Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-24 / 7. szám

Ötvenötödik évíolyam, 7. szám, Szerda, 1034. január 24. HfOietésI ír esehsdovák Értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel afén évre M KC, télévre ti K5, negyed' énre M Ké. — Külföldön 12t K6. EgyeMzim ára f korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Beleiül tüuarknstüt GAAL GYULA ír. Sserkssztü: BÁRÁNYAY JÓZSEF dl BümankaUrstki ALARY GYULA ár. és ECLÖR ZSIGHOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. II, Megjelenik hetenként kétszer: u szerdán és szombaton A megakadt leszerelés Komárom, január 23. Németországnak kilépése a nép­­szövetségből nehéz helyzetet terem­tett Európában. Legjobban megérzi ezt a leszerelés, amelyről már a Versailles! békehatározatban van szó, de másfél évtized óta arra sor nem került, ellenkezőleg Francia­­ország és a vele szövetséges hatal­mak a felfegyverkezést hajtották végre teljes tökéletességgel. A le­szerelő konferenciái, amely most már egvévc folytatja végnélküli ta­nácskozásait, szintén Németország távozása .szakitól la félbe és a tün­tetésnek minősíteti távozás, úgy látszik, végleges lesz, mert Német­ország semmi hajlandóságot sem mutat az oda való visszatérésre. A leszerelő konferencián egy idő­ben hajlandó tett volna elfogadni az angol javaslatot, de az angol diplomácia puhának bizonyult és annyi módosítási engedélyezetl azon a francia kormánynak, hogy7 a javaslat lényegében változott meg. Erre a német válasz nem lehelet! egyéb, mini elhagyni a konferen­ciái. Mosl a helyzet nehezebbé vált és ezt érzi Franciaország is, amely a német elhatározás után a diplo­máciai tárgyalás régi formáihoz fordul! és így7 lépett érintkezésbe Németországgal. Ha ismerjük a francia külpolitikái, amely a nép­szövetségre építi fel munkáját, ahol korlátlan befolyással rendelkezik, akkor ezt a lépést komolynak kell találnunk, közeledésnek a német álláspont jogosultságának elisme­réséhez. A németekhez intézeti me­morandum azonban sikertelenül hangsúlyozza azt, hogy a leszere­lésnek a népszövetség útján kell megtörténnie, mert Németország, mint többször hangsúlyozta, nem azért lépett ki, hogy oda vissza­térjen, hiszen ez a legnagyobb po­litikai következellenség lenne ré­széről. A francia memoárra megérkezett a német válasz, ez is udvarias han­gú, de határozott. Németország nem tér vissza a népszövetségbe, de diplomáciai úton hajlandó tár­gyalni és Henderson meg Benes így hiába utazlak Genfbe, a lesze­relő konferenciát ismét elhalaszta­ni voltak kénytelenek. Mindez arra mutat, hogy a népszövetség nem lesz képes megoldani nagy felada­tait és halad az atomizálódás felé. A csonka népszövetség Németor­szág és Oroszország nélkül nem al­kalmas arra, hogy Európában a békét állandósítsa. A diplomáciai tárgyalások Európái visszasülyesz­­lik a háború előtti korszakba. A népszövetség alkotmánya már nem felel meg a nemzetek nagy7 része kívánságainak, mire nézve intő jel a leszerelés kudarca. Az irányzat arra mulat, hogy Európában új hatalmi csoportosu­lások keletkeznek és első sorban a négyhatalmi paktum lép majd bizony os idő múlva előtérbe, amely legalább a négy nagyhatalomnak Komárom, január 23. A kormány új gazdasági politikájá­nak iránya február közepéig meg­változik. A csehszlovákiai exporlipar támo­gatására vonatkozó tervezet körül ta­nácskozások folynak. Az Knglis-féle tervezet kérdésében még mindig nin­csen egységes álláspont a koalíciós pártok között s valószínűleg e héten történik döntés. Malypctr miniszter­elnök különböző gazdasági problé­mákról tanácskozik. Beavatott helyen úgy értesüllek, hogy a miniszterelnök gazdasági konferenciái még nyolc-líz napot vesznek igénybe. A tanácsko­zásokon kialakult álláspont alapján a kormány megkezdi hivatalos tárgya­lásait az új gazdaságpolitikai irány­elvek kérdésében. Félhivatalos jelen­tés szerint a kormány február közepe Iáján már végleges álláspontra he­­lyezkedhetik. A cseh szociáldemokra­ták foglalkoztak a tervezettel, de nem kötötték le magukat. A cseh nem­zeti demokrata párthoz közelálló saj­tó újabb érveket sorakoztat fel az ’F.nglis-tervezet ellen. Az árucsercforgalom kibővítése a gazdasági kisantanf határozati ja­vaslata szerint. A gazdasági kisantant prágai kon­ferenciájáról kiadott hivatalos jelen­tésben csupán annyit közöltek, hogy az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el az árucsercforgalom kér­désében. Ezt a szűkszavú jelentést illetékes helyen jónak látták a követ­kező részletes közleménnyel kiegé­szíteni. Jugoszlávia 1933-ban 200 millió ko­rona értékű árut exportált Csehszlo­vákiába. Ebből az összegből 70 mil­lió dohányárúra esik. Dohánnyal azonban Jugoszlávia régebbi tartozá­sát törleszti Csehszlovákiában, úgy hogy ezt a tételt leszámítva, a Jugo­szláv import az elmúlt esztendőben 130 millióra rugóit. A prágai konfe­rencián elfogadott határozati javas­lat értelmében az 193b. évben Jugo­szlávia .275 millió korona értékű áru­cikket exportálhat majd Csehszlová­kiába. Ebben az összegben nincs ben­egységes állásfoglalást lesz képes biztosítani. A kisállamuk pedig csat­lakoznak a négy hatalom valame­lyikéhez és biztosítják érdekeiket. A kisantant-paktum, a Balkán­­blokk mind arra mutat, hogy Eu­rópa megszervezése regionális úton történik, amely mellett mindjob­ban báltérbe szorul és Idővel törté­nelmi emlékké változik a népszö­vetség, amely nagy dolgokat végez­hetett volna, ha meg tudja valósí­tani a nemzetek egyenjogúságát. ne a dohányszállítmányok ellenétéke. A 275 millió koronás exporttal szem­ben Jugoszlávia kötelezi magát ar­ra, hogy ugyancsak 275 millió korona értékű csehszlovákiai származású árut fog ebben az esztendőben importálni. Romániából Csehszlovákia az el­múlt esztendő folyamán 181 millió korona értékű árut importált. A prá­gai értekezleten elfogadott javaslat ér­telmében 193í-ben a Romániából im­portált áruk mennyisége 250 millió korona értékre emelkedik. Az impor­tált áruk egy része Románia régebbi adósságainak törlesztésére szolgál. 101.118 munkanélküli van Szlovenszkóban. Ötvenkilenc szlovenszkói munkaköz­vetítő hivatal jelentése szerint múlt év decemberében 101.118 munkanél­­külál tartottak nyilván Szlovenszkó- Ixm. A szlovenszkói munkanélküliek száma november óta 13.400-al szaporo­dott. Összehasonlítva 1933. év utolsó három hónapjának kimutatását, a munkanélküliek a következőképen sza­porodtak: októberben nyilvántartot­tak 73.069 munkanélkülit, november­ben 87.718-at és december végén 101.118-at. A kimutatásban szereplő munkaközvetítő hivatalok jelentésé­ből a délszlovenszkói városok és köz­ségek kimutatásait a következőkben közöljük: Pozsony 7069 (november végén 6102), Galgóc 1098 (628), Komárom 2283 (1177), Léva 1033 (1112), Losonc 40-15 (3923), Nyitra 1700 (1664), Vág­­ujhely 2098 (2316), Érsekújvár 2928 (3101), Párkány 1012 (705), Pöstyén 1134 (956), Rimaszombat 1898 (1794), Rozsnyó 1884 (1850), Szene 2293 (2092), ógyalla 784 (851), Nagyszombat 4017 (3314), Aranyosmarót 1417 (1255). Ki lesz Svehla utóda az agrárpárt­ban? Az agrárpárt, elnökének, Svehlának halálával súlyos probléma elé került. Gondoskodnia kell a pártnak új el­nökről, aki a nagy előd méltó utóda lesz. Az agrárpárt a tavasszal pártna­pot tart és ezen választja meg új el­nökét, akinek személyére nézve már megkezdődött a mozgalom. Csehor­szágban megindult egy akció amely arról akarja meggyőzni a párt szer­vezeteit, hogy Svehla legalakalmasabb utóda Berán képviselő, a párt fő­titkára lenne. Az agrárpárt morvaor­szági köreiben Slanek képviselőházi elnök mellett folytatnak propagandáit és azzal érvelnek, hogy csakis az le­het Svehla utóda, aki mint a párt ügy­vezető elnöke éveken keresztül együtt működött Svehlával. Szlcvenszkón és Csehországban sűrűn emlegetik Hod­­zsa Milán földmivelésiigyi miniszter ■nevét is, akit legiskolázottabb politi­kusnak tartanak és jelölése mellett az­zal is érvelnek, hogy nagy előnyt je­lentene, ha az ország legerősebb párt­ja élére egy szlovák politikus kerülne. Aránylag erős csoportot képez a párt­ban a háztulajdonosok frakciója, akik szintén jelölni akarnak, bár nincs elég befolyásuk a párt vezető tényezőire. Az kétségtelen, hogy az elnökkérdés megoldása a legnehezebb problémák egyike, amely próbára teszi az agrár­párt teherbíró képességét. Az ezüst, mint korlátlan érvényű fizetési eszköz bevonul az Egyesült Államok gazdasági forgalmába. Roo­­seveltnek ezen pénzügyi intézkedése alapján a jövőben bármilyen mennyiségű dollárfizc­lés ezüst érmével is kiegyenlít­hető lesz. Ez azonban ma még beláthatatlan következményekkel járhat. Mert az ezüst remonetizálása osztatlan tet­szést csak az ezüsttermelők és a spe­kulánsok körében talál. A konzer­vatív gazdasági körök idegenkedés­sel fogadták a hírt, az infláció hívei pedig az elnök eme rendelkezésétől a maguk részére mitsein várnak és ezen az oldalon nem mutatkozik va­lami nagyobb támogatás. Hogy az ezüst és arany között mek­kora lesz az érme-paritás, hivatalo­san még nem állapították meg. Min­den valószínűség szerint 1:18 és félszeresben állapítják meg az ezüst árarányát. Ezt azonban csak úgy lehet tartósan biztosítani, ha az ezüstpénzt kény­szerárfolyammal látják el. Ebben az esetben azonban a szabad pénzveré­­si jog nem tartható fenn, mert ak­kor amennyi ezüst csak található a világon, az mind Amerikába fog ván­dorolni, hogy dollárrá alakuljon át. A nemesfémek világpiaci ára rend­szerint alacsonyabb, mint valamely ország kényszerárfolyammal bíró fémpénze, ennélfogva a spekuláció ezt az előnyt minden esetben kihasznál­ná. Az ilyen kétes értékű experimentu­mot akkor szokták a kormányok leg­inkább életbeléptetni, ha az állam­pénztár hiányát kell vele átmeneti időre pótolni. Néha előfordul kivétel is, mint amilyen volt az Egyesült Ál­lamoknak 1873-ban lett intézkedése, amikor az állam 5 dollár értékű : ezüsltrade-doltárokat« hozott forga­lomba, hogy az egzotikus államokkal külkereskedelmi forgalmat bonyolít­son le. E pénznem azonban nem volt hosszú életű, mert az ezüst depreciá­­lása miatt az érmeket ki kellett vonni MRnMHHnBWMHWHHBHnMHIHHHnHHIHnH POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents