Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-13 / 47. szám
Ötvenötödik évfolyam <47. szám. Szerda, 1934. jnainB 13. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké. félévre 40 Kí. negyedévre 20 ke. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. F.őmunkatársakí ALARY GYULA űr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Genf leleplezett kudarca. Komárom,. j u ti ins 12. A leszerelési bizottság szép csendesen eloszlott, nem mentek szél a delegátusok haraggal, nem robbant bomba azzal, hogy ez a nemzet, vagy a másik tüntetőén elhagyta volna a távbeszélés és semmitmondás e nagyüzemét: egyszerűen elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben a francia biztonság is benne van és elhalasztják a konferenciát jobb időkre. A teljes sikertelenség és a kudarc tehát fátyol alá került, melyet ráborítottak. De mindenki elégedetlen, még a franciák is, akik kaplak egy valódi angol hoxot a nyílt színen. A fődolog most már a biztonság kérdése maradi. Párizs vesszőparipája, amelyen most már megtud la mindenki, hogy mit is kelt érleni. A francia biztonság nem egyéb, mint a további fegyverkezés mindaddig, míg Franciaország egy nagy erőddé nem lesz átalakítva, ezenkívül a mai szövetséges hálózatnak olyan kibővítése, hogy Németország teljesen körül legyen zárva és bekerítve. A biztonság ebben az esetben megvalósul. Ilogy ezzel sem a semlegesek, sem Olaszország — sől Anglia sem éri egyel, az kétségtelen, mert Anglia máris messzemenően elkötelezte magát a kontinentális politika érdekében, amely pedig nem lehel a szigetország érdeke. A hazautazott diplomaták oda haza elmondhatják kormányaiknak genfi tapasztalataikat a leszerelésről, amelynek pontozalai gondosan becsomagolják azt a nagy semmit, amelyet a genfi tanácskozás végzett. A folytatás? Hál ki lehel kiváncsi tehetetlen és makacs diplomaták fecsegéseire ezentúl! Németországot várják vissza a konferenciára és a népszövetségbe és ugyanakkor Franciaország külügyminisztere minden egyes nyilatkozata a németek ellen irányul. A németek elhagyták a népszövetséget, mert úgy találták, hogy az egyenjogúságot nem akarják a német népre vonatkoztatni. Most csalogatnák vissza, de a franciák szerint »minden feltétel nélkül« vagyis az egyenjogúság elismerésének fentartását sem akarják már velük szemben elismerni. A genfi nyilatkozat semmi [mondása szomorú bizonyítvány azok részéről, akikre a leszerelés és így a béke gondolatának formulázásál bízták. A világ csalódottan dobja félre ezt a nyilatkozatot, amelyben csak szavak vannak, de nincsen gondolat és hiányzik az eredmény. A nyilatkozat akkor is, ha az angolok hozzájárultak, amelyet nagy vívmánynak tart a francia közvélemény, csak kudarcot jelent, a diplomáciai tehetetlenségei, mely elöbbrevinni nem tudja az ügyet és minden munkája a munka megakadályozásában merül ki. Újabb csalódást jelent tehát Genf a világ számára. Nem az elsőt és nem az utolsói. A világbéke lentartására leit volna hivatva a népszövetség és azt látjuk, hogy tehetetlensége és megkötöttsége folytán erre nem alkalmas. A nemzeteknek azon kell gondolkozniok, hogy ilyen körülmények között lehetséges-e fentartani a nemzetközi mun-Komárom, junius 12. A mezőgazdasági rétegek adósságainak rendezését követeli a magyar nemzeti párt. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa junius 10-én Tornaiján Törköly József dr. országos politikai elnök vezetésével ülést tarlóit. Szenf- Ivány József pártvezér még mindig tartó betegsége miatt nem jelenhetett meg az ülésen. Az elnöki tanács elhatározta, hogy Szent-Ivány Józsefet a legmelegebben üdvözli, öl bizalmáról biztosítja és mielőbbi gyógyulását kívánja, hogy félbehagyott munkáját a magyarság érdekében újra folytathassa. Az elnöki tanács a gazdaadósságok rendezésének kérdéséi tárgyalta ezután. A párt kívánja, hogy a mező-, erdő-, szöllő, vagy kertgazdasági ingatlanok és házas beltelkek 1931. január 1-e előtt keletkezett tartozásai az általa felállított elvek szerint szabályozlassanak. A magyar nemzeti párt ebben a kérdésben törvényhozói állal külön törvényjavaslatot nyújt be a nemzetgyűléshez. Csehszlovákia elismerle Szovjeloroszországol. A kisantant-államok külügyminiszterei (.Jeniben napok óta tárgyalásokat folytattak Litvinov orosz külügyi népbiztossal Szovjetoroszország elismerése ügyében. A tárgyalások eredménynyel végződtek és a kisantant állandó tanácsának határozata értelmében a kisantant-államok, elsősorban Csehszlovákia elismeri a szovjetet és újra fölveszik a rendes diplomáciai viszonyt Szovjetoroszországgal. Junius 9-én Litvinov és Benes dr. külügyminiszter egyformán hangzó okiratokat írtak alá, amelyek megörökítik a diplomáciai viszony ujrafölvételének tényét. Ugyanilyen értelmű okiratokat írtak alá Litvinov és Tilulescu román külügyminiszter, ami azt jelenti, hogy a diplomáciai viszony Szovjetoroszország és Románia között is helyreállt. A jugoszláv kormány a formális elismerést csak akkor fogja végrehajtani, ha Jeftics külügyminiszter ka eddigi tempóját, vagy gondolkozni kellene arról, hogy olyan szerv létesüljön, amely több komolysággal és egyenjogúsággal törekednék a világbéke fettételeinek megszilárdításán. A genfi urak nagyon sok előjogot vindikálnak maguknak és ezen kívül mással és másokkal nem nagyon törődnek, így a nemzetek közt nem lehet meg a szívélyes és jó viszony, amely a nemzetközi maradandó értékű megegyezéseknek előfeltétele. A népszövetség tekintélyét a leszerelési konferencia semmitmondó kompromisszuma egy cseppet sem emelte. Párizsból visszaérkezik Belgrádira. Jeftics egyébként szombaton utazott cl (Jeniből a francia fővárosba. A kél ház elnökei közös értekezletet tartanak. A szenátus és képviselőház elnökségei szerdán közös konferenciát tartanak, amelyen számos adminisztratív természetű kérdést fognak megtárgyalni. üzen kívül napirendre kerül a nemzetgyűlésnek a nyári szünet előli elvégzendő munkaprogramja is. Interpelláció a volt vármegyei alkalmazónak imigdíjillctményeinek végleges rendezése érdekében. Keresztury József szenátor és törvényhozó társai interpellációt intézlek az összkormányhoz a szlovenszkói és ruszinszkói voll megyei alkalmazottak nyugdíjilletményeinek végleges szabályozása iránt. Mintegy ötszáz nyugdíjas, vagy száz útbiztos és kétszáz útkaparó él hosszú évek során át a legnagyobb bizonytalanságban, akik több évtizedet töltöttek megyei szolgálatban s életük alkonyán a megyei közigazgatás megszűnvén, elvesztették állásukat. Az illetékes kormányhatóságok az idevonatkozó törvényes rendelkezések ellenére még mindig nem rendezték véglegesen ezeknek a szerencsétleneknek becsületes munkával szerzett nyugdíjigényüket, illetve nem hajtották végre a többi közalkalmazottal való teljes egyenjogúsításokat. Ezeket legjobb esetben még mindig a régi, a mai megélhetési viszonyoknak meg nem felelő volt vármegyei szabályrendelet halározmányai szerint látják el. Az országos képviselőtestületnek a volt vármegyei közalkalmazottak szolgálati és fizetési viszonyainak rendezésére 1929-ben és 1930-ban hozott határozatait a belügyminisztérium mindeddig nem hagyta jóvá, ami pedig azért nem történt meg, mert a kérdés végleges rendezése egyúttal a közegészségügyi, közmunkaügyi és a pénzügyi minisztériumok hozzájárulásával intézhető el. Az interpelláló törvényhozók sürgős intézkedést kérnek az összkormánytól, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói volt vármegyei alkalmazónak s azok hátramaradotlainak nyiigdíjillelményei véglegesen szabályozlassanak s egyenlő elbánásban részesüljenek a történelmi .országok nyugdíjasaival, s általában az állami nyugdíjasokkal. Szigorílják a sajtótörvényt. A kormány rendkívüli felhatalmazása keretébe]] lervbevette a kolportázs jog korlátozásának további megszigorítását, amelynek értelmében a lapokat kizárhatja a dohány tőzsdékben és a vasuli állomásokon való árusításból is. Arra is gondolnak, hogy a lapokat törvényileg kötelezik az alkotmányos tényezők megnyilatkozásainak közlésére, tekintet nélkül a la}) pártállására. Ez körülbelül úgy festene, hogy az alkotmányos tényező megnyilatkozását, melynek közzétételére a kormány súlyt helyez, hivatalos úton juttatnák el a szerkesztőségekhez a közlésre való felhívással. Alkotmányos tényezőknek tekintendők: a köztársaság elnöke, a miniszterelnök és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnöke, valamint Ruszinszkó kormányzója. Még nincs eddig tisztázva, hogy a kormány mily terjedelmű nyilatkozat közlésére kötelezhetné a lapokat, illetve lehetséges lenne-e az így közöli cikkek közlésének honorálása a kormány részéről. A lapok belillhatóságára vonatkozó rendelkezésekéi szigorítani kívánják. E szigorítás azonban csak azokra a lapokra vonatkozik, amelyek az eddigi törvény alapján már több, mint egyizben he voltak tiltva és a szüneteltetés semmi hatást nem gyakorolt a lapok írásmodorára. Ezért oly rendelkezést akarnak bevenni a törvénybe, mely szerint a már szüneteltetett lapol egy évi időtartamra is )k‘ lehet tiltani. Végül be akar iktatni a kormány a törvénybe egy paragrafust, amely megtiltaná, hogy a lapok a gyilkosságokról és bestiális bűntettekről első oldalon hozzanak szénzációhajhászó jelentéseket. Bestiális bűntettekről az első oldalon legföljebb vezércikkben vagy intelmet tartalmazó kommentárban lesz szabad megemlékezni. Ugyancsak tilos lesz az ilyen híreknek feltűnő létükkel való kiemelése, a nagyméretű vagy szines címekkel való ellátása. Nagyszabású akció a in Kérjen ismerleiöt a Budapesti Hírlap kiadóhivatalától Budapest, VIII., József-körút 5. ■u sa ss’ POLITIKAI SZEMLE
