Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-12-22 / 102. szám
1934. december 22 »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. Egyházkerületi közgyűlés, Pozsony, december 21. A dunáninneni református keresztyén egyházkerület december 19-én, szerdán tartotta évi rendes közgyűlését a pozsonyi református egyház tanácstermében Balogh Elemér püspök és S z i 1 a s s y Béla dr. kerületi főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlésen a kerület vezető tagjai nagy számban vettek részt, így megjelentek G y a 1 ó k a y László tb. esperes egyházkerületi lelkészi- és Gaál Gyula dr. világi főjegyzők, Soós Károly komáromi, Czeglédy Pál barsi egyházmegyei esperesek, Nagy Nándor komáromi és Nagy Béladr. barsi egyházmegyei gondnokok, Söröss Béla teol. igazgató, Biliary Sándor, Bácz Elemér, Agyagássy Sándor dr., Csiba Imre, Salamon X. Ferenc, Tóthkárolyi Lajos, Schmidt Imre, Kenessey Kálmán dr. tanácsbirák, Sándor benő, Vágó Ede, Szabó S. Zsigmond, Papp József, Galambos Zoltán, Papp Árpád, Fülöp Zsigmond, Gyalókay Miklós, Kersék János dr. egyh. kér. képviselők, Nemes Kálmán egyh. kér. pénztáros, Kovách Alajos tanügyi előadó, Nagy Sándor tan. képviselő, Czibor József, Csekes Béla, Végli Kálmán lelkészek és mások. A közgyűlést délelőtt 9 órakor Balogh Elemér ref. püspök szárnyaló imája nyitotta meg, mely után a megalakulással járó törvényes formaságokat intézték el. Majd Szilassy Béla dr. egyházkerületi világi elnök mondotta el megnyitó beszédét, melyben megemlékezett arról a közelmúltban uralkodott feszültségről, amely a genfi események nyomán az egész világot lázban tartotta s amely az isteni Gondviselés segítségével a világ népeinek nagy megnyugvására békésen intéztetett el. A világbéke fentartása nagy gondját képezi az államférfiaknak, ezen kell dolgoznia minden népnek, mert az emberiség legfőbb érdeke ezt követeli. Majd az egyházi téren megindult belső lelki megerősödéssel foglalkozott, amely felelt nagy örömét fejezte ki. Ez a munkálkodás erős reményt nyújt arra, hogy a Krisztus szeretőien felépült vallása a materiális kor súlyos terheit megkönnyíti és az embereket az erkölc? magaslatára emeli. Szeretettel hívta fel a figyelmet arra, hogy az ifjúság boldogulásának útját elő kell segíteni, mert ez úgy a magyarság szempontjából, mint az egyház jövőjét illetőleg fontos kötelesség. A gondolatokban gazdag megnyitót nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés, mely azt teljes terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta. Az egyházkerületben megüresedett kerületi aljegyzői és 2 tanácsbírói tisztre a gyülekezetek aljegyzőnek: Czeglédy Sándor esperest, tanácsbíráknak pedig: Gyalókay László és Csiba Imre lelkészeket választották meg, amit a közgyűlés örömmel vett tudomásul. Majd szeretettel üdvözölte a közgyűlés a barsi egyházmegye megválasztott új vezetőit: Czeglédy Pál esperest és Nagy Béla dr. gondnokot, valamint újonnan választott kerületi képviselőit. Mély sajnálattal vette tudomásul a közgy űlés a barsi egyház élén negyedszázadon át nagy tevékenységet kifejtett volt esperesének, Patay Károlynak búcsúlevelét és az önzetlen munkálkodásával elévülhetetlen érdemeket szerzett kiváló egyházi vezető férfiú érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg s a kerület tiszteletét és háláját fejezték ki a távozó iránt. Ugyancsak sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés Akucs Lajos kér. képviselő és számvevőnek lemondását is, aki betegsége miatt vált meg tiszteitől, s köszönetét mondott l)eménv Gyula dr. barsi tb. egyházmegyei gondnoknak az egyház életében kifejtett lelkes munkálkodásáért. Ezután Balogh Elemér püspök terjesztette elő jelentését a kerület egy évi működéséről. Nagy elismeréssel szólt a püspök a kerület egyházaiban nagy lendülettel megindult belmissziós munkáról, amelynek szép eredményei mutatkoznak. De jóakaratulag figyelmeztette a lelkészeket arra, hogy a meghatározott egyenes irányban haladó munkát óvják meg az esetleges túlzásoktól és kilengésektől. Megemlékezett a pozsonyi ref. egyház kebelében felállított diákmenzáról és intemátusról, amelynek érdekében pártfogását kérte az egyházkerületnek. A nemes célt szolgáló intézmény létesítésében a pozsonyi egyház presbitériuma Salamon X. Ferenc dr. főgondnokkal az élén fáradhatatlan kitartással vett részt. Meleg elismeréssel adózik Patay Sándor th. esperes és D e m é n y Gyula dr. gondnok működéséért, kegyelettel emlékezett meg Mór o ez Mihály ógyallai lelkész elhunytáról és sajnálattal Akucs Lajos lemondásáról. Szívélyesen üdvözli a jelentés Pata y Gyula peszeki és Nagy Sándor ógyallai új lelkészeket az egyházkerület lelkészi karában. Az elmúlt évben az egyházkerületben 28 tanítóváltozás volt. A tanítók az erre kijelölt kerületi bizottság előtt tettek vizsgát a vallástanból és a kántori készültségből. Jelenleg 65 ref. tanítójelölt készül a tanítói pályára. Az egyházkerületben a hívek áldozatkészsége szép példákban nyilatkozott meg. A barsi egyházmegyében befolyt adományok 52.000 Kc-t, a komáromi egyházmegyében 139.000 Kc-t tettek ki. Építkezésekre kiadtak 295.000 Ké-t. Jelenti a püspök, hogy a kerületek majdnem valamennyi egyházában állandóan folyik a lelki és jótékony munka, jótékony egyesületek, Icái íves ifjúsági egyesületek bőségesen kiveszik részüket a munkából, amelyből áldás fakad az egyházra. Több buzgó egyháztag különböző alapítványokat tettek egyházi célokra, legyen példájuk követendő a hívek előtt. A püspök jelentését a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. Minthogy a kerület ügyészét, Nagy Béla dr.-t a barsi egyházmegye gondnokává választotta, a közgyűlés keriileti ügyésznek Kiss Jenő dr.-t, ógyallai ügyvédet választotta meg egyhangúlag. Az egyházkerületi közgyűlés ezután az 1933. évi zárszámadásokkal és az 1935. évi költségvetéssel foglalkozott, amelyre vonatkozó pénzügyi bizottsági jelentést Fülöp Zsigmond ismertette. A közgyűlés a zárószámadásokat és a költségvetést elfogadta. A tanügyi bizottság jelentését Kovách Alajos terjesztette elő, amelynek javaslatait a népiskolai tanterv és rendtartásról a közgyűlés magáévá tette. A belmissziói bizottság jelentését Söröss Béla teol. igazgató-elnök ismertette. A bizottság javaslatait a bibliai (vasárnapi) iskolák rendszeresítéséről, a konfirmációra való előkészítésről, a presbitériumi ülések megnyitásának rendjéről és a hívek részére kiadandó évkönyvről a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés megválasztotta a kerületi pénzügyi bizottságot, melynek elnökévé F ü 1 ö p Zsigmondot, számvevőkké Schmidt Imrét és Szinay Sándort, biz. tagokká Beke Kálmánt és Nagy Béla dr.