Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-24 / 85. szám

1934. október 24. >KÜMAKOiWJ LAPOK< 5. oldai Még egyszer a „Szemrehányás érte Komáromot a szinpártoló egyesület részéről“. — okt. 23 A fenti cim alatt foglalkoztam azzal a problémával, hogyan lehetne anya­gilag megsegíteni az Országos Szin­pártoló Egyesületet? Többek között azt is ajánlottam, hogy a színtársulatok rendezzenek előadásokat, gyűjtéseket az egyesület javára, vagy a jegy árá­hoz csapjanak erre a célra pár fillért. Ezt a tanácsomat egyesek furcsának találták azért, mert a Szinpártoló Egye­sület a színészek, színtársulatok támo­gatására létesült, hát maguk a színtár­sulatok nem támogathatják azt az egyesületet, amely az ő támogatásukra létesült. Ezt mondják cikkemnek a kritikusai. A felületes szemlélő előtt igazuk van, de hamarosan kitűnik a tévedé­sük. Az a színtársulat, amelynek jól megy a sora. miért ne támogathatná azt az egyesületet, amely azoknak a társulatoknak a felsegitésére létesült, amely társulatok anyagi gondokkal küzdenek? Aztán egyszer hopp, más­szor kopp! Ma nekem, holnap neked. Ma jól megy a társulatnak, de később az is támogatásra szorulhat. Szóval az önsegélyezés esete is előfordulhat esetleg. Lehetséges és valószínű, hogy a Szinpártoló Egyesület a megalakulása­kor főcélul tűzte ki az anyagi gondok­kal küzdő társulatok segítését, de a nehéz gazdasági helyzet miatt kényte­len volt az egyesület ettől a főcéltól eltérni. Egy leégett társulat talpra ál­lítása annyi pénzbe kerül, hogy azt nem bírná el az egyesület teherbíró képessége. Olvasóink bizonyára emlékeznek Földessy Sándor sziniigazgató társu­latára, amely a Kultúrpalotában ját­szott. Akkor sokan szidták, de azóta sokszor visszasírják ezt a társulatot, amely Buday Ilonkákkal, Fenyő Irmák­kal, Faludi Kálmánokkal, Benedek Len­kékkel és sok-sok müvésszei dicse­kedhetett és amelynek karmestere Donáth volt, aki az örökbecsű zenéjü Szulamith daljáték zenei részét össze­állította, aki keleti utazása alatt nem egy eredeti keleti zenemüdarabot ho­zott magával. Ez a színtársulat sose sirdogálta, hogy vannak nekik gyö­nyörű díszleteik, de azok a komáromi színpadon nem férnek el és kénytele­nek egy ócska, szinehagyott fügöny­­nyel helyettesíteni. Ez a színtársulat a komáromi színpad méreteihez csinálta­tott díszleteket. A komáromi kultur­­palotai müvészotthon festőművészei, élükön Nagy Mártonnal állandóan fes­tették az uj kulisszákat és kerestek mellette. Ennek a társulatnak az elő­adásain csodaszép dlszmagyar ruhákat láttunk, mint pl. az Árva László király vagy a Bánk bán előadásán. Ennél a társulatnál előírásos huszártiszti egyen­ruhákat láttunk, nem pedig pizsamák­ból, szvetterekből, Jageringekből elő­állított és összekombinált szörnyszülöt­teket. Ez a társulat itt semmivel kezdte és az első szezon után három vagon kulisszával, színházi ruhatárral és szín­padi kellékkel hagyta el Komáromot. Ez a színtársulat később itt a közelben, Dunaszerdahelyen hajótörést szenvedett Az okok nem tartoznak ide. A kellé­keket stb.-it aztán az igazgató elzálo­gosított egy magánfélnél tízezer koro­náért, hogy a legszükségesebbeket ki­fizesse. Újra talpraállítani a társulatot azonban ez az összeg nem tudta. Még kellett volna nagyobb összeg. A Szin­pártoló Egyesület bizonyára segített volna, ha anyagi eszközei engedték volna, de nem engedték. Marad tehát az erkölcsi támogatás. Megszervezni az egyes állomások kö­zönségét, hogy az minél sűrűbben lá­togassa a színházat. A kormánynál ki­verekedni, hogy minél több állomás nyíljék meg a magyar társulatok szá­mára, odahatni, hogy az engedélyezett magyar sziniszezon meghosszabbitas­­sék, hogy ne legyen a magyar színé­szet mostoha gyerek, ezek ma már a főfeladatai a szinpártoló egyesületnek. Vannak pár tagjai ennek az egye­sületnek, akik az évi 20 korona elle­nében túl sokat követelnek. Egyik jónevü színigazgató sokszor panaszko­dott nekem, hogy egyes szinpártoló­­egyesületi tagok azt akarták, hogy a 20 koronás tagdíj fejében az egész sze­zon alatt a maguk, családjuk, rokon­ságuk és ismerőseik részére fél-, vagy negyedáru jegyet kapjanak. A fentiekből világos, hogy a szín­társulatok, ha jól megy a soruk, anya­gilag is támogathatják azt a derék egyesületet, amely azon fáradozik, hogy a magyar színészet minél nagyobb területen, minél több állomáson ter­jeszthesse a magyar kultúrát. Színházbarát. Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók] Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt legújabb tipusu svájci írógép CPor rabló) teljes szlovák-magyar tastaturával, könnyű, Ízléses kofferben 2600 — Ki ért kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Nádor-u. 29. Kedvezményes részletfizetés Apró hirdetések. Eladó egy házhely Királypüspök-u. 44. szám alatt. Bővebbet ugyanott a trafikban. 358 Jutányos árban eladó egy újonnan készített 140 cm átméretü, 8 oldalas, 28 fiókos galambdúc. 363 A Nádor utcán egy kétszobás, fürdőszobás lakás kiadó. Bővebbet a kiadóban. 366 A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda« jában. Komárom. ^jP jOjR jT A nagyobb állóképesség és lelke­sedés nyomán végre megszületett az első komáromi győzelem. KFC-TTS 3:2 (3:1) A trencséniek szerezték meg a vezetőgólt, amire azonban a RFC tiz perc alatt hárommal válaszolt október 23. Napsugaras, langyos októberi va­sárnap és mintegy ezerötszáz főnyi közönség várta a RFC utolsó hazai mérkőzéséi. Az a nagy lelkesedés, amely a nézők részéről eddig minden alkalommal megnyilvánult a lila— ^ fehér gárdával szemben, vasárnap I végre a játékosokból is kirobbant s\ most már — ha még mindég nem is" a legjobb formában megszületett , az első komáromi győzelem. Bár a ’ RFC helyzetén ez sem tudott változ­tatni, mégis nagyobb a remény ahhoz, hogy a jövőben sikeresebb lesz a csapat szereplése, mert a sorozatos vereség utáni lelki letörés talán vég­leg megszűnik ezzel a győzelemmel. A RFC mint egész most is rendelkezik egy­kéi könnyen sebezhető ponttal. így a fedezetsor közepén a rutin nélküli Molnár gyakran alig tudta levetni el­fogultságát, ami különösen az oszto­gatásban nyilvánult meg. A neki szo­katlan erős iramot azonban így is dicséretes kitartással küzdötte végig. A szélső fedezetek közül Küszöbűink volt a nehezebb dolga a veszélyes trencséni halszárnnyal szemben. A védekezésben megállta a helyét, a tá­madásból azonban nem tudta kellő­en kivenni a részét, éppen úgy, mint Simon II. A csatársorban voltak a csapat legjobb játékosai. Enochban most is kiváló irányító erőt láttunk, mesterien dobta ki a szélsőket, kár azonban, hogy a visszakapott labdák felhasználásában nem volt elég sze­rencséje. Gleisza most is adós maradt lövéseivel, nagy munkabírásával azon­ban egyformán hasznára volt a csa­tár- és a fedezetsornak is. Gyakran negyedik ballot játszott. Eangsádl volt a támadó résznek a meglepetése. Gyorsan, okosan tört a kapura és éréivévei sokszor hozta zavarba a trencséni védelmet. Kovács nem mu­tatott különösebb teljesítményt. Sok jó helyzetet elrontott. Gzirok III. nagy hibája, hogy a magasba viszi a labdát, egyébként gólján kívül ke­veset láttunk tőle. A közvetlen védelem csak a máso­dik félidőben emelkedett tudása tető­fokára. Az első félidőben a hátvédek még gyakran zavarba jöttek s ennek lehet köszönni a trencséniek vezető gólját is. Ili különben némileg Vá­ny a is hibáztatható. Általában a csapat messze felül­múlta eddigi formáját, az egyes ré­szek között nagyobb volt a kontaktus s ami a -legfontosabb: a csatársor gólképes lett. A I TS látszólag gyengéi)!) teljesítményt nyúj­tott, mint az eddig itt járt csapatok. Ebben nagy része van azonban a REG váratlanul jobb formájának és lelkesedésének. Pedig, hogy tud a csapat, az látható volt a második félidő remek hajrájában, amikor min­den percben félni kellett a kiegyenl­ítő) góltól. Egyénileg a második fél­idő hátvédjei, a fedczdsorból Csukás, a csatársorból pedig Varga. Schwartz és különösen Göwenhein tetszett. Kár, hogy az utóbbi sokat önzőskö­­dött. A csapatok így álltak fel: KFC: Ványa, Csizma­­zia, Czirok H., Kuszola, Molnár, Si­mon II., Eangsádl, Czirok III.. Enoch. Gleisza, Kovács. ITS: He rmann, Svec, Bujdosó, Rip­­ka, Horkv, Csukán. Baheson. Hoff­mann, Löwenhein, Schwartz, Vargha, Röviden írunk a meccs lefolyásáról. Trencsén kezd nappal szemben. Változatos. mindkét részről lapogalódzó játék után a 10. percben Vargha védhelel­­len lövéssel megszerzi Trencsén első gólját. A KFC védelme teljesen el­nézte a helyzetet! A komáromi csa­társorban Enoch és Eangsádl ügyes­kedése jeleni veszélyt az ellenfél ka­pujára. Kár, hogy a túlsó szélen Kö­ti vács nincs jó formában, mert kétszer egymásután is hibáz tiszta helyzet­ben. Az egyik kornerrügást viszont Eangsádl alig mellé lövi. A 20. perc meghozza a kiegyenlítő gólt. Lang­­sádl szöglet rúgása pontosan száll a kapuba s az ott levő Kovácsnak csak be kell biztosítani. Most remek RFC ostrom alakul ki. A 23. percben Glei­sza a tisztán álló Czirok II 1.-nak passzol, aki nem hibáz. Vezet a KFC. A 23. pereben Czirok II. ívelt sza­badrúgása a kapu előtt esik le, Ko­vács. majd Czirok 111. fejel a kapura, de a kapus öklöz, míg végül Eang­sádl fejese megtalálja az utat a háló­ba. 3:1. A KFC a nagy örömtől leáll, szerencse azonban, hogy a TTS lá­­lám adásai l könnyen visszaveri a vé­delem. Az utolsó percben ismét Ko­vács ront jó helyzetben. Szünet után öt perces komáromi fölény van, majd eléggé változatos mezőnyjáték alakul ki. A 20. percben Czirok II. kezére lövik a labdát, a bíró, (aki már eddig is láthatólag a KFC ellen ítélkezik) habozás nélkül 11-est ítél, amelyet Löwenhein ér­tékesít. Utána egyéni akciókkal ve­szélyeztet a trencséni csapat, de a KFC védelme minden támadást elhá­rít. A bíróról (Fritz) nem vagyunk ugyanazzal a jó véleménnyel, mint első itteni szerep­lése alkalmával. A második félidőben szemmel láthatólag nyomta a KFC-l. A 11-es megítélésénél nyilvánult ez meg különösen, mert előzőleg három rálőtt labdáért nem adott büntetőt. Az eredmény, az első diviziós győzelem kell, hogy további kitartásra buzdítsa a KFC csapatát, vezetőségéi és a mögötte álló nagy tábort. Most már egyáltalán nem szabad csüggedni, a jég megtörött, jönnie kell a többi sikernek is. Nem az idén, hanem majd tavasszal! A téli hónapokat pedig szorgalmas előkészületekkel, az anyagi alap meg­teremtésével és a játékosgárda fel* frissítésével kell eltölteni. I)e nem utolsó sorban ápolni kell a csapat tagjai között a baráti megértést és szereldei — amely az eddigi mérkő­zéseken hiányzott. Talán a vasárnapi győzelem már közelebb hozta őket egymáshoz. A II. osztály vasárnapi eredményei: E.-Rtipid—Nagymegyeri SC 2:0 (0:0) A szívósan és néha stílusosan játszó nagymegyeriekkel szemben a Rapid csak a második félidőben tudott fe­lülkerekedni. Góllövők: Czám. Ziska. Köbölkuli AC—K.MTE 3:1 (2:0). A Matasils nélkül kiálló munkáscsapat nem tudta megakadályozni az ottho­nában játszó KAC megérdemelt győ­zelmét. Gúlái SC—Dun a város 4:3 (3:0). A Dunaváros 3:3-ra kiegyenlített és csak egy kéles 11-csscl veszítette el a mér­kőzést. A GSC-bcn sikerrel játszott Rereznay (volt KFC »11 ). . A divízió nyolcadik fordulója a kö­vetkező eredményeket hozta: SK Bra­tislava—Fülek! TG 6:1, Vas-Ligeti 2:1, AC Nilra -Zólyomi TK 1:1 és PFK—FC Vrutkv 3:1.

Next

/
Thumbnails
Contents