Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-06 / 80. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-másort tartalmazza Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA ílr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF (Ír. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ke. — Külföldön 120 Egvesszám ára 1 korona. szerdán és szombaton A francia külpolitika. Komárom, október o. A lezajlott genii ülésszak egyike volt a népszövetség fennállása óta a legnevezetesebbeknek és Itatásában ezt az ülésszakot sokáig idézni fogják. Mivel (leniben eddig a francia és franciabarát hegemónia teljes volt, annál nevezetesebb, hogy ezl az irányzatot súlyos törés érié, A francia külpolitika megtorpant és szálai váratlanul elszakadtak. Most azon fáradozik, hogy azokat újra összebogozza és lovábbszője. A régi irányban azonban szőni már nem tudja. Abból a vereségsorozatból. mely a Bari hou-kép viselte politikai irányt érle, kétségtelenül Lengyelország szakítása a fájdalmasabb Párizs ezidö szerinti urai számára, mert a lengyel szövetség nagy katonai értékel képviseli és egyelőre nem helyettesíthető. Lengyelország új külpolitikai orientációjára nem sok ügyet vetett a hivatalos párizsi külpolitika és Barthou lehetségesnek vélte elintézni egy varsói látogatással, ahol a francia udvariasság és pátosz hevében Lengyelországot nagyhatalomnak nevezte. Lengyelországnak azonban ez már elkésett bók volt csupán, mert régen tudta, hogy hadi felkészültsége valódi nagyhatalommá is teszi. A francia külpolitika nagy tévedése ott kezdődött el, amikor az olasz kezdeményezésre megindult négyhatalmi szerződés tárgyalásainál Lengyelországot mellőzés érte, amelynek így be kellett érnie a tiltakozással. Nem is késett soká a válasszal és Pilsudszki külpolitikája testei öltől csakhamar a német orientációban. Franciaország Lengyelországtól igen messze van és a szomszédoknak közvetlen kell lárgyalniok, ebből az adottságból született meg a lengyel-német szerződés, amelyről sokat beszélnek, de amely Géniben nincsen regisztrálva, mert a németek nem tagjai a népszövetségnek. Ha pedig a lengyel külpolitika sarkpontja Németországgal való tízéves szerződése lett, vissza kellett utasítania a keleti paktumot, amelyet súlyos iratban hozott a francia delegáció tudomására Genfien. Ez most a francia külpolitikának a legnagyobb gondja. De Lengyelország egy lépessel tovább is ■lent, amikor a keleti paktumban kifogás tárgyává tette Németor»»ág helyzetét és abban Csehszlovákia részvételét is kifogásolta, ami a külpolitikai helyzetben további »avarokat kellett. De Varsó fellépésének hatása meglátszik Romáaia külpolitikáján is, amely hirtelen ingadozni kezdett és kormányválsággal végződött. Ezen túl vannak ugyan, de maga az okozat még megvan, mert az. ok nem mull el. Valószínű, hogy ezek után Párizs már presztízse érdekében is erőszakolni fogja a keleti paktum Létre jöttél és azt a Balkán-paktummal házasítja össze, ez azonban nem az, amelyet eredetileg tervezett és amely Németország ellen indult. Ez az egyik veresége a francia külpolitikának. A másik Rómában készül, ahol Barthou szintén látogatást tesz. Ez az aktív öregúr, akinek ambíciói a legnagyobbak minden francia külügyminiszter közölt. Olaszországgal is megegyezni kíván, mert tudott dolog az olasz-francia ellentét, amelynek oka mélyen, még a liáborúvégi szerződésekben keresendő, ahol a győztes hatalmak a gyarmati mandátumoknál egyszerűen megfeledkeztek Olaszországról. Már pedig az olasz expanzió Afrika felé irányul, melynek északi részében Franciaország az úr, ez maga uián vonja a Földközi tenger kérdését is, ahol legalább is a flotta-paritás az, amely a megegyezés mértékét megszabhatja. Olaszországnak népszövelségellenes politikája azonban olyan válaszfal, amely a kél állam között a legnagyobb ellentétet alkotja, a másik pedig az ausztriai kérdés, amely a most lefolyt ülésszak második vereségül tartogatott a francia külpolitikának. Ausztria függetlenségére nem sikerült létrehoznia a francia politikának egyebet egy igen vérszegény nyilatkozat megismétlésénél, amelynek azonban veleje, tehát szankciója nincsen. A szankció magát Olaszországot jelenti, amely július 25-én két hadtestet felvonultatott az osztrák határra Európa nagy álinélkodására. Anglia nem hajlandó kontinentális politikai garanciákra magát lekötni és így a kél ütköző fél mégis Párizs és Róma marad, mert mmdakettő a Dun a völgy ében is elhatározó szerepkört akar betölteni. Róma ebben is megelőzte Párizst, mert megkötötte a két dunai állammal a római egyezményt, amely azokat szorosan egymáshoz fűzte. De a genfi tanácskozás Ausztria sorsa felől tisztán a nagyhatalmakra szorítkozott és onnét a kisanlant kiszorult, ami a helyzetet még jobban összekuszálta. Holott a kisanlant van a legelsősorban érdekelve a Dunamedenee államainak kiegyezésében. Barthou bukarestié» kolozsvári fellépése azonban Magyarországot teljesen elidegenítette a francia politikától és most Lengyelország felé keresi támasztékának második pont ját egy lengyelinagyar-osztrák-olasz szövetség létrehozásával, amelyről a francia sajtó elég aggodalommal ír. Ez volt a francia külpolitika második zátonya, melyre ráfutott. Most már a római találkozás ezekből mit tud hatálytalanítani, az nem annyira a lélektani helyzettől, mini az európai konstellációtól függ. Egy német-olasz közeledés, amelynek körvonalait láthatjuk Varsó, Budapest (Papén látogatása) és Rómában, gyökeresen megváltoztathatja a párizsi kilátásokat. Rómában azonban még egyet kellene megoldani: az olasz-jugoszláv viszonyt. Ez a viszony most nem nevezhető kielégítőnek, amit Komárom, október 5. Október 18. és 23-ika körül tartják az első képviselőházi ülést. A nemzetgyűlés munkájának ííjralöl vételi idejére nézve még nincs végleges döntés. A nemzetgyűlés két házának elnökei és pedig dr. Stanelc képviselőházi elnök és dr. Soukup szenátusi elnök csütörtökön fölkeresték Malypetr miniszterelnököt és vele tanácskozást folytattak a politikai helyhelyzetről, valamint a nemzetgyűlés két házának összehívására vonatkozó intézkedésekről. A tavaszi ülésszakot a legközelebbi napokban bezárják és a nemzetgyűlés két házának összehívása október 20-ika körüli időre fog megtörténni. A kormány németnyelvű tél hivatalosának értesülése szerint a legkorábbi ülésterminus október 18-ika és a legkésőbbi október 23-ika, a végleges határnapról a jövő héten jognak dönteni. Egyes lapoknak ama híre, hogy az első ülést október 20-án tartják, már csak azért sem állja meg a helyét, mert ez a nap szombatra esik, amikor pedig nem szoktak ülést tartani. Nyolc milliárd koronára rúg a szükséglet az 1935 évi költségvetésben. A kormány politikai bizottsága legutóbbi ülésében tárgyalt az 1935. évi állami költségvetésről és javaslatot készített elő a minisztertanácsnak. El* határozott dolog, hogy az 1935. év,i állami költségvetés kereken 400 millió koronával lesz nagyot)!), mint az 1934. évi költségvetés volt, amelyet 7.fimilliárddal irányoztak elő. Ennek következtében az 1935. évi költségvetés 8 milliárd kiadást tartalmaz, amelynek ugyan egyes végösszegei még nincsenek lezárva, de az a törekvés, hogy a végső főösszeg a 8 milliárd korona határát ne lépje túl. Várható emelések lesznek a következő tárcák szükségletében: az iskolaminisztérium, á nemzetvédelmi minisztérium és a belügyminisztérium költségvetéseinél Emeld» fokozol! a jugoszláv politikának Németország felé hajtása is, ami ügyes sakkhúzásnak látszott az olasz politikával szemben, mert azt megerősíteni igyekezett. Azonban a római találkozáson maga a francia-olasz viszony mcllcll csaknem nagyobb fontosságú magának a középeurópai kérdésnek a tárgyalása. Később, mint írták la lapok, Benes Eduárd is ellátogat Rómába ebben az ügyben. Ennek a lépésnek nagyfontosságot kell tulajdonítanunk, ha egyáltalában rákerülhet a sor. Ha valahol, úgy itt lehet a francia külpolitika sok elkövetett hibáját reparálni. lesz az államadósságoknál és a személyi illetmények költségvetésénél is. Az állami költségvetés egyensúlyion tartása céljából a fedezetet is emelni fogják és pedig elsősorban az állami üzemek hozamát. De a különböző reszortok bevételeinek emelésére vonatkozó megállapodás tekintetében még folynak a tárgyalások s bár nagy nehézségeket kell leküzdeni, remény van arra, hogy la 'megállapodás a pártok közölt létre fog jönn. Ismét a választásokról írnak a lapok. Csehszlovákia két országában, Csehországban és Szloveuszkón a közeli napokban több helyűit községi választások voltak. A beavatottak szerint azért [ártották meg ezeket a választásokat. meri a kormány, illetve a ko(diciós pártok vezérei meggyőződést akartak szerezni az országban uralkodó hangulatról. Hiszen ismeretes, hogy a cseh és szlovák sajtó már hónapok óta követeli a választások kiírását, amelyek az év őszén esedékesek volnának. azonban a koalíciós pártok azon a véleményen vannak, hogy a választások kérdése egyelőre nem aktuális és hogy sokkal nagyobb gondjai és fontosabb feladatai vannak a kormánynak a választásoknál. A koalíció vezéreinek véleményét azonban nem osztja a közvélemény, mert a különböző pártok orgánumai újra napirenden tartják a választások esedékességét. sőt a politikai pártok is megkezdték az agitációt. amely egyes helyeken ugyancsak lázasan és vehemensen folyik, úgy hogy a megindult politikai tevékenységből arra lehel következtetni, hogy a választások ideje nemsokára bekövetkezik. Spielberger szabályszerű könyvelés 1 Spielberger előírásos adóvallomás] Spielberger díjtalan felvilágosítási POLITIKAI SZEMLE