-t, pénztárossá pedig Nemes Kálmánt választotta meg. Majd a barsi és a komáromi egyházmegyék különböző felirataival foglalkozott a közgyűlés, amely a tárgysorozat ügyeit letárgyalva, déli 1 órakor ért véget. — Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, állandóan friss paszterizált zsámbokréti teavaf. Sajtkülönlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali fajborok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve, valamint Hág coffeinmentes kávé kapható. — Karácsonyi olcsó árusítás dec. 31-ig ELBERT divatáruházában. KOtött áru, erszény, retikül, manikűr, babakocsi, szánkó, selyemernyő, férfi fehérnemű, stb. Kegyeletes ünnepély a kongr. izr. hitközségben néhai Krausz Mór rabbi emlékére. Komárom, — dec. 21. — Saját tudósítónktól. — A komáromi neológ izr. hitközségben még frissen él a váratlanul elhunyt Krausz Mór rabbi emléke, azé a minden tekintetben kiváló emberé és papé, akinek felejthetlen működése mintegy iránytű volt a hitközségnek sokszor nagy feszültségek közt hányatott életében. Bölcs világszemlélete, igazságos jelleme és áldott jó szive irányították egész életét. Ennek a derék férfiúnak emlékét ülte meg kegyeletes ünnepség keretében a hitközségnek dr. Krausz Artur hitközségi elnök vezetése alatt december 19-én megtartott és élénken látogatott közgyűlése. Dr. Krausz Artur hitközségi elnök megnyitó beszédében rámutatott az elhunyt rabbinak áldásos működésére és friss emlékezetben élő nemes emlékére. A megboldogultnak nagyszámú tisztelői emléket akartak számára állitani és igy készült el a művészi kivitelű olajfestmény, mely élethiven ábrázolja az elhunytat és diszét képezi a hitközség nagytermének. Tisztelői az arcképet a hitközségnek adományozták kegyeletük jeléül. Dr. Waldmann Ernő főrabbi tartotta a leleplezett kép előtt a felavató ünnepi beszédet a nála megszokott mélyen szántó gondolatokkal és ékesenszólással. Nyitott könyv volt a megboldogultnak élete, ismerte ezt a hitközség nagyja és kicsinyei, akik anynyira vonzódtak a megboldogultnak nemes egyéniségéhez. Magasan szárnyaló szavakkal áldozott a megboldogult erényeinek, jeles tulajdonságainak és annak az eredményes, páratlan munkásságnak, melyet a hitközségben kifejtett. A gyönyörű beszéd mély benyomást tett a jelenvolt hatalmas közönségre. Majd Zsombor Kornél, az Izr. Jótékony Egylet érdemes és ügybuzgó alelnöke emelkedett szólásra és beszédében felvázolta néhaivaló Krausz Mór rabbinak a jótékonyság terén végzett önfeláldozó és felelősségteljes munkáját. Csak az ismerte őt igazán, aki közel állott hozzá és vele dolgozhatott, hogy mennyi lelkesülés, mennyi fáradhatlanság lakott benne a szegények iránt, kiket nemes szive mindenkor szeretettel ölelt magához. Méltó, hogy az ilyen férfiúnak emléke örökké éljen és ne tűnjön el a múló napokkal. A komáromi izraelita neológ hitközség minden tagja szeretettel fogja az ő nemes emlékét megőrizni. A minden tekintetben sikerült szép ünnepségről emelkedett lélekkel távoztak annak résztvevői. Memento más szempontból!*) Hozzászólás az iskolaszéki választásokhoz. A legutóbbi városi képviselőtestület az iskolaszék tagjait választotta meg. Az évek óta igen jól bevált és csak elhalálozással megüresedett helyeket betöltve dolgozott — emberileg tárgyilagossággal — a régi iskolaszék. Iparkodott a legkényesebb, személyi kérdésekben is megértő, megegyező lebonyolításban működni, felekezeti, politikai vonatkozásokat az iskoláktól, a tanítói kartól távoltartani. Láthatólag nem gyakorolt befolyást az oktatásra, s ha észlelt valamit, — mintahogy gyakran észlelt, — csendben, az iskolaszék elnöke utján korrigálni, javítani iparkodott. Az iskolaszék tagjainak, kik között igen értékes, képzett, gyakorlati érzékű, nagyobb látókörű tagok is (ügyvéd, kereskedő, orvos, tanár, munkás) helyet foglallak, a képviselőtestület kiadta az útját; s a kommunista, szocialista pártok összefogásával a régi iskolaszék tagjait egytől-egyig kibuktatva: kizárólag e két erősen baloldali áramlat exponenseit, kizárólag munkásokat ültetett az iskolaszékbe. Ez a *) Közöljük e cikket, de fentartjuk magunknak a jogot, hogy arra reflektáljunk. S z e r k . ízletes karácsonyi sütemény mm süteménnyé L készül iTfifflumnirm---n~r — i—ír - rn i i n !■ ■■imi un tünet a mai idők nagyon hű képe, de a megtörtént tény városunknak szomorú napját jelenti s nem válik díszére. c Az iskolaszék a tanítói karnak mintegy irányító felügyelője, annak a tanítói karnak, melynek kenyere, keresete a tanítás. Ezek is családos emberek, ezeknek is ügyes-bajos, apróbb-nagyobb bajaik vannak, amelyekre gyakran az iskolaszék ingerenciával bir, enyhülést adhat vagy szigorúbb szemmel bírálhatja el. Melyikünk nem vet számot, hogy kitől függ, ki befolyásolhatja sorsomat, egzisztenciámat? Ha pedig tudom, hogy ki szólhat bele sorsomba, ki árthat, ki segíthet, hát bizony azzal iparkodom megférni, nem szállók véle szembe, sőt ha gerincem nem elég erős, talán még kedvét is keresem. Méltóztalik megérteni? így van ez? \ agy nem helyes az elgondolásom? A szélső hal áramlat embereit, a kommunistákat ismerjük, harcmodorát magunkon tapasztaljuk. A vallás, a család, az egyén tekintélye nekik semmi, egy a cél: a zavar, a kavarodás, a felfordítás és aki nem szegődik az ő akaratukhoz, az ellenség és nem ellenfél. Azt személyében kikezdeni, arra utazni, azt lélekben meggyötörni ez a fegyverük. Ex a perspektívája a tanító testületnek, az iskolának, gyermekeinknek. Ennek a polgári pártok lanyhasága, nemtörődömsége az egyik főoka! Hisz láttuk, hogy a két legszészőlségesebb irányzat a választásoknál valahogyan kereste egymást, valahogyan egymásra is talált. Hát az iskolaszék ügye nem volt legalább is ilyen fontos? Nem kellett volna hetekkel előbb keresni egy józan megegyezést, egy kiegyenlítő középutat? Egy-két akármilyen értékes személy elejlése még nem oly áldozat, mint az egész intézmény aláásása! Memento! A megtörténteket talán lesz, aki reparálja, de tanuljunk belőle. A városházán nincs helye politikai pártoknak, s ha a törvény — elég helytelenül — így rendeli, egy kis jóakarattal ezt is meg lehet javítani. A város legjobbjait állítsuk közös lishiii egy táborba; ne nyilvánuljon meg a listán a felekezeti, a politikai éles megkülönböztetés. Mennyivel értékesebb emberek vállalnák e terhes munkát, akik most félreállnak, mert ilyen exponensekkel dolgozni, mint ahogy minden párt küldöttjei között, sajnos sűrűn van, nem valami felemelő tudat. Távol álljon e sorok írójától, még a leghalványabb szándék is egyeseket bántani, pártokat sérteni. A pártok irányitól s a delegáltak számtalan esetben látják, érzik, hogy nem jól van ez így, ahogy van. Ha városunk színejava vállalja a város irányítása terhes munkáját, az állapot jobb lehet, hozhat — ha lassan is — javulást, teremthet békésebb atmoszférát. Erre minden jóravaló embernek törekednie kell és ezt elő is kell segíteni. Ha néni fogunk ezen útra térni, kapunk még szomorúbb, fájóbb esete» két is. (x)
