Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-13 / 82. szám

1934. október 13 »KOMAROMI LAPOK« 5. oldai. Egészség a legdrágább kincs de ezt megtartani nem lesz drága, ha „ Mattoni-féle Giesshűbler “ ásványvizet használunk. Ez a kitűnő ásványvíz a legolcsóbb módon meg­tartja jóérzésünket és egészségünket. 308 nos bácsi lányának, hogy menjen az Az öregség elől a halálba. A temetői keresztnél szí­­venlőtte magát egy öreg­ember, aki félt a munka­nélküliségtől. Saját tudósítónktól. október 12. Megrendítő és nem mindennapi hit­ler ü öngyilkosságról számol be aláb­bi tudósításunk. Nemcsak a saját falujában, de messze a környéken közkedveltség­nek örvendett Dojcsa János gazda­sági munkás, aki az aJsójattói Spi­­ringer uradalomban szolgált már az évek hosszú során át. János bácsi, a hetven éves öreg gazdasági cseléd há­rom nappal ezelőtt egynapi szabad­ságot kért a feljebbvalójától. Azt mondotta, hogy a vágsellyei orvos­sal akarja magát megvizsgáltatni (is gyónni is szeretne. Amikor visszajött Sellyéről, azt mondotta a feleségének, hogy a papot nem találta otthon, tehát holnap új­ra bemegy Sellyére. Az öreg János bácsi ünneplőruhát vett föl magára és ti családjának azt mondotta, hogy megint bemegy Sel­lyére. Az öreg ember azonban nem odament, hanem benyitott a gazda­sági irodába és ott Dunkl Alfréd gaz­dasági tisztviselőt találta. A tisztvi­selőnek azonnal föltűnt az öreg visel­kedése, aki könnyes szemmel és el­­rsukló hangon köszönte meg, hogy íiz uradalom évtizedeken át kenyeret adott néki és aztán hirtelen hátrafor­dult és sietve megindult a temető fe­lé. A tisztviselő azonnal szólt a .Iá-Kuriozitásokat kerestí, érdekességek után kutató, történelmiét kedvelő em­berek számára alig vau érdekesebb könyv, mint Tóth Béla gyűjteménye: játszva és észrevétlenül tanul meg az ember belőle történelmet, stílust, ko­rokat s többet ér egy fiatalember ke­zében a hatkötetes anekdotakincs, mint egész évfolyam száraz történelem­könyv, mert embereket ismer meg belőle s az emberek lélekzetén keresz­tül szívja magába az olvasó a kor le­vegőjét. Időnként fel-fel búk kannak a törté­nelmi érdekességekkel foglalkozó mű­vek a piacon, felbukkanásuk szükség­­szerű: a kor lelke, az olvasó éhsége kívánja, az olvasó el akar feledkezni néhány óráig mindennapjának átká­tól, egy rövid pillanatra vissza sze­retne futni az érdekes múltba s a ko­morságok helyett derűt kivan. Tóth Béla után Trocsányi Zoltán szedett össze különféle hitelt érdemlő, vagy, ami ezekben az esetekben még ér­dekesebb, történelmileg nem min­dig ellenőrizhető érdekességeket s er­re vállalkozott Ráth-Végh Istinw is: túl az anekdotaszerüségen hiteles szörnyűségeket mutat be könyvében, de e szörnyűségek, vagy mulatságos olvasmányok mögött mindig ott lebeg a kor levegője s így sokkal szélesebb perspektívát kapunk, mintsem remél­­nök. Magyar Kuriózumok: ez a címe Ráth-Végh István roppant érdekes könyvének. Egy csomó kuriozitás, ér­dekesség, furcsaság szedödött csokorba a könyvben, ahogy az előszó mondja: valóságos panoptikum a ez az új könyv mindannak, ami rendkívüli, furcsa, megdöbbentően érdekes A könyv apja után, mert az nagyon különösen viselkedett. A megrémült lány apja után szaladt és a temetőben meg is találta, és akkor a leány kissé meg­nyugodott, amikor látta, hogy az ap­ja elhunyt fia sírjánál térdel és buz­gón imádkozik, annyira, hogy észre se vette, hogy a lánya a háta mö­gött van. A következő események aztán filmszerű gyorsasággal pereglek le. Apja aztán fölállt fia sírja mellől és a missziós temető-kereszthez ment, ott letérdelt és aztán hirtelen elővette revolveréi. A lá­nya pár lépésnyire volt tőle, de mi­re odaugrott, édes apja már clsu­­sütötte a revolvert. A lövés azon­nali halált okozott. A csendőrség megindította a vizsgá­latot, hogy az öngyilkosság okát ki­derítse, de nem találtak megfelelő eredményt. A feltevés az, hogy a szegény em­ber félt az öregségtől és félt, hogy öreg napjaira nem lesz munkabíró ereje és a munkanélküliek szomorú sorsa vár reája. Az is lehet, hogy az orvosi vizs­gálat alkalmával valami komoly bajt állapítottak meg rajta és az is elke­serítette. szerzője hangsúlyozza, hogy könyvét, a kuriózumokról szólót, nem szabad összetéveszteni az anekdotával: az anekdotánál mellékes, hogy valólmn megtörtént-e, a kuriózum lelke a hi­telesség, igazság. Ehhez képest aztán Ráth-Végh 1st win valóban gondos kéz­zel, lelkiismeretesen őrzi ellen kurio­zitásainak hitelét, adatokkal támogat­ja mondanivalóját s egykorú kutfor­­rásokat hív tanuul mindama babonák­hoz, hiedelmekhez, szokásokhoz, ame­lyekkel eleink szórakoztak, mulattak, vagy borzadoztak. Itt van rögtön az első hiteles kurió­zum: Mecséry Dániel generális össze­­szalxlalt koponyája: a Napoleon ellen harcoló huszár olyan léjsebeket ka­pott, hogy annak negyedétől is halálba ment volna a közönségesebb halandó. És Mecséry kemény magyar koponyá­ba a borzalmas sebek ellenére Is meg­maradt. Aztán itt vannak a vitaira­tok, amelyek arról vitáznak, ember-e az asszony, avagy állati teremtmény? Érdekesen írja le őseink röpiratail a rossz asszonyok ellen s felfogását a női kérdésben... Vagy itt van a vi­lághírű magyar kísértetekről szóló fe­jezet: Clemens János pozsonyi főem­ber, története, egykorú rajzokkal s az ördög tenyerének hiteles képével... A vám pirókról is nagyszerűeket ír Ráth-Végh István, a legnevezetesebb vámpír«, hazajáró kisértet a Jublói Kaszparek szelleme volt, ennek tör­ténetéből Mikszáth is pompás kisre­gényt kauyarított. Kaszparek rémes tulvilági életét az egykorú jegyző­könyvek hűen leírják. Ráth-Végh vé­gigboncolja az érdekes eseteket, el­mondja, mit 1 ártól I a kuriózumokról a régi idők krónikása, mit vallottak a babonás kor emberei s végül maga jegyzi meg, mennyiben hiteles a tör­ténet s mi a magyarázata. Néhány finom, oldalsó megjegyzésével a helyes sínekre lendíti a történetek magyará­zatát, a mai ember számára is érthető­vé teszi a babonákat s kihámozza be­lőlük az alapigazságokat. Avagy nem érdekes-e a kecskeméti asszony titokzatos drezdai repülésé­nek egykorú története s modern ma­gyarázata? Gazdag fejezete van a cso­dagyerekről s azokról, akiknek pá­ratlan jó memóriájuk van s nem bír­— október 12. A tragikus végétért Sándor jugo­szláv király holttestét a Dubrovnik cirkálón szállítják hazájába. A cirkáló vasárnap reggel fél 7 órakor fut be a spalatói kikötőbe. ahol a kormány tagjai, a törvényho­zó testületek képviselői, a polgári és katonai hatóságok várják a koporsót. A hajó érkezésekor Spalatóban, Belg­rádijait és valamennyi bánság szék­helyén díszlövések hangzanak el. Spalatóból különvonat viszi a ki­rály koporsóját Zágrábba, ahol szin­tén ünnepélyesen fogadják. Zágráb­ban a lakosság elvonul a koporsó előtt, amelyet hétfőn reggel indítanak Belgrádba. A jugoszláv fővárosba hétfőn dél­után 13 óra 40 perckor érkezik meg a király holtteste. A régenstanács tagjai, a politikai, ka­tonai és kulturális élet képviselői fo­gadják a koporsót, amit azután a régi konakba visznek, ahol rövid gyász­­szertartás lesz. Kedden és szerdán a lakosság megtekintheti a ravatalt. A koporsót ezután éjfélkor a belg­rádi székesegyházba viszik, ahol csütörtökön reggel 7 órakor kezdő­dik a nagy gyászszertartás, Egy kommunista színdarab epilógusa. Érdekes rendtörvényes ügyet tár­gyalt nemrég a komáromi bíróság, lláber Zoltán, Baliov Mária, Pecska Erzsébet, Krsiák Mária, Ledeczi Etel, Kovács Margit, Ruksányi Pál, Nagy Károly, Majoros Sándor, Valasek Jó­zsef, Matulányi János, Róna László, Pál Sándor és Markoványi Erzsébet lévai lakosokat büntetendő cselekmé­nyekre való felbújtással vádolta az ügyészség. Haber Zoltán egy színda­rabot írt, erősen kommunista szellem­ben, amelyben azt írta, hogy le kell rombolni a fogházakat s a törvényeket meg kell semmisíteni. Majd a »Rajta« című színdarabjában ellenállásra szó­lítja fel a kommunistákat a társadalmi rend ellen. A többieket azért idézte maga elé a bíróság, mivel a darab szereplői voltak. A terheltek nem je­lentek meg a bírói tárgyaláson, az előzetes nyomozás során azonban min­dent beismertek. Haber, a szerző hét­­hónapi börtönt kapott, a többieket fe­­jenkint 1 2 hónapi börtönnel bün­tette a bíróság. A megbüntetettek kö­zül hatnak büntetését két évre felfüg­gesztették. ;uak felejteni, ha akarnak sem! Égi jelekről szól a másik fejezet, aztáji ez következik: Akik lenyelték a bé­kát!« Nagyszerű fejezete a könyvnek a Séta a gyomor körül is , való­ban kuriózum számban megy az a rettenetes hosszú étlap, amelyet közép­kori magyar udvarházakban »egy­szerű kis vacsorán alkalmaztak . .. Tizennyolc fogásnál kezdődött a kis vacsora... Nagy on érdekesek az el­múlt öt évszázad szerelmes-levél min­tái. foglalkozik a szerző néhány lendü­letes népszónokkal, az anagrammák­kal, a magyar nyelvújítás érdekessé­geivel s végül, mintegy jóleső kerek pontul Hayliánról, a hiénáról szól né­hány szót, magyar léleknek tetszőt... Nincs a könyvnek tartalma: ezeket a kis kuriozitásokat olvasni kell, meg­annyi kortörténeti érdekesség, le sem tudja tenni a kezéből, aki belekezdett. Boldog naiv idők! - ezzel a sóhaj­tással végezzük a könyvet, még hittek a csodákban s a lehetetlenségekben... (szv) amely után a király holttestét Topo­­lába szállítják, ahol délután 2 órakor a királyt katonai pompával temetik el a Karagyergyevicsek családi sírbolt­jában. Temetés alatt az egész ország­ban dörögni fognak az ágyúik és zúg­ni fognak a harangok. Csehszlovákia részvéte és gyásza. Sándor jugoszláv király halála nagy megdöbbenést keltett Csehszlo­vákiában is. amely mélységes kegye­lettel vesz részt a gyászban. A minisz­tertanács szerdán ülést tartott és Ma­­lypetr miniszterelnök gyászbeszéde után elrendelte, hogy Csehszlovákia október 10., 11., 12-én és a temetés napján gyásznapol tart, az állami hi­vatalok középületeire ós az iskolákra gyászlobogók tüzendők, a temetésen a kormány képviseltetni fogja magái A csehszlovák hadsereg részére négy­hetes gyászt rendeltek el, amely no­vember 9-ig tart. A minisztertanács elhatározta, hogy a kormány tagjai közül Malypetr mi­niszterelnök. Rradács nemzetvédelmi- és Dérer dr. igazságügyminiszter fog­nak résztvenni Sándor király temeté­sén. Benes dr. külügyminiszter pedig Barthou temetésén fogja képviselni a csehszlovák kormányt. A Járási Fiatalsággon­dozó „Gyermeknapja“. A járási fiatalsággondozók országos központja az országos hivatal, enge­délye alapján október havában gyűj­tést rendez egész Szlovenszkó terüle­tén az elhagyott, árva és egyéb okok­ból intézményes támogatásra szoruló gyermekek javára. A minden egyes járás székhelyén működő fiatalsággondozó Lulajdonké­­pen szövetsége és összefogó kerete a járásban működő és fiatalkorúak istá­­polásával és ügyével foglalkozó min­dennemű intézménynek, szervezetnek és egyesületnek. Célja, hogy ezen in­tézmények munkáját irányítsa, ezek anyagi és erkölcsi erejét összefogva, együttes erővel és rendszeres munká­val küzdjön a gyermeknyomor ellen, melynek okai az elhagyatottság, a szü­lők rossz anyagi helyzete, munkanél­külisége, elégtelen táplálkozás, egész­ségtelen lakásviszonyok, a környezet esetleges erkölcsi fogyatékossága, va­lamint sok egyéb okon kívül a helyes nevelés hiánya. Evégből állandó gyer­mekélelmezési állomásokat lart fenn. Magyar kuriózumok: Ráth-Végh István könyve. Csütörtökön temetik Sándor jugoszláv királyt. » Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a legújabb divat szerint 350 készítek Szives pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel: elegáns ruhákat mélyen leszállított árban és úgy angol, mint belföldi szövetekből nagy választékot tartok raktáron. Fasont is vállalok olcsó árban, havi részletfizetésre is. LÁSZLÓ SZILY Komárno, Megye-u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents