Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-15 / 65. szám

i‘.»34 augusztus- J5. »KOMAROMI LÁPOK« 3. Gidai. Vidékről írják A Mátyusföldén és a Csallóközben megindul a fogoly­­vadászat. A nemes komáromi vadá­szok máris azzal dicsekedhetnek, hogy jónéhányszáz foglyot ejtettek cl. Az idei fogolyvadászatok jó eredmények­re adnak kilátást, mivel sok a fogoly. A vágsellyei járásban Vágvécse és Vágkirályfa községek vadászterületeire német és francia vadászok jelentkez­tek. Szombaton máris megkezdték a sportvadászatot. A vadászok anyagi­lag ismét ráfizetnek a íoglyászásra, mivel a töltény drága, a fogoly olcsó. Számos külföldi vendégre van kilá­tás. Mihelyst -eleget teltek vadászási szenvedélyüknek s lelőttek néhány ezer foglyot, nyíllal, megnyugodva fog­nak hazájukba távozni: eleget teltek állatbaráti kötelességüknek is. A községi jegyzők jövedelme csappanófélben van. Eddig csak a gaz­dák s kereskedők panaszkodtak, ké­sőbb az orvosok s az ügyvédek is szo­morúan érezték a válságot, most a községi jegyzők is kijelentik, bogy a válság az ő jövedelmüket is szintén erősen megnyirbálta. Fizetésüket is apasztották, azonkívül sok községben a mellékes jövedelem is elesett: az adásvételi szerződéseket s egyéb köz­iratokat a falun egyre inkább ügy­véddel s közjegyzővel készíttetik el. A gazdasági válság a tisztviselő-osz­tályt is erősen sújtja. Párkányban nagy ünnepségeket fognak rendezni a párkányi Önkéntes Tüzollótestület ötvenéves fennállása alkalmából. Az ünnepségeket augusztus 19-én rende­zik. Reggel félnyolckor tábori isten­tisztelet a katolikus templom előtt, utána zászlószentelés és jubileumi, va­lamint szolgálati érmek kiosztása, 11 Órakor a volt tűzoltóparancsnokok sír­jának megkoszorúzása. Díszebéd. Dél­után tüzoltógyakorlatok, majd műso­ros est. — A párkányi járdák építése serényen folyik, mindamellett akad­lak olyanok, akik a járdák készítése ellen máris felebbezést nyújtottak be. — A párkányi zsidó hitközség másfél évvel azelőtt választotta tisztviselőit. A választási harc nagy port vert föl s különböző hatóságok foglalkoztak vele. A járási hivatal most elutasította a választások ellen benyújtott feleb­bezést. Érsekújváron ismét kisért a csatornázás kérdése. Az Országos Hivatal betiltotta az új­vári vizöbliléses illemhelyek haszná­latát, mivel szennyük megfertőzi a város levegőjét. Át kell alakítani a mellékhelyiségeket, mivel az Érsek­újváron eilerjengő rossz levegőnek kü­lönösen -ezek az okai. Az érsekujvári közvélemény most újból -erősen fog­lalkozik a csatornázással. Különös, hogy Szl-ovenszkónak kél olyan nagy városában, mint Losonc és Érsekújvár, nincsen csatornázás. Hogy ez a tény a halálozási statisztikát mennyire emeli, arról az Érsekújvárnak már nem is mernek beszélni... Léván ismét jelentkeznek a névtelen levelek. Számos család belső ügyeibe súlyosan és kellemetlenül avatkoznak bele a névtelen, sötétben bujkáló levélírók, megzavarva a családok békéjét. A lévai közvélemény irtó hadjáratot hirdet a sötétlelkű levélírók -ellen, — dehát le­het-e patkányok -ellen harcolni a sö­tétben? Bátorkeszin ismét sűrűén hallatszik a panasz. A panasz a földosztásokkal szemben hangzik el s a bátork-esziek azon pa­naszkodnak. hogy nem elég a Pálffy­­birtokok felosztása, amellyel többezer hold jutott a kolónisták kezére, most az UÍlman-birtokra teszi rá a kezét a földosztó hivatal. Az alig ezerholdas birtokból ötszázat akarnak kihasítani s ezt az ujpusztai telepesek fiainak át­adni. A beuszülött bátork-esziek ismét nem kapnak a földből. A lakosság, amely kétségbeesett harcot vív minden talpalattnyi föld bérletéért, elkeseredve nézi, miként vesznek cl újból egy da­rab földet anélkül, bogy a parcellázott területből akár egy barázda is jusson a helybelieknek. U 1 K£K Kenyér lett a cimbalomból. Nem hókusz-pőkuszos bűvészkedésről van szó, de nem is hazudozó nagyot­­mondásról. Szomorúan igaz amit mon­dok, sóhajtásos valóság, amit megírok. Kedd délje van. A valamikor vigsá­­gos augusztusi vasárnapot követő má­sodik hétköznap csak. A buskanós, nyaktörős járdán hazafelé ballagok. A keskeny utca torkolatánál magas földszintes ház. Rajta fehér alapon feketebetüs Írás: Zálogház. A kapuban négy füstösképü, szine­­hagyott-ruhás muzsikuscigány gubbasz­­kodik. Halkan beszélgetnek. Jól isme­rem őket. Még a régi, szebb és jobb időkből. Amikor még repülni tudtunk nótás kedvünkben s a Gond magját nem ültette még el azóta ugarrá lett lelkünk barázdájába az Élet. Megszó­lítom őket: — Mit csaptatok zálogba fiuk, mert bizonyára nem muzsikálni jártok ti errefelé?! — A cimbalmot zálogoltuk el száz koronáért, kérem alássan. Kenyér kell a bandának! — Mit? A cimbalmot? — Áztat, aztat, a nagy és kisbőgő, meg a hegedű után. — Hát aztán min játszotok, mivel keresitek a lóvét? — Mivel? Hát semmivel. Nincs ke­reset, oszt vége. Korog a hasunk, ne­künk is, az asszonyoknak is, a rajkók­nak is. Hát kenyér keli! Hegedűre, bőgőre, cimbalomra, muzsikaszóra nincs már szükség, ez már nem kell ma, nem úgy mint valaha régen. Amikor még voltak nótátkedvelő urak, akik nem sajnálták a szegény cigánytól még a bankót sem. Hej, az vót az élet, jajajaj! Elkomolyodásra húzódnak a mosoly­gás barázdái arcomon. Szegény, kedves, muzsikus cigányemberek, milyen szo­morú is sorsotok. Kenyér lett a cim­balmotokból, amelyen valamikor olyan szépen verte ki az a göndörhaju more a nótát: Minek turbékoltok, búgó vad­galambok? ____ Árgus. — Lapunk mai száma a szerdal ün­nep miatt egy nappal hamarább jele­nik meg, négy oldal terjedelemben. augusztus 14. Kovács Lajos húszéves udvardi le­gény a falu réme volt s igen izgága módon viselkedett mindig. A napokban felzörgette Szépe Béla vendéglőst, hogy a nála szolgálatban levő le­ányhoz, (Inda Rozáliához, akinek udvarolt, bemehessen. A leány, a legény rossz híre miatt, Kovácsol nem akarta beengedni, ak­kor is bujkált előle, szüleihez mene­kült, hogy ne kelljen találkoznia a legénnyel. A nagy lármára a vendég­lős is kijött, hogy csendre intse a legényt. Kovács azonban rögtön rá-Az angol milliomos világnak nagy szencációja van: Sylvia Martin, Leo­nard J. Martin-nak. az angol »vászon­­királynak kisebbik leánya majdnem feleségül ment egy fodrászhoz. A sok­szoros milliomos angol vászoniparos néhány hónappal ezelőtt Newyorkba küldte leányát amerikai rokonaihoz. A fiatal leány többször onduláltatla a haját egy 35 éves csinos lödrászsegéd­­géddcl, akit Robert Ezequelle-nek hív­nak. Hamarosan annyira beleszereted ebbe a fodrászba, hogy... megjelent vele a newyorki városházán és házas­sági engedélyt kért. Minthogy azonban a »vászonkirálylány« kiskorú, szülői beleegyezést kérlek tőle. Sylvia Mariin hazasürgönyzötl szüleinek Londonba és bejelentette, hogy feleségül akar menni a fodrászsegédhez. A sürgöny megérkezése után szülei felhívták tc­— A kömives társulat társas­vacsorája. Vasárnap este nagylátoga­­tottságu társasvacsorát rendezett a ko­máromi kömives társulat a FehérJános­­féle vendéglőben, melyen mintegy száz­ötvenen vettek részt. A társulat rendes összejövetele ez, melynek jövedelméből elaggott társait segili. Lan&sádl Lajos, a társulat lelkes elnöke mondott a megjelenteknek köszönetét és fejtegette a társulat és védőszentje, Szent Rókus összefüggését, aki a betegek és az el­esettek nagy pártfogója volt. Köszönetét mondott azoknak is, akik szives ado­mányaikat lerótták áz áldozatkészség oltárán, de meg nem jelenhettek a tár­sasvacsorán és éltette a társulat jóaka­róit és barátait. Majd dr. Alapy Gyula tartományi képviselő emelkedett szó­lásra és a társulat meg a társadalom viszonyát fejtegette nagy tetszés mellett, majd az egyesület önzetlen, tettekre mindig kész és fáradhatatlan elnökének és az egész társulatnak jólétére ürítette poharát. Szép felköszöntöt mondott Fehér János növendékpap is és a tár­saság a legkellemesebb hangulatban az éjféli órák után oszlott szét. — A Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesület országos énekkara hatodik hangversenykörútján az első hangversenyt e hó 15-én Szőgyénben, a következőt pedig 18-án Nagvsallón, 19-én Érsekújváron, 21-én Gúlán és 22-én Farkasdon tartja. A hírneves dalárda országos eseménnyé avatja a körútját. Egész Nyugatszlovenszkón rendkívül nagy érdeklődéssel várják a művészi hangversenyeket, amelyek­nek műsora a következő: E Heck­­mann: Jelige. 2. Them: Dalünnepen. 3. a) Németh: Honvéd sírja, b) Gás­pár: Dal a magyar dalról. 4. a) Po­­gatschnigg: Dal a dalról, b) Gáspár: Vigasz a dalban. 5. a) Heckmann: Ne ölj, b) Ziegler: Szerenád. A bari­ion szólót Ocsovay Imre énekli. 6. Kodály: Bordal. A szólókat Böször­ményi Zoltán, Gruber József, Hor­váth József és Ocsovay Imre éneklik. 7. Noseda: Katalin pusztai nóták. 8. Bartók: Négy régi magyar népdal. 9. Horváth: Öt eredeti magyar nép­dal. 10: Bartók-Kodály-Német: Ma­gyar népdalok. 11. Tisza: Népdalok. A szólókat Dóka Sándor és Ocsovay Imre éneklik. 12. Delly-Szabó: Hat eredeti magyar népdal. - Vezényel Heckmann István, a tanítók énekka­támadt a vendéglősre, birkózni kezd­tek s mikor Szépe látta, hogy Ko­vács kést ház ki, kirántotta re­volverét s kétszer belátott. Egy lövés ia legény szájába, a másik a mellébe fúródott. A legény meg­halt. Szépe azonnal jelentette az cselei a csendőrségnek. Szépe Bélát letartóz­tatták s a komáromi ügyészség fog­házába szállították. Kihallgattak vagy harmincöt tanul, akik mind Szépe mellett lettek vallomást. Szépe a val­lomások szerint önvédelemből hasz­nálta revolverét. lefonon Londonból és hosszú, izgatott eszmecserét folytattak vele. Egy lélóra hosszat tartó telefonbeszélgetés után a leány könnyes szemmel tette le a kagylót, felhívta vőlegényét és közölte, hogy miután szülei nem egyeznek bele házasságába, kénytelen szakítani vele és visszatérni Angliába. A sokszoros milliomos vászonkirály egyik leánya néhány évvel ezelőtt Kaye Don-lioz, az ismert autóverseny­zőhöz ment feleségül. A család ezt is »meszaliansznak tekintette és csak hosszú harcok után egyezett bele a házasságba. Leonard Martin a háború akii! szerezte vagyonát. A háború után óriási feltűnést keltett azzal, hogy 1 millió fontéri megvett az angol had­seregtől 10 millió jard vászonanyagot a leszerelt hadirepülőgépek szárnyai­ról. Nyeresége olcsó bevásárlásai' ' tói tflgq. ; A mi sikerünk a legjobb bevásár- < lási lehetőségek közvetítésétől. Vásároljon a i 1 lilmlii itta 1934 augusztus 18-tól 24-ig. j Általános vásár | 21 árucsoport I Textilvásár i Technikai vásár 1 Technika az iparban | Textilgépek j Irodaszükséglet | Bútor és zon­goravásár | Rádió I Villanytechnika | Ésszerű házi gazdálkodás | Márka­­cikkek | Találmányok j Újdonságok stb. | Különleges kiállítások: Csszl. Dohánytőzsde | Amateurtényképé- ; szét | Telepítések és a kereskedő > tanulságos és érdekes minden üz­­ietembernek. Fötéma: „A vevő ló kiszolgálása és ellátása “ 33"/o utazási kedvezményi j Igazolványok kaphatók : Járási Kereskedelmi Grémiumnál ' Komárom, Kultúrpalota. ioí . S -O > < _______________ CM 5 — Orvosi hir. Dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos szabadságáról vissza­érkezett és rendeléseit Király püspök utca 16. szám alatti rendelőjében ismét megkezdte. — Hamis pénz került forgalomba Helembán. Az egyik helembai ven­déglőben valamelyik vendég hamis 10 koronás ércpénzzel fizetett. Az eléggé ügyes hamisítványt a csendőrség le­foglalta és nyomozást indított a ter­jesztő felkutatására. — Szabadlábra helyezték a kürti malombérlöket. Adóügyekből kifolyó­lag a néhány hét előtt letartóztatott Beermann Lipőt malomigazgatót és Fränki dr irodavezetőt a komáromi törvényszék az elmúlt héten szabad­lábra helyezte. Kuzmanek Herman vezérezredes, a világháború­ban Przemysl várának hős védője 74 éves korában meghalt. Ennyit adott szomorú hírül röviden tudtunkra a rádió készséges szpikerje, az elmúlt szerda délutáni hírek so­rán. Keveset mond e rövidke rádióhír a ma emberének, de annál többet nekem és velem együtt mindazoknak, kik az immár az öröktáborba bevonult hős generális!, a világháború legendás alak­ját közelebbről ismertük, sől Nagy­oroszországban éveket töltöttünk vele együtt a volgaparíi Nizsny-Nowgorod­­ban, hazavágyó lélekkel várva a sza­badulás napját. í Soha el nem múló. örökre lelkűnkbe vésődött, mély nyomokat hagyott em­lékeket idéz fel e kurta rádióhír. Az emlékezés gyorsröptű szárnyain visszaszállunk a fehér éjszakák végte­len birodalmába, a merengő tekintetű, fakóarcú hadi fogoly tisztek Predte­­csenszkája ulioei táborába. Magunk előtt látjuk a rendjelekkel díszített, piroshajtókás, aranygalléros, szürke tábornoki egyenruhájában hátratett kézzel, gondolatokba merüllen sétál­gató történelmi alakot. Látjuk a tábo­runk alatt hömpölygő Okát, amint az ezüstösen kígyózó Volga csókjára siet s fölötte keringve játszanak szerclmes­­dit a hófehér sirályok. Előttünk arany­kupolás templom, keresztet hányó, homlokukkal földelverő, fanatikus mu­zsikjaival. Lent a Jarmarka, a világ legnagyobb vására, színes arculatával. Fönt a dombon a vaskapus, vasrács­ablakos Túrnia, a Sztary Zámok, hol a nagy ToLsloj is fogságát szenvedte s mely a háborúban hadifoglyok szo­morú tanyája lelt. Látjuk a Boksája Pokrovkán a lenszőkehajú, üdearcu, szentimentális, szerelemszomjas gim­nazista lányokat, százféle-sapkás, ru­­baskás diáksereget. Ott ülünk az ét­kezdében. a szörnyűízű feketekását, vagy az uborkaszózban fürdő grizes­­knédlit szidva, piszkálva, éhség un­szolásra kényszerültén falatozva. Ez a rövidke rádióhír mindezt és sok más egyebet emlékünkbe idéz és akinek elmúlásáról hírt ad a világ­nak, arra a mindig humánusan gon­dolkodó, nemesszívű, magasrangú ka­tonáéin bérre. a kétségbeesés napjaiban is szebb és jobb jövővel bíztató, nagy­nevű fogolytársunkra soha el nem múló szeretettel, igaz kegyelettel gon­dolunk mi, egvkőri sorstestvérei. (ml.) rának karnagya. Agyonlőtték az udvardi falurosszát Önvédelemből végzett vele a falw vendéglőse-A „vászonhercegnő“majdnem fodrászné lett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents