Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-02 / 44. szám

Lapunk mai száma a jövő heti t el j esB ádió-mtitsor t tartalmazza Ötvenötödik évlolyam. 44 szám._______________________Szombat, 1934. inning fS. Előfizetési sír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kt\ félévre 40 Ké. negyed­évre 28 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapítói la: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr Eőmunkatársak* ALAEY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, jimius 1. A genii színjáték már a végtelen­ségbe nyúlik minden érdemleges eredmény nélkül. A vita most már kél javaslat körül forog: az egyik az ismert francia tétel, hogy elöhh biztonság, azután leszerelés. Most már a különleges francia biz­tonsági léteinek is lassan nyitjára jön a világ, amely abból áll, hogy neki a leszerelés minden halároz­­mányai ellenére se kelljen leszerel­nie, mert ezt a biztonság nem enge­di, hanem ellenkezőleg azt kívánja, hogy a felszerelését fokozza akkor is, ha egész határvonalát Svájctól Itcigiiimig beton védöművekkel lát­ta is el. Ez az egyik tétel. Ez vilá­gosan és érthetően van megfogal­mazva Németország ellen. A másik tétel az angoloké, akik nem egyeznek bele semmitek* kö­tőn biztonságba, hanem javasla­tuk szerint a támadó fegyverneme­ket kell fokozatosan megsemmisí­teni és ezzel elérhető az, hogy a béke fentarlása biztosíttassák. Ezt természetesen nemzetközi úton szükséges ellenőrizni, ezen felül még a garanciák más nemeit is igénybevenné Anglia a békés meg­egyezés érdekében, amelyek a meg­nemtámadási szerződésekben és egyéb szövetségekben nyilvánulná­nak meg a háború ellen. Angliái törekvéseiben Amerika támogatja, amely niég most is si­ratja a vén Európába kihelyezett háborús hiteleit, tehál közvetlenül érdekelt fél az európai békében, igaz, hogy az államok, melyek adósai, résziül képletesen fizetik adósságaikat, mint Anglia, vagy se­hogyan, mini Franciaország, amely azt Németországgal akarta és sze­relte volna megfizettetni. Ez az adósság azonban akkora, hogy azt egy állam sem képes megfizetni és Németország ennek tudatára elég későn ébredt. Amerika támogatása nagy szó és ez a konferencián nem kis súllyal esik a latba. Ehhez a javaslathoz áll közel Olaszország is, amely szintén nem akarja Né­metországot Franciaország kénye­ked vének kiszolgáltatni. A francia diplomácia azonban nem alszik, hanem éjjel-nappal tal­pon van. Most beleszeretett a szov­jetek köztársaságába és a fürge Litvinov nyilvánosan szeretkezik a franciákkal, természetesen nem minden anyagi érdek nélkül. I gya nis Oroszország még a békéből tartozik néhány milliárddal Fran­ciaországnak, amely olyan szíve­sen tett háborús befektetéseket a cári orosz nemzetbe, amelyért azon­ban a szovjet urai most nem haj­landók elvállalni az anyagi fele­lősséget, lévén a pénznek mindig jobban szűkében. A szovjet meg­bízott lehál a franciák mellé áll és természetesen segítene Német­országot a biztonság érdekében még a mai felszereléséből is ki­­vetküztetni. Idáig jutott a genfi konferencia, ahol egész világosan látszanak az elválasztó vonalak az egyes nem­zetek és érdekesoporlok közölt. Most már majd az uszályhordo­zóké lesz a szó, akik egyik vagy a másik javaslat mellé állanak és megfogőzkodnak a proleklorok ke­zében vagy ruhájában. Az érde­kes az, hogy a hivatalos angol ál­láspont, melyet az angol kiilügymi­­niszter juttat kifejezésre, komoly­nak ítéli a helyzetet, hiszen a le­szerelés meghiúsulása esetén nem­csak a népszövetség bomlik szél atomjaira, hanem szabaddá lesz a fegyverkezés mindenütt, ami a há­ború kitörését valószínűsíti. Ez­zel szemben a konferencia angol elnöke nincs ezen az állásponton és a francia sajtó gyerekes öröm­mel állapítja meg, hogy velük van. .Mintha a konferencia elnökének lenne egy uncia befolyása annak határozataira! Az öreg ágyúk után jelentkez­nek a kisebb hatalmak képviselői a maguk mondókájával, ezek azon­ban már nem sokat jelentenek, ha a főbb elvekben meg nem luduak egyezni u nagyhatalmak. A kisha­­latmak mindeneseire számon fog­ják tőlük kérni az egyenjogúságot, amelyet a páros számú napokon kedvezően, a páratlanokon pedig kedvezőtlenül magyaráznak rájuk nézve. Nagyon kevés a remény­ség, hogy a leszerelési konferen­ciából énekes halott legyen. Hi­szen a kis nemzetek nem képesek háborúi viselni, azt a nagyhatal­mak rgyikc-másika indíthatja meg, melybe azután belesodródhatnak a kisebb hatalmak is. A világ népei azonban nem akarják a háborút. Elég nyomorultja él még az el­múlt háborúnak, melyet a nemzet­közi nagyhatalom, a szociáldemok­rácia nemcsak híigy nem akadá­lyozol! meg, hanem azt hűségesen kiszolgálta. Egyetlen tagját, aki a háború ellen foglalt állási, a fran­cia Jaurés-l, a hadizenei után hu­szonnégy órán belül örökre elné­mította a nacionalista fegyvergolyó. Függetlenül minden leszerelési kí­sérletezéstől, mi mégis hiszünk a békében, mert a jóakaratú embe­rek többsége ezt akarja az egész világon. Komárom, június 1. Június 5-én tart a nemzetgyűlés mindkét háza ülést A képviselőház elnöksége június ő-ére kedden délután 3 órára hívta össze a képviselőház plénumát. Az ülés napirendjén a biztosítási szerző­désről. a magánbiztosító intézetek ál­lami ellenőrzéséről szóló javaslatok t> a ínagánalkalmazollak nyugdíjbizto­sításáról szóló novella, végül a lakás­törvények novellája szerepelnek. A mentelmi ügyek közölt tárgysorozatra tűzték dr. Törköly József nemzetgyű­lési képviselőnek egyik mentelmi ügyét is. Ugyancsak június ö-én délután I órakor tart ülést a szenátus is. A sze­nátus a csendőrséghez tartozó szemé­lyek ragályos betegségek elleni védőol­tásáról szóló javaslatot, ezenkívül a külföldi személyautók adómentességét és egy mentelmi ügyel tárgyal. Ezen ülésen fognak megemlékezni Richter János volt magyar nemzeti párti sze­nátor elhunyláról. Június ö-én a szenátus és képvi­selőhöz különböző bizottságai is ülé­seznek. A kisantant rövidesen elismeri Szovjetoroszországot Ilencs Ede dr. csehszlovák külügy­miniszter (leniben érinlkezéslx* lépett Románia és Jugoszlávia külügyminisz­tereivel, a kisantant és Oroszország viszonyának szabályozása ügyéljen. Hír szerint a kisanlant-ininiszlerek Litvinov orosz külügyi népbiztossal is érintkezésbe léptek. Mivel a genfi han­gulat kedvező és Oroszországnak a népszövetségbe való belépése igen va­lószínű, arra is lehel számítani, hogy Oroszország és Románia között a besz­­szarábiai kérdésben is létrejön meg­egyezés. Ha ezt elérik, akkor Szovjetnroszországnak ci kisantant ré­széről való de jure elismerése már a közeli napokban megtörténhatik. Választott szerveknek kellene ke­zelni a szociális biztosítók 12 milliárdos vagyonát A képviselőhöz népjóléti bizottsága Meissner dr. népjóléti miniszter je­lenlétében ülést tartott, amelyen a magú na lkai mázol lak nyugdí j biztosítá­sáról szóló törvény novelláját tárgyal­ták. A vita folyamán Dubicky eseti agrárpárti képviselő behatóan foglal­kozón a nyugdíjintézetek német osz­tályaival és követelte azok fölszámolá­sát. A sovinizmus hevétől elragadott képviselő a nyelvlörvényre való hivat­kozással kívánta az osztályok meg­szüntetését. Majd választásokat köve­telt a biztosítási központokba, mert szerinte, lehetetlen állapot, hogy nem választolt szervek gozdálkodnak a pol­gárok pénzével. A nyugdíjintézet négy milliárd korona vagyont, harmincöt polinlézete további kétmilliárd- va? gyónt kezel. A központi szociális biz­tosító iHUji/onámiI együtt mi illegi/ ti­zenkét milliárd koronát tesznek ki a szociális intézmények tartalékalapjai s így a nemzeti vagyon jelentékeny hányadát teszik. Ezt tovább nem téliét kinevezett szervek útján kezelni, ezért ki kell írni a választásokat! Dubicky képviselőnek a németek elleni kiroha­nását Taub német szociáldemokrata és Bacher dr. német gazdasági közösségi képviselők utasították vissza. Ismét választásokról írnak a lapok A Moravsky Denník hosszabb cik­kel írt a belpolitikai eseményekről és a koalíció terveiről, melyeknek során megemlékezik a közelgő választások­ról is. Igen érdekes az a hír. amil a Mcoch volt miniszter lapja ír a kö­vei kezükben: Ismét sok liíve van annak a tervnek, hogy ez év telén csak a tar­­tománygyülési választásokat ejtsék meg, hogy a kormánytöbbségnek mód­ja legyen belepillantani a választók lelkivilágába és hangulatába. De­cember második vasárnapját emle­getik a turtomámygyülési választások napja gyanánt. A nemzetgyűlési vá­lasztások jövő évre maradnának. Hogy a jövő év tavaszára, vagy őszére tű­zik-e ki a nemzetgyűlési választásokat, az éppen a larlománygyűlési válasz­tások eredményétől függne. A képviselőház költségvetési bizottságának ülése A képviselőház költségvetési bizott­sága elnökévé Teplansky képviselőt laszlolták meg, akinek vezetése mel­leit folytatták az 1932. évi állami zár­számadások tárgyalását. A bizottság a zárszámadási elfogadta. A napi renden szerepelt még a magasabb állású magánalkalmazottak nyugdíj­biztosításáról szóló törvény egyes ren­delkezéseinek megváltoztatásáról, ki­egészítéséről szóló kormányjavaslat, amelyet változatlanul elfogadtak. El­fogadták ezután még a mezőgazdáik elleni csődeljárást ideiglenesen rende­ző, a rozs és más gabona feldolgozá­sáról és a gabonazálogjegyek esedé­kessége meghosszabbításáról szóló kor­mányrendeleteket. A tizenhárom ezer éves rejtély meg­oldása : Or.imfflJÓBEb Atlantisz, az elsüllyedt világrész A legújabb kutatások eredményei. A szerző arcképével, Ara 10 Ké bérmentes küldéssel 11 Ké. Kapható és megrendelhető a szerzőnél: Komárom, Kultúrpalota Leszerelési aggodalmak.

Next

/
Thumbnails
Contents