek, legalább is az előkelő és gazdag emberek passzióból is utaztak. Az első fürdőlevelet Montaigne, a nagy farneia gondolkodó Írja 1580 körül, ö szegény muszájból utazott, vesekövét ment gyógyítani Spaba. Az első utasnemzet az angol. Az an­golok rendszeres kontinentális utazá­sa már megünnepelheti háromszáza­dik évfordulóját. A tizenhetedik szá­zad elején már Bádecker-félék is ké­szültek a kontinensre utazó nemes férfiak számára. Ezek a különös Bädeckerek azonban nem az ismeré­tekéi, hanem a tudnivalókat sorolták fel, arra nézve tartalmaztak utasítá­sokat, mit kérdezzenek az angolok külföldön. A rengeteg kérdés között ilyenek voltak: Mikor volt a város­ban utoljára éhség, ragály vagy tűz­vész? Tisztelik-e a hivatalnokokat? Házasodnak-e a jegyespárok szülői beleegyezés nélkül? Hogy fizetik az egyetemi tanárokat? Patak-, forrás­vagy esővizei használnak a főzés­hez? A természet vagy a művészetek élvezésének még nem voll kalauza. Ezeknek az első utazásoknak az is­meretek gyarapítása a célja. Ez a gyakorlati cél nagy szenve­dély leheteti, mert a régi utazás nagy kínszenvedés volt. A tizenhatodik szá­zad elején a kocsi még ritkaság, 1550- ben összesen három kocsi van Párizs­ban. az egyik a királyé. IV. Hennrik­­nek is csak egy kocsija van. Egyszer nem mehet cl hazulról, mert a fele­sége elvitte a kocsiját. Aki csak te­liette. hajón utazott — lovak vontatták a hajót. Ez lassú dolog volt. de leg­alább nem olyan kimerítő, mint a szörnyű országúi. Mine De Sévigné. a leveleiről híres francia dáma egy hónapig ulazik Párizsból leánya pro­ve ncei kastélyáig. A fogadókban fel­öltözve alszanak az emberek az ivó asztalán. Németországban két utasra jut egy ágy. Szászországban az utasok szalmán háltak. Mindez rengeteg pénz­be került. Egy egyéves olaszországi utazás költsége nyolcszáz font. egy héc.s római-úl oda- és visszaulazási költsége 1500 forint. Az első magyar ember .aki leírja nyugateurópai útját. Szepsi Csombor Márton, szintén nem szereti a vad természetet: Franciaor­szág mezeje oly szép. kies. nihol-nihol nem amaz emberrelletentő kősziklás, hanem szép zsíros hegyei vadnak. Az utazó mártírok közé tartoznak Lewrcnce Sterne, a nagy angol humo­rista szerint azok a fiatal gentlema­nek, akik szülőik kegyetlenségétől űzve Oxford. Aberdeen és Glasgow egyete­mei által ajánloll nevelők vezetésével utaznak. A tizennyolcadik század uta­zói i'őkép egyetemi tanulmányaikat el­végzett t'ialal urak, az utazás neve: Grand Tour nagy körűi, az útirány mindig ugyanaz: Párizs. Turin, Firen­ze, Róma, Nápoly. Velence, Becs. Rajnavidék, Németalföld. Sokai évőd­­lek az Olaszországot járt angol fiatal­embere ken. Horace Walpole szeriül a londoni Dilettante Clubnak két kva­lifikációja van: a részegeskedés, meg egy ulazás Olaszországba. De annyi bizonyos, hogy a Grand Tourt meg­járt fiatalemberek nagy szerepet ját­szanak Anglia történetében. Nekik kö­szönhető, hogy mást ne említsünk, a londoni opera, ők csigázzák fel az érdeklődést a görögországi ásatások iráni. A fürdőhelyek nagyon újkelelűek. Angliában született az első tengeri fürdő a tizennyolcadik század dere­kán. A gyógyfürdők is kezdetlegesek és gyéren látogatottak. A legrégibb karlsbadi kurlista szerint 1758-ban 138 család kereste fel az! az akkor már négyszáz éves gyógyfürdőt. A nászúi ebben a században ismeretlen valami. A nagyvárosok mint szellemi közpon­tok érdeklik az ulazót. építészetileg nem nagyon kiváncsiak, a gothika. a mai Franciaország egyik legnagyobb látványossága alig száz százhúsz év óta népszerű. A francia főváros a ti­zennyolcadik században piszkosabb voll, mint egy ketrec.« Az első járdát 1782-ben építették. Egy magyar je­zsuita páter tanulsága szerint a Ró­mába érkezőknek azl szokták taná­csolni. ne menjenek ki a szabadba oltarlózkodásuk első három napján, így apródonkint megszokják a levegőt Berlinben még a mull század elején is peslises szag terjengett és döglött lovak, meg macskák heverlek az uc­­cán. Az útonálló rabló egészen hét­köznapi jelenség voll. Macaulay sze­riül egy 50 mérföldes ulazás Anglia legnépesebb grófságában legalább annyi veszedelemmel járt. mint egy zarándoklat Afrika sivatagjain kérész­iül. A romantikus utazásokat, amelyek már valóságos kultuszt űztek a ter­mészetből és a romokból, Chateaubri­and és Byron hozta divatba. Egyik legelső követőjük Széchenyi István gróf. Ezután következik be a nagy fordulat, a vasút, amely demokrati­zálta az utazásokat. A vasúti hálózat azonban csigalassúsággal fejlődött; a múlt század nyolcvanas évekig tar­tott, amig a főútvonalak kiépültek. A társas utazásokat a negyvenes évek­ben alapította meg egy Cook nevű an­gol antialkoholista, akitől a világ leg­nagyobb utazási irodája nevét kapta. Mint antialkoholista, kongresszusokra járt és igy született meg benne a szer­vezeti utazás gondolata. 1581-ben már 165.000 vidéki angolt szállított a lon­doni világkiállításra. Az első luxus­vonal az Orient-Expressz, 1883-ban indult meg, tehát tavaly múlt ötven­éves. Így növekedett az utazási szenve­dély egészen a háborút megelőző időkig, amikor Franciaország két és fél milliárd aranyfrankot vett be évente idegenforgalomból. Ezt azösz­­szegel azóta sem haladta túl, még a konjunktúra legrózsásabb éveiben sem. Magyarországról a háború előli nem­csak viszonylag, hanem számszerűen is kevesebben utaztak külföldre, mint a háború után (külföldön változatla­nul a régi külföldet értve. . A magyar szegény lett, de megszerette az utazást, a modern ember mélységes szenvedé­lyéi. . ' II. A. — Nyolc neve van, hat férje volt a szép, vörös Virgiának. „Ez a nő eddig mindig csak abból élt, hogy kiszívta azoknak a férfiaknak a vérét, akiket a kegyetlen sors az út­jába sodort“ — igy jellemezte egy ügyvéd a newyorki válóperes bíróság előtt Georgia állam egykori szépség­királynőjét, aki a következő bonyolult nevet viseli: — Virginia Overshiner—Galdinger — Patherson—Starke—Seeger— Gilbert — Kahn. E szép hosszú névsorozat első tagja a hölgy keresztneve, második a családneve, a többi különböző férjei­nek a neve. Huszonnyolcéves, eddig hat férje volt, a hatodiktól éppen most válik, csúnya körülmények kö­zött. Mint a tárgyaláson kiderült, a csinos vöröshaju kis nő minden férjé­vel rövid ideig élt együtt. A legtöbb­jükhöz azért ment feleségül, hogy azután tartásdijért zsarolhassa őket. Mostani válópere is bonyolult tartásdij ügy miatt nyúlik hosszúra. A vörös­haju démon a tárgyalás során nagy lelki nyugalommal jelentette be, hogy ismét menyasszony. — Mikor fog megjavulni? Hányszor fog még férjhez menni? — kérdezte tőle felháborodva legutóbbi férjének, Kahnnak ügyvédje A válóperbajnok­nő mosolyogva vont vállat és csak ennyit mondod: — Ki tudja! — A behordott termés pusztu­lása. Túlfeszített munkával igyekezett minél előbb behordani a termését Ba­logh Géza tardoskeddi gazda. Alig hogy betakarították az utolsó keresztet is, máris tűz ütött ki a szérüskertben, amely az egész termést elhamvasztotta. Törvénykezés (§) Másra íratta át a lefoglalt állato­kat. Novak János aszódi lakosnál megjelentek a végrehajtók, hogy kü­lönböző adósságaira fedezetet találja­nak. Az ott talált gyönyörű állatok meg is felellek annak. Nem sokkal később azonban, amikor az árverés­re került a sor, kiderült, hogy a le­foglalt állatok már nincsenek No­vak tulajdonában. És a nyomozás során nyert megállapítást, hogy No­­vák időközben fivérére iralta ál a lefoglalt állatokat. A bíróság most vonta felelősségre ezért Novákot és feltételesen 1 hónapi fogházat szabott ki rá. (§) Kisleánya előtt hagyta a lúgkö­ves edényt. Szedmákné Cseh Mária Élévai lakos szabad helyen hagyott egy lúgköves edényt s 4 éves kisleá­nya viz helyeit kiilta annak tartalmát. A szerencsétlen gyermek súlyos égé­si sebeket szenvedett s rövidesen be­le is Halt. A komáromi bíróság gon­datlanságból okozott emberölés vétsé­gével vádolta Szedmáknét. Az orvosi bizonyítvány alapján, de az enyhítő körülmények figyelembevéte­lével feltételesen 2 hónapi fogházat kapott. (S) Lopásért 1 évi börtön. Kormos Lajos géplakatos segéd álkulcscsal be­hatolt Garamkövesden Majlik János lakásába s onnan min légy 3000K-yal a zsebében tért vissza. A figyelmet azonban csakhamar magára vonta, mert fejedelmi módon kerzdett költe­kezni a könnyen szerzett pénzből. A bíróság előtt már egyszer pénzhami­sítás miatt is állt Kormos, így most mint rovottmultűt 1 évi börtönre ítél­te a komáromi kerületi bíróság. *

Next

/
Thumbnails
Contents