Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-06 / 45. szám

1934. junius 6. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldai. A város vezetősége Pozsonyban és Prágában — Jelentés a tanácsnak. — Komárom, június 5. Megírtuk, hogy Csizmazia György városbíró és Kudelka József állami főjegyző május hó végén négy napig Pozsonyban és Prágában időztek, ahol a különböző hivatalokban több rend­beli városi ügy elintézését sürgették meg. A város vezetőinek eljárásáról Csizmazia városbíró a városi tanács június 5-én tartott ülésén tett jelen­tést, amelyben tájékoztatta a tanács tagjait az út eredményéről, ami bi­zony nagyon csekélynek mondható. A jelentés szeriül Pozsonyban eljár­lak a Vezérpénzügyigazgatóságnál, ahol 1.000.000 korona előleget kérlek a hátralékban lévő községi pótadók­ra. Itt a pénzügyminisztériumhoz uta­sították a vezetőket. Halasztás iránt eljártak a Keramika cégnél, amely­nek 105.000 koronával tartozik a vá­ros, eredményes elintézés céljából a prágai Cscszká bankához utasították őket. Weisz János építészmérnöknek a kórház építéséből fennálló 150.000 korona követelésének elintézése cél­jából a Cseh Iparbanknál járt a vá­rosbíró és a főjegyző s a bank ki­jelentette, hogy ha a város a mi­nisztériumból részére járó 150.000 ko­rona kórházi szubvenciót engedmé­nyezi a bankra, akkor a követelést kiegyenlíti. Prágában a különböző miniszté­riumokban jártak el. így voltak a belügy-, igazságügy-, közmunkaügy-, népjóléti- és pénzügyminisztériumok­ban. A belügyminisztériumban a Ko­márom részére kilátásba helyezett 250.000 korona niunkakölcsönt sürget­ték. innen azonban az országos hiva­talhoz utasították őket, ahol az ira­tok vannak. A községek szanálására nézve ezidőszerint megfelelő felvilá­gosítással még nem szolgálhattak. Az állampolgársági ügyekben egy memo­randum felterjesztését tanácsolták. Az igazságügyminisztériumban a kerületi bíróság állítólagos áthelyezése ügyé­ben akartak felvilágosítást nyerni, de az illetékes tényezőkkel nem tudtak találkozni. A Mihola és társai ügyé­ben beadott fizetési halasztás dolgá­ban az iratokat már leküldték az or­szágos hivatalhoz. A közmunkaügyi minisztériumban a hajógyár munkával való ellátása cél­jából memorandumot nyújtottak át és eljártak a kikötői munkálatok to­vábbi folytatása ügyében. Erre nézve azt a felvilágosítást kapta a város, hogy a kikötői építkezéssel kapcso­latosan 1.8110.000 korona összegű köz­munkái fognak még az idén Komá­romban megkezdeni. (Az I. sz. vár­erőd melletti planirozás és bágoro­­zás.) A hajógyári munkások nyugdíj­ügyében is eljártak. A közegészségügyi minisztériumban az idegen illetőségűek ápolási költsé­ge fejében járó 230 ezer koronára nézve elutasító választ kaptak. A 82.955 korona ápolási költséget pedig majd a likvidálás után folyósítják. A tüdőbeteg pavillonban kezelt bete­gek ápolási költségének napi egység­árát nem hajlandó fölemelni a mi­nisztérium, mert más városok kór­házaiban már az eddigi kezelési költ­séget is redukálták, de nálunk meg­hagyják az eddigi egységárakat. A népjóléti minisztériumban a vá­ros vezetősége az élelmezési jegyek felszabadítását kérte a megszorítások alól és kérték a jegyek kiutalását a munkanélküli iparosok, kereskedők számára is. Ez utóbbiakra nézve minden segélyt kereken megtagadtak. A szénsegélyt az őszre kérték a kikül­döttek és cukrot is kértek kiutalni. Ezt megígérték. A pénzügyminisztériumban a hátra­lékos községi adókra egy millió ko­rona előleg kiutalását kérték az illeté­kes előadónál, aki megígérte, hogy mindent el fog követni a város e kérelmének teljesítésére. Érdeklődött a város az idegen kölcsön felvételé­nek engedélyezése tárgyában is, amelyre nézve azt a felvilágosítást adták, hogy idegen kölcsönt csak a Nemzeti bank útján, a pénzügymi­nisztérium hozzájárulásával lehetne felveuni. A Kerámika ügyében a prágai Cseszká bankánál 14 napi halasztást kapott a város azzal a feltétellel, hogy legalább 5 -10,000 koronát Ítéli havi részletekben fizetni a tartozásra. A szociális • biztosítónál érdeklőd­tek új kölcsön iránt, itt azonban ki­jelentették, hogy a szociális biztosi­tó csak az államnak ad kölcsönt s ezidőszerint nincs abban a helyzet­ben, hogy Komáromnak 15 milliót folyósítson. A tanács a városbíró jelentését tu­domásul vette s azután más ügyekkel foglalkozott. Óriási részvét mellett temették el az öngyil­kos gimnazistát. Hétfőn délután a komáromi katho­­likus temclőhen kísérték utolsó földi útjára Hajmússy Ágoston nyolcadikos gimnazistát, aki eldobta magától az életet, mert megtudta, hogy rossz bi­zonyítványt fog kapni. A szerencsétlen diák még szeren­csétlenebb hozzátartozói iránti óriási részvét képét mutatta az a nagy gyá­szoló közönség, amely a temetésen megjeleni. A gimnáziumi tanári kar vezetésével fekete-fehér gyászlobogó alatt kivonultak az elhunyt osztály­társai. akik a jövő héten teszik utolsó próbájukat az életbelépés előtt... A megkapó temetési szertartás után bal fehérszalagos, feketeruhás osztály­társ vitte vállán Hajmássy koporsó­ját ... A sírnál Riszdorfer Ferenc mondott tanárai és iskolatársai nevében érzé­ken}’ búcsúbeszédet... Meghatóbb, egyszerűbb temetés még nemigen voll Komáromban, mint ez a diáktemetés... Az öngyilkos fiú család ja iráni egyre nagyobb részvét nyilvánul meg, annál is inkább, mert az édesapa, aki fia temetésére jött Nagyszombatból Ko­máromba. a vonaton rosszul lett s ide­­érkezésekor azonnal a közházba kel­lett szállítani, ahol súlyos operáción esett keresztül. mammmmmmaaammmssmsmmmminmmxi Hová mennyi pénzt szabad kivinni? A Nemzeti Bank uj rendelete lénye­gesen megnehezíti a külföldi utazásokat és nyaralásokat. Mivel a Nemzeti Bank rájött arra, hogy a davizakorlátozásokat kijátsszák, most a nyári utazási idény előtt május 8-án kiadott egy rendeletet, mely pon­tosan szabályozza a kivihető összegek nagyságát, de egyúttal szinte lehetet­lenné teszi a nagyobb külföldi utazá­sokat vagy tartósabb külföldi nyara­lásokat. Ez a rendelet mindenekelőtt leszö­gezi, hogy egy utas havonta csak 1000 koronát vihet magával a határon túlra. Ebben az 1000 koronában nem foglal­tatik benne a belföldön megvásárolt külföldi vasúti jegy értéke, de ennek terhére esik minden hajójegy és min­den belföldön kiállított szállodautal­vány. Kifejezetten leszögezi ez a ren­delet, hogy a külföldi tartózkodás költ­ségeit belföldön semmiféle formában sem szabad kifizetni, vagyis külföldi követeléseket sem szabad e célra fel­használni. Határozottan megtiltja és büntetendőnek minősiti, hogy nemzet­közi postautalványokkal akár előre, akár utólagosan kifizettessenek. A rendelet felsorolja a kivételeket is, amelyek egyes államokkal megkötött viszonossági egyezményeken alapulnak: Ausztriába kivihető az 1000 koronán kívül 1000 schilling értékű és a Cse­­doknál beszerezhető utazási csekk s e csekkekből Ausztriában naponta *00 schilling értékű váltható be. E csekkek beszerzéséhez elég az útlevél. Jugoszlá­viába, Bulgáriába, Romániába és Gö­rögországba kivihető az 1000 koronán kívül 4000 korona értékű bankutalvány, amelynek kiállítása belföldi bank utján a Nemzeti Bank engedélye alapján tör­ténik. A Nemzeti Bank ilyen bankutal­ványok kiállításához a külföldi üdülés szükségességét igazoló háziorvosi bi­zonyítvány alapján ad engedélyt. Né­metországba gyógyfürdőkbe háziorvosi bizonyítvány alapján elnyerhető nem­zeti banki engedély mellett kivihető 500 márka és 1000 korona. Német Saját tudósítónktól. A mai posta egy nagy paksaméta levelet hozott a szerkesztőségünknek. Nagy ákum-bákum Írással négy teljes oldal volt telepingálva. Elég volt ki­igazodni a jobbra-balradült betűk kö­zött. Nem szívesen, de azért elolvas­tuk, mert az első pillanatban láttuk, hogy a betűk rendszertelen dülése készakarva történt és erősen elferdí­tett Írás rejtélye mögé bujt a levélíró. Bár az ilyen leveleket rendszeresen a papírkosarat helyettesitő kályha tor­kába szoktuk gyömöszölni, ez alka­lommal valami titkos sugallatra mégis elolvastuk, helyesebben kisilabizáltuk a levelet. Mondhatom, hogy jót nevettünk a levél tartalmán. Rövid kivonatban itt adjuk: „Valahányszor a Nádor-uccán végig megyek és a most aszfaltozott Iskola­­uccához érek és látom és érzem a Kiscsapó-uccában füstölgő aszfaltfőző három kazánt, önkénytelenöl elröhö­göm magamat, hogy végre van Komá­romban egy birkatürelmű ucca, a Kis­csapó ucca, amely nem panaszkodik, amely már harmadik hete tűri, hogy az orra alá füstöljenek a szurokfőző kazánok kormos kéményeivel!“ „Ha valamelyik komáromi uccáöan nem jelenik meg gyorsvonati pontos­sággal a szemeteskocsi, ha az öntöző­kocsi nem robog végig napjában négy­­szer-ötször az uccán, ha a szél mer fujdogálni és a port beviszi a szobába a törölgető és poroló szobalányok és háziasszonyok nem kis örömére, akkor már kész az uccabeliek panaszos le­vele, hogy Komáromban az afrikai Szahara létesült és az erre járó mena­­zsériák tevéi, struccai kiszöknek a ketreceikből és nem akarnak a poros uccákról eljönni, mert azt mondják, hogy a Szaharában se érezték magukat olyan jól, mint a komáromi poros uccákon !“ „Én szeretem az ilyen panaszos le­veleket, akár úgy küldték be a szer­kesztőnek, akár maga a szerkesztő ókumulálta is ki. Szentül hittem, hogy a Kiscsapó-ucca is föl fog jajdulni, hogy már a harmadik hete főzik a szurkot, az aszfaltot az orruk alatt és mekkorát csalódtam !“ „Senki se jajdult föl. Birkatürelem­mel szagolják az ambróziának nem mondható illatot. Szagolja az uccában levő szálloda utazóközönsége, akik előtt bizonyára furcsa, hogy Komáromban így akarják az idegenforgalmat növelni. Szagolja a Kultúrpalotában levő keres­kedelmi grémium, ahol a komáromi járás és Komárom város száz és száz kereskedője fordul meg és szintén szép véleménnyel lehetnek az itteni idegen forgalom emeléséről. És szagolja a Kultúrpalotában levő többi hivatal és senkinek nem tesz óvást az ellen, hogy az aszfaltfőző üstöket talán máshová is el lehetne helyezni, különösen ami­kor már az Iskola-uccával végeztek és már az üstöktől messzebblevő Megye­­uccát javítgatják. Nem szólal föl senki, hogy az üstöket már odébb lehetne vinni, elég volt addig otthagyni, amig a csigalassúsággal készült Iskola-ucca aszfaltját ott főzték. Hogy mért nem vitette máshova a vállalkozó, az örök probléma marad, csak egy bizonyos, hogy az aszfaltozó vállalat figyelmes­ségből sose fog egyest kapni, mert a legnagyobb fokú figyelmetlenség volt három hétig a város központjában füs­­tölögtetni, amikor az üstöket kivihették volna a Nádor-ucca végére, a Sétatérbe való betorkolásokhoz, ahol igazán nem zavart volna senkit!“ „De hát ezen én nem boszankodom, sőt röhögök és azon tépelődöm, hogy hajóstársaságok utazásaira ugyancsak háziorvosi bizonyítvány alapján ad a Nemzeti Bank az 1000 koronán kivül 1000 márkát. Minden más országba csak 1000 korona vihető ki és ha egészségi okok miatt ennél több valutára van az utas­nak szüksége, arra vonatkozóan ható­sági orvosi bizonyítvány alapján kell a Nemzeti Bank engedélyét kérni. Komárom, — jnnius 5. micsoda nagy hatalom lehet ez az aszfaltozó vállalat, hogy senki se tette szóvá a fentieket!“ „Tegnap találkoztam odaát egy is­merősömmel. Kérdeztem, hogy mikor jön el megint hozzánk, Komáromba? Mérgesen rám nézett és azt mondta: „Arra ugyan várhatnak. Hiszen maguk elhessegetik az idegeneket onnét. Há­rom napig bírtam csak ott ki, mert pont az ablakom alatt füstölt három szurok-, aszfaltfőző kazán! Mit? Füs­tölt? Okádta az a három kémény a füstöt az orrunk alá, nekünk, fizető vendégeknek! Ilyet csak a naftaforrá­soknál lehet eltűrni, de nem a művelt Európában! — Hát aszfaltozásnál mégis csak főzni kell valahol az aszfaltot, mentegettem városunk baklövését. — Persze, hogy főzni kell, de nem pont az idegeneket váró szálloda és több hivatal orra előtt. Aztán amikor elkezd­ték az üstöket ütni, hát az is Afrikába való kannibáli hangverseny! így akar­nak önök idegenforgalmat csinálni? A helyi sajtó mért nem szisszent föl mindjárt erre az abnormitásra? — dör­­mögte tovább az én haragos isme­rősöm.“ „De azért én mégis inkább csak röhögök, mint bosszankodom, mert különösen azóta fog el a nevetőgörcs, amióta megtudtam, hogy az üstök el­helyezését mindjárt az első alkalommal azért nem tették szóvá, mert azt hitték, hogy az a rövid Iskola-ucca pár nap alatt elkészül. Úgy voltak vele, mint a világháború elején, csak pár hétig tart. E rövid ucca aszfaltozása is rém hosszú ideig tartott. A nemsietésben a válla­lat világrekordot ért el és nem kell félnie, hogy egy emberöltő leforgása alatt meg fogják dönteni ezt a lassú­­sági világrekordját! Szóval van min röhögnöm!“ Az elferdített irásu levélből a fen­tieket közöltük le. Azért nem hallgat tűk el, mert bizonyosan azzal vádolt volna meg a levéliró, hogy meg va­gyunk vesztegetve, hogy hallgassuk agyon az egész dolgot. Hogy a jóked­vének némi határt szabjunk, azért közöltük le, mert ha hallgatunk, ő még jobban és még többet röh.... akar­juk mondani: nevet! — Találkozó megbeszélés. Fel­kérem osztálytársaimat, akik 1924-ben a komáromi állami polgári leányisko­lában velem együtt végeztek, hogy a találkozó megbeszélése céljából f. hó 7-én (csütörtökön) Jakab Irén kozme­tikájában (Nádor-u. 30. sz.) este fél 8 órakor minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. Elbert Klári. — Színházi műsor. A magyarko­máromi ipartestület színháztermében tartja előadásait Szalay Károly jóhir­­nevü színtársulata. Az eddigi előadások nagyon népszerűvé tették a jeles erők­ből álló társulatot. Az előadások este az itteni színházlátogatók kedvéért pon­tosan 8 órakor kezdődnek. A délutáni előadások kezdete 4 órakor. Műsor: ma, szerdán délután ifjúsági előadás 24-40 filléres helyárakkal „Iglói diá­kok“, Farkas Imre bájos daljátéka; este „Öméltósága soffőrje“, operett; holnap, csütörtökön „Dr. Jazz“ (Orgo­navirág) slágeroperett; pénteken „Arany­­ifjú“, bűnügyi dráma 20 — 70 filléres helyárakkal, csak felnőtteknek; szom­baton „A sárga liliom“, magyar rap­szódia 10 képben; vasárnap délután 20—70 filléres helyárakkal „Kék lám­pás“, nagy operett; este „Tessék be­szállni“, operett revü; hétfő „Lili báró­nő“ 20—70 filléres helyárakkal, nagy operett. Komárom legtürelmesebb uccája ! Komáromi ucca, amely nem panaszkodik. — A figyelmes vállalkozó. — Hogyan növelik nálunk az idegenforgalmat?

Next

/
Thumbnails
Contents