Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-27 / 8. szám
1984 január 27. »KOMAROMI LAPOK« HÍREK Kulturszomj Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. A bizottság a tanács javaslatait elfogadta Komárom, január 26. A város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága január 25-én másodszori összehívás után megtartotta ülését, ameiyen több fontos ügyben hozott véleményes határozatot, f A pénzügyi bizottság ülését Fülöp Zsi gmond h. városbíró, bizottsági elnök vezette, clőadós voltak Sándor Ernő főszámvevő, Igó Aladár dr. rendőrkapitány és Kendi Zoltán dr. helyettes jogtanácsos. A bizottság több apró ügyön kívül foglalkozott a város Haladó-szabályrendeletének meghosszabbítása ügyével, amelyre nézve a pénzügyi bizottság javasolja a képviselőtestületnek, hogy a szabályrendeletnek 6 évre leendő meghosszabbítása iránt írjon fel az illetékes felsőbb hatósághoz. A város tulajdonát képező vizeken gyakorolható halászati jog bérbeadása ellen beadott felebbezésre vonatkozó elutasító tanácsi javaslatot Kollányi Miklós hozzászólása után magáévá tette a pénzügyi bizottság és azt elfogadásra véleményezi a közgyűlésnek. A városi mérnöki állás betöltésére felhívta a járási hivatal a várost; ebben az ügyben a tanács javasolja a képviselőtestületnek, hogy az állást pályázat útján töltse be a város, amelyet a pénzügyi bizottság is magáévá tett. A városi ügyészi állásra vonatkozó közgyűlési határozatot a járási hivatal Kudclka József állami főjegyző vétójára megsemmisítette és elrendelte, hogy az állásra kiírandó pályázatba egyik feltételként az államnyelv tudása is felvétessék. A tanácsnak erre vonatkozó javaslatát a pénzügyi bizottság elfogadta és hasonló véleményes javaslatot terjeszt a képviselőtest ület elé. Tárgyalta a pénzügyi bizottság az országos hivatalnak a Posnansky & Strélitz cégnek felebbezésére vonatkozó határozatát, amely a íelebbezésnek helytadott. A Nádor- és Vármegye-uccák aszfaltozására vonatkozó ügyben mintegy másfél millió korona jár még a vállalkozó cégnek, amelyet a Légióbank helybeli fiókjára oedált a vállalkozó cég. A tanács ebben az ügyben azt javasolja, hogy bízza meg a város Csizmazia György virosbírót a nevezett bank fiókjával való tárgyalással abban az irányban, hogy az összeg erejéig nyújtson az intézet kölcsönt a városnak. A pénzügyi bizottság hozzájárult a tanács javaslatához. A Technika zsolnai cég kövezési munkálataiból fennmaradt összesen 387.382 Ke hátralékos munkabér-öszszeget a cég egyik zsolnai bankra engedményezte, amelyre nézve a város a jelzet; bankkal megkezdi a tárgyalásokat. Ezt a tanácsi javaslat értelmében a pénzügyi bizottság is véleményezi. Az országos hivatal és a város között az Apályi sziget átvágása következtében szükségessé vált telekcsere ügyében a tanács az első alapszerződésben lefektetett feltételekhez való további ragaszkodást ajánlja a városnak, amely a szerződésben kikötött jogokat továbbra is érvényben akarja tartani. Ez ügyben a pénzügyi bizottság is hasonló javaslatot terjeszt u képviselőtestület elé. A vasúti pályaudvar kibővítéséhez szükséges területek átengedése folytán telekcsere állott elő a város és a vasút, Illetve a katonai kincstár között .A város az egyik telket már fel is parcellázta és házépítésre eladta. Ezt a telket csali úgy hajlandó a katonai kincstár átengedni, ha 13495 korona vételárat megtérít a város. Mivel a város még véglegesen nem kötött szerződést az államkincstárral, kénytelen lesz ezt az összeget megfizetni, azonban az összeget azoknak a háztulajdonosoknak kell a város javára megtéríteni, akik az említett területen telket kaptak. Ezt a város annak idején a házhelyek eladására megkötött szerződésekben külön kikötötte arra az esetre, ha a területcserénél a telkek magasabb értékben lesznek megállapítva. A tanács ilyértelmü javaslatát a pénzügyi bizottság Csizmazia György városbíró felvilágosító szavai után szintén elfogadta. A város az országos hivatalnak a hordóhitclesltésnek állami kezelésbe való átengedésére vonatkozó felhívását nem fogadhatja el, mert ezáltal bizonyos jövedelemtől esnék el. Ezért a pénzügyi bizottság javasolja a városi képviselőtestületnek, hogy a város az eddigi hordóhitelesítési jogát továbbra is tartsa fenn és erről az országos hivatalt értesítse. Negyven hold parkot kap Dunaszerdahely Dunaszerdahelyrő) jelentik: Rendkívül mozgalmas képviselőtestületi ülést tartott Dunaszerdahely, Srenker Lajos városbíró elnöklete alatt. Az ülésen elsősorban az újonnan létesítendő park ügye került megbeszélésre. Negyven holdnyi területet vesznek igénybe erre a célra a katolikus temető mögött, százharmincezer koronáért. Az országos hivatal erre a célra harmincezer koronát adott, a többi pénzt a község külömböző alapjaiból fogja felvenni, visszafizetési kötelezettséggel. Dunaszerdahely az országos hivataltól a park céljaira százezer koronát fog kérni. A gyűlésen elhangzott az áz indítvány is, hogy park helyett munkásházakat építtessenek, a kommunisták egyenesen a park létesítése ellen szavaztak. A tisztviselők rendszeresített állásáról szóló szabályrendelet vitájában dr. Markwarth Gábornak aggályai voltak a magyar nyelv használati jogának szabadsága tekintetében, mivel a szinmagyar Dunaszerdahelyen elégségesnek tartja a szabályrendelet egyes tisztviselők csupán a szlovák nyelvet bírják. Félősnek tartja, hogy egy községbeli pályázó nem lehetne megválasztható csak azért, mert nem tud szlovákul s bármely idegen választható lenne, ha nem is tud magyarul. A továbbiak során a képviselőteslülét még mindig az 1930-as év zárószám adását tárgyalta. Nagy vitát indított a Slovenská Liga kérvénye, amelyben 6000 korona segélyt kér iskolája számára. Két hónappal ezelőtt már úgy a Liga, mint a fékezett iskolák kértek segélyt, akkor a kérvényeket elutasították. A Liga agresszív álláspontot foglalt el s újból segélyért jelentkezett. A vita szónokainak egyrésze ellenezte a segélyt azzal, hogy csak az egyenlő elbánás elvét szabad érvényesíteni, kivételeket lenni nem szabad. A zsidópárt szónokai nagy elánnal keltek a Liga védelmére, mondván, hogy hálásak a Ligának az iskola felállításáért. Szavazás alkalmával a keresztényszocialista haladópártiak és a magyar nemzett pártiak kivonultak a teremből. Mivel távollétükben a csonka gyűlés megszavazta a Ligának adandó segélyt, a határozatot meg fogják felebbezni. Az összes kül- és belföldi I divatlapok | szabásmintái I kaphatók, méret szerint megrendelhetők a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor ucca 29. a komáromi színház karzatán. Ballada a jegyről. A komáromi kultúra erényeivel és visszásságaival sokat foglalkozik újabban lapunk. A különböző társadalmi rétegek