Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-26 / 42. szám

1934. májú« 26. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal. A legfelsőbb közigazgatási bíróság óöntése szerint az útlevél kiállítását vagy meghossza­­bitását csak megokolt esetben lehet megtagadni. A komáromi járási hivatal és az országos hivatal jóváhagyó határozatainak megsemmisítése. , Belföldi gyártmány Tubusa Ke 4.— és Ké 6.­Chlorodont a fogakat ragyogó fehérré tisztítja á •/ ' Komárom, május 25. Még 1931. évben történt, liogj' K. (r. plébános a komáromi járási hivatalhoz beküldte útlevelét meghosszabbítás vé­gett . A hivatal a kérelemnek nem tett elegei az 1928. évi 25. sz. törvény 7. §. d. 1. pontja alapján, amely az álla­mi biztonság fontos érdekeinek veszé­lyeztetésének okaira vonatkozik. A ha­tározatot az országos hivatal is jóvá­hagyta anélkül, hogy a folyamodónak módot nyújtott volna arra, hogy ezzel a váddal szemben védekezhessék. A megpanaszolt határozat tehát lényeges formai hibában szenvedett. A közigazgatási bíróság 10243/31. sz. döntésében megsemmisítette a hozott határozatokai és megállapítja, hogy a panasz érvelése helytálló, mert a meg­támadott határozatok megokolása sem­mi konkrét tényt nem hoz fel a ren­delkezés alátámasztására. A folyamodé büntetlen előéletű, ellene bűnvádi el­járás nem volt folyamaiban, tehát a hivatkozott törvényszakasz konkrét megokolás nélkül nem helytálló és egyébként is ilyen ügyben már 1931. Saját tudósítónktól. A szlovák lapok közül eddig különö­sen az Érsekújváron megjelenő Slo­­vensky Juh foglalkozik állandóan az­zal a témával, hogy a törvényszékei mielőbb helyezzék ál Érsekújvárra. Ezt maga a törvény kimondja ugyan, de a pénzügyi helyzet nem kedvező a kivitelre és belátható időn belül erre nem kerül a sor. A Slovensky Jüh után most a Lidove Noviny foglalkozik ezzel a kérdéssel és legújabban a pozsonyi Slovak na­pilap ír erről és mind a két lap erősen állítja, hogy a kérdés sürgősen megol­dódik. A kél lap ezt olyformán képzeli, hogy Érsekújvár készségét fejezte ki iránt, hogy az ottani törvényszéki pa­lotát fölépíti. Az érsekujvári magyar sajtó erre azt jegyzi meg, hogy ez a híradás min­den alapot nélkülöz. A napokban volt alkalmunk beszél­getést folytatni Érsekújvár vezető egyé-Felmentéssel végződött három fiatalember kémkedési pere. (Saját tudósitónktól.) A komáromi államügyészség három fiatalembert, Krausz Ede joghallgató, brünni, Bircsák Adolf kereskedősegéd és Cserepes Lajos magán tisztviselő köbölkuti lakosokat kémkedés gyanú­jával állította a bíróság elé. A vádirat szerint ugyanis a pozsonyi, érsekujvári és párká­nyi vasútállomások pontos hely­rajzát akarták megszerezni és azt egy idegen államnak eladni. Ál­lítólag 10.000 korona jutalmat ígértek nekik ezért. A kémkedési ügyet most tárgyalta a bíróság dr. Krizs tanácsa. A vádlot­szept. 26-án 13787 Bob. V. 9397. szám alatt kimondta a legfelső bíróság azt a jogszabályt, hogy a közigazgatási hatóság az útlevél megtagadása esetén köteles a határozatban a konkrét ada­tokat felsorolni, amelyek alapján a megtagadás álláspontjára helyezkedik. MiVel igy a panaszosnak egyáltalá­ban lehetetlenné tette a védekezési, a megtámadott határozat lényeges for­mai hibában szenved, ezer azl hatály­talanítja a legfelső közigazgatási bí­róság. A döntésijén megnyugodhátik min­den állampolgár, aki arról van meg­győződve, hogy az útlevél nem ke­gyelmi aktus, hanem állampolgári jog. De megnyugodhatik azért is minden törvénytisztelő ember a legfelső bíró­ság döntésében, mert egy nagy elvet mond ki benne, a védekezés jogát. Nem lehet tehát olyan határozatot hozni, mely megokolva nincsen és csak feltevéseken alapul. A megtámadott polgárnak szabadságjogait korlátlanul védeui: ez a jól értelmezett demokra­tikus álláspont. Komárom, május 25. ínségeivel és mindegyiktől azt hallot­tuk, hogy Érsekújvár nincs olyan hely­zetben, hogy több milliót befektethes­sen a törvényszéki palota fölépíté­sébe. Ezen a téren a napokban mind­össze az történt, hogy Bt ah a érsekuj­vári helyettes városbíró fölkereste Dérer igazságügyminisztert és igyeke­zett öl megnyerni az újvári igazság­ügyi palota tervének. Ez azonban valószínűleg nem si­kerül egész mértékben, mert a minisz­ter azt mondotta Illa ha helyettes vá­­msbírónak, hogy a kérelmet adja be írásban. Erre az összes érsekujvári pártok memorandumot nyújtottak be a mi­niszternek. Kár tehát minket, szegény komáro­miakat folytonosan ijesztgetni. Elég nekünk a magunk baja. A hajainkból vigyenek el innét. lak végig tagadták a rájuk rótt bűn­cselekményt, de a tanuk nagy része is mellettük vallott. Ennek alapján a bíróság mindhárom vádlottat felmen­tette. A vádat dr. Rigán államügyész kép­viselte, a védelmet dr. Vajda és dr. Barta ügyvédek látták el. A felmentő ítélet ellen az ügyész fe­­lebbezett. — Uj vidéki muzeum. Minden­esetre csak dicsérendő a vidék kultur­­érzéke. Így pl. Surány község elhatá­rozta, hogy községi múzeumot létesít és az összegyűjtött anyagot már ki is állították az iskolában. A kiállított tár­gyak megtekintése olyan buzditólag hatott a látogatókra, hogy nagy aján­dékozási kedv indult meg a muzeum javára. Május Lankás domboldal, üde zöld pázsit... virágos terítő az egész rét; vidám társaság: urak és hölgyek ételt és italt raktak rajt’ szét. Halcsontos derék... százfodros szoknya... — bizony kissé már divatja múlta — divatja mult a szalag s — óh jaj! — a medaillon és a fürtös haj. Régies gavallér — művész-kalapos — a pillanatnyi nagy-nagy „Ö“ s a kettős szócsata hevében előkerül a — legyező. Tüzes udvarlás — kinek van párja; kinek nincs — annak a bor is megjárja; fűben heverve, virágot szedve, a magánosnak sem megy el a kedve... Alig kezdődött... — ... — vége van máris!... Szinyei-Merse kép: „Majális“. Liszkay Esther A felekezetek közötti bökés szeretet csodálatos példája. Egy csallóközi szegény napszámos asszony követendő példája. — örö­kítsük meg ennek a szegény asszony­nak a nevél. Saját tudósítónktól. Komárom, május 25. A mai széthúzó és felekezetek, fog­lalkozások és állások szerint szétta­golt világban ritkaságszámba megy az alábbi esel, amelyből igazán tanulhat­nánk és okulhatnánk. A megörökítés­re érdemes esetről így számol be tu­dósítónk: Az aranyosi ref. egyház presbité­riuma Nagy József főgondnok indít­ványára elhatározta, hog} a temető­ben fellelhető lelkészt és tanítói sír­emlékeket az egyház költségén meg­renovál tatja. A munkálat elvégzésé­vel Komáromi Viktor kőfaragó mes­tert bízta meg az egyház vezetősége. A határozatot hamarosan tett követ­te. A renoválási munkálatok közben feltűnt az eljáró bizottságnak, hogy az egyik tanítói sír milyen gondozott. A .sírhalmon tulipánok és ibolyák vi­rítottak. Az aranyosi temetőben sok gondozott sír van, de ez az egy mégis feltűnést kellett, mert a sírhatom la­kója, néhai Csintalan Ferenc kántor­­tanító 34 évvel ezelőtt költözött el az élők sorából és hozzátartozója nem maradt a faluban. A megejtett nyomozás oldotta meg a kérdést. Egy szegény napszámos asszony gondozza a sírt. A szegény asszony úgy adta elő a dolgot, bog} a boldogult tanító urat ő nem ismer­te, de az ő férjének igen jó tanítója volt. A férje meghagyta, hogy ha az ideje engedi, gondozza a sírt. A sze­gény asszony évek óta gondozza a sírt, a férje kedvéért. Megérdemli, hogy a nevét feljegyezzük: Czimer Lajosáé született Szabados Mária az önkéntes sírgondozó. Megjegyezzük még azt is, hogy a tanító ref. vallásé volt, az önkéntes sírgondozók pedig katolikusok. — Népdalnap és anyák napja Pünkösd második ünnepén tartották Aranyoson a népdalnapot és ezzel kapcsolatban ünnepelték az édes­anyákat. Az ünnepély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. Az ünnepély kettős tárgya és a gazdag műsor egy­aránt vonzotta a közönséget. Az ünne­pélyt Vizváry Vilmos ig.-tanitó be­vezető beszéddel nyitotta meg. A meg­nyitó beszédben felemlítette, hogy az előző népdalnap óta, melyet 1933. évi május 21-én tartottak, a népdalkultura terén örvendetes fejlődés mutatkozik a községben. Földes Lajos ref. lelkész által vezetett ifjúsági vegyes énekkar az egyházi énekek mellett a népdalok gyakorlását is felvette programjába. Biró Ödön községi főjegyző a r. kath. ifjúság körében alakított egy énekkart, melynek népdalok összhangzatos ének­lése a főcélja. Az ünnepélyen mind a két uj énekkar bemutatkozott és kiváló sikerrel szerepelt. A megnyitó beszéd­ben megemlítette a szónok, hogy az ünnepély keretében az édesanyákat is ünnepük. Az édesanyák ünneplését a Vörös Kereszt megkeresésére az isko­lai felsőbb hatóság rendelte el. A maga részéről kész örömmel tesz eleget a rendeletnek, mert ismeri és értékelni tudja azt a szeretetet, melynek letéte­ményesei az édesanyák. Az életből vett példákkal igazolta, hogy a mai anyagias világban nincs nagyobb kincs, mint a jó édesanya. Szive teljes mele­gével üdvözölte a jelenlevő édesanyá­kat és az ünnepély résztvevőit és ezzel az ünnepélyt megnyitódnak nyilvání­totta. A hatásos bevezető után 21 mű­sorszám következett igen szép sikerrel. — Gyújtogató villámcsapás. An­­dódon az egyik éjjel beütött a villám Czuczor Sándor gazda 10 méter hosszú istállója fedelébe, amely azonnal lángra lobbant. Az istállóban aludt egy 15 éves fiú, aki az állatokat kihajtotta az égő istállóból. A tűzoltóságnak sikerült eloltani a tüzet. — A Vág titka. A Farkasddal ha­táros kertészkerti csősz észrevette, hogy hulla úszik a Vágón. Értesítette a csend­őrséget, mire a hullát kifogták. Közép­korú, erős ember hullája volt, akinél semmiféle igazoló írást nem találtak. Valószínűleg öngyilkosságnak esett ál­dozatul. Még mindig kísért a komáromi törvényszék elvitele Érsekújvárra. A dolog azonban nem olyan veszedelmes, amint egyesek lefestik. Cedok. . 12 — Deutsches Kursbuch 12 — Uradné . 8 50 Kosch-léle. . . 4 — Csehszlovák államvasutak menetrendje 2 50 Kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor ucca 29. szám. A Komáromi Lapok bővített Menetrend kivonata 1'20 Ke

Next

/
Thumbnails
Contents