Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-01 / 70. szám
Lapunk mai száma a jövő heti tel jesRádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 70. szám. Szombat, 1034. szeptember 1. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kő, félévre 40 Kő. negyedévre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona. A lapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő-! GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAY JÓZSEF dr. Kőmunkatársain ALARY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. A Saar-vídék, Komárom, augusztus 31. Esztendők óta jósolgatják, hogy az 1935. esztendő lesz az a bizonyos »kritikus« esztendő. Ekkor jár le a versaillesi békeszerződésnek egyik nagy terminusa, a Saar-vidék hovatartozásának döntése. Voltak peszszimisták, akik azt hitték, hogy erre a vasban és főképpen kőszénben olyan hihetetlenül gazdag vidékre a francia kormány egyszerűen ráteszi a kezét, azonban ennek ellenemondott a népszövetségi rendelkezés, amely nemrégiben már a népszavazás kérdését is előkészítene. Tehát a Saar-vidéken népszavazás lesz és nyolcszázezer német arról fog nyilatkozni a jövő esztendő elején, hogy hova kíván tartozni: a német anyaállamhoz, vagy Franciaországhoz. Sőt, amint rebesgetik, még egy harmadik lehetőségre is módot fog nyújtani a szavazás és ez a mai állapot fenntartása. A német szavazónak tellát fel van adva három súlyos kérdés. Súlyosnak mondhatjuk „mertminda három lehetőségnek meg vannak a maga nehézségei. Ugyanis a németek — bár a Saar megszállás alatt sok kellemetlenségük volt kezdetben a franciáktól — a mai Németországgal szemben gondolkozóba esnek és problematikus, hogy kivánkoznak-e abba a Németországba, ahol ma egyetlen akarat érvényesül és ez a Hitler akarata. A német marxisták a Saar-vidéken ennek erős ellenzékét alkotják. Hitler vasárnapi beszéde csalogató volt a számukra, de a marxistákat szép beszédekkel meggyőzni nem lehet. Azonban a marxisták ellenfelei a katolikusok is lelkiismereti kételyekben vannak a mai Németország felől. Hiszen ismeretesek Hitler kormányának katolikusellenes kirohanásai és a hit valló német Faulhaberek ez ellen emelték fel tiltakozó szavukat a világ helyeslésétől kísérve. Hitler ezeket akarta megnyugtatni vasárnapi beszédében. Azt kell hinnünk, hogy ez csak félig sikerült. A propaganda-beszéd is eléggé jellemzi a helyzetet, hogy a nemzeti szocializmus némi bízik teljesen a maga dolgában. Mert a Saar-vidéken erős nemzeti szocialista párt van, amely a csatlakozás mellett agitál, vissza az anyaországhoz! jelszó alatt. A marxista nem csinál belőle lelkiismereti kérdést, az csatlakozik a francia megszállókhoz, mert neki nem hazája Németország, hanem a nagy világ. És mivel most Franciaországnak kedvez a gazdasági konjunktúra, most Franciaország kínálkoznék hazájukul. A legveszedelmesebb lehetőség azonban a harmadik, amelynek érdekében a franciák erősen dolgoznak és ez a mostani állapot meghosszabbítása. Az ügyes francia politika jelszavai elkábíthalják még a német lakosság jelentékeny részét, mert rámutatnak a nemzetközi ellenőrzés szép eredményeire, amely nem kívánja áldozatul senkinek nemzetiségi hovatartozása felől való meggyőződéséi. Ez a szirénhang a legveszedelmesebb azért is, mert a végső célja újabb Flzász- Lolharingia létesítése a Saar-vidéken, amely nélkül a francia nehézipar el nem képzelhető. Hiába adja a vasat Lotharingia sok vasbányája, ha viszont a szenet nem kapja hozzá első kézből és hozzá milliárd és milliárd tonnát évente. Elhisszük, hogy Franciaországnak hiányzik ez a terület, melyet bizonyára abból a szerepkörből kifolyólag, melyet mint a népszövetség legfőbb őre betölt, nem akar megsérteni azzal, hogy egyszerűen reátegye a kezét. Ezt valószínűleg Szeptember 25-én ül össze a nemzetgyűlés mindkét háza? Több prágai lap jelentése szerint a nemzetgyűlés mindkét házának első ülését előreláthatólag szeptember 25-re hívják össze. A miniszterelnök szeptember 6-án tér vissza szabadságáról s Ugyanakkor várják a többi miniszter visszaérkezését is. A kormány idejét szociális és gazdasági természetű javaslatok! foglalják le elsősorban. Benes külügyminiszter a nyár folyamán egy népgyűlésen újabb gazdasági tervet vázolt fel. A kormány e terv megvalósítását fogja megkísérelni. A kenyérmagvakkal bevetett területet százezer hektárral akarják csökkenteni. A kormány tárgyalásainak programmjául a kollektív szerződések, az építkezési segélyek visszatérítésének s az ötnapos munkahétnek kérdését is kitűzi. A Právo Lidu leghatározottabban állítja, hogy nemzetgyűlési választások ezidén nem lesznek. Kétszázötvenül milliós állami deficit az év első felében. A kormány most adott kimutatást az év első hat hónapja alatt befolyt állami bevételekről. Az állam adókból, vámból, illetékekből és egyedárusításból ez idő alatt három milliárd 944 millió 400 ezer koronát vett be. Ez az összeg 156 millió 820 ezer koronával múlja felül a multévi bevé-Európa sem engedné. Az 1935. év tehát nem oknélkül látszik kritikusnak. Amikor a felelős államférfiak úgy nyilatkoznak, hogy a »háború minden pillanatban kitörhet« (Mussolini) és »ötven percent esély szól a béke és ötven percent a háború mellett« (Benes), akkor nem olyan egyszerű a kérdés megoldása, mint egyesek gondolják. Ez egy háborús területszerzésért aligha nyerné meg a világ rokonszenvét, viszont a franciák magatartása a német kérdésben nem mondható reálpolitikának. Mert Németország külpolitikája az osztrák zavarkeléseket és merényleteket leszámítva Európa minden államához eléggé korrekt. Persze a franciák érzelmi politikát csinálnak Lengyelország miatt, amelyet a francia önzés vesztett el és kergetelt Németország karjaiba. Az az önzés, amely a lengyel szövetség mellett Oroszországgal szőtt viszonyt és ezzel Lengyelországot bizalmatlanná tette, majd elidegenítette magától. Az idő gyorsan fut és rövid hónapok alatt már benne leszünk annak történelmi sodrában és Európa lázasan fi gyelhcti, hogy mit hoz a közel jövő. telt. Annak a résznek leszámításával, amelyet az állam az önkormányzati testületeknek és az útalapnak utalt át, 2 milliárd, 655 millió 580 ezer korona állami tiszta bevétel maradt. Ez 182 millió javulást mutat a múlt esztendei bevétellel szemben. Emelkedett a forgalmi és fényűzési adó bevétele, nemkülönben a vám- és illetékjövedelem. A fogyasztási adók, az egyenes adók, valamint az állami monopóliumok jövedelme csökkent. Az előirányzathoz képest a bevétel 8.7 százalékkal alacsonyabb, mint ahogy várták. A hiány 255 millió. Ismét emlegetik az őszi választás lehetőségét. Egy Brünnben megjelenő napilap egy meg nem nevezett koalíciós politikussal folytatott beszélgetést közöt. A Poledni List a következőket hozza az interjúból: »A pártpolitikai helyzet talán még egyszer sem volt annyira az élére állítva, mint éppen mostan, mégha a feszültség kifelé nem is látszik meg. Nemcsak a koalíciónak közelmúlt vitáiról van szó, amelyek ősszel fokozottabb mértékben fognak jelentkezni, hanem különösen a parlamenti választások terminusának bizonytalanságáról. A mai parlament aligha éri el ciklusának természetes lejártát. Ha a választásokat nem írják ki ezév őszén, akkor biztosan a jövő év tavaszán teszik meg. POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A jövő héten újra megindulnak a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások. A jövő hét folyamán Becsben újra megkezdődnek a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások. A tárgyalások során a Magyarország javára történendő kiigazításról lesz elsősorban szó. Ausztriának ugyanis az eddig érvényben levő megállapítás szerint 1:1.5 arányban kell átvenni árut Magyarországtól, amivel szemben az év első hét hónapjában Ausztria Magyarországból 52 millió silling értékű árucikket hozott be, míg Magyarország 70 millió silling értékű árut vett át Ausztriától. Ausztriának tehát a megállapodás szerint még 8.5 millió silling értékűt kell átvenni. Ausztria a termésbetakarítás után valószínűleg nagyobb mennyiségű árut hoz be Ma- M agy ar országból. Sok-sok szeretetet. tanár úr kérem! Lassan elmúlt augusztus és már kinyíltak az iskolák kapui. Most indulnak örömmel, unottan vagy éppen, hogy csak muszájból az Alma Materekbe a diákok. Tanár úr kérem, én azt hiszem, hogy ön bizonyára örömmel látja, mint sereglenek reggelen kint az iskolába, a magyar kisebbségi élet reménységei, hogy padokba ülve és az önök szavaira figyelve készülődjenek a mai siralmas élet ama keserves harcaira, amelyekből bár tiszta fogalmaik nincsenek is, de rossz sejtelmeik bizonyára vannak. Mert ezek a mai gyerekek már nagyon különböznek a régi diákoktól. A régi idők diákjai nyugodt, harmonikus »idegmentes« családi élet meleg légköréből indultak el az iskolába. Ma viszont a családok legnagyobb része oly gondokkal küzd, amelyet csak egy emberöltővel ezelőtt is, nem igen ismertek .A gyermek otthon ma ritkán látja szülőinek arcán a boldog élet derűjét, de annál gyakrabban a sorscsapásoktól sújtott szülők homlokán a gondok sötét, mély barázdáit. Mindenkinek kijut ma az élet kellemetlenségeiből, még azt a kevés embert is, akinek anyagi bajai nincsenek, mily gyakran juttatják kellemetlen helyzetbe társadalmi életünk máskor nem tapasztalt abnormitásai. A mai, zűrzavaros, ideges korban mindnyájunk idegei meg vannak tépázva. Ez már a gyermekekre is rossz hatással van, éppen úgy, mint a rossz példa és a nyomor. Az a szegény gyermek, mikor hazamegy az iskolából, csak az ördög idegbomlasztó légtornáját látja, mert apjának nincs munkája s ebédre sincs csak talán száraz kenyér, ruhájuk rongyos, cipőjük lyukas. Ezek a dolgok mély hatással vannak a fiatal, mindenbe-
