Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-21 / 58. szám
1934. jiilius 21. »KOMÁROMI LAPOK< 7. oldal Mióta utaznak az emberek! — Éjjeli látogatók törtek be az érsekujvári Agrasol irodájába, ahol a nagy pénzszekrényt akarták nagy buzgalommal feltörni. Munkájukban valószinüleg a rendőrjárat léptei zavarták meg a betörőket, mert a munkát abbahagyták. Egy kisebb pénzszekrényt azonban 1700 korona tartalommal magukkal vittek. A tetteseket keresik és már nyomra is akadtak a csendőrök. — Nem jó elaludni az útszélen. Kellemetlen kalandja volt Skocovszky István párkányi paprikaárusnak. A hoszszu gyaloglásban és a nagy melegben eltikkadt ember künn a határban az országút mellett az árokpartra kissé leült, hogy egy kicsit kipihenje magát. Hamarosan elszunyókált. Nem sokáig tartott ez a szunyokálása, de elég volt arra, hogy egy ismeretlen tolvaj kellemetlen meglepetést szerezzen néki. Amig aludt, eddig ismeretlen tolvaj kivette pénztárcáját, óráját és láncát és elillant vele. A csendőrség keresi a vakmerő tolvajt. — Csalás áldozatai lett két misérdi gazda, akikhez beállított egy kereskedő és azt mondta, hogy hízott sertéseket akar venni. A két gazdától meg is vett kb. tízezer korona értékű árut és azt mondotta, hogy a sertéseket szállítsák be a pozsonyi vágóhidra. Ez meg is történt, ahol a kereskedő azt mondotta, hogy a vételárat majd egyik vendéglőben fogja kifizetni. A két csallóközi gazda megjelent a megbeszélt kocsmában, ahová a kereskedő csak elkésve jött meg. Akkor azzal állt elő, hogy a tízezer koronából csak háromezret tud kifizetni. A két gazda nem hagyta anynyiban a dolgot és csalás címén megindult az eljárás a kereskedő ellen. — A cukorbetegek örömére készültek az uj „Graf“-levesek, amelyek éppoly Ízletesek és jóllakhatók, mint a házilag készült ételek, de nem tartalmaznak szénhidrátot (cukor). 1 csomag: „karfiol“, „gomba“ vagy „zöldség“ 2 tányér levest tartalmaz és csak 2 Kc-ba kerül. — Angol válasz a náci vérvádmesékre. Julius Streicher, a német nemzeti szocialista párt egyik vezetője, a „Stürmer“ cimü folyóirat legújabb számát a „rituális gyilkosságok“ ismertetésének szentelte. Streicher összegyűjtötte az összes vérvádakat, amelyeket a rómaiak óta a zsidók ellen emeltek és mint igaz történeteket beszéli el őket. Ezzel kapcsolatban a legelőkelőbb angol újság, a londoni Times legutóbbi számában levelet közül, melynek Írója idézi azt a tiltakozó nyilatkozatot, melyet 1912-ben irt alá és közölt a Times-ben a canterburgi és a yorki érsek, valamint a westminsteri katolikus bíboros érsek. A nyilatkozat többek között ezeket mondta: — ... a vérvád a fekete mágia korának maradványa, kegyetlen és teljesen alaptalan rágalom a zsidóság ellen. Más vallási kisebbségek is áldozatul estek már ennek : igy az őskeresztények, a quakerek és a Kínában dolgozó keresztény misszionáriusok. Minden kor és minden vallás legjobbjai utasitották vissza ezt a vádat. A pápák, a reformáció alapitói, a mohamedán kalifák, minden ország legjobb államférfiai és az európai tudomány nagy központi intézetei cáfolták meg sokszor ezeket a vádakat.,. A lelkiismeretlen vádaskodások sokszor uszították a tudatlan tömegeket merényletekre és mészárlásokra, hogy zsidó embertársaik vérével szenyezzék be magukat. — A párkányiak kirándulása. A párkányi gyümölcstermelők a napokban Hegedűs Balázs a magyar nemzeti párt titkára vezetésével Érsekújvárra rándultak az ottani városi gyümölcsösök megtekintésére, ahol dr. Holota János városbiró, a magyar nemzeti párt agilis nemzetgyűlési képviselője kalauzolta őket és tartott nekik értékes előadást a gyümölcsészet köréből. Női szabóság felvesz tanulóleányf Trebichalská Zsófia női szabó, Klapka-tér 9. 256 Mióta utaztak az emberek a történelem folyamán? Erre a kérdésre ad feleletet Gyömrei Sándor most megjelent könyve, Az utazási kedv története. Sokan a modern idők, a technika százada kiváltságának tartják a nagyobb tömegek utazását. Ezl a felfogást megcáfolják a tények. A régi korok jobbágya szakadatlan vándorlásban élt. a zsoldos katonák rengeteg országot láttak, a céhszabályok minden mesterlegény számára előírták a külföldi vándorutat. A középkori idegenforgalom sok tekintetben vetekedik a maival. A müncheni Frauenkirche felépítési költségére 1478-ban bűnbocsánatot hirdettek és Münchent egy év alatt több mint hatvanezer külföldi látogatta meg. Az 1600-as jubileumi esztendőben közel félmillió zarándok utazott Rómába. Az országutak zsofolva vannak vándor seregekkel, zarándokok, zenészek, szellemidézők, alchimisták, kóbor diákok tarka seregei utaznak. De az utazásra a vallás sarkalja vagy a szükség kényszeríti a tömegeket. Csak az újkorban bukkannak fel a későbbi globeltrotterek előfutárjai. A tizennyolcadik század utazója azonban még nem olyan társadalmi öszszetételű, mint a mai. csupa előkelőség utazik, udvarok és tudósok dolgozószobái egyformán megnyílnak előttük. Ezek az emberek nem kiváncsiak a mai utazók módjára a természetre. A tájak csak annyiban érdeklik őket, amennyiben a klasszikus tájakra hasonlítanak. Egy 1805- ben megjelent francia könyv címe: Utazás az Aeneis utolsó hat könyvének színhelyére. Az Alpesek és azok a tengerek, amelyeket a görög-római költők nem énekeltek meg, hidegen hagyják őkel. A mai természetérzék csakugyan ismeretlen volt valamikor. Caesar unalmában nyelvtani érkezést ir, mikor átkel az Alpokon. Livius a havasokat »rútaknak , iszonyatosak -nak nevezi, Dante a purgatórium szikláinak jellemzésére az olasz Riviériáról veszi a hasonlatot. A természetnek a művészek szemében sc voll nagy becsülete. Vasari állítása szerint Michelangelo azt mondóik. a természetet kisebb tehetségeknek kell átengetni, a művészet tulaj dónk épen i tárgya az emberi lesi. A tizenhatodik század legnagyobb angol lírai költője, Spenser borzalommal beszél a vad szikláról és tengerekről és csak a szolid római táj iránt melegedik fel. A barokk stílus valamivel engedékenyebb volt természet iránt, megbocsátott a mesterséges természetnek, a kertnek. Poussin és Claude Lorrain tájképei valójában kertek. Az irodalom változatlanul gyűlölte a természetet. Moliére egyik szerzői utasítása igy hangzik: A szin falusi, de kellemes helyet ábrázol. A természet mai kultuszát a romantika nagy előfutára. Rousseau hozta divatba a tizennyolcadik század második felében, erős ellenállás közeppette és nem minden reakció nélkül. De a természettől függetlenül, már van vagy háromszáz esztendeje, hogy az emberek, legalább is az előkelő és gazdag emberek passzióból is utaztak. Az első fürdőlevelet Montaigne, a nagy farneia gondolkodó Írja 1580 körül, ö szegény muszájból utazott, vesekövét ment gyógyítani Spaba. Az első utasnemzet az angol. Az angolok rendszeres kontinentális utazása már megünnepelheti háromszázadik évfordulóját. A tizenhetedik század elején már Bádecker-félék is készültek a kontinensre utazó nemes férfiak számára. Ezek a különös Bädeckerek azonban nem az ismerétekéi, hanem a tudnivalókat sorolták fel, arra nézve tartalmaztak utasításokat, mit kérdezzenek az angolok külföldön. A rengeteg kérdés között ilyenek voltak: Mikor volt a városban utoljára éhség, ragály vagy tűzvész? Tisztelik-e a hivatalnokokat? Házasodnak-e a jegyespárok szülői beleegyezés nélkül? Hogy fizetik az egyetemi tanárokat? Patak-, forrásvagy esővizei használnak a főzéshez? A természet vagy a művészetek élvezésének még nem voll kalauza. Ezeknek az első utazásoknak az ismeretek gyarapítása a célja. Ez a gyakorlati cél nagy szenvedély leheteti, mert a régi utazás nagy kínszenvedés volt. A tizenhatodik század elején a kocsi még ritkaság, 1550- ben összesen három kocsi van Párizsban. az egyik a királyé. IV. Hennriknek is csak egy kocsija van. Egyszer nem mehet cl hazulról, mert a felesége elvitte a kocsiját. Aki csak teliette. hajón utazott — lovak vontatták a hajót. Ez lassú dolog volt. de legalább nem olyan kimerítő, mint a szörnyű országúi. Mine De Sévigné. a leveleiről híres francia dáma egy hónapig ulazik Párizsból leánya prove ncei kastélyáig. A fogadókban felöltözve alszanak az emberek az ivó asztalán. Németországban két utasra jut egy ágy. Szászországban az utasok szalmán háltak. Mindez rengeteg pénzbe került. Egy egyéves olaszországi utazás költsége nyolcszáz font. egy héc.s római-úl oda- és visszaulazási költsége 1500 forint. Az első magyar ember .aki leírja nyugateurópai útját. Szepsi Csombor Márton, szintén nem szereti a vad természetet: Franciaország mezeje oly szép. kies. nihol-nihol nem amaz emberrelletentő kősziklás, hanem szép zsíros hegyei vadnak. Az utazó mártírok közé tartoznak Lewrcnce Sterne, a nagy angol humorista szerint azok a fiatal gentlemanek, akik szülőik kegyetlenségétől űzve Oxford. Aberdeen és Glasgow egyetemei által ajánloll nevelők vezetésével utaznak. A tizennyolcadik század utazói i'őkép egyetemi tanulmányaikat elvégzett t'ialal urak, az utazás neve: Grand Tour nagy körűi, az útirány mindig ugyanaz: Párizs. Turin, Firenze, Róma, Nápoly. Velence, Becs. Rajnavidék, Németalföld. Sokai évődlek az Olaszországot járt angol fiatalembere ken. Horace Walpole szeriül a londoni Dilettante Clubnak két kvalifikációja van: a részegeskedés, meg egy ulazás Olaszországba. De annyi bizonyos, hogy a Grand Tourt megjárt fiatalemberek nagy szerepet játszanak Anglia történetében. Nekik köszönhető, hogy mást ne említsünk, a londoni opera, ők csigázzák fel az érdeklődést a görögországi ásatások iráni. A fürdőhelyek nagyon újkelelűek. Angliában született az első tengeri fürdő a tizennyolcadik század derekán. A gyógyfürdők is kezdetlegesek és gyéren látogatottak. A legrégibb karlsbadi kurlista szerint 1758-ban 138 család kereste fel az! az akkor már négyszáz éves gyógyfürdőt. A nászúi ebben a században ismeretlen valami. A nagyvárosok mint szellemi központok érdeklik az ulazót. építészetileg nem nagyon kiváncsiak, a gothika. a mai Franciaország egyik legnagyobb látványossága alig száz százhúsz év óta népszerű. A francia főváros a tizennyolcadik században piszkosabb voll, mint egy ketrec.« Az első járdát 1782-ben építették. Egy magyar jezsuita páter tanulsága szerint a Rómába érkezőknek azl szokták tanácsolni. ne menjenek ki a szabadba oltarlózkodásuk első három napján, így apródonkint megszokják a levegőt Berlinben még a mull század elején is peslises szag terjengett és döglött lovak, meg macskák heverlek az uccán. Az útonálló rabló egészen hétköznapi jelenség voll. Macaulay szeriül egy 50 mérföldes ulazás Anglia legnépesebb grófságában legalább annyi veszedelemmel járt. mint egy zarándoklat Afrika sivatagjain kérésziül. A romantikus utazásokat, amelyek már valóságos kultuszt űztek a természetből és a romokból, Chateaubriand és Byron hozta divatba. Egyik legelső követőjük Széchenyi István gróf. Ezután következik be a nagy fordulat, a vasút, amely demokratizálta az utazásokat. A vasúti hálózat azonban csigalassúsággal fejlődött; a múlt század nyolcvanas évekig tartott, amig a főútvonalak kiépültek. A társas utazásokat a negyvenes években alapította meg egy Cook nevű angol antialkoholista, akitől a világ legnagyobb utazási irodája nevét kapta. Mint antialkoholista, kongresszusokra járt és igy született meg benne a szervezeti utazás gondolata. 1581-ben már 165.000 vidéki angolt szállított a londoni világkiállításra. Az első luxusvonal az Orient-Expressz, 1883-ban indult meg, tehát tavaly múlt ötvenéves. Így növekedett az utazási szenvedély egészen a háborút megelőző időkig, amikor Franciaország két és fél milliárd aranyfrankot vett be évente idegenforgalomból. Ezt azöszszegel azóta sem haladta túl, még a konjunktúra legrózsásabb éveiben sem. Magyarországról a háború előli nemcsak viszonylag, hanem számszerűen is kevesebben utaztak külföldre, mint a háború után (külföldön változatlanul a régi külföldet értve. . A magyar szegény lett, de megszerette az utazást, a modern ember mélységes szenvedélyéi. . ' II. A. — Nyolc neve van, hat férje volt a szép, vörös Virgiának. „Ez a nő eddig mindig csak abból élt, hogy kiszívta azoknak a férfiaknak a vérét, akiket a kegyetlen sors az útjába sodort“ — igy jellemezte egy ügyvéd a newyorki válóperes bíróság előtt Georgia állam egykori szépségkirálynőjét, aki a következő bonyolult nevet viseli: — Virginia Overshiner—Galdinger — Patherson—Starke—Seeger— Gilbert — Kahn. E szép hosszú névsorozat első tagja a hölgy keresztneve, második a családneve, a többi különböző férjeinek a neve. Huszonnyolcéves, eddig hat férje volt, a hatodiktól éppen most válik, csúnya körülmények között. Mint a tárgyaláson kiderült, a csinos vöröshaju kis nő minden férjével rövid ideig élt együtt. A legtöbbjükhöz azért ment feleségül, hogy azután tartásdijért zsarolhassa őket. Mostani válópere is bonyolult tartásdij ügy miatt nyúlik hosszúra. A vöröshaju démon a tárgyalás során nagy lelki nyugalommal jelentette be, hogy ismét menyasszony. — Mikor fog megjavulni? Hányszor fog még férjhez menni? — kérdezte tőle felháborodva legutóbbi férjének, Kahnnak ügyvédje A válóperbajnoknő mosolyogva vont vállat és csak ennyit mondod: — Ki tudja! — A behordott termés pusztulása. Túlfeszített munkával igyekezett minél előbb behordani a termését Balogh Géza tardoskeddi gazda. Alig hogy betakarították az utolsó keresztet is, máris tűz ütött ki a szérüskertben, amely az egész termést elhamvasztotta. Törvénykezés (§) Másra íratta át a lefoglalt állatokat. Novak János aszódi lakosnál megjelentek a végrehajtók, hogy különböző adósságaira fedezetet találjanak. Az ott talált gyönyörű állatok meg is felellek annak. Nem sokkal később azonban, amikor az árverésre került a sor, kiderült, hogy a lefoglalt állatok már nincsenek Novak tulajdonában. És a nyomozás során nyert megállapítást, hogy Novák időközben fivérére iralta ál a lefoglalt állatokat. A bíróság most vonta felelősségre ezért Novákot és feltételesen 1 hónapi fogházat szabott ki rá. (§) Kisleánya előtt hagyta a lúgköves edényt. Szedmákné Cseh Mária Élévai lakos szabad helyen hagyott egy lúgköves edényt s 4 éves kisleánya viz helyeit kiilta annak tartalmát. A szerencsétlen gyermek súlyos égési sebeket szenvedett s rövidesen bele is Halt. A komáromi bíróság gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta Szedmáknét. Az orvosi bizonyítvány alapján, de az enyhítő körülmények figyelembevételével feltételesen 2 hónapi fogházat kapott. (S) Lopásért 1 évi börtön. Kormos Lajos géplakatos segéd álkulcscsal behatolt Garamkövesden Majlik János lakásába s onnan min légy 3000K-yal a zsebében tért vissza. A figyelmet azonban csakhamar magára vonta, mert fejedelmi módon kerzdett költekezni a könnyen szerzett pénzből. A bíróság előtt már egyszer pénzhamisítás miatt is állt Kormos, így most mint rovottmultűt 1 évi börtönre ítélte a komáromi kerületi bíróság. *