Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-19 / 40. szám
1934. május 19. 5 oldal. »KOMAROMI LAPOK« Vasárnapi csónaksétaaVágdunán Kis ut, kis kalandokkal. - Komáromi polgár vasárnapi SlÓr’pfeoTáu». Mit csináljon a derék komáromi ember vasárnap? Vad erővel tűz a nap, senyved, szikkad minden, elmondhatjuk Arannyal; nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben s árnyas parkjaink sem igen vannak. Az árnyas parkokat ilyenkor elfoglalja a hadsereg többféle fegyverneme, megfelelő női hölgyek kíséretében. A szigetre csak a legelszántabb sétálók mennek ki, néhányan még megpróbálkoznak borral-kártyával, de ez sem segit. Marad a Duna. Nagy és kedves folyam, a vágdunai részekre még azt is szeretik ráfogni, hogy pöstyéni iszapot hoz, rádiummal. Az autoszuggesztiv elemek reuma ellen használják... Kevés az uszály, kicsiny a forgalom, — egészen elárvult az idén ez a mi Dunánk, — ellenben annál több a csónakos, a kiránduló, a parton weekendező elem. A komáromi viziélet néhány éve igen fellendült, a csónak népszerű s szélesebb körökben kedvelt sporteszköz lett, a »magas sport« emelvényéről lejebb került, demokratizálódott s ezt csak dicsérni lehet. Egyre többen akadnak Komáromban, akik egy-egy jobb, vagy rozogább csