Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-17 / 83. szám

Ötvenötödik évfolyam. @3. szám. srv-rfxm Szerda, 1034. október 17. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Felelős iBKn&£m w«r^T?iBE«!5eB Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA tlr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF tlr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 2». Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A „legnagyobb“ takarékosság. Komárom, okt. 1(5. A város költségvetése mosl ké­szül, mini a híradás jelzi, a leg­nagyobb lakarékosság jegyében. Ha jól emlékezünk, ez! a legnagyobb takarékosságai már ezelöll líz esz­tendővel hangsúlyozni kezdtük, amikor még a polgárnak voll any­­nyi keresete, hogy nem maradt adós a vízdíjjal és a városi pót­­adót, amelyre akkor még nem lel­te rá az állam a kézéi, pontosan fizethette. Alá már ez is olyan for­mán van. mint a inunkásházak ha­szonbére. Az egyik lakó nem fizel, tehát a szomszédja is követi a jó példát, pedig megfizethetné azt az évi pár száz koronát. De hál a nem fizetésben van valami jó, aminthogy a polgár is úgy érzi, hogy az ingyen víz sokkal jobban ízlik. A rossz eszlendők Komárom vá­rosál is utolérték, pedig eleget hal­lotta a vigasztalást a magas és a legmagasabb helyekről, hogy mine­künk nem árt a gazdasági krízis és azt könnyen elviseljük, min! a bárányhimlől. Pedig mindez vagy bűnös optimizmus voll és nem a gazdasági helyzet megítélé­sében előállott optikai csalódás. A takarékosságot akkor kellelt volna elkezdeni, a nagy kölcsönök felvé­telének idején és a nagy kölesönö­­kel hasznos beruházásokba fektet­ni, nem pedig a töredező, gyorsan kikopó petróleum-aszfaltba. Azok­nak a szava, akik a lakarékossá­­got sürgették, falrahányt borsó volt csupán, vészmadarak voltak, akik ok nélkül kuvikollak. A nagy takarékosságot nem lát­juk megnyilatkozni. Egyszer vala­mi takarékossági láz fogta el a képviselőtestületet és súlyos for­mahibák elkövetésével — hogy nagyon enyhén fejezzük ki ma­gunkat — nyugdíjazott néhány vá­rosi lisztviselőt és alkalmazottat, akik a várossal szemben meg­nyerlek ügyüket, amiben a fel­ügyelő hatóságot is nem csekély felelősség terheli. És mit láttunk utána? Nézzék meg a takarékosságot is az elbo­csátásokai indítványozó, jóhisze­mű képviselőteslüleli tagok, hogy liánnyal több alkalmazott ül ma az elbocsájtottak és kényszernyugdí­­jazottak helyén! Nézzenek utána, miért marad ki a vízszolgáltatás egy álló napra, aminek előfordul­nia nem lenne szabad, hiszen olyan orkánban, amely akkor volt, leég­het a lét város a víz hiánya mialt. Esztendejénél több, bogy a vízmű gépeit foldozzák, amely munkát két hónap alatt be kelleti és lehe­tett fejezni. Hol van a felügyelő hatóság, amely ezt eltűri és nem csinál rendet az üzemek körűi? A legnagyobb takarékosságra nézve az a megjegyzésünk, hogy jobb későn, mint soha. A szociál­­demokrala-koniinunisla-cseli nem­zeti szocialista többségtől szép, hogy végre a takarékosságra is gondol a hét bü esztendő után. I)e bezzeg nem gondolt soha azokra, akiknek azokat a városi lerhekel hordani kellett, nem gondolt a kis­polgárra, akinek háza után hallat­lan terhel kell viselni, sőt voltak cinikusok, akik egész nyíltan han­goztatták. hogy hadd fizessenek és sírjanak a gazdagok. Mosl már ezek a »gazdagok« is nagy jóból ké­szen vannak és nem tudnak ezek sem fizetni. Most már a tisztábban látó kommunista koponyák is azon kezdenek gondolkozni, hogy ha a jobb mód megszűnik, akkor annak a munkásnak is rosszabbul megy a dolga, ami pontosan be is követke­zett. A városi költségvetés tárgyalá­sánál sok jó és kevésbbé jó öllel merüli fel már az elmúl! években is. Azonban a költségvetésnek alap­vető hibája még mindig nincsen korrigálva. Komáromban a ház­­birtok még mindig annyi városi közterhet visel, mint a föld, a ke-Komárom, október 16. Október 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka. Hivatalosan jelentik Prágából: A köztársaság elnöke két kéziratot inté­zett Malypetr miniszterelnökhöz. Az első kézirattal a parlament kél há­zának tavaszi ülésszakát október 19-ével berekeszti és a másikkal az őszi ülésszakot október 25-ére egy­behívja Prágába. Katolikus blokk és nemzeti ellenzék. Mint ismeretes, Srámek miniszter, a cseh néppárt elnöke a köztársaság politikai életében résztvevő cseh nép­pártból, a Hlinka által vezetett szlo­vák néppártból egy katolikus blok­kot akar megszervezni. V iszont a cseh nemzeti demokrata párt a Stri­­brny-fcle ligával próbál nemzeti el­lenzéket alkotni. Az új átszervezés­nél Hlinka felé tekintenek a pártok, amelyek nem tudják, hogy a szlo­vák néppárl melyik frakcióhoz fog csatlakozni. Hlinkának választania kell az új átcsoportosításnál, annyi­val is inkább, mert Hlinka a Srá­­mck-félc csatlakozási ajánlatra azzal felelt, hogy csak abban az esetben lesz hajlandó a katolikus blokkba be­lépni, ha a cseh néppárt megszünteti szlovenszkói szervezeteit. Ezt a cseh o mm •eset és a nyilvános vállalkozások, botolt más városokban, sőt az or­szágos költségvetésben is az agyon­terhelt háztulajdonost már megkü­lönböztetik a többi adózótól és an­nak lerhein valami! könnvitenek. mennyivel nagyobb kötelesség ez Komáromban, ahol ama bizonyos negyven százalék — vagyis kere­ken ötszáz százalék pótadónak megfelelő közteher — sulyosodik a házbérre és annak csaknem felél viszi el illetékekre. Hogy a lakó­­védelem mennyi kari és mennyi visszaélési teremtett ebben a vá­rosban, arról sokat lehetne beszél­ni, de a házbirtokol védeni senki­nek nem jutott eszébe, még a szo­cialista rezsim urainak sem. Hál jöjjön a lakarékosság. de ne a pro­­lekcionizinus alakjában, mely olyan alaposan fészkel rakott a városi közéletben és magán a városházán. Jöjjön a kék plajbász és töröljön ugynevezell üzemeket, amelyeknek állítólagos jövedelmezősége a gaz­dasági mélypont idejében csak fri­vol játék. Minél kevesebb »házilag« végzendő munkál és minél több ipari megrendelést, mert akkor a munkásnak is lesz kenyere. A la­karékosság okosan alkalmazva nem jelent végletet. Kíváncsian várja a város elszegényedett és et­­nyomorodott fizetésképtelen pol­gársága, hogy hány zsákkal lelik ez a fogadkozás. néppárt személyi okokból sem haj­landó megtenni és így Hlinka válasz­út elé került. Vagy a katolikus blokk, vagy pedig a nemzeti ellenzék, amely­hez a Rázus párt is csatlakozna. A Ná­­rodni Osvobozeni« c. újság statisz­tikai kimutatásokat közöl a pártok, illetve a blokkok erőviszonyairól. így az agrárblokkba csehszlovák és né­met agrárok, cseh iparosok és keres­kedők pártja tömörül, összesen 74 mandátummal, a katolikus blokkba Srámek cseh néppártja és Hlinka pártja egyesülésének 44 mandátum­mal. A baloldali cseh és német szocialisták tömörülnének 92 mandá­tummal s végül a nemzeti ellenzék frontja 36 mandátummal. A produktiv munkanélküli segély megújítása. A népjóléti minisztérium kezdemé­nyezésére a minisztertanács megújí­totta az úgynevezett produktiv mun­kanélküli segélyt, hogy a munkanél­külieknek kereseti lehetőséget nyújt­son. Ez abból áll, hogy az ínség­­munkákhoz állami hozzájárulást ad­nak, azokból munkanélküli szemé­lyeket alkalmaznak. A folyó év ok­tóber 10-ig a népjóléti minisztérium összesen 1213 kérvénynek tett eleget és a községek, városok, járások és nyilvános testületek és intézmények által végzendő inségmunkákra 18.5 millió korona összegei helyezett ki­látásba. Ilyen módon összesen 68441 személynek szereztek 1 12 hónap tartamára munkaalkai mat. Nem emeli a csehszlovák állainvasút a személy díjszabást. Néhány prágai lapnak azon hírére, hogy az államvasút a személydíjsza­bás fölemelését tervezi, a vasutügyi minisztérium közli, hogy a vasutigaz­­gatás nem tervezi a személytarifák felemeléséi, melyeknél a folyó év ja­nuár 1-től az 1931. január 1-én lór­iéul emelés korrektúrájaként csök­kenés történi. Az év végén azonban az összes tarifainérséklésekei felül fogják vizsgálni, hogy azok bevál­­lak-o, illetve nem okoztak-e kárt a vasuli üzemben. A vizsgálat eredmé­nye alapján azután a vasutigazgatás a nem alkalmazóit vagy visszaélések­re használható tarifamérsékléseken bizonyos korrektúrát végezne. Malypetr kormány-nyilatkozata (Hivatalos közlemény.) üTK) Praha, október 10. — Tekin­tettel a kedden történt marseillei ese­ményre, amelynél I. Sándor Őfelsége, Jugoszlávia királya és Franciaország külügyminisztere, Louis Barthou bor­zasztó gaztett ádozatáül estek, a cseh­szlovák minisztertanács szerdán meg­­l ártott rendkívüli gyászülésén Maly­petr János miniszterelnök az aláb­bi gyásznyilatkozattal fejezte ki a Csehszlovák köztársaság mélységes fájdalmát és legmelegebb részvétét: Mint a villámcsapás rémítette meg az egész világot az a hír, hogy Őfelsége I. Sándort, Jugoszlávia ki­rályát a baráti Franciaország föld­jén gaz gyilkos néhány lövéssel le­terhelte. Abban a pillanatban, amikor a francia nemzet lelkesedéssel üdvözöl­te a nemes és hős királyt, aki azért jött, hogy hozzájáruljon a népek és álla­mok további közeledéséhez és a bé­ke megerősítéséhez, felemelkedett egy gonosz kéz, hogy megsemmisítse a nemzet szolgálatának és az állam boldogságának és felvirágzásának szentelt életét. A Csehszlovák köztársaság kormá­nya és vele az egész nép fájdalom­mal, mélységesen szomorkodik őfel­sége családjával és Jugoszlávia egész népével a nagy veszteség felett, amely őfelsége meggyilkolásával érte Jugo­szláviái. A csehszlovák nemzet so­hasem fogja elfelejteni a testvéri nem­zet nemes királyának mély és áldo­­zatrakész barátságát. Mindkét állam megőrzi dicső emlékét, mint a hűsé­ges és örökkévaló testvériség bizo­nyítékát és üzenetét és egyetértésben tovább fogják folytatni az ő munká­ját a megegyezésért és a békéért. A végzet súlyos csapásához, mely a jugoszláv királyságot, érte, további szerfölött szomorú esemény járul még hozzá: Louis Barthou, Fran­ciaország külügyminiszterének halá­la, aki belehalt a jugoszláv király el­len elkövetett merényletnél szenve­dett sebeibe. Komoly időben ragadtak ki a nem­zetközi életből egv államférfiul, aki fáradhatatlanul és eredményesen dol­vm&mmmwsimmmmmmmfowmssmmwmmmmmmm&amemmmmmitimmm' POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents