Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-27 / 86. szám

2. oldal KOMAROMI LAPOK* !934. október 27. ißrmvü táplálék-vidám Meri a könnyű táplálék könnyen emészt­hető — nem okoz munkát sem a gyo­mornak, sem a szívnek. Nehéz zsiradékot a gyomor csak nehezen tud földolgozni, tehát emésztetlenül bennemarad és külön­féle zavarokat okoz. Legyen tehát óva­tos, válasszon olyan zsiradékot, melynek könnyen emészthető volta ismeretes: TISZTA NÖVEMYZSiS CSAK AZ ALÁÍRÁSSAL ELLÁTVA VALÓDI és 150 millió korona összegig közér­dekből történő más beszerzéseknél. Az állami beruházások szükségletére nézve felhatalmazza a törvény a pénz­ügyminiszteri, hogy erre 321 millió 520.000 koronát bocsásson rendelke­zésre, melyet kölcsönművelettel sze­rezzen be, vagy előlegként adja az állampénztárból. Államérdekből kell bevezetni j! a kétéves katonai szolgálatot. A köztársasági elnök katonai iro­dájának főnöke: lilaha tábornok elő- jFí adást tartott a kétéves tényleges ka- j tonai szolgálat szükségességéről. Elő­adásában a tábornok többek közölt azt mondotta, hogy a két éves tény­leges katonai szolgálat melleit nem­csak az általános európai helyzet, hanem a köztársaság földrajzi hely­zete is beszél. Ezért van szükségünk nagyon kitünően manövrirozö hadse­regre. A komplikált modern harcmo­dor, amely minden katonától ön áll ó­­ságol és taktikai megoldási követel, hosszú katonai kiképzési feltételez. A kétéves tényleges szolgálat bevezeté­sének további előnye olt mutatkozna, hogy egy liirlelenében jött. váratlan ellenséges támadás esetén a köztár­saság ellenállóid) képessége nagyabb lenne, mert tökéletesen kiképzett ka­tonák állanának rendelkezésre. A had­seregnek hadseregnek kell lennie minden percben. A tényleges kato­nai szolgálat redukálását csak a gaz­dag államok engedhetik meg maguk­nak. Meghosszabbítják a párífeloszlalási törvény hatályát. A párífeloszlalási törvény hatálya ez év végén lejár. A Prager Tagblatl értesülése szerint a kormány rövide­sen javaslatot nyújt be a képviselő­­házban a párífeloszlalási törvény ha­tályának meghosszabbításáról. A kor­mánynak ugyan nincsen szándéka egyetlen "pártol sem feloszlatni de a kormány számos tagja jónak látja az ilyen felhatalmazást. A föloszlatás fennálló veszélye a politikai pártokat ugyanis arra kényszeríti, hogy politi­kai agilációjuk módszereiben bizo­nyos tartózkodást tanúsítsanak. Ez­zel kapcsolatban ismét sokat beszél­nek a pártok regisztrálásáról szóló iörvénv tervezetéről. E törvénv sze­rint csak a bejegyzett pártok vehet­nének részt választásokban. A Po­­ledni List értesülése szerint a koa­líció nem tud megegyezni arról, hogy mi lóriénjék a kommunistákkal. Egv harmadik sürgős politikai javaslat a választási törvény reformja. Ez álla­pítaná meg az egész állami kvórumot, vagyis a szavazatok ama minimális számát, amely melleit mandátumot kaphal egy párt. Egyesek szerint 250, mások szerint 500.000 szavazat volna szükséges. A német és magyar pár­tok részére állítólag külön kisebb kvórumot állapítanánk meg. A ne­gyedik javaslat végül az országos és tartományi választások elhalasztásá­ról szólna. Formailag úgy oldanák meg ezt a dolgot, hogy a novella a mai járási és tartományi képviseletek mandátumát nyolc évben állapítaná meg, de tényleg már jövő ősszel ki­írnák az új választásokat. Az önkormányzati testületek szanálása. A kormány által beterjesztett pénz­ügyi törvény az önkormányzati tes­tületek érdekeljen föllialahnazza a pénzügyminiszteri 5« millió koroná­ig terjedő állami garancia vállalására. Ezt a garanciái az önkormányzatok beruházási célokra vehetik igénybe, 'további 150 millióig garanciát vál­lalhat a pénzügyminiszter a Zemská Bankánál felvett s gyáripari ingat­lanokon jelzálogilag biztosított hite­lekért, amennyiben ezen kölcsönök közérdekből elkerülhetetlen szükség­letek beszerzésére szolgálnak . Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök lapja, a Venkov azt írja, hogy a kormány az állami költségvetési munkálatok befejezése után teljes erővel az ön­kormányzati testületek szanálása kér­désének megoldásához fog látni. Az erre vonatkozó javaslaton jelenleg a pénzügyminisztérium dolgozik. Xovellizálják a stabilizációs mérle­gekről szóló törvényi. A stabilizációs mérlegekről szóló törvény közeli novellizálását jósolja a Národni Listy. A novella az állam jövedelmi forrásait növelné. Konkrét módosító javaslat ugyan még eddig nincs, de az alapelvekről már beszél­nek. Az eredeti törvény alapgondolata az volt, hogy a háború alatt és után az értékekben nagy eltolódások ál­lottak elő a valuta romlása következ­tében. Fennállott a veszély, hogy bi­zonyos leírások meg nem engedése esetén a vállalatok tönkremennek. A stabilizációs mérlegekről szóló tör­vény megengedte a beruházásoknak adómentes felértékelését azzal a föl­tétellel, hogy a vállalat garantálta, hogy ugyanakkor az aktívákat nem értékeli föl. Hivatalos pénzügyi kö­rök most azt hangoztatják, hogy a nagy áresések következtében újabb eltolódások állottak elő, de éppen el­lentétes irányban, mint a háború alatt. A novella célja az volna, hogy az adóalapból a felértékelt beruhá­zási költségeknek csak egy részét en­gedné levonni. Ennek következtében a vállalat bruttó nyeresége az eddigi­nél jóval kisebb leírással csökkentet­nék. a tiszta nyereség nagyobi) volna és így nagyot)!) volna az adóalap is. A dolog lényege az, hogy a tervezett novella visszaveszi a stabilizációs mérlegekről szóló törvényben nyúj­tott kedvezményeket. Ezt a hírt a Ccské Slovo és a Prager Tagblatt is megerősíti. Erős néppel, egészséges intelligenciá­val lehel győzni. Hlinka vezércikkét közli a Szlovák c. lap. Hlinka cikkében idézi Ugrón Gábor mondását: Gyenge néppel és romlott intelligenciával nem lehel a függetlenségei kiharcolni. Egyenlőtlen harcol vívunk írja egyebek közölt mert mig mi eszmei fronton har­colunk, ellenünk cenzúrával, terror­ral és túlerővel jönnek. Hlinka meg­emlékezik Déréi- nyitrai és I lodzsa pozsonyi kortesül járói. ahol mindkét miniszter magyar környezetben voll. Derer igazi típusa a politikai invali­dusnak*, Hodzsa »a szindikátusok, monopóliumok és fondok alapítója . A szlovák nép romlatlan és erős. Cikkét így fejezi be: Csehországba mint szlovákok, szlávok és katoliku­sok fogunk menni, Derer menjen Bu­­chingcrrel, Fehérrel, Csorbával, Hod­zsa pedig Csömör Istvánnal és Csán­­kival. Hlinkának erre a cikkére válaszol a Slovensky Dennik, amely többek között ezeket írja: Nem jó Ugronra hivatkozni, aki közismerten Ausztria ellen, Magyarország függetlenségéért harcolt. A szlovákok a csehekkel szemben nem folytatnak ilyen küz­delmet. Ami Hlinka ironikus meg­jegyzését illeti. Országh elnökről, hogy a közéleti nagyság inkább aszisz­­tál Hodzsa gyűlésén, ez úgynevezett Hlinkai ízléstelenség. Hlinka nyilván azt szeretné, hogy Országh ne aszisz­­táljon Hodzsának és neki (Hlinkának; pedig hogy Sziillő és Esterházy aszisztáljon. A bodlaki rétek aljában Irta Daboiczi Fekete Lászlóin'1 Csöndes a táj. Sártenger málladozik az utakon, kocsik loccsannak bele. Zökken a forduló kerékagy, úgy csi­korog. mintha jajgatna valami után. Bíbort dobál az égre az alkonyat, madarakat altat s a felhőjárásos messzeségben kibukkan a karéj os holdvilág. Lapul a falu. Kertek takarodnak sötétségbe, kur­ta padok mélyülnek el a homályban a rajta időkkel együtt. Jobb is így. Embert takar a barázdás faárnyék, mindig jobban, mig elveszik egészen. Nyugtalanság borzong keresztül a házak tetején, átvág a károsi földekig, ott megáll. Nem megy tovább, meg­akad szemben, fában, dombban, ott­honiján, azzal a becsületes ébredéssel, hogy jó falu az én falum, jó emberek az enyémek. Ilyenformán, a kocsi te­tején, vitéz Mándoki Adám, aki a lisztté őrölt életet viszi nyikorgó ko­csin az övéinek. Van az úgy, hogy eljár a szem­­villanás más falu irányába, más asz­­gzony szemébe, más kar ölelésébe, mig ott lapítja a kerék a sártengeri a faluja alatt. Ember, ember. Hívsá­­gos, szomorúságos belső keserűség­gel kiallíloll valami... mint mond­juk a vásári pojáclis baba. akinek nem számol senki az erre-afra for­dulásával. De Mándoki Adám számol. Ott ül a duplanullásra rátakart lópokrócon és marjnló sóhajtozás$al veszi haza az iráiTvt. Haza! Pedig a szem ellát Károsra is. 'Lalán messzebbre is. De nem hasz­nos az semmiképpen a belsőrésznek. Azért egy kezébe fogja a sallangos szerszámot. Rákiált a lovakra: Halló! Hóka, Kese. pszt, hó... Megállt az alkalmatos híd előtt, amelyik bevitt a portájára. Ott sür­gőit már az asszony a híd előtt. Ka­put nyitót), tekintgetett. Aztán lovat velkőzletctl. Csak akkor maradt el mellőle, mikor vacsora mialt be kel­lett fordulni a ház irányában. Megiiyugosztó valami volt az asz­­szonv ébredő gyorsasága, de mégis nagy szemet meresztett volna Káro­si Adám, ha látja véletlen azt a szil ­hez vágódó asszonykezet, amelyik ott csapott a domborodó, életet folytató gyerekei nevelésbe ringató kebelére, Mándoki Adám felesége. Megint nála járt Kata néne, Is­ién ügy segédjén, tudom ... No, csak, no, édes jányom, nem bizonyosságos az egészen ... Bizonyosságos. Összefutott az asszonyszem. öregé, fiatalé egyaránt. Az öregebb gyorsan pislogó lett tőle, a fiatal szeme kitá­gul l, mint a rémlátóké... Jaj, mit láthatott? Ijedt a csend. A falu felett éjszaka. Csókok csattantak kispadokon, szerelem érett a tavaszi sár felett. Aludt a falu... .Messzi­ről, valahonnan a bodlaki rétek felől jött valaki. Emberforma. Ha jól bele­­vizsgálódott a szem az éjszakába, lát­ni lehetett, hogy lassú járású, nemtö­rődöm ember, akinek nem tisztesség­­leien az, hogy más födele alatt, vagy Isten bocsássa, a szabad ég alatt kell reggelre virradni. Megkeseredett a szájaíze. mikor el­nézel I Káros felé. Az is, mint Mán­doki Adám. Mintha nem is lett volna közbe ez a kis falu. Ment, vitte a lába, mint Mándoki Adámol a szíve. Hiszen a szív. hol előbb, hol hátrább. Egyik iü akad meg, a másik egy faluval odább. De megakad. A vándoré éppen a Károsi Adám háza felett akadt meg. S ha lehetne látni földöntúli gondolat boly­gató valamit, akkor azt látta volna a ház ura, mikor bement a kamra sö­tétjéből a keskeny udvaron át, hogy egy csillagsugárra kötött piros férfi­­szív vergődik a háza fölött. Kiköt­ve, mint a szárítókötél. Egyik ruhát szárít, a másik könnyel, mint a bod­laki utas kötele. Hanem éjszaka volt, nem figyelget olyankor az ember a saját portája ismeretes zúgaiba. Minek? Tudja, hol áll kasza, kapa, tavalyi sonka. búza. Hol alszik a gyerek. Az asszony, hol nyargalász sietős igyekezettel, hogy meleget adjon a fáradt társ szája alá. A fárad! társ pedig elnéz egy vil­lanásnyi pihenőre Káros felé, mint a másik ide, aki Bodlak felől igyek­szik. Kata néne a szemét törölgeUe, alig — Egy teljesen újonnan épült, adó­mentes, 2 szobás liáz kényelmes mel­lékhelyiségekkel szabad kézből eladó. Érdeklődni lehet Eötvös u. 48/B alatt. ■■■wmi iiim»i.......muhi III in III Ilii iriJTMrTín-----szólt, alig evett. A gyerekei vigyázta. Annak mondogatta értelmetlen gü­gyögéssel: Te kis Violám, te kis hibátlan virágom, le! Csúcsúj, aludj szentem. Aludt is az, éppen, hogy egyik kö­vérke ujját váltotta ál a másikra a szájában. Bölcsebb volt az a nagy embereknél, akik ott ültek egymással szemben és fölnézlek egymásba szö­gellő szemmel a Kata néne szavára. Aludj, hibátlan virágom... A férfi esetten borult a tányér fölé. Az asszony nemkülönben lesütött te­kintettel élte a múló időt. Hibátlan?... Hogy hibátlan ... Mert a nagy ember nem az, az is­ten legyen neki irgalommal. Itt is, Károson is. ahonnan ideérezni a két ölelésre vágyódó kart... Az asszony ereje is fogyalkozóban van, tudván a férfi kiválható türel­metlenségéi. Lrzi azt, akárhogyan fe­szíti is a titkolódzását. Ha megsímo­­galja is az asszony haját, arcát. Más­nak másféle símogatás járna. For­róbb kezű, forróbb szavú. A gyerek elszunnyad a bölcsőben. Kata néne rájuk vigyáz és csendesen imádkozik magában. Susog a kél rán­cosra ferdült ajak. Uram Istenem, add, hogy dűlő­re jussanak. Add meg ezért a kis apró emberpalántáért. Uram, Iste­nem. Mintha értette volna az asszony, rámondta: Ámen. Aztán:

Next

/
Thumbnails
Contents