Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-10 / 90. szám

4. oldal »KOMAROMI LAPOK« 1934. november 10. Változó kedvű riport zetességekről Komáromszentpéter. nov. eleje. Nem vágyunk mi akármilyen falu kérem! Igaz, hogy mást nem is mond­hatnék, mert én bennszülött vagyok — meg aztán tanúm is van híres mi­voltunkra Kenessev Kálmán bátyám kedves és tudós személyében, akinek földrajzkönyvében is szerepelünk. mondván: Szentpéter híres bortermő heli/... Ez pedig fontos! Már mint a bortermés, a borital. mert hiába, ettől vidámodik a szomorú magyar szíve, dagad a kurázsija, meg főleg így őszön a sovány bugyellárisa. Meg tud rólunk Szombatin- Viktor barátom is, a »Titkár úr«, ha nem is a borilal szempontjábul! Ki is szer­kesztett bennünket, hogy mokánv és törekvő népség vagyunk és szeretjük a kultúrát. Hát igen... a borital! Erre büszke a szentpéteri gazdák szíve, meg azokra a isugárzó, gyönyörűséges szőlősker­tekre. Micsoda szinergia! Most jöhetne Fwszty Masa művésznő egy képet fes­teni, Szentpéterről. Umbria, Perugia kismiska étihez a dombos-völgy es fa­lusi panorámához képest! Ezer szili­ben pompáznak a szelíd dombok lej­tőin a szedett szőlők, lenn a pincék­ben pedig hallgatnak az arany és ru­binszerű. zamatos, illatos szentpéteri borok. Emberemlékezet óta nem vol­tak iiyen borok. — mondják a gaz­dák tömör büszkeséggel. Ebből él a falunk nagyrésze. Akinek egy darab van, annak pár sor szőlője is vagyon. A szőlő jelent még jövedelmet, ev­vel kell hát dolgozni, És dolgoznak a szentpéteri magyarok borral, szőlő­vel szakszerűen, lelkiismeretesen, in­nen rassz bor nem megy ki. Jönnek is a kereskedők messze Csehországból, Morvaországból, távoli városokból s viszik a szőlőt, kocsin, vonaton, te­herautókon. Vigyék, vigyék, hogy a kis Marikák. Pistikák ne lássanak szükséget a télen, hogy békés nyuga­lommal várhassák a telet a magyar házak. A szentpéteri „varró.“ A szentpéteri kivarrás is jól jöve­delmezett még pár évvel ezelőtt s az asszonynép 90 százaléka kézimunká­zott. Az érdekes viseletű szentpéteri asszonyok gyakran feltűntek Komá­romban, Érsekújváron, Nyitrán, Po­zsonyban szép tolódó és egyéb mun­káikkal. Ma ez a kereseti forrás is a pár év előtti 8—10 k trón ás napi ke­resettéi szemben a minimumra csök­kent s a legszorgalmasabb munka mellett sem tudnak naponta 2 3 ko­ronánál többet keresni. Sokat lendí­tene a szegény szentpéteri lányok és asszonyok kereseti lehetőségén egy szervezett központ, vagy szövetkezet felállítása, mely biztosítaná a mini­mális 0—8 korona munkabért. Gyö­nyörű dolgokat produkálnak pedig s már 8-10 éves lányok is remekbeké­­szült munkákat készítenek. Sokszor elnézem az iskolában, amint kitartó szorgalommal hajolnak munkájuk fölé a szőke-barna lányfejek. Ezek ér­zik az élei könyörtelen harcát. Játszó lányokat nálunk nem lehet látni, varr­nak késő estig és két koronáért adják el gyermekségük elfutó, vidám napjait. (Lehet, hogy nov. végén, vagy dec. hóban, a kultúrpalotában kiállítás lesz a szentpéteri kézimunkákból.) A szentpéteri nép. 3200 magyar. Kétharmadrészben katholikus. egyharmadrészben refor­mátus. Életrevaló, intelligens nép. Kiváló, pihent ész van ill szép szám­mal. Szónokban, nótafában, fúró-fa­ragó művészben, színészben nincs itl hiány. Kiváló föld- és szőlőmunkások s a világháború elöli messze földön a szentpéteri neve-A szentpéteri bor dicsérete. híres, keresett emberek voltak. A falujukra r’óppáut büszkék, szebb, jobb vagy elegánsabb falut elképzelni sem tud (iák is a vidék legröghözkö­­töttebb népe. Szolgálni sem lány, sem legény nem megy. A szentpéteri em­ber ezt rangján alulinak tartaná. Sze­mérmes, zárkózott nép ez. de bizalmas összeismerkedés után megnyílik tel­kük s gazdag szépségekben mutatko­zik in eg a becsületes, ezerhumorú, töretlen népi valójuk. Vágyódnak a kultúra után s itt különösen a nap­számos és zsellérosztály érdemel di­cséretei. Olvasnak, tanulnak, újságot is sokan járatnak s a szinelőadásokal, kulturestéket számosán látogatják. A felelősség-vállalás fajukkal, kultúrá­jukkal mind erősebben nyilatkozik meg bennük. Nagy nyavalyája a falu­nak -szertelen szét tagozódása. Amint Gerendás Károly bácsi mondja lelket megfogóan: Egy a bánat, egy a gond és egy az öröm. — mégis 70 rangosz­tály van itt gyalázatra. Akinek pár holddal többje van. az már lenézi a nálánál szegényebbel. Legnagyobb ve­szedelem azonban az egyke. Pusztítása túlzás nélkül kétségbeejtő. Népművészetet már hiába keres­nénk. Pár öreg sublót őrzi a gyermek­koromból még oly jól ismert szépsé­ges szentpéteri népviseletet, a tilángli kcszkenyöL. a hímzett, aranyos pintlit. Pedig a régi Komárom megye egyik leggazdagabb, legeredetibb, legkáprá­zatosabb színezésű népviseletét a szentpéteri reprezentálta. A temetőalja. Magas dombon van a szentpéteri temető. Ellátni innen tisztaidőben Pan­nonhalmáig is. Az agyagos temető­­domb alatt félkörben nyomorúságos vályogházak. Ebben élnek a szentpé­teri proletárok. Megrázó szimbólum árad a képből: fönn a holtak teme­tője, alatta az élőké. S az élők teme­tője a siralmasabb. Pár nappal ezelőtt történt. Egy kis temetőalji tanítványom hiányzott az iskolából. Az öccse jelentette, hogy beteg. Másnap a kislány megjelenik, a kezében varró«, sápadt arcán az öregek elkinzott, apatikus vonása. Mj az Marcsám, tegnap beteg voltál? Nem tanító úr kérem, nincs egy szem liszt sem a házunknál — a varróval kellett sietnem — és két ragyogó könny a szemében ... Mit lehet itt tenni? Az osztályt döbben csend a nyo­mor fagyos luvalma borzongatja. Most még csak ősz van. Mi lesz télen? S így van ez a temetőalján minden háznál. Kordokumentum a szentpéteri temető­­aljáról 1931 őszén. Kossányi József. Bevásárlása előtt fontos érdeke felkeresni Komárom legnagyobb Állandóan raktáron 4—5000 darab különböző kötöttáru, 20.000 pár harisnya és sok egyéb divatcikk, melyekből ízlésének a legmeg­felelőbbet választhatja. Bevezettük a kötőpamutok árusítását és vétel előtt érdeklődje meg árainkat. Árban és ízlésben a legjobbat nyujtjuk. Mindenkori készséges 368 szolgálatukra áll Slovenka 1 gyári lerakat KOMÁRNO, Diftéria elleni védőoltás . a Vörös Keresztben. A helybeli Csehszlovák Vörös Ke­reszt Egyesület Iskolaegészségügy i Szak­osztálya az állami egészségügyi inté­zettel kapcsolatosan akciót indított a 2—9 éves korú gyermekek diftéria (torokgyík) elleni védőoltására Az ak­ció, mely technikai okokból eddig leg­inkább csak az iskolás gyermekekre korlátozódott, közel 700 gyermek je­lentkezését eredményezte. Az akciónak azon gyermekekre való kiterjesztése céljából, akik eddig az iskolák kere­tében bármely okból kifolyólag nem jelentkeztek oltásra, vagy iskolába még nem járnak, leközöljük az Iskolaegész­ségügyi Szakosztálynak az összes szü­lőkhöz intézett alábbi felhívását: „Az összes szülőknek! A mindunta­lan, járványokban feiújuló torokgyík (diphiritis) szükségessé teszi, hogy be­ható figyelmet szenteljünk mindazon törekvéseknek és módszereknek, me­lyek ezen betegség leküzdésére irá­nyulnak. A komáromi Csszl. Vöröske­­resz' Lkolaegészségi Szakosztálya éppen ízért mozgalmat indit az összes 2—9 éves korig terjedő gyermekek tömeges védőoltása érdekében A védőoltás az Állami Egészségügyi Intézet által elő­állított Rumon oltóanyagnak három egymásutáni beoltásából áll. Pontos orvosi feljegyzések alapján többször 10.000 re rúg azon gyermekek száma, akiket szülőik saját költségükön ilyen módon oltattak be a Köztársaság te­rületén anélkül, hogy valahol is bár­milyen kellemetlen tünet vagy utóbaj fejlődött volna ki ezen oltásokból ki­folyóan. Teljes biztonsággal védve lesz­tek ilyen módon gyermekeiteknek to­rokgyíkban való megbetegedésének veszedelme ellen. Védve az utóbbi időbér, annyira súlyos lefolyást mutató betegséggel és a vele kapcsolatos kel­lemetlenségek ellen. De nem hagyhat­játok figyelmen kivül a betegséggel kapcsolatos és jelentős költségeknek megtakarítását sem úgy magatok, mint a varos (község) számára. Áz oltás há­­romszoira történik és 5 hét aiatt feje­ződik be. Az oltás befejezésétől szá­mított 14 nap múlva megszűnik a gyermeknek a torokgyíkkal szembeni fogékonysága. Ezen (háromszori) oltás összes költségei gyanánt 20 — ckoro­­nát fizet minden szülő előre. Az ösz­­szeget az iskolás gyermekek osztály­tanítóiknak adják át. Elvárjuk, hogy a szülők megértik ezen védőoltás jelen­tőségét és eleget tesznek felívásunk­nak, hogy gyermekeiket ily módon megvédhessél ezen ragályos beteg­séggel szemben. A komáromi Csszl. Vöröskereszt Iskolaegészségi Szakosz­tályának nevében dr. Mezey János s. k. járási főorvos, elnök, Markovié Ede s. k. tanfelügyelő, alelnök, dr. Kalvariszky fenő s. k. iskolaorvos, titkár.“ A diftéria elleni védőoltások folyó hó 8-án kezdődtek a Vörös Kereszt Széchenyi utca 23. szám alatti helyi­ségeiben Azon szülők számára, akik gyermekeiket az iskolákban eddig a diftéria elleni védőoltásra még be nem jelentették, vagy még iskolába nem járnak, de a 2 éves kort már betöl­tötték, jelentkezéseket legkésőbb hét­főn, november 12-én déli 12 óráig fogad el a Vörös Kereszt Iskolaegész­­_ ségügyi Szakosztálya (Széchenyi utca 23, telefon 165). A háromszori oltás összes költségeiképpen a szülök 20'— ckoronát fizetnek. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy a átft ér iában (torokgyíkban) egyszer már megbetegedett gyermekek ezt a betegséget többször is megkaphatják és a beteg gyermekeknek gyógyítás céljából adott széruminjekció nem véd újabb dijtériás megbetegedések ellen, tehát az ilyen gyermekek is beoltha­tok, sőt ezek beoltása különösen aján­latos. 4’ ..Úri és női SZOYETEK i’ 307 iSiegel-Imliof | Brünn, Palackého 12, ^ Mintákat ingyen és bérmsntve küldünk. A nagyközönség panaszkönyve. A komáromi belső városi közlekedés iigye. Igen tisztelt Szerkesztőség! -- Tisz­telettel kérem, szíveskedjék néhány közérdekű soromnak helyet adni. Vi­déki ember vagy ok, többedül agammal járok a városba, hetenként legalább egyszer. Sokszor megtörténik, hogy ügyeimet nem tudom gyorsan elin­tézni és az esti vonattal megyek haza Helyeslem ilyenkor az autóbusz-köz­lekedést, mert nem kell ballagnom a sötét komáromi uccákon. Ezek az uccák olyan kanyargósak, hogy tisz­telettel tennék egy indítványt: a Kór­ház tértől kezdve, mint valami tu­rista-jelzési alkalmazni kellene ucca­­tábIáikat, amelyeken éjjel is látható módon jelezve, volna, hogy ez a: út visz ki a vasútállomásra. Néhány is­merősöm már eltévedt ebben a labi­rintusban és nem talált ki a vonathoz. -- Másik kérésem az volna, hogyha az autóbusz a megfelelő megállóknál néhány másodperccel fhosszasabban állana, mert én már kétszer marad­tam le róla. Tudom, hogy két vonat között szegény autóbusznak sietős a dolga, de talán meg lehelne oldani mégis a kérdési, mert tudok több esetet, amikor hiába integettek az autóbusz után, a vezető nem vette észre a sötétben az integető utasokat. Igaz az is, hogy mi, utasok szintén tehetünk arról, ha lekésünk, mért nem cövckeljük magunkat a megállóhoz. Csakhogy ezek a megálló-táblák este nem láthatók s megtörténik, hogy ép­pen a megállónál szekerek, autók ál­lanak. Itt nem ártana egy hatósági intézkedés, amely kimondaná, hogy az autóbusz-megállók helyéi ne jogialja el más jármű, hogy az autóbusz min­dig a megálló mellé simulhasson s ne álljon meg emiatt az ucca közepén. Egy kis jó akarattal mindent lehet. Ki lehetne lenni a megállókhoz a menetrendet is. Hogy a menetrendet megtudhassuk, mindig kávéházakban, vagy boltokban kell érdeklődni snéha csak ötletszerűen állunk oda a meg­állókhoz. Nincsen feltüntetve a szö­­ygéni és a párkányi autóbusz menet­rendje, költsége sem. Ezt is hibázta­tom az államvasulaklól. Arra a rejtélyre is szerelnék választ kérni., hogyan van az. hogy ő koronáért ki­viszik az embert a vasúthoz 9 órakor, de az éjféli vonaltól befelé ugyanaz az ál ennek háromszorosa, azaz 15 ko­rona. A kocsitulajdonosok, akik láL ják az utasok szorult helyzetét, ha az autóbusz valami ók mialt nem jó­lléteit ki az állomásra, — rögtön há­romszoros tarifát kérnek. A napokban egymagám a szállodába 15 koronáért liajttatlam, ami elég drága mulatság, tekint ve, hogy week-end vasúti jegyem, oda-vissza 8 korona volt. Nem le­helne valami tarifális egyezményt kötni a bérkocsisokkal? Valóban 15 korona az éjjeli tarifa? Háromszorosa a nappalinak? Minden tiszteletem és becsülésem a szakma iránt s nagyon szeretném, ha ez a régi komáromi szakma virágzó volna, de ilyen árak­kal nem lehet felvirágoztatni... So­raim közléséért teljes köszönettel: Dr. E. F. M. ruhafestő, vegytisztító i*18*1":1805-1 i— Leszállított áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb.-rw r Mao ami If Q óe /(ß Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, HOOiarilO, IYlaSarjK'*U. u. t>o 4o. szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban.

Next

/
Thumbnails
Contents