Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-26 / 42. szám
1934. májú« 26. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal. A legfelsőbb közigazgatási bíróság óöntése szerint az útlevél kiállítását vagy meghosszabitását csak megokolt esetben lehet megtagadni. A komáromi járási hivatal és az országos hivatal jóváhagyó határozatainak megsemmisítése. , Belföldi gyártmány Tubusa Ke 4.— és Ké 6.Chlorodont a fogakat ragyogó fehérré tisztítja á •/ ' Komárom, május 25. Még 1931. évben történt, liogj' K. (r. plébános a komáromi járási hivatalhoz beküldte útlevelét meghosszabbítás végett . A hivatal a kérelemnek nem tett elegei az 1928. évi 25. sz. törvény 7. §. d. 1. pontja alapján, amely az állami biztonság fontos érdekeinek veszélyeztetésének okaira vonatkozik. A határozatot az országos hivatal is jóváhagyta anélkül, hogy a folyamodónak módot nyújtott volna arra, hogy ezzel a váddal szemben védekezhessék. A megpanaszolt határozat tehát lényeges formai hibában szenvedett. A közigazgatási bíróság 10243/31. sz. döntésében megsemmisítette a hozott határozatokai és megállapítja, hogy a panasz érvelése helytálló, mert a megtámadott határozatok megokolása semmi konkrét tényt nem hoz fel a rendelkezés alátámasztására. A folyamodé büntetlen előéletű, ellene bűnvádi eljárás nem volt folyamaiban, tehát a hivatkozott törvényszakasz konkrét megokolás nélkül nem helytálló és egyébként is ilyen ügyben már 1931. Saját tudósítónktól. A szlovák lapok közül eddig különösen az Érsekújváron megjelenő Slovensky Juh foglalkozik állandóan azzal a témával, hogy a törvényszékei mielőbb helyezzék ál Érsekújvárra. Ezt maga a törvény kimondja ugyan, de a pénzügyi helyzet nem kedvező a kivitelre és belátható időn belül erre nem kerül a sor. A Slovensky Jüh után most a Lidove Noviny foglalkozik ezzel a kérdéssel és legújabban a pozsonyi Slovak napilap ír erről és mind a két lap erősen állítja, hogy a kérdés sürgősen megoldódik. A kél lap ezt olyformán képzeli, hogy Érsekújvár készségét fejezte ki iránt, hogy az ottani törvényszéki palotát fölépíti. Az érsekujvári magyar sajtó erre azt jegyzi meg, hogy ez a híradás minden alapot nélkülöz. A napokban volt alkalmunk beszélgetést folytatni Érsekújvár vezető egyé-Felmentéssel végződött három fiatalember kémkedési pere. (Saját tudósitónktól.) A komáromi államügyészség három fiatalembert, Krausz Ede joghallgató, brünni, Bircsák Adolf kereskedősegéd és Cserepes Lajos magán tisztviselő köbölkuti lakosokat kémkedés gyanújával állította a bíróság elé. A vádirat szerint ugyanis a pozsonyi, érsekujvári és párkányi vasútállomások pontos helyrajzát akarták megszerezni és azt egy idegen államnak eladni. Állítólag 10.000 korona jutalmat ígértek nekik ezért. A kémkedési ügyet most tárgyalta a bíróság dr. Krizs tanácsa. A vádlotszept. 26-án 13787 Bob. V. 9397. szám alatt kimondta a legfelső bíróság azt a jogszabályt, hogy a közigazgatási hatóság az útlevél megtagadása esetén köteles a határozatban a konkrét adatokat felsorolni, amelyek alapján a megtagadás álláspontjára helyezkedik. MiVel igy a panaszosnak egyáltalában lehetetlenné tette a védekezési, a megtámadott határozat lényeges formai hibában szenved, ezer azl hatálytalanítja a legfelső közigazgatási bíróság. A döntésijén megnyugodhátik minden állampolgár, aki arról van meggyőződve, hogy az útlevél nem kegyelmi aktus, hanem állampolgári jog. De megnyugodhatik azért is minden törvénytisztelő ember a legfelső bíróság döntésében, mert egy nagy elvet mond ki benne, a védekezés jogát. Nem lehet tehát olyan határozatot hozni, mely megokolva nincsen és csak feltevéseken alapul. A megtámadott polgárnak szabadságjogait korlátlanul védeui: ez a jól értelmezett demokratikus álláspont. Komárom, május 25. ínségeivel és mindegyiktől azt hallottuk, hogy Érsekújvár nincs olyan helyzetben, hogy több milliót befektethessen a törvényszéki palota fölépítésébe. Ezen a téren a napokban mindössze az történt, hogy Bt ah a érsekujvári helyettes városbíró fölkereste Dérer igazságügyminisztert és igyekezett öl megnyerni az újvári igazságügyi palota tervének. Ez azonban valószínűleg nem sikerül egész mértékben, mert a miniszter azt mondotta Illa ha helyettes vámsbírónak, hogy a kérelmet adja be írásban. Erre az összes érsekujvári pártok memorandumot nyújtottak be a miniszternek. Kár tehát minket, szegény komáromiakat folytonosan ijesztgetni. Elég nekünk a magunk baja. A hajainkból vigyenek el innét. lak végig tagadták a rájuk rótt bűncselekményt, de a tanuk nagy része is mellettük vallott. Ennek alapján a bíróság mindhárom vádlottat felmentette. A vádat dr. Rigán államügyész képviselte, a védelmet dr. Vajda és dr. Barta ügyvédek látták el. A felmentő ítélet ellen az ügyész felebbezett. — Uj vidéki muzeum. Mindenesetre csak dicsérendő a vidék kulturérzéke. Így pl. Surány község elhatározta, hogy községi múzeumot létesít és az összegyűjtött anyagot már ki is állították az iskolában. A kiállított tárgyak megtekintése olyan buzditólag hatott a látogatókra, hogy nagy ajándékozási kedv indult meg a muzeum javára. Május Lankás domboldal, üde zöld pázsit... virágos terítő az egész rét; vidám társaság: urak és hölgyek ételt és italt raktak rajt’ szét. Halcsontos derék... százfodros szoknya... — bizony kissé már divatja múlta — divatja mult a szalag s — óh jaj! — a medaillon és a fürtös haj. Régies gavallér — művész-kalapos — a pillanatnyi nagy-nagy „Ö“ s a kettős szócsata hevében előkerül a — legyező. Tüzes udvarlás — kinek van párja; kinek nincs — annak a bor is megjárja; fűben heverve, virágot szedve, a magánosnak sem megy el a kedve... Alig kezdődött... — ... — vége van máris!... Szinyei-Merse kép: „Majális“. Liszkay Esther A felekezetek közötti bökés szeretet csodálatos példája. Egy csallóközi szegény napszámos asszony követendő példája. — örökítsük meg ennek a szegény asszonynak a nevél. Saját tudósítónktól. Komárom, május 25. A mai széthúzó és felekezetek, foglalkozások és állások szerint széttagolt világban ritkaságszámba megy az alábbi esel, amelyből igazán tanulhatnánk és okulhatnánk. A megörökítésre érdemes esetről így számol be tudósítónk: Az aranyosi ref. egyház presbitériuma Nagy József főgondnok indítványára elhatározta, hog} a temetőben fellelhető lelkészt és tanítói síremlékeket az egyház költségén megrenovál tatja. A munkálat elvégzésével Komáromi Viktor kőfaragó mestert bízta meg az egyház vezetősége. A határozatot hamarosan tett követte. A renoválási munkálatok közben feltűnt az eljáró bizottságnak, hogy az egyik tanítói sír milyen gondozott. A .sírhalmon tulipánok és ibolyák virítottak. Az aranyosi temetőben sok gondozott sír van, de ez az egy mégis feltűnést kellett, mert a sírhatom lakója, néhai Csintalan Ferenc kántortanító 34 évvel ezelőtt költözött el az élők sorából és hozzátartozója nem maradt a faluban. A megejtett nyomozás oldotta meg a kérdést. Egy szegény napszámos asszony gondozza a sírt. A szegény asszony úgy adta elő a dolgot, bog} a boldogult tanító urat ő nem ismerte, de az ő férjének igen jó tanítója volt. A férje meghagyta, hogy ha az ideje engedi, gondozza a sírt. A szegény asszony évek óta gondozza a sírt, a férje kedvéért. Megérdemli, hogy a nevét feljegyezzük: Czimer Lajosáé született Szabados Mária az önkéntes sírgondozó. Megjegyezzük még azt is, hogy a tanító ref. vallásé volt, az önkéntes sírgondozók pedig katolikusok. — Népdalnap és anyák napja Pünkösd második ünnepén tartották Aranyoson a népdalnapot és ezzel kapcsolatban ünnepelték az édesanyákat. Az ünnepély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. Az ünnepély kettős tárgya és a gazdag műsor egyaránt vonzotta a közönséget. Az ünnepélyt Vizváry Vilmos ig.-tanitó bevezető beszéddel nyitotta meg. A megnyitó beszédben felemlítette, hogy az előző népdalnap óta, melyet 1933. évi május 21-én tartottak, a népdalkultura terén örvendetes fejlődés mutatkozik a községben. Földes Lajos ref. lelkész által vezetett ifjúsági vegyes énekkar az egyházi énekek mellett a népdalok gyakorlását is felvette programjába. Biró Ödön községi főjegyző a r. kath. ifjúság körében alakított egy énekkart, melynek népdalok összhangzatos éneklése a főcélja. Az ünnepélyen mind a két uj énekkar bemutatkozott és kiváló sikerrel szerepelt. A megnyitó beszédben megemlítette a szónok, hogy az ünnepély keretében az édesanyákat is ünnepük. Az édesanyák ünneplését a Vörös Kereszt megkeresésére az iskolai felsőbb hatóság rendelte el. A maga részéről kész örömmel tesz eleget a rendeletnek, mert ismeri és értékelni tudja azt a szeretetet, melynek letéteményesei az édesanyák. Az életből vett példákkal igazolta, hogy a mai anyagias világban nincs nagyobb kincs, mint a jó édesanya. Szive teljes melegével üdvözölte a jelenlevő édesanyákat és az ünnepély résztvevőit és ezzel az ünnepélyt megnyitódnak nyilvánította. A hatásos bevezető után 21 műsorszám következett igen szép sikerrel. — Gyújtogató villámcsapás. Andódon az egyik éjjel beütött a villám Czuczor Sándor gazda 10 méter hosszú istállója fedelébe, amely azonnal lángra lobbant. Az istállóban aludt egy 15 éves fiú, aki az állatokat kihajtotta az égő istállóból. A tűzoltóságnak sikerült eloltani a tüzet. — A Vág titka. A Farkasddal határos kertészkerti csősz észrevette, hogy hulla úszik a Vágón. Értesítette a csendőrséget, mire a hullát kifogták. Középkorú, erős ember hullája volt, akinél semmiféle igazoló írást nem találtak. Valószínűleg öngyilkosságnak esett áldozatul. Még mindig kísért a komáromi törvényszék elvitele Érsekújvárra. A dolog azonban nem olyan veszedelmes, amint egyesek lefestik. Cedok. . 12 — Deutsches Kursbuch 12 — Uradné . 8 50 Kosch-léle. . . 4 — Csehszlovák államvasutak menetrendje 2 50 Kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor ucca 29. szám. A Komáromi Lapok bővített Menetrend kivonata 1'20 Ke
