Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-10 / 12. szám

Lapunk mai száma a j ö vő lie ti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolynm. 12. ^ám. ____ Szombat, 1934» február ÍO. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. A meglepetések napjai Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 49 Kő. negyed­évre 29 Ké. — Külföldön 129 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, február 9. A mai korszak nehéz problémák­kal terhes útjain tévelyegnek a nemzetek. Európa gazdasági egyen­súlyának régen vége, ezt a háború és annak következményei teljesen lelborították, de nemcsak az úgy­nevezett legyőzött államok szen­vednek azért, hanem azok is, ame­lyek a győzők szerepét foglalták le maguknak. Természetes törek­vés tehát, hogy egyes államcsopor­tok egymásba kapaszkodnak és így kísérlik meg azt, hogy megálljá­nak a maguk lábain. Ez a törek­vés hozta létre a gazdasági kisan­­lant szövetségét, amelyben a há­rom tagállam egymásnak köl­csönös támogatására kötelezte magát. A kisantant gazdasági alakulata kétségtelenül a többi du­nai állam gazdasági viszonyait is közelről érinti és így természetes, hogy a kihagyott államok is gon­doskodnak magukról és szintén szerződni akarnak egymással, hogy létérdekeiket lehetően és kölcsönö­sen felismerjék és támogassák. Ez hozla létre Dollfuss osztrák kancellár budapesti látogatását ugyanabban az időpontban, ami­kor a német-magyar kereskedelmi szerződés tárgyalása folyik, sőt az legközelebb már tető alá is kerül. A Belgrádban megkötött Balkán­paktum politikai szerződési jelent, amelyben azonban két igen fontos Balkán-állam, Bulgária és Albánia nem vettek részt A dolog igen könnyen megérthető, hiszen Bul­gária szintén legyőzött ország és így érdekei teljesen ellentétesek Ju­goszlávia és Románia gazdasági ér­dekeivel, nemcsak azért, mert mind a három állam agrár jellegű, ha­nem azért is, mivel Bulgária szí­vesen köt meg nem támadási szer­ződést szomszédaival, de arra sem­mi hajlandóságot sem érez magá­ban, hogy egy Balkán konfliktus esetében Romániát, Jugoszláviát vagy Görögországot támogassa, avagy azt a Törökországot, amely vele mindig ellentétes külpolitikái űzött és most is Szovjetoroszország leghívebb szövetségese. Hogy az Olaszország érdekköréhez tartozó .Albánia nem léphet be, azt megért­jük. A politikában azonban nem az érzelmek a döntő tényezők, hanem az értelmi megf ontolások. Ezek in­dították Magyarországot arra, hogy számolva a reális adottságokkal, megelőzve a kisantant államait, Oroszországot de jure elismeri és vele diplomáciai viszonyba lépjen, amelyből kiépülhet a kereskedel­mi szerződés is, mert Oroszország roppant mennyiségben szállíthat nyersanyagokat vágj félgyártmá­nyokat és azok vízi utón, tehát olcsón kerülhetnek a magyar pi­acra, viszont Magyarország speciá­lis gyártmányait az orosz piacra viheti ki. A Balkán-paktum után ez a megegyezés úgy hat, mintegy szerencsés sakkhúzás. A magyar piac elzártsága és feszültsége ezzel sokat enyhül, meri ezzel a távol keleten is piachoz jut. Azt kell hinnünk, hogy az oszt­rák-magyar viszony ezekben a ne­héz gazdasági időkben újabb hely­zetbe jutott, amely a két államnak egymáshoz való közeledését fogja egyengetni. A barátság azonban csak akkor teljes, ha a két állam egymásrautaltságának tudatára éb­red és azt gazdasági szankciókkal erősíti meg. Középeurópá gaz­dasági rendje tehát már ezeknek a megállapodásoknak figyelembe­vételével kell kialakulnia. A politi-Fcbruár 15-én tart ülést a képviselőház. A képviselőház elnöksége egyetér­tésben a miniszterelnökkel, Stivin he­lyettes elnök vezetésével ülést tartott. Az elnökség a képvíselőház legköze­lebbi ülését február 15-ére hívja egy­be. Ezen az ülésen napirendre kerül a képviselőházhoz már beterjesztett véderőtörvény novellája, amellyel a tényleges katonai szolgálatnak meg­hosszabbítását akarja a kormány megállapíttatni. Ezenkívül a novella intézkedik arról is, hogy a hadsereg tisztjeinek szolgálati kötelezettsége 60 éven túl is érvényben tartassák. Az új lakbérleti törvénynek a csütör­töki ülésen való előterjesztése még nem bizonyos, mert ebben a kérdés­ben a koalíciós pártok politikai bi­zottsága nem jutott megállapodásra. A mezőgazdák elleni árverések to­vábbi elhalasztására vonatkozó tör­vényjavaslat is napirendre kerül az ülésen, de a gazdasági-pénzügyi vé­delmi tervezet csak akkor kerül a képviselőház elé, ha a vonatkozó tár­gyalások eredményesek lesznek. A képviselőház tárgyalni fogja még a szenátus határozatát a biztosítási szerződésről, a csehszlovák—lengyel és csehszlovák—francia kereskedelmi szerződéseket és több mentelmi ügyet. 56.000-rel emelkedett januárban a munkanélküliek száma. A népjóléti minisztérium közlése szerint, a munkaközvetítő hivatalok által nyilvántartott adatok alapján megállapítható, hogy a csehszlovák kai viszony azonban Úgy alakul, hogy ezt a kettős gazdasági szövet­séget az olasz együttműködés egé­szítse ki, mert így a két kis állam gazdasági helyzete erős támaszté­kot nyer. Nem lepett meg Lengyelország­nak politikai átalakulása, ahol ugyanazon a napon, amelyen a Németországgal kötött meg nem tá­madási szerződést aláírta, elhatá­rozta a lengyel parlament az ál­lamfőnek kivételes hatalommal va­ló felruházását és ezzel Lengyel­­ország is belépett a fasiszta álla­mok sorába. A lengyel parlamen­­tárizmus amúgy is gyenge lábon állott, mert a felelős politikai té­nyezők azt mindig olyképen kezel­ték, hogy ameddig jobbal nem tud­ják pótolni, tehát megtűrik. S míg ezek Európa közepén és keletén történnek, a müveit nyugatnak ve­zető áUamában, Franciaországban olyan események zajlanak le, ame­lyek aggodalmakat kelte­nek. Ez is a nagy meglepetések közé tartozik. köztársaság területén január hó vé­gén 835.651 munkanélkülit tartottak nyilván. December végén 779.987 volt a munkanélküliek száma Csehszlová­kiában, amiből megállapítható, hogy a munkanélküliek száma egy hó alatt kereken 56.000-rel emelkedett. Az elő­ző 1933. év kimutatása szerint 1932. december végén 746.000 és 1933. ja­nuár végén 872.000 munkanélküli volt az országban. Tavaly tehát a munka­­nélküliek számának emelkedése na­gyobb méretű volt, mint az idén. 1932 decemberének vége és 1933. január 31-ike közötti időben a munkanélküli­ek száma 126.000-rel emelkedett. Megbukott Englis tervezete. Az Englis dr., volt pénzügyminisz­ter tervezete körül keletkezett bo­nyodalom már kezd kissé elsimulni, mert a koalíciós pártok és lapok mind egyöntetűbb véleményt nyilvá­nítanak a tervvel szemben. Koalíci­ós körökben elterjedt bír szerint a volt pénzügyminiszter tervezetének megvalósítása olyan veszélyes körül­ményeket rejt magában, amelyek ar­ra kötelezik az illetékes tényezőket, hogy alaposan meggondolják és meg­fontolják az intézkedéseket. A csehszlovák szociáldemokrata párt orgánuma, a Právo Lidii leg­utóbbi számában többek között a kö­vetkezőket írja: Az Englis-tervczel már végleg megbukott. Csehszlo­vákia nem bocsátkozik kísérletekbe, megőrzi nyugalmát és olyan nyugodt magatartást gyakorol a jövőben, mint amilyen magatartást az államfordulat Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton óta tanúsított. Az Englis-tervezel el­len azok a politikai és gazdasági té­nyezők is állást foglaltak, akik egé­szen az utolsó napokig tartózkodó ál­láspontot foglaltak el. Hasonló értelemben ír a cseh de­mokrata Národny Listy is és állító­lag a cseh nemzeti szocialista párt sem ért egyet Englis tervezetével. A szenátus közgazdasági bizottsága leg­utóbbi ülésén foglalkozott a tervezet­tel, amellyel szemben határozottan elutasító álláspontra helyezkedett. A lakosság passzív védelmi kötelezettsége. A lakosság passzív védelmére ala­kult főbizottság anyagot gyűjtött egy törvénytervezethez, amely bevezetné a lakosság passzív védelmének kö­telezettségét. A törvény a belügymi­niszter hatáskörébe esne. A törvény­­tervezetet döntés végett beterjesztik a legfelső államvédelmi tanácsnak és remélik, hogy a kérdést belátható időn belül meg lehet oldani és hogy a törvényjavaslat legkésőbb az őszi ülésszakon a nemzetgyűlés elé kerül tárgyalás végett. Ha ezt a törvényi megalkották, akkor további törvény alapján szabályozni fogják a gázvédő álarcok és hasonló védelmi eszközök gyártásának, szétosztásának és ellen­őrzésének kérdését. Szükséges lesz továbbá az építkezési szabályzat meg­felelő kiegészítése is, mert az eddigi törvény nem tartalmaz rendelkezése­ket gáztámadás ellen való védekezés­re alkalmas földalatti helyiségek épí­téséről és hasonló intézkedésekről. 114.915 munkanélküli van Szlovenszkón. A Szlovenszkón működő hatvanhá­rom munkaközvetítő hivatal kimuta­tása szerint január végén 114.915 munkanélküli volt Szlovenszkón. A nyilvántartott munkanélküliek száma december vége óta 13.165-tel emelke­dett, ami 10.2 százaléknak felel meg. Tavaly januárban 40 munkaközvetítő hivatal 101.269 munkanélküliről szá­molt be. A kimutatás szerint Komá­romban és a jelentősebb délszloven­­szkói városokban és községekben ja­nuár végén kiadott jelentés szerint a munkanélküliek száma volt: Komá­romban 2235 (2283), Pozsony 8917 (7069), Léva 1468 (1353), Losonc 4430 (4026), Érsekújvár 3319 (2927), Pár­kány 1119 (1012), Rimaszombat 1678 (1818), Ógyalla (795 (784), Vágujhely 2256 (20CS). Munkaképtelen koalíció — kormány­­válság. A képviselőházat február 15-ére ösz­­szehívják, hogy a sürgős elintézésre szoruló ügyek felett határozzanak. Egyes kérdések azonban, amelyek már régóta húzódnak, még ma sem nyertek olyan közösen megállapított alakot, amely végleges döntést von­hatna maga után. így például a la-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents