Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-10 / 90. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljesl&ádió-müsort tartalmazza Ötvenöt ödik évfolyam. 0O. szám. Szombat. 1034. november 10. ’•«* • i ■»ii—■mmiii.ii i m— ...................... r i n—— ■—■unnii n ■ i Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP LATOK Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA (Ír. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF (Ír. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 9. A képviselőházban és a szenátusban elhangzott két nyilatkozat: az egyik a kormányelnöké, aki megnyilatkozásában két fontos körülményre mulat rá. Bejelenti a gazdálkodásnak új formáját, melyet »termelési és elosztási önkormányzat «-nak nevez, voltaképen pedig nem egyéb, mini az államnak a vállalkozásokra való befolyásának biztosítása és ezzel a vállalkozásoknak egyullal állami támogatása is. Nem irányul a magántőke ellen a mi elképzelésünk szerint, de azt a saját intenciói szerint való aktivitásra fogja rábírni. Az elosztás pedig a kereskedelmet jelenti, ahol szintén befolyást kíván gyakorolni, amely befolyás megnyilalkozhalik egyfelől az árképzésben és szabályozásban, vagyis a belső kereskedelem fokozottabb állami felügyelet alá kerül, mert az állam vállalkozásaival és államilag támogatott vállalkozásokkal kell együttműködnie. Ennek megvannak a maga előnyei, de a hátrányait sem lehet elvitatni. Előnye, amit a miniszterelnök is hangsúlyoz, hogy acél a munkanélküliség csökkentése. Amint a miniszterelnök megelégedetten állapította meg, hogy Csehszlovákia már nem a legdrágább állama a világnak, úgy ez a törekvés arra irányul, hogy a Csehszlovák köztársaság ne legyen az első a munkanélküliségben sem a világon. Ebben az évben a munkanélküliség már szerény visszafejlődést mutatott, amiből azonban korai lenne a következtetést levonni, hogy a gazdasági krízis végére pontot tehetünk. A másik megnyilatkozása a miniszterelnöknek a demokrácia védelméről szóló kivételes törvények benyújtását jelenti. A kivételes idők kivételes törvényeket is követelnek. Mindig egyet kell értenünk a demokrácia kiterjesztésében minden tényezővel, hiszen ezt tartjuk mi is annak az alapnak, amelyre szilárdan építeni lehet. A terrorizmusnak minden fajtáját el kell ítélnünk, mert a demokrácia a vitatkozás területe, ahol a jót csak a jobbal lehet és szabad kicserélni. Reméljük, hogy a bejelentett törvényhozási akció nem állít korlátot a demokratikus szabadságjogok elé, mert bármennyire kívánja is az állam minden polgára a társadalmi és politikai rendet, de ennek természetszerűen a szabadságjogokat áldozatul hozni mégsem lehel. Az állam hatalma és ereje olyan nagy, hogy meg kell tudnia minden káros kinövést akadályozni és ehhez a szükséges biztosíték a Komárom, november 9. Malypelr miniszterelnök expozéja a nemzetgyűlésen. November hó 6-án a nemzetgyűlés mindkét háza ülést tartott, amelyen Malypelr miniszterelnök terjedelmes expozéban ismertette a kormány belpolitikáját. A jelentés első részében a miniszterelnök a csehszlovák köztársaság gazdasági helyzetével foglalkozott s a kivitel jelentőségét, a bilaterális szerződések szükségességét fejtegette, majd a belföldi piac vásárlóképességének növeléséről értekezett és bejelentette a munkaidő megrövidítését, s a gazdasági terv szükségességét hangoztatta. Megígérte a szénárak revízióját. A komoly belpolitikai problémák felsorolása közben röviden bejelentette, hogy a demokrácia védelmére meghosszabbítják a párifeloszlatási törvényt. Beszéde során kijelentette a miniszterelnök, hogy a csehszlovák nemzet szívesen működik együtt valamennyi nemzetiséggel, csak egy dolgot kíván: annak elismerését, hogy a csehszlovák nemzet saját erejéből, maga szabadította föl magát. Törekedni fogunk úgymond a miniszterelnök — a nemzeti erők további koncentrálására s különösen a köztársaság keleti részei s a történelmi országok között szorosabb egység megteremtésére. A demokrácia a politikai, társadalmi, kulturális és büntető törvények alakjában rendelkezésére is állnak A miniszterelnök nyilatkozatának erre vonatkozó részéből a rendtörvény megfelelő módosítására lehet következtetni. Az állam törvényei arravalók, hogy az állam védelmét biztosítsák, de más vonatkozásban a jogrend védelmét célozzák. A jogrendben benne van az egyéni szabadságjogok védelme is. A miniszterelnök nyilatkozatának egy mondata a kisebbségek felé szól, akiknek együttműködését értékeli. Természetes, hogy az együttműködés az alkotmány szellemében az állampolgári egyenlőség elvei szerint történik. A külügyminiszter nyilatkozata az európai helyzetről eszünkbe juttatja azt a régi, tíz év előtti jóslást, amely az 1935. évet kritikus évnek jelölte meg. E jóslat alapja a Saar-vidéki népszavazás elkövetkező aktusában látta az európai helyzet komolyságának ezt az esztendejét. Benes is kritikusnak, sőt sorsdöntőnek jelzi az 1935. évet és szerinte 12—18 hónap dönti el a béke és Európa sorsát. Ennek a sorsnak az irányítása azonban nincsen a véletlenre bízva, sőt az a felelős politikai tényezők irányílászociáiis érdekek szerint való tagozódást idéz elő s e fejlődést nem akarjuk gátolni. A pártok regisztrálásáról szóló törvénnyel azonban szilárdabb politikai s jogi alapot akarunk adni a pártoknak, hogy emellett a pártok belső demokratikus fejlődése elősegíttessék. A választási törvény szükséges módosítása érdekében a kormány benyújtja javaslatait. A lapok a miniszterelnök expozéjáról irva megjegyzik, hogy Malypelr polit ikal jelentésében nem tett emlílést a gazdák tehermentesítésének kérdéséről. Füssy Kálmán szenátor az elemi csapásoktól sújtottak megsegítéséért. A szenátus október 7-én tartott ülésén Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor indítványt nyujlott be a szárazság és jégverés által sújtott lakosság megsegítésére. Az indítványt a szenátus az illetékes bizottsághoz lelte ál. Benes dr. külügyminiszter expozéja a külügyi helyzetről. A nemzetgyűlés mindkét házának november 6-án tartott ülésén Bcncs Ede dr. külügyminiszter terjedelmes jelentésben nyújtott tájékoztatást a külügyi helyzetről. Expozéjában szólt az átcsoportosulás előtt álló Európáról, a népszövetségről, Szovjetoroszországnak a népszövetségbe történt belépéséről, Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz való sa szerint fog kialakulni. .Az bizonyos, hogy az erők hatalmi átcsoportosulásának idejét éljük, amelyben a külügyminiszter a kisálltául—francia—orosz csoportosulás irányvonalának a híve, amellyel szemben Európa többi államának ellentéte, csoportosulása várható. A közvéleménynek a külügyminiszter szerint aggodalomra nincsen oka, mert Csehszlovákia példát fog mutatni a többi államnak is és bemutatja ezen állam hatalmas erőit. Európa tényleg fontos problémák előestéjén áll. Ezek: a francia—német viszony megoldása a Saar-szavazással kapcsolatban, a lengyel—csehszlovák államok közölt kialakult rezervált helyzet tisztázása és a középeurópai kérdés, Ausztria—Magyarország és a kisanlant viszonyának megoldása. Sok függ mindezekben a kérdésekben Németország és Olaszország magatartásától. Ma az egyensúlyt Anglia biztosítja, mely hatalmával a francia politika mellé állott. De Anglia ezzel szemben a leszerelés megoldását és a flottakérdés új szabályozását kívánja, íme, ahány államviszony, annyi problémát dob a felszínre. A stáközeledéséről, az osztrák kérdésről, a Saarvidckről, a keleti paktumról. Csehszlovákiának Németországhoz és Lengyelországhoz való viszonyáról. Az egész nemzetközi helyzettel behatóan foglalkozva többek között a következőket mondotta: — Az egész nemzetközi helyzetei ma a kölcsönös várakozás, új frontok és új erők kialakulása állapotaként lehet jellemezni. Lehetséges, hogy végül is nem lesznek olyan nagyok azok a változások, amelyek az eddigi helyzetben bekövetkeznek. Tény, hogy Csehszlovákiának és a kisantantnak semmit sem kell változtatnia eddigi politikai irányvezetésén és nem is fog változtatni. A kisantant állam ainak, különösen a legutóbbi hetek eseményei után eltökélt szándéka, hogy egységes frontban még határozottabban, megrendílhetetlen egységben járjon el egész politikájában. A kisantanttal karöltve jár el a balkáni antant is. Nem szabad azonban eltitkolni, hogy a nemzetközi helyzet komoly. Komollyá teszi mai bizonytalansága, amikor is minden nagyobb jelentőségű esemény könynyen bombamődjára halhat. A nagy biztosíték nia a szoros francia—angol együttműködés marad, amely ha valóban céltudatosan valósítják meg, meg fogja óvni Európa békéjét. Én magam — úgymond a nemzetközi politika legközelebbi 12—18 hónapját döntő jelentőségűnek tekintem Európa sorsára és békéjére nézve. A kisebbségi szerződésekről szólva, Benes dr. külügyminiszter Csehszlotuskvó megóvása tisztán a nyugalmas légkörtől függ. Ideges, nyugtalan légkörben békés együttműködés, de még az egyes államok modus vivendi-je sem alakulhat ki. Az új európai helyzet kialakulása bekövetkezhetik békés utón is és nem szabad konflagrációra gondolni, amiért a felelősséget minden állam elhárítja magától. Kétségtelenül komoly és nehéz időkhöz jutottunk, ahol a nyugalom a legelsőrangú tényező. Ezt a nyugalmat első sorban a felelős államférfiaknak kell megőrizniük. A politikusoknak is a béke és a nyugalom állapotának konzerválására kell törekedniük és ezért lehetőleg elkerülni a belső konfliktusokat. A magyar nemzeti kisebbség fegyelmezettsége, politikai iskolázottsága és önuralma már sok nehézségen túljuttatta a hozzátartozókat. Ez a kisebbség most is tudni fogja kötelességét és teljesíti az állammal és törvényeivel szemben tartozó kötelességeit abban a reményben, hogy ezek a nehéz állapotok csak átmenetiek és a kibontakozás, mely egész Európa érdeke, be fog következni az egymással szemben álló nemzetek között.
