Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-29 / 78. szám
4. oldal »KOMAROMI LAPOK< 1934 szeptember 29. Milus János rnhafestő, vegytisztltú j Alapítva: 1905. "^—rrr................., , , ........,mj^z Leszállított áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb. Mnftiárnn Nárinr nrra Q óq Aö Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, ilUmdlllU, IldiiUI 'ultim ü. uö 4Ö. szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban. ütöttem s odakiálLollam nekik: mit kifogásoltok engem? Leszek olyan bírótok, mint akárki ... Kiss Feri megmintázhatná róla egy parasztalakjál. Aztán csendesen teszi hozzá, szinte szégyenkezve:- Én agrár vagyok. De ez. kérem, most nem baj. Egy kis földet kaptunk és aztán jóba akarok lenni minden párttal... Védekezve, kétszer is magyarázza, miért agrár. Azért a földért... Komárom város tanácsa szeptember 26-án, szerdán délután Csizmazia György városbírő elnöklete mellett látogatott ülést tartott, amelyen több fontos ügyel tárgyaltak le. Az elnöki bejelentések során a városbírő újból beterjesztette a Pozsonyi Városi Takarékpénztár fiókjának levelét, amelyben arról értesíti a takarék igazgatósága a várost, hogy kiköllözküdik a városháza földszintjén ezelőtt öt évvel elfoglalt helyiségekből és a szomszédos házban bérel helyiséget. A város ezen helyiséget tudvalévőén díjmentesen engedte át 1929-ben az intézetnek. A múlt tanácsülés határozatából Csizmazia városbiró felolvasta a tanács tagjai előtt a takarékpénztárral kötött szerződést, amelyből kitűnik, hogy a város a helyiségek után az első öt évben nem igényel házbért, az esetben, ha a fiók mérlege ezen idő alatt veszteséggel zárulna, viszont, ha a fiók aktívvá válik és mérlegében nyereség-felesleget mulat ki, ezen felesleg az alapszabályok szerint megengedeti közhasznú célokra Komárom városa és környéke javára használandó fel. A szerződés értelmében jogában áll a városnak, hogy lő év eltelte után álvegye a takarékpénztárt, mint önálló intézetet, közös megállapodás után pedig kérheti Komárom városa, hogy a fióknak önálló intézetként való átvétele a 15 év eltelte előtt is megtörténjék, ha azt a város érdekei kívánatossá teszik. A városbíró beterjesztette a takaréknak múlt évi mérlegét is és kérte az intézetnek még a mull ülésen ismertetett levelében bejelentett kiköltözködési elhatározását tudomásul venni. Ebben a levélben az intézet azzal indokolja meg a költözködést, hogy az intézet nagy fejlődésen ment át az első öt évben és ezért szükségessé váll nagyobb helyiség bérbevétele. Minthogy a város az igényelt nagyobb helyiséget nem tudja a takaréknak a rendelkezésére bocsátani, kénytelen a takarék a szomszédos házban élhelyezkedni. A levélben az intézet igazgatósága köszönetét mondott a városnak a takarékkal szemben tanúsított mindenkori jóindulatáért és támogatásáért, második levelében pedig kijelentette, hogy a várossal kölöü szerződésnek minden pontját magára nézve továbbra is kötelezőnek ismeri el. Ehhez a levélhez a városbíró, aki egyúttal a fiók igazgatóságának elnöke is, hozzáfűzte, hogy az intézet mérlegében nem található olyan fölösleg, amelyhőt a város az előző öt évre lakbérfizetési jogot formálhatna, de lesz még arra alkalom, hogy a városi takarékpénztár tiszta fölöslegéből juttatni fog a városnak. A tanács Fried Jenő tanácstag és Fiilöp Zsigmond helyettes városbíró hozzászólása után a bejelentést egyhangúan tudomásul vette. Mentegetőzve teszi hozzá: A pap is az, kérem... A kis kör, amelyben csoportosultunk, néhány percig hallgatagon álJ. Néhányan a földre szegzik szemükéi, mások kutatva néznek a bíróra. Kis csillagok bújnak ki a íirmamenlumon a Tisza fölött, finoman kezdenek ragyogni. Tudom már, sejtem már, miért roskadt úgy össze az a Kákóczi-emlékrnű... Szombutluj Viktor. A napirend során a tanács Sándor Ernő főszámvevő javaslatára a város 193-1. évi sarjúszéna termésének értékesítésére vonatkozó jelentését tudomásul vette, Bohony Ernő és Tóth Julianna kisegítő tanítók fizetését megállapította, a községi elemi iskolába járó szegénysorsú tanulók balesetbiztosítási költségeinek fedezésére 500 koronát szavazott meg. A városi kórházbizottság szeptember 20-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvei és az abban foglalt javaslatokat szintén a főszámvevő ismertette. E javaslatok közül a tanács a Röntgen használatának díjaira nézve tett indítványt magáévá tette, a szükséges orvosi műszerek pályázat útján való beszerzését kimondotta, a fehérneműszükséglel beszerzésére pályázatot ír ki, a tüdöbeteg-pavillon részére szükséges felszerelési tárgyak beszerzésére megteszi a szükséges lépéseket és megengedi, hogy Csongrádi’ Róla dr. a közkórházba orvosi gyakorlat szerzése céljából bejárhasson. Vidák Vince tanácstag szükségesnek tartja, hogy a kórházban egy segéd seborvosi állás szervezessék, aki az esetleg távollevő, vagy beteg sebészfőorvost helyettesítené, ha arra szük-Nos, mozidarabírók. hue. ill van egy megrázó, tragikus téma, amelyet nem kell kigondolni, megcsinálta, megírta az élet, csak le kell másolni utána. Kél fiatal lény: egy fiú és egy leány egymás szomszédságában laktak. Hamarosan szerelemre gyulladtak egymás iránt. Palacka Paula és LThrin Gábor, érsekujvári lakosok a szomorú szerelmi történet főhősei. Mindkét család óva intette a fiatalokat, különösen a leány szülei állandóan szidták a leányt, hogy nem lesz jó abból a sok késő esti sétából, kimaradásból. A leány tűrte a szidást, de nem szakított kedvesével. Amit az a régi nóta mond, hogy »Nem jó, nem jó, este későn az uccára kijárni«, Pauláéknál is beteljesedett. Egy napon arra a szörnyű valóra jöttek rá, hogy szerelmüknek következménye lesz. Újabb szidások, újabb izgalmak. A leány bőrgyárba járt. a fiú asztalossegéd volt, de nem tudott munkát kapni. Amikor Gábor megtudta, hogy Paula anyai örömök elé néz, fölvette az ünneplő ruháját és bekopogott Paula szüleihez, megkérte a lányuk kezét, hogy a szégyentől megmentse. ség mutatkozik. És azl kívánja, hogy a város állapítsa meg az orvosok által szedhető díjak nagyságát. Csizmazia György városbíró viszszaulasította az indítványozó által használt sértő kifejezéseket és előadta, hogy erről már máskor is volt szó. amikor is kérdési intéztek az illetékes minisztériumhoz, amely leiratában megállapította, hogy az I. és II. osztályon elhelyezett betegek után az orvosoknak jogukban van díjat szedni, a III. osztályban nem szednek semmiféle díjat. Fried Jenő tudomása szerint az orvosi kamara adott ki egy díjjegyzékei a szedhető dijakról és az orvosok ennek alapján járnak el. Horváth István felszólalása után a tanács a városbíró jelentését tudomásul vette, a sebészorvosi állás megszervezését fentarlja arra az időre, amikor ezt a kérdést a kórház igazgató főorvosával előzetesen megtárgyalja. Mint ismeretes, Széles Gergely komáromi hentes és mészáros mester bérbeveszi a városi gőz- és kádfürdői. A bérletre vonatkozó szerződést Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertette. A tanács tagjai az. egyes pontok megtárgyalásában nagy figyelemmel vetlek részt és Fried Jenő, Trencsik János, Fiilöp Zsigmond, Sándor Ernő, Tarics István, Horváth István, Kudelka József főjegyző és a városbíró hozzászólása után a szerződés tervezetet megállapították, amelyet a pénzügyi bizottság és a képviselőtestület elé terjesztenek. A tanács tudomásul vette a városnak a Komáromi Football Clubbal kötött s a régi ráctemető helyén lévő sporttelep bérletére vonatkozó szerződését. A Hefler-árvaházban megüresedett helyekre kél félárvái vett fel a tanács, amely a kórházi pavilion építésére vonatkozó leszámolás ismertetését tudomásul vette azzal, hogy a számszerű adatok átvizsgálásával megbízta a számvevőséget. Néhány telekügyet intézett még el a tanács, amelynek ülése háromnegyed 3 órakor ért véget. A szülők nem tehettek mást. minthogy beleegyeztek a házasságba, de most jött a nagyobbik akadály. Gábor még kiskorú volt és a házassághoz szülői beleegyezés is kellett. Ezt azonban Gábor szülei megtagadták. A sok szidás és dorgálás aztán összekergette a két gyerekembert. Közös lakásba mentek. Paula keresel! csak, Gábor nem tudott munkához jutni. A sorscsapások egymást követték. Paula keresete se volt sok, de valahogyan eltengették az életüket, de aztán Paula is kiesett a keresetből és mérhetetlen nyomor zúdult reájuk, amelyről azt hitték, hogy ennél nagyobb nyomor nincs a világon. De volt. Mert közben megszületett a gyermek és a rettenetes nyomor egyre nőtt. Gábort a nyomor züllesztcni kezdte, folyton csavargóit, bolyongott. Paula állandóan sírt és éhezett. A nagy nyomorban meghalt a gyerek, aki összekergette őket a közös nyomorba. Paida érezte már, hogy Gábor nem a régi. Közben az uccán egyszer elfogta az édes anyja és megbocsátott neki. Biztatta, hogy jöjjön haza, hagyja ott a rettenetes nyomort és azt a fiút, aki őt a szégvenbe, nyomorba döntötte. Gábor még többet bolyongott, többel csavargóit és egy szomorú este Paula otthagyta a nvomortanyát. A tragédiának újabb fejezete kezdődik ezzel. Nem tudni, szerelemből-e, megsértett gyerekgőgből-e, az elhagyott ember elkeseredéséből-e, Gábor életveszélyes fenyegetésekkel követelte vissza Paulát, akinek egész családjával együtt valóságos pokol volt az élet ettől fogva. Paula nem mehetett ki egyedül az uccára, mert Gábor folyton leselkedett rá és meg akarta ölni. Egyszer Gábor vasutas ruhát szerzett, bajuszt ragasztott az orra alá és úgy leste Paulát. A napokban az agyongyötört Paula lelke vágyott a templomi áhítatosság után és félve, lopódzva anyjával elment a misére. Onnét megkönynyebbülve igyekeztek haza, de a végzet a nyomukban járt. A templom előtt meglátták Gábort. A két megrémüli nő futni kezdett, de nem egyenesen hazafelé vették menekülésüket, mert tudták, hogy a megvadult fiatalember arra talál rájuk legkönynyebben. Kerülő utón igyekeztek haza felé. A fátumot azonban nem lehetett kikerülni. Egyszerre csak előttük termeli a fiú. Szembeálll a leánnyal, mindakettő remegett az izgalomtól. Hogy vagy? kérdezte a legény. Én jól vagyok, - rebegte a megrémült leány. Igen? Te jól vagy? kiáltott a legény és élesre fent késével a-' leány mellébe szúrt. A leány el bukóit. Az anyja testévéi vétik* leányál. a megvadult ember az anyába is beleszúrt. A vérző két nő végső kétségbeesésében összeszedve minden erejét, a földről felemelkedve futásban akartak menekülést keresni. De a legény nyomukba eredt és elérve őket, több hatalmas szúrást ejtett a szerencsétlen Paulán. A nagy sikoltozásra összecsődült a nép. A két szerencsétlen asszonyt fölszedték az ucca porából és kórházba vitték. A megvadult legény elmenekült, bement egy távolabbi kocsmába, ott szíverősítőt kért, megitta és nyugodtan megvárta a csendőröket. Az anya sérülése könnyebb természetű, de leányáé életveszélyes. Egyik szúrás a tüdejét is megsértette. Amikor magához tért a szerencsétlen Paula, folyton csak azt hangoztatta csendes ,elhaló hangon: Mennyit kaptam miatta, menynyit szidtak érte, mennyit koplaltam és utoljára a jóságomért, hogy kerestem rá, ezt kaptam hálából tőle. Tanácsülés a városnál. A városi takarékpénztár elköltözik a városházáról. — A kórházi bizottság javaslatai. — Szerződés a városi gőz- és kádfürdő bérlőjével. Komárom, — szeptember 28. A bosszúálló szerelem véres áldozatai. „Nem jó, nem jó este későn. . . Két gyerekember tragikus szerelme. Saját tudósítónktól. — szeptember 28 Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, mélyen leszállított árak! Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-utca 17. Keztyűk és fűzők 301 tisztítása és javítása. — „Hiko“ gyermekkocsit, utazó bőröndöt, nyugágyat ne vegyen, mielőtt ELBERT Nádor-u. 19. olcsó árairól meg nem győződik
