Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-04 / 53. szám
Ötvenötödik évfolyam 53. szám. Szerda, 1934. júlin« 4, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAALí GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársaks ALAK® GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szegényes aratás. Komárom, július 3. Elmúl! Péter-Pál napja, mely elölt jó időben az araló nagy műgonddal kalapálta ki kaszáját, mielőtt azt beleeresztené az életei adó sárga kalásztengerbe. Mindez a munka tele volt bizakodással, reménységgel. Hiszen a jó termés a szegény munkás embernek is gazdag aratása volt, mert nagyobb volt az aratórész, igen sokszor el is tudott adni belőle. Az idén keresztülhúzta ezeket a jó reménységeket a természet, mely nem adott aranyaiéra májusi esőket, de hozott viharos felhőszakadást és jéggel bélelt záporokat, melyekből csapás és kár ömlött a földre. Most vágják az alig pár arasznyi gabonái és furcsa kis kévékbe kötik azt, még a szalmával is fukar volt a természet, nem adott belőle. Hogyan folyik majd ki a cséplőgép dobjából a rövid kévék kenyérmagja, nem tudhatjuk, de az egyes naiv, vagy hozzánemérlö jóslásokra csak azl mondja a magyar gazda: bolond likból bolond szél fúj. Ilyen bolond szél a Kisalföldnek beharangozod »jó« termése is. Hiszen kivételesen akad község, amelynek halára kapott egy-két ízben aranyesőt, de hány száz van olyan, amelyet elkerült májusban, junius elején a szemképződés idejében. Ezek bizony aratnak, ha jót megy, közepesei, aratnak a közepesen alul és akad olyan határ is, amely csak a vetőmagot adja vissza fukarul. Hát így áll a gazdaember sora és így az aratóé is. Azután hány száz és hány ezer embernek nem jutott aratószerződés és azt a keveset se tudja megkeresni családjának. Azonban mindez csak látszat, mert a cséplőgép mellett sokan segítenek a zsákot tartani a gazdának: segít az adóvégrehajtó, annál van a zsák madzagja is, amellyel lezárja, beköti annak száját, segít tartani a bank is, amely a kamatokat várja, ott áll a boltos is, aki hitelezed ezt-amazt, mikor már a pénz nem futotta és tartja az aratógazda, aki rangsorban az első, mert a cséplőgépből az ő és társai munkabére folyik, tartja a gépész a cséplőrészért. Adót kelt tartanunk, hogy igen könnyű lesz a számvetés a termés körül és a gazda fáradsága jó részben kárbaveszed. Van ugyan gabonamonopólium, amely árál szabja a jószágnak, de mi haszna a jobb ár, ha kevés termett, ha abból piacra alig kerül a törpe gazdának. A gabona monopóliuma megvan, az agrár és a szociáldemokrata párt megegyezed, mert mindkettőnek szövetkezeteiről van szó, amelyek keresni fognak a szűk termésen is. De a többi párt most kezd felhördülni és nem akar belenyugodni a drágább kenyérbe és a gabona felvásárlására felveendő milliárdokba. A szegény aratóinunkás nem is tudja, hogy milyen fontos dolog lett az ő munkájából. Gabonamonopólium, gabonaraklárjegy, gabonazáloglevél mind igen szép elgondolások, de vájjon van-e annyi pénz, hogy ezekből az Isten háta megett lakó földet bíró törpegazda valami kis előnyt is látna! Mert a szociális tartalmú reformok Ieglöbbnyire abban az eredendő hibában {szenvednek, hogy végrehajtásuk leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Holott éppen azok lennének a törvény kedvezményeire ráutalva, akik abból kimaradnak. Ezek azok a szegény emberek, akik hosszú kilométerekről beszállították eddig gabonájukat a piacra és a kereskedő kimondod egy számot és ezért oda Komárom, július 3. A magyar nemzeti párt nagysikerű gyűlései Gután és Felsőszelin. Junius 29-én, Péter-Pál napján Gúla községben igen sikerült népgyűlést tartott a magyar nemzeti párt. amelyen a kiküldött szónokok: Koczor Gyula voll nemzetgy. képviselő, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető alelnöke és Müller Rudolf közp. párttitkár voltak. A gútai helyi szervezet alelnökének, Tánczos Vendelnek megnyitó szavai után Koczor Gyula nagyhatású és zajos tetszésnyilvánításokkal, helyesléssel megszakított beszédben fejtette ki a magyar nemzeti pártnak a kisemberek adósságai rendezéséről szóló törvényjavaslatának szükségességéi. Eí a javaslat igazán az utolsó órában kísérli meg a gazdasági nyomor megszüntetését. A gazdasági életet tönkretették a banktörvény és a kartelltörvény, az eddigi félintézkedések hiábavalóknak bizonyultak, itt mélyreható intézkedésekre van szükség. A köztársaság gazdasági jóléte a mezőgazdaság helyzetétől függ. A gazdasági helyzet előbb, vagy utóbb kényszeríteni fogja a kormányt, hogy a magyar nemzeti párt törvényjavaslatának szettemében oldja meg a mezőgazdasági válságot. Zúgó tapsviharral köszönte meg a hallgatóság a nagyszabású beszédet. Ezután Müller Rudolf közp. párttilkár ismertette részletesen a törvényjavaslatot. Általános helyeslés közben mutatta ki az eddigi gazdasági gazdasági intézkedések: a gabonaszindikátus, a behozatali jegyek, az intervenciós alap, moratórium és a gobonamonopólium hiányait, amelyek a válkellett adnia az egész évi munkájának termését. És ez a szám nem változott. Ha kevésnek hangzott, visszavihetié a gabonáját. És a legtöbb — száz közül kilencvenkilenc — nagy sóhajtozva oda is adta. Igen sok nem keresett a kocsi gabonán egy pár csizmára valói, mert a gabona ára az üzemi költséget, munkát, adót, betegsegélyzőt, gépet, kovácsmunkát nem kereste meg. Most is bizonytalanságban van az őstermelő és várja a jó szerencsét: hány métermázsát mér az ütölt-kopott mérleg. Azután számít szegény feje, nincs se éjjele, se nappala, számít az iskolát végzett fialánya. És az eredmény ugyanaz: kevés. Nem futja belőle sok minden, tehát össze kell húzódni. Jó, ha beörletnek télire és meghizlalják a süldőket. I)e csizmára, ruhára, bekecsre, keszkenőre, vetőgépre, ami úgy kellene, mint a falat kenyér, — nem tellik. Ez az idei aratás. ságoln nem enyhítettek, sőt. inkább állandósították a bajt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagyszámú párttagok egyhangúan biztosították a magyar nemzeti pártol osztatlan bizalmukról. Ugyancsak Péter-Pál napján <1. u (5 órakor tartotta meg a párt igen sikerüli népgyűléséi Felsőszeli községben, ahol szintén Koczor Gyula orsz. ügyv. alelnök. Müller Rudolf köz.]), titkár és Morvaif Jenő vágsellyei titkár fejtették ki a magyar nemzeti párt által, a kisemberek adósságainak rendezésére megindított akciót. A felsőszeli helyiszervezet egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot és a párt vezetőségének és törvényhozóinak legteljesebb bizalmat szavaztak. Dérer szociáldemokrata miniszter a katolikus politikáról. Dérer Iván dr. igazságügyminiszler Rózsahegyen megjelent a szociáldemokrata és a eseti nemzeti szocialisták együttes ülésén és hosszabb beszédet modoll az autonómista politika ellen. Beszédében többek között hivatkozott a csehszlovák köztársaságban iízöll konstruktív katolikus politikára, amelyet a cseh néppárt folytat és Sráinek minisztert állította oda a katholilcus politika példány képének. Az igazságügyminiszter szerint a szlovák katholikus politikának is Srámek, Faulhaber és Brünning methódusai szerint kell dolgoznia. Beszéde folyamán kifejletbe, hogy a háború utáni európai államokban a szocialisták igen gyakran együttdolgoztak a katolikusokkal és együtt alkottak koalíciós kormányokat. Ez sohasem volt ártalmára sem a szocializmusnak. sem a katholicizmusnak. Majd rátért Dérer miniszter Hlinka András politikájára, amelyet éles bírálatban részesített és kijelentette. hogy Hlinkának az ő politikai programját hozzá kell alkalmaznia az állam követelményeihez. A politikai eljárás megváltoztatása megszokott dolog, az egészséges politikai életben. Egyetlen politikai pár! sincsen a világon, amely az ő követeléseit és eszközeil ne változtatná meg. A programoknak kell a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodniuk és nem megfordítva. A kisemberek adósságainak rendezése. A magyar nemzeti párt állal a gazdák. iparosok és kereskedők adósságainak rendezése tárgyában megindítót! akció érdekében a magyar nemzeti párt szlovenszkószerle több népgyűlési tartott. Nagysikerű népgyűlés voll Érsekújváron, ahol Ilolota János dr. nemzetgyűlési képviselő mondóit nagy hatás mellett beszámolót és ismertette a pártnak nagyhorderejű akcióját. A párt tagjai nagy lelkesedéssel hallgatlak ilolota dr.-t, aki iránt teljes bizalmukat fejezték ki. Junius 29-én Dunaradvány és Marcelháza községekben is látogatott gyűléseket tartott a magyar nemzeti pari, a gyűléseken Katit za Sándor komáromi központi titkár ismertette általános tetszés melleti a párt javaslatát, amelyet mindkét helyen egyhangúan elfogadtak. A koalíciós képviselők legnagyobb része semmi rokonszenvet sem érzett az új sajtónovellával. A cseh néppárt Prágában megjelenő Prazsky Vecsernik c. lapja a sajtónovella képviselőházi megszavazásával kapcsolatban vezetőhelyen többek között azt írja, hogy annak a sajtónak tiltakozása, amely még becsülni tudja szabadságának fontosságát, elérte célját a koalíciós pártoknál. Kezdeményezésére a novella legélesebb részeit és megvalósíthatatlan rendelkezései! legalább egy kissé mérsékellek. Tény az, írja a lap, — hogy a szociáldemokraták kivételével, akik teljesen a javaslat mellett álltak, a koalíciós képviselők semmi rokonszenvet nem éreztek a javaslat iránt. Hogy a kiharcolt változtatások után mellette szavaztak, ezt csak a kormány kedvéért tették. A már eléggé feszült helyzetet nem akarták még tovább rontani s azonkívül lehetővé akarták tenni a kormánynak, hogy a sajtótörvény alán. ami oly sok munkába kerüli, végre hozzáláthasson sokkal komolyabb s a népre nézve hasznosabb dolgokhoz. A csütörtöki ülést kétszer kellett megszakítani, mert a koalíciós képviselők távol voltak. Hír szerint arra vártak, hogy a képviselőházban a kormány is állást foglaljon és szavazzon maya is a javaslat mellett, amely csak az ő akaratából jött létre s amelyet egyedül maga a kormány védeti. Ezért a szociáldemokrata képviselőkön kívül a koalíciós padsorok lálogatóllsága elég gyér volt s ez főleg a cseh néppártra és a köztársaságiakra vonatkozik. Főként Stasek és Udrzsal távollétét magyarázták tüntetésnek. POLITIKAI SZEMLE I
