Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-20 / 49. szám
Ötvenötödik évfolyam 49. szám Szerda, 1934. jnnins 20 KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LÁB Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő-: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársakf ALARY GYULA dr. és FULÖP ZSIGMOND. 3tw mr iiiwnn im——a—————— Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Ké, félévre 49 Ké. negyedévre 20 K5. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. A sajtó. Komárom, jnnins 19. A mai napon kezd bele a prágai törvényhozás a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalásába, mely a büntető szankciókat tartalmazza a sajló esetleges vétségei ellen, az állam elleni izgatás és más bűncselekmények cselében. A törvényjavaslat elleni aggályokat most még szabadon elmondhatjuk, mert amig az nem törvény, az nem esik semmiféle megítélés alá, ha ez a kritika a tárgyilagos bírálat keretei közölt mozog. Tehát első sorban is azt a kérdést kellene. feltennünk, hogy mi okozta azt a szükségességet, hogy a demokrácia biztosítékai közül pontosan a sajtót kell megrendszabályozni, holott nem észleltünk semmi olyast, mi erre okol adhatott volna. A kormány ezt a súlyos időkkel okolja meg. Az idő egyformán súlyos minden államnak és azok közül a legtöbb nem nyúlt a sajtójához. Franciaországban elég súlyos események folytak le, barrikádharcok a fővárosban és minden nagyobb városban és a francia sajtó nem kímélte a kormányt, sem annak egyes tagjait, hanem leplezetlenül írta meg felőlük véleményét és nap nap után a kormány lemondását követelte, mely a Stavisky botrányban nem mutatott elég erélyt. Ha ez a szabad, mondjuk legkorlállanahb sajtószabadság nincsen, ha a francia sajtó gúzsba van kötve, a Stavisky botrányt sikerül eltussolni, de így kiderült, hogy igenis nemcsak a politikai pártoknak, hanem volt minisztereknek keze is benne volt a Stavisky csalások leplezésében és a közvélemény tisztán látja a helyzetet. A demokráciának egyik sarkalatos biztosítéka a sajtószabadság és függetlenség. Hogy miért szükséges ezt megnyirbálni ezekben a »súlyos« időkben, arra csak a szocialista pártok adhatnának felvilágosítást, amelyektől ez a sajtókorlátozási javaslat eszméje kiindult. A marxista pártok védeni kívánják magukat, de ehhez nem elég a maguk ereje, hanem erre törvényt hozatni kívánnak. És a törvényhozók közül vannak elegen tájékozatlanok, akiket megtéveszt a javaslatnak tendenciája, melyben laíens kormányvédelmel látnak és jóhiszeműen megszavazzák azl, nem tekintve arra, hogy ezzel a demokrácia ellen követnek el helyrehozhatlan hibát. Ha átmeneti időkről lenne szó, akkor sem tudnánk belenyugodni egykönnyen a sajtó elleni megrendszabály ozások rendszerébe, amely rövid időn belül másodízben fordul a sajtószabadság ellen és azok elé korlátokat állít, a javaslatba bizonytalan jogi terminológiával nem írja körül a tiltott közlés kritériumait úgy, hogy a sajtó munkásai kötelességeiket teljesíteni nem képesek, magukat és lapjaikat veszélybe sodorják, sza-Komárom, junius 19. Szüllő Gézát a nemzetgyűlés állandó bizottságának tagjává választották meg. A képviselőház pénteken tartott ülésén megválasztották az állandó bizottság képviselő tagjait, akiknek sorába beválasztották Szüllő Géza dr. képviselőt, egyesült ellenzéki pártjaink parlamenti klubjának elnökét is. Az állandó bizottságnak 1(> képviselő és szenátor tagja van és az állam fennállása óta most történt először, hogy Szüllő Géza is bekerült a l'onlos bizottságba. A választás az aránylagos képviselet elve alapján történik s törvényhozóink a német ellenzéki pártokkal együttműködve, az egyik rendes tagságot Szüllő Gézának biztosították. A most megválasztott állandó bizottság politikai jelentősége nagyobb a szokottnál, meri a képviselőház ciklusa lejáróban van s ha az új választást a jövő év nyaráig lebonyolítják, akkor a házfeloszlatás napjától az új nemzetgyűlés megalakulásáig ez a bizottság fogja gyakorolni a nemzetgyűlés törvényhozó hatalmát. Az állandó bizottság tagjai tehát a nemzetgyűlés feloszlatása után is mentelmi jogot élveznek. Benyújtotta a kormány a szigorított sajlónovellát. A kormány politikai kollégiuma elfogadta a sajtótörvény megszigorítására vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a minisztertanács is jóváhagyott és pénteken délután benyújtotta a képviselőháznak. A novella a demokrácia híveinek védelmére egy új paragrafust tartalmaz, amely így hangzik: Aki nyilvánosan, vagy több ember előtt, vagy több embert, a lakosság egyes csoportjai ellen, vagy egyesek ellen erőszakoskodásokra, ellenséges cselekedetekre, vagy gyűlöletre bujlogat azért, mert a demokratikus — republikánus államforma, vagy a Csehszlovák köztársaság rendjének a hívei, vétség miatt nyolc naptól három hónapig terjedő fogsággal büntettetik. A lapok betiltására vonatkozó rendelkezés érvénye továbbra is érintetlenül fennmarad és a már egy ízben beszüntetett sajtótermékek újabb beliltási határidejét hat hónapban állapítja meg a javaslat, akár heti, akár napilapokról van szó, ha a lap betiltása lejártától számított egy éven belül újból megjelent. badságvcszlésnek és elkobzásnak, meg betiltásoknak tehetik ki. Mindezen leiül a lapokat olvasó közönségnek sem lehet érdeke, hogy a sajtó megkötöttsége révén elveszítsék közéleti tájékoztató iránytűjük biztonságát. A sajtónovella megállapítja a gyorsított beliltási eljárás módozatait, a határozatok elleni kifogások és panaszok határidejét 3 napi határidőben szabja meg. A lapok uccai, sőt dohánytőzsdei és vasútállomási elárusílását is megtilthatják a novella értelmében, amely elrendeli, hogy a lapokban a kormánytényezők rendelkezésére egy laphasábot köteles a kiadóhivatal átengedni. Ez elsősorban a hetenként legalább ötízben megjelenő lapokra vonatkozik. A bizalmas iratok közlése tiltva van és az esetleges közléssel elkövetett vétség II naplói 3 bélig terjedhető fogházzal és 300 koronától 5000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Külön büntetési fokozatokat állapít meg a javaslat a szenzációhajhászat büntetésére, amely vétségért 5—10000 korona bírság fizetésére ítélhető s a lap elkobozható. A sajtónovella úgy a politikai körökben, mint a sajtóban óriási feltűnést keltett és még a kormány egyik lapja, az agrárpárti Vénkor is valószínűnek tartja, hogy a koalíció keretében akciók fognak megindulni a javaslat eredeti szövegének megváltoztatása érdekében. A cseh néppárti hivatalos Lidové Listy, a legionisták lapja a Národní Osvobození, a cseh nemzeti demokrata Národny Listy, sőt a Benes-párti Vecserni Cseszké Szlovo is elfogadhatatlannak tartja a sajtónovella mostani alakjában beterjesztett javaslatát. Kétéves próbaidőhöz kötött amnesztia-rendelet. Az elnökválasztással kapcsolatos amnesztia rendeletét szombaton írta alá Masaryk G. Tamás köztársasági elnök. Az amnesztia rendelet értelmében a köztársasági elnök azon személyek büntetését (a büntetések hátralevő részét), akiket a jelen határozat kiadásának napja előtt a polgári büntető bíróságok valamely 1934 január 1. előtt elkövetett és a köztársaság védelméről szóló törvény intézkedéseibe ütköző kihágás vagy vétség miatt egy hónapnál nem hosszabb szabadságvesztés büntetésre jogerősen elítéltek, elengedi azzal a föltétellel, hogy az illetők ezen határozat kiadása napjától számított kél éven belül újból nem lesznek elítélve szabadságvesztés büntetésre. A köztársasági elnök ugyanilyen terjedelemben és ilyen föltétellel elengedi a pénzbüntetéseket is, ha azok helyébe behajthatatlanságuk esetén egy hónapot meg nem haladó sza-Szerkesztöség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton badságveszlés büntetésnek kellett volna lépnie. Az az időtartam, amelyet a pénzbüntetésnek mint mellékbüntetésnek behajthatatlansága esetére állapítottak meg, az első rendelkezés alkalmazásánál hozzászámítandó ahhoz a szabadságvesztés büntetéshez, amelyet főbüntetésként mértek ki. Az amnesztia rendelet többi szakaszai a büntetésenyhítésekről, a pertörlésről és sajtóvétségekről rendelkeznek, valamint megjelölik, hogy kikre nem vonatkozik az amnesztia. Gyors munka a képviselőházban. A képviselőház pénteki, mindöszsze csak egy óráig tartó ülésén négy törvényjavaslatot tárgyaltak le gyorsított menetben. Az első javaslat a közmunkáknál és közszállílásoknál előforduló visszaélések megakadályozásáról szól, a második a hadsereg és csendőrség tagjainak fertőző betegségek ellen való kötelező oltását rendeli el. A harmadik javaslat a külföldi motoros jármüveknek az adó alól való mentesítéséről szól, ami egymillió veszteséget jelent az államnak. Ezt a hiányt azonban kiegyenlíti a turistaforgalom emelkedése, amiből az állam közvetlenül és közvetve is hasznot húz. Végül elfogadta a képviselőház a csehszlovák valuta és törvényes fizetési eszközök forgalmának védelméről szóló törvény kiegészítésének és meghosszabbításának javaslatát is. Biztosítsuk választójogunkat! Az állandó választási névjegyzéket most állítják össze és június 15-től 22-ig közszemlére fogják kitenni ezt a jegyzéket a városokban a házak kapuja alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében. Komáromban a Városháza II. emeleti 9. sz. nagytermében. Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen vájjon benne van-e a neve a választók névjegyzékében, meri a legközelebbi választáson csak az szavazhat, akinek nevét a választói névjegyzék feltünteti. Választójoga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki betöltötte életének 21. évét és legalább három hónap óla, azaz legalább 1934. március 15-ikc óta tartózkodik állandóan a községben. A választójog igazolásához az állampolgársági igazolványt és ott. ahol bejelentőhivatal van, a rendőri bejelentőlapot kell elöniulalni. Szerezze be tehát idejében mindenki ezeket az okmányokat. Be kell jelenleni a lakásváltozást is és ha a választói névjegyzékben szereplő név, vagy születési évszám hibás, akkor ezt is ki kell javíttatni. Mivel a parlamenti választásokat a hírek szerint esetleg már az ősz folyamán fogják megtartani, ez az utolsó alkalom, hogy mindenki biztosítsa választójogát. Felvilágosítással készséggel szolgálnak a magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocialista párt központjai, kerületi főtitkárságai, körzeti és helyi titkárjai. POLITIKAI SZEMLE
