Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-20 / 84. szám
Lapunk mai száma a jÖ¥ő heti teljesMá»dLió-mtisort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 84. szám. Szombat, 1034. október SO. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kf. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA «Ír. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Állandó munkanélküliség. na. A jóiéi pedig — mint az tudott dolog — nem a szociális termelésből, hanem a szorgalomból és a munkateljesítményekből fakad. Bármennyire is aggasztó tűnél a munkanélküliség, egyszer mégis szembe kell nézni ezzel a problémával. mert hogy állandóan félmillió ember munkanélkül éljen, nem számítva a szezonmunkásokat, az fenyegető probléma az állam gazdasági rendje számára. Elvégre egy kis állam nem engedheti meg magának azt a fényűzés!, hogy7 a munkanélküliség dolgában az első helyen áUjon a világon. A termelésnek uj szabályozására van szükség első sorban a kereskedelmi szerződések hálózatának uj kiépítésével, a szomszédokkal való megegyezésekkel és jobb kereskedelmi politikával. a belföldi fogyasztás emelésével. Csak ez nyomhatja le a munkanélküliség emelkedő irányzatát és vezethet el a normális gazdasági élethez. POLITIKAI SZEMLE Komárom, okt. 19. A közgazdasággal foglalkozók az esztendők óla tartó és állandóan hullámzó munkanélküliségből azt a következtetést vonják le, hogy ez megszűnni belátható időn belül nem fog. Csakugyan igy is van ez. meri tavasszal, mikor a szezonmunkák megindulnak, a munkanélküliség csökkenési mulat, de mindjárt az ősz bekövetkezése után csendesen ível fölfelé. Egy közgazdasági szakember, Bohács profeszszor megállapítása szerint a köztársaság területén megélhetést találhatna harmincmillió ember is, de a lakosság emelkedésének arányában mindegyre több élelmiszer behozatalra lesz szüksége az államnak. Az állandó munkanélküliség abban leli magyarázatát, hogy a háború előtt Cseh- és Morvaország kiépítell ipara a inonarkia szükségletének kielégítésére voll berendezkedve, később azonban az elzárkózás politikája következtében ez a hivatása megszűnt, a krízis folyamán pedig niég rosszabbodott a helyzet, mert a kivitel piacai egymásután vesztek el, mivel az érdekelt államok autarkiás gazdasági politikát tíznek. A közvetlen szomszédokkal való megegyezés pedig egyre késik. Mindennek a következménye a munkanélküliség állandó hullámzása, amely az állam költségvetése szempontjából olyan tehertételt jelent, amelynek megfelelő ellenértéké nincsen. Bohács professzor megállapításai szerint a munkanélküliség talán az egész világon Csehszlovákiában a legnagyobb, mert bármilyen kedvező is legyen az ipari konjunktúra, mégis állandóan számolni kell 400—300.000 munkanélkülivel, akik kivétel nélkül ipari munkások. Szerinte a munkanélküliség nem annak a jele, hogy a népesség szaporodása állandó, hanem egyedül és kizárólag gazdasági kérdés. Nem is jelentene az problémát, hogy az állam megszabaduljon a munkanélküliségtől, hanem probléma igazában az, hogyan lehetne ezeket a tömegeket bekapcsolni a termelésbe. Bohács tanár szerint egyedül olyan módon, hogy a városok ipari proletariátusát a mezőgazdasági termelésbe kell viszszavezetni, tehát a gépész, a szerelő, a textil-munkás, a nyomdász menjen ki a falura és ott vállaljon munkál, termeljen első sorban a maga megélhetésére és további célokban az állam lakosságának ellátására. Hogy ez a populációs tanulmány mennyire nem gyakorlati, hanem teljesen elvont és elméleti jelentőségű, azt nem kell sokáig magyaráznunk. Az ipari munkás soha sem fog az ekeszarvához menekülni még akkor sem, ha helyzete elviselhetetlenebbé is válik. Megszokta a városi életei és semmi sem csábítja a pusztai, vagy a falusi életre, nem pedig azért, mert a kultúrája is más és az életnívója is külömbözik a gazdálkodó földmívesétol, aki többel dolgozik, igénye sokkal kisebb és kultúrával foglalkozni csalás a téli hónapokban szánhatja rá magát. I)e ez még nem minden. A professzor egyszerűen csak odaveti, hogy ez a probléma így és így oldható meg, menjenek a falura és ott szántsanak, vessenek, csupán az felejti et megmondani, hogy kinek a földjébe ültessék el a magvakat és kinek arassanak. Ha ez valami átfogó telepítési akciót jelentene, nem lenne elképzelhető egy alapos és igazán szociális földreform nélkül, amely a réginek korrektivumát jelentené. Erre pedig belátható időn belül gondolni nem lehet. Másik hibája az elgondolásnak az, hogy ki venné fel átmenetileg azt a termelési felesleget, amely ennyi munkáskéznek a mezőgazdasági termelésbe való beállításával előállana. Hiszen most is hallottuk az intelmei a földmívelésügyi kormány részéről, hogy ne vessenek annyi kenyérgabonái, mint eddig és itt, a délvidéken a gazda kukoricát termeljen, amely cikkben az állam behozatalra szőrük mert csak a magyarlakta vidék alkalmas a melegei kedvelő gazdasági növény termelésére, másrészt pedig a kukorica fokozottabb termelése után lehet a zsírkérdést is megoldani, amelyben állandó a behozatal, bár az utóbbi években a műzsírok felesleges gyártása következtében a lakosság mellőzni kezdi a táplálóbb állati zsírterinékek használatát. Az ipari munkásnak mezőgazdasági munkássá való átalakulásának pszihológiai akadályairól beszéltünk, de ennek morális akadályai is vannak. Nem lenne helyes beoltani a falut a városi erkölcsökkel, annak szabados életével és egyéb nagy hátrányaival. A falu a csendes, szemlélődő munkának a helye, ahol nem lehet késni és ahol minden percet ki kell használni, ahol nincsen nyolcórai munkaidő és negyvenórás munkahét, hanem korán reggel három órakor etetés és öl órakor nyáron a mezőn kell lenni a munkában, embernek és állatnak. Oda nem kell Marxot kivinni, mert a gazdasági élet törvényei állandóak és régebbek, mint a szociális termelés ta-K omarom, október 1!). Október 25: a képviselőház és szenátus ülése. A köztársasági elnök október 16-án kelt kéziratával a nemzetgyűlés őszi ülésszakának első ülését október 25-re, jövő hét csütörtökére hívta össze. A képviselőház és szenátus elnökségei a legközelebbi napokban állapítják meg az október 25-én tartandó plenáris ütések óráját és tárgysorozatát. Már ma is bizonyosnak látszik, hogy a képviselőházban a jövő évi állami költségvetés beterjesztése kapcsán Trapl dr. pénzügyminiszter tart expozét az államháztartásról s beszédét a szenátusban is megismétli. Sző van arról is, hogy Benes dr. külügyminiszter is beszél majd mindkét Ház plénumában a külpolitikában felhalmozódott problémákról. Az állami költségvetést a képviselőház költségvetési bizottsága november első napjaiban veszi munkába. Ili'iies dr. külügyminiszter lárgyatásai Párizsban. Ben es Ede dr. külügyminiszter a bét elején több napig Párizsban tartózkodott és tanácskozást folytatott Laval francia külügyminiszterrel. A tanácskozáson minden aktuális nemzetközi politikai kérdést megvitattak és elsősorban a politikai helyzetről és a marseillei merényletről tárgyaltak. A megbeszélés során megállapították a francia és csehszlovák külpolitika irányvonalait és mindkét külügyminiszter valamennyi kérdésben a legteljesebb megegyezésre juloll. Mindkét állam külpolitikájának irányvonalai a marseillei merénylet után változatlanul továbbra is megmaradnak. Benes dr. ezenkívül még Klerk párizsi angol követtel is tárgyalt, akihez ebédre volt hivatalos. Laval és Benes dr. megbeszélésével kapcsolatban a Journal c. párizsi lap a következőket írja: Benes külügyminiszter, aki elutazása előtt hoszszasan tárgyalt Laval francia külügyminiszterrel, világosan beszéli: Olyan komoly dologban, mint a marseillei merényletért való felelősség, nem lehet kalandosan cselekedni. Mindenekelőtt teljes világosságot beli deríteni az ügyre és rá kell világítani az öszszes befolyásokra és elemekre, melyek az összeesküvésre vezettek. Általában azt várják, bogy a kisantant állandó tanácsa az ügyre teljes és józan figyelmei fog fordítani. A csehszlovákiai németek politikai egysége. A Deutsche Presse terjedelmesen beszámol a német kor szoc. pár! Teschenben tartott népgyűléséről, amelyen Mayr-Harting képviselő nagy he,számoló beszédet tartott. A szónok rámutatott a demokrácia fokozatos leépítésére a meghatalmazási törvényekkel óva intette a hallgatóságot, hogy ne üljön fel a szociáldemokrácia látszateredményeinek, kitért a katolikusellenes készülő törvények rövid ismertetésére és felpanaszolta a nemzetiségek között való különbségléteit. V csehszlovákiai németek politikai egysége mclletl tört lándzsát, mely egység nem érhető el egyetlen párt útján, hanem csakis a pártok egymásközött folytatott harcának a beszüntetésével. Az ilyen egység csakis az egyes pártok rejtett céljainak teljes kizárásával érhető cl. Beszéde befejezésében a szónok a cseh és szlovák katolikusokkal való együttműködés szükségességét hirdette. Az őszi ülésszak munkaprogramja. A jövő héten összeülő nemzetgyűlés napirendjére több fontos törvényjavaslat kerül. Mint a Ceské Slovo érlesül, legelsősorban az 1935. évi állami költségvetés kerül a plenum elé, amelyen Benes dr. külügyminiszter fog beszámolót mondani a marseillei merényletről. A költségvetésen kívül néhány fontos törvényjavaslatot is fognak tárgyalni. így sző van tiz éves nagy beruházási programmról, amely nagy építkezésekre, vasutak és utak épílésére terjed ki s emellett a magántőke bevonásával is számol, de külföldi tőke képviseletéi is igénybe veszi. Különösen fontos a vasuli kalózai kiépítésére vonatkozó tervezet. Állítólag alkalom kínálkozik arra, hogy e munkálatok az állami költségvetésen kívül végeztessenek el. Tárgyalni fogják továbbá a gazdák és a középosztályhoz tartozó személyek