kulturszomjúsága nem egyformán erős. Megállapítottuk azt, hogy a komáromi kulturszomj főképen a könnyű, szórakoztató mulatságok irányában tört elő. A könnyű mulatságok leglelkesebb publikuma színházunk karzati közönsége. Bármit adjon a színház, akár prózát, akár operettet, a karzat egy képen zsúfolt. Ha a nézőtéren nincs is néző néhanapján, a karzatról kabátok és gombok hullanak a nagy tolongásban. Sokszor csodálkoztunk azon, honnan veszi ez a karzati publikum a pénzt, miből tud estéről-estére megjelenni, hiszen számos munkanélkülit láttunk hevesen dörömbölni, huj-hujozni a karzaton, annyira, hogy néha attól tartottunk: fejünkre szakad az egész emelet. A rejtély most derült ki. Nemcsak nekünk tűnt föl, hanem a színház igazgatóságának is, hogy a karzat pénztári bevétele aránytalanul kicsi a jelenlevők számához viszonyítva. Mikor a karzat zsúfolva volt, a pénztári bevétel akkor sem emelkedett. Hogyan lehet ez? A jegyszedő asszony megbízható, az ingyen vagy dugva nem enged be senkit. Minden látogatónak szabályszerű jegye volt. Végre is kezdték összeszedni a jegyeket. A jegyek — sajnos — nem voltak afféle nyomtatott szinházjegyek, hanem ruhatári cédulák, tiszta papírlapok, egy számmal s a színház pecsétjével. Sokkal több volt a jegy, mint a bevétel. Ekkor derült ki, mire képes a komáromi kulturszomj: a karzati közönség hamisította a jegyek egyrészét. Valami vállalkozó akadt, aki vásárolt egy számblokkot, ügyesen pecsétet utánzott rá, furfangos módon »szerelte fel« s tette életképessé a jegyet. A jegyszedőnő gyanútlanul szedte el, tépte szét, a »lógó pasas« élvezettel dörömbölt s valószínűleg ő követelt legenergikusabban újrázást, lehet, hogy a kabát is az övé volt, amely leesett a nézőtérre, meg a kézelőgomb is. Ez a komáromi kulturszomj«. Hamisított jeggyel, lógósként szórakozott a karzati közönség fele, kockáztatta becsületét, csakhogy szórakozhasson. Kiváncsiak vagyunk, mennyi lesz a karzat közönsége most, ha új, nyomtatott jegyek jönnek forgalomba? Ez a színházi karzat szomorú balladája. — A komáromi Karifász közgyűlése. Az utóbbi időben igen sok szó esik a Karitászról, mely szeretet e t jelent, olyan szeretetet, amelyet nemcsak szívünkben érzünk és szavakkal is nyilvánítunk, hanem olyan szeretetet, amelyet j ó t e 11 e 1 mutatunk ki, vágyás a Karitász tevékeny felebaráti szeretet, amelyre Krisztus minden embert kötelezett. Ez a Karitász az utóbbi időben a katolikusok közt világszerte megalakult és csodaszép eredménnyel működik a jótékonyság terén. Komáromban dr. Máj er Imre prelátus még 1928-ban megalakította a szlovenszkói Központi Karitász komáromi fiókját, amely azóta csendesen és zavartalanul, szerény keretek közt ugyan, de állandó működésben van, sok nyomort enyhített és könnyeket szárított fel. Eddig az 1932-dik évben mutatott ki a Karitász legnagyobb eredményt, amidőn mintegy 20.000 Köt lett azon összeg, melyet a Karitász, mint a Kath. Akciónak legelső és legszebb virága — a nyomor enyhítésére fordított. Az 1933-ik évnek tevékenységéről pedig a f. hó 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor, a Majláth-iskola dísztermében megtartandó közgyűlés fog beszámolni, amelyre az Elnökség a kát. híveket szeretettel meghívja. — Az Iparoskör műsoros far* sangi estélye. Elegáns, Ízléses meghivő adja hirül, hogy a komáromi Iparoskör népszerű műkedvelő gárdája február 11-én, vasárnap este 8 órai kezdettel gazdag műsorral egybekötött farsangi estélyt rendez a Kultúrpalota emeleti heyiségeiben. A gazdag műsor kimagasló pontja, hogy azon résztvesz Csillag Ilus, az itt időző Földes társulat csodálatosan széphangu koloratur énekesnője is, akinek Kék Duna keringője, Fecskeáriája még most is a fülünkbe cseng. Műsorán az énekirodalom legszebb gyöngyei szerepelnek. A bájos művésznő nemcsak a műsor alatt marad fönn a mulatságon, hanem egészen reggelig. Amint a rendezőségnek kijelentette, mulatni akar és kitart a mulatozókkal egész reggelig. A műsoron az Iparoskör legjobb erői szerepelnek: Balogh Irén, Kitzing Magda, Vázsonyi István, Túry Béla, Novák Imre, Szaday Zoltán, Juhász József, Markovits István, Drélich Rezső, aki egyben táncrendező is. A főrendezői tisztet Kaubek Károly tölti be, konferámi Lovász Feri, rendező Vázsonyi István, a zongorakiséretet Papp Bandi látja el, a súgónak, Gallé Antalnak semmi dolga se lesz, mert a szereptudás mindig erőssége volt az Iparoskör népszerű gárdájának. A gazdag műsor után természetesen tánc következik reggel 4 óráig. A hatalmas sikert könnyű megjósolni. — Az I. számú „Fried“-féle Önsegélyző Csoport vezetősége meghívja érdekelt tagjait a folyó hó 30-án, kedden este fél 9 órakor a grémium hivatalos helyiségeiben (Kultúrpalota) tartandó értekezletre. — Teadélután. A Deborah Leányegyesület január 28-án vasárnap fél 5 órai kezdettel rendezi legközelebbi teadélutánját a Centrál kávéház különtermében. A jótékonycélu táncösszejövetelre szeretettel hivja meg pártfogóit a rendezőség. i — A SzMKE barsi szervezetei A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet Léva körül több fiókszervezetet alakított, ifj. Schuberth Pál körzeti titkár segítségével. Megalakult Alsófegyverneken, Garamlökön, nemrégen Zselizen is, alakulóban van Garamsallőn, Barssallón is. Újabban Tőre községben bontott zászlót a SzMKE, ahol megalakították az ideiglenes vezetőséget és a kulturbizottságot is. — A nagymegyeri és komáromi Arany János iparoscserkész csapatok f. hó 20-án jól sikerült cserkészbált rendeztek Nagymegyeren. A bálon legnagyobbrészt Nagymegyer iparos társadalma vett részt. A komáromi cserkészeknek az állomáson történt szívélyes fogadtatása és a csapatoknak vidám cserkésznótákkal kisért felvonulása előre biztosították az érdeklődést és sikert. A vendéglátó nagymegyeri cserkészek, Botló Vince parancsnokuk vezetésével gondoskodtak igazi cserkésztestvéri szeretetről tanúskodó fogadtatásról, jókedvről, hangulatról, a cserkésztőrokvéseket megértő lelkes közönségről és sikerről. A komáromi cserkészek, Telkes Mihály parancsnokuk vezetésével viszonozták a megyeriek vendégszeretetét, tábortűzzel és vidám cserkészjelenetekkel iparkodtak emelni a kedves báli hangulatot A vidámságot pár perces komoly aktus szakította félbe, amikor Telkes Mihály parancsnok a megyeri csapat nyolc fogadalomtévő újoncát avatta fel. A fogadalomtételt meghatódottan és a cserkészet nemes törekvései iránt tanúsított megértéssel és elismeréssel hallgatta meg a cserkészbál lelkes közönsége. A kora reggeli vonatindulás vetett véget az ifjúkori feledhetetlen emlékektől kedves cserkészbálnak. Rheumás fáf dalmak és fájdalmas női bajokgvógykezelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DE ÄK-UTCA 3. «58 Telefon sz. 68.
