Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-03 / 88. szám
1934. november 3. »KOMAROMI LAPOK« 9. oldai. A Házimunka beosztásáról. A háztartási üzemben majdnem olyan fontos a helyes időbeosztás, mint a tervszerűen szabályozott költségvetés. Bizonyos az is. hogy az időbeosztás fontossága növekszik az anyagi eszközök csökkenésével. Ma, amikor nem egy középosztálybeli uriasszony egymaga végez minden házimunkát. legelső teendő a leegyszerűsítés, racionalizálás, minden fölösleges mozdulat és ‘erőfeszítés kikapcsolása. Ezt a célt szolgálja a kisebb térfogatú, simavonalu bútorokkal berendezett lakás, gáz- vagy villanytűzhellyel felszerelt konyhfa s a ma még eléggé ki nem használt technikai segédeszközök számtalan válfaja. Aki mindezeket a reformokat bevezeti háztartásába, máris rengeteg időt takarít meg. Ám mindez nem elég. Okos háziasszony tervszerűen beosztja idejét, sohasem siet. mert a kapkodva végzett munka egyrészt tökéletlen, másrészt pedig kétszeres erőfeszítést igényel. Éppen ezért jókor kel fel és munkaideje közé pihenőperceket iktat, amelyek bőségesen kárpótolják feláldozott álmát, testileg, lelkileg fel üdítik, gyorsabb, tökéletesebb teljesítményre képesítik. Konkrét példa kapcsán időbeosztási tervet közlünk, amely azután szükség szerint módosítható. Olyan háztartásról szólunk, amelyben a háziasszony mosást kivéve maga végez minden munkát. Ilyen esetben, a családtagok közül legelőször a háziasszony kel fel reggel félhétkor, öltözködésére harminc-negyven percet számítunk. Ez tökéletesen elegendő alapos tisztálkodásra, felöltözésre, piperézett arccal uriasszonv úgysem végez házimunkái. Oltözés után nyolc óráig azt a szobái takarítja ki, amelyet nem használtak alvásra, hogy a reggelit tiszta, jól szellőzött helyiségben fogyaszthassa el családja. Kívánatos volna, hogy minőién lakásban legyen ilyen szoba. Egészen kis lakásban pótolhatja ezt csinosan berendezett konyha. Cipő- és ruhatisztitást cseléd nélküli háznál a család minden felnőtt és nagyobbacska gyermek tagja maga végezze el, hogy ezzel tehermentesítsék a legtöbbmunkál végző családanyát. A reggeliző tálcái célszerű előző este összekészíteni, a tej- vagy teavizforralás azután percek alatt elvégezhető. Reggelizésre félórái szánunk, félóra akiit elmossuk a reggeli edényt és a hálóhelyiségben nyitott ablakhoz rakjuk szellőzni a széjjelszedett ágyneműt. Kilenc órakor indul a háziasszony bevásárolni. Erre legrosszabb cselben is, amikor távol esik a, bevásárlás helye, elegendő egy óra. Hazatérve, liz órakor kerül sor a hálóhelyiség és fürdőszoba kitakarítására. Erre hozzávetőleg ugyancsak egy óra szükséges. Ha sokára puhuló ételt készítünk, úgv már takarítás közben feltesszük főni A főzés kezdetének időpontja termézsetesen attól függ, hogy mikor kel) az ebédet betálalni. Általában kéi-három fogásos polgári ebéd elkészítésére kél órát számítunk, bár ez az idő. megfelelően módosítóit étrenddel felére csökkenthető. Ha tehát két órakor kerül sor az ebédre, úgy tizenegytől tizenkét óráig egy óra szabad időnk van, amelyet a hét bizonyos napjaira beosztva ablak- rézneműtisztításra, íehérnomííjavításra fordítunk. Ebéd után esetleg félórát pihenünk, majd elvégezzük a mosogatást, konyhatakaritásl. Ezzel elkészülünk négy-félöt órára, kivételt képez a hétnek bizonyos napja, amikor a konyhában nagytakarítást végzünk. Mindezek után alaposan tisztálkodunk. átöltözünk, miután a nap hátralevő részében már csak csekélyebi) munkát kell végezni. Kisebb háztartásban vacsorafőzés és mosogatás együttvéve sem igényel több időt egy óránál. Utolsó teendőinket, szellőzést, ágyazást, reggeli tálca összekészítésél közvetlenül lefekvés elölt végezzük el. Az éléskamra. Az éléskamra célszerű berendezésére nehéz olyan lanácsol adni, amely minden esetben keresztülvihető. Mások a tágas falusi és mások az egykét négyzetméternyi területű városi éléskamrák lehetőségei. Ám egynéhány elv tekintet nélkül a helyiség méreteire általános érvényű. Az ideális éléskamra északi fekvésű, jól szellőztethető. Ablaka éjjel-nappal nyitva áll. csupán kemény télidőben csukjuk be alapos szellőzés után. Nyáron könnyű vászon függönyt akasztunk a nyitott ablakra, hogy megakasszuk a tulforró levegő beáramlását, faluhelyen. légyfogó hálói is alkalmazunk. Tisztaságra, rendre csak úgy ügyelünk. mint a konyhában vagy lakószobában. Gondoskodunk tehál arról, hogy tisztogató eszközök állandóan kéznél legyenek. És pedig: kisebbfajta eirokse.prö. ludlollszámy, portörlő és durvább konyharuha kiömlő folyadékok felszárítására. Az éléskamrái sohasem használjuk lomtárnak, akkor sem. ha bőven áll üres hely rendelkezésünkre. Nincsen visszatelszőbb látvány annál, mint amikor üres virágcserepek, csorbafülü csészék, rokkant kartondobozok porosodnak a jobb sorsra érdemes kamrapolcokon. Efféle limlomot gondos háziasszony kiselejtez. s iami még hasznavehető, azt fiókban, szekrényben vagy záros ládában a padláson helyezi el. A kamra berendezése függ elsősorban a helyiség nagyságától. Városi háztartásban liszt, cukor és zsírkészleteinket rendszerint havonként szerezzük be, tehát nem halmozunk fel olyan tömegeket, amelyek tágasabb helyet igényelnek. A tisztára sikált 4—5 soros polc lapjait bevonhatjuk könynyen lemosható viaszosvászonnal, tisztább, tarlósaid), mini a papír. Legfelülre kerülnek azok a holmik, amikhez legritkábban nyúlunk: üres. befőttes üvegek, a konyhaszekrényekből esetleg kiszorult nagyobb befőzőedények stb. Lejebb sorakoznak a télire savanyított vagy sózotl holmik: uborka. zöldbab, paprika, káposztasalátafélék s külön fajtájuk szerint csoportosítva címkés üvegekben befőttek, lekvárok és dzsemek. A polcnak azon a részén, amely az ajtóhoz közel és legjobban kezünk ügyébe esik. tarjuk a leggyakrabban fogyasztott élei - naicikkeket: lisztet, cukrot, sót. darát, rizsi sió. Különféle minőségű lisztek számára célszerű a polc méreteihez és készleteink nagyságához szabott löbhrekeszes puhafaládikát készíttetni. Belsejét tiszta fehér papírral kibéleljük s fedelei szellőzés céljából kurta fa darabkával felpcckeljük. Cukor állhal saját dobozában, rizs, dara-féle pedig fehér vászonzacskóban. A polc alatt tarlónk egy-egy nagyobb fonott kosarat pár napi burgonya- és zöldségkészlet számára. Ugyancsak itt ál 1 - Hat a zsíros bődön, ha nagyobb méretű. Tojást arra való állványon vagy fonott kosárban tartjuk. Mákot, tarhonyái vászonzacskóban szel lös helyen szögre akasztjuk. Végül helyet szorítunk a jégszekrénynek s mellé bármily kicsiny linóleummal bevont asztalkának vagy lecsapható polcnak. Falusi éléskamra berendezése, ahol nem kell hellyel takarékoskodni, jóval egyszerűbb. Egyes élelmicikkek bői több havi készlelet halmozunk fel, tehát lisztesládikó helyett több rekeszes öblös ládát, fűszer- és esemegeárukat rácsosajtós szekrénybe helyezünk el s gondoskodunk füstöltfélék felaggatására alkalmas rudakró). A helyiség közepére linóleummal vagy bá doglemezzel bevont asztali állítunk; rajta mérleggel és különféle nagyságú tálcákkal. Itt mérjük le a főzéshez szükséges nyersanyagokat s készen adagolva, tálcán visszük ki a konyhába. RECEPT, Gombapaprikás. Friss, gyenge gombát bő vízben megmossuk és forró vizben kissé megfőzzük. Közben apróra vágott fehér szalonna zsírjában egy fe j vöröshagymái megpirítunk, késhegynyi rózsapaprikái teszünk bele. Végül a gombát megsózzuk és puhára pároljuk. Ha megfőtt, egy kanál lisztet a tejfölben simára keverünk és ráönl jük a gombára. Olyan legyen a leve, mint a paprikáscsirkének. Adhatunk hozzá rizst vagy galuskát. Borjumájpástétom. Fél jól megmosott, bőrétől megtisztított, szekfüszöggel megtűzdelt borjumájat vőröshagymás zsírban süssünk, meg. Közben félkiló sertéscombot főzzünk meg jó puhára. egy kiflit áztassunk húslevesbe vagy tejbe. Az egészet husörlőn daráljuk meg, szitán törjük át. tegyünk hozzá két tojást, sót, borsot, kevés pástétomfüszerl. Az egészet keverjük el jól. legyük formába és főzzük egy óra hosszat gőzben. Hidegen szeletelve tálaljuk. Sonkás makaróni. A sósvizben megfőtt makarónit tegyük kél kanál forró zsírba, keverjünk hozzá néhány kanál tejfölt és három-négy marék apróra vágott sonkát. Tojásos gomba. Főzzünk meg két marék nem túl apróra vágott gombát sósvizben... Ha megpuhult, tegyük forró zsírba, kevés apróra vágott zöld petrezselymet és négy-öt előre felveri és megsózott tojást tegyünk hozzjl, Tő rőt l borssá 1 tálaljuk. Tűzdelt vesepecsenye. Megtisztított, megmosott vesepecsenyét tűzdeljünk meg fehér szalonnával, egész vékonyra vágott fokhagymával, sózzuk meg, lisztben forgassuk meg. Közben nagy lej apróra vágott vöröshagymái pirítunk meg két kanál zsíron, ha megpirult, tegyük bele a húst és gyakori öntézgetéssel pároljuk puhára. Ha megpuhult, süssük pirosra és tetszés szerinti körítéssel tálal juk. Munka László: Torkos Jóska Torkos fiú a kis Jóska. Nem hallgat az intő szóra: líiába is intik jeddik, 0 azért csak torkoskodik. ■ Bfíszökdösik a kamrába, S benyúl a lekváros tálba. Majd tovább megy s addig eszik. Míg csak bele nem betegszik. S ha kérdezi a mamája: Ki nyúlt bele. u lekvárba?. Akkor meg azt ■ mond agai ja: Macska jár be a kamrába.:. De egyszer nagyon megjárta. Átment, a szomszéd birtokra. . Jól érezte itten magát, . S mindenfelé el-eljárkált. És amint így járogatotl, Egy nagy méhkast megpillantod Odajutott s mondogatta: De jó lesz c méz mostanra.< S amint benyúlt a méhkasba, A sok méh mind megtámadta. Összeszurkálták a testét, S többel nem kívánt mezecskét. Műi íbt «ÓgOT* Síikéi Sógor igy hívta mindenki a faluban, pedig volt neki becsületes neve is. Dehál olyan süket volt mind .a két fülére, hogy még az ágy úszót sem hallotta meg, nemhogy az emberi bőszedet. Ezért kapta a süket előnevel. A sógor pedig az ő kedvenc szavajárása volt. ezt mondta férfinek, aszszonynak egyaránt, végül is rászállt keresztnévnek. Ezért hál mi is igy lógjuk öl szólítani s most meghallgatjuk Süket Sógor mulatságos történetét. Nemcsak a falu, de az egész ország leglustább embere voll Síikéi Sógor. Földje vetetlenül, szántailaiuii búsult az ég alatt s nem nőtt azon egyéb, csak fű és dudva. Voll kél lehelre és kél lova is. de azok csak ak. kor ehellek. ha találtak valamik mert jó gazdájuk hónapszámra se nézett tetejük, ö csak kint heveri kis háza • tornácán, vagy a kocsmában üli és bizony. ivott a munka helyetl. Persze, hogy rossz vége lett ennek. Felesége és gyermekei csak éhezlek a mihaszna ember mellett, végül is elmentek egy másik faluba, ahol szorgalmas munkával megkeresték az éleire valót. így éldegéli egyedül Süket Sógor s még örüli is az egyedüllétnek, azt liille. most már örökös lustálkodásból telik ki élele. De egyszeresük írást hoztak neki a községházáról s abban bizony szomorú dolgok voltak. Még három nap. aztán se ház, se föld, se t ehenek. elárverezik Süket Sógor vagyonát. Ez lelt a lustaság fizetsége. Most már megijedt ez a világlusta ember, iszaladt a szomszédhoz megkérdezni. hogy milevő legyen? Dohát a szomszéd nem segítheted rajta, igy csak annyil mondod, hogy beszéljen majd okosan az urakkal. Persze, a szomszéddal való beszélgetés nem volt valami egyszerű dolog. Szegén}' ember rekedtre ordította magái. míg Síikéi Sógor megértette a szavait. Ez pedig még nógatta, hogy csak hangosabban, nem érti ő a halk beszédei. Aztán mit fognak kérdezni lőlem az urak? Először majd megkérdezik, hogy milyen a termés? Te csak mondjad, hogy mindent elveri a jég. És aztán? Aztán azt fogják kérdezni, hogy hol van a családod? Mondjad, hogy a rokonoknál. És aztán? Aztán megkérdezik, hogy hol vannak a lovaid és a teheneid? Mondd azt. hogy az istállóban. És aztán? Aztán megkérdezik, hogy miért nem fizetted az adót? ígérd meg. hogy majd jövőre. Ment haza Süket Sógor s egyre mondogatta magában: Először ezt kérdezik. másodszor azt. harmadszor amazt. Válaszolt is magában mindegyik kérdésre. így ment ez teljes három napig. Harmadnap aztán beállítottak hozzá az urak és szépen köszöntek: Adjon Isten jő napot! Ez volt az első kérdés, gondolta Süket sógor, aki persze, a száj mozgását látta csupán s jó hangosan ráfelelte: — Elverte a jég! Az urak alaposan elcsodálkoztak ezen. a furcsa köszönésen, aztán megkérdezték: Megvan-e még a két szép lovad? Ez a második kérdés, vélte Süket Sógor s már hangzott is a válasz: Látogatóba mentek a rokonokhoz. Hát ez megbolondult, gondolták Süket Sógorról, de még megkérdezték tőle: Mit csinál a családod? Ott vannak az istállóban, eszik a szénát. Ezzel se lesz jó kikezdeni, gondolták most már az urak, hiszen ez égészén megbolondult. Az. egyik meg t is kérdezte: — Elvette az Isten az eszedet? — Csak jövőre! — Hangzott a Válasz. De erre megfordultak az urak és úgy ott hagyták magában Süket Sógort. hogy az csak bámulhatott utánuk. így aztán megmaradt a ház is és a főid is és akár hiszitek, akár néni: Süket Sógor lett ettől kezdve a legszorgalmasabb gazda az egész faluban.
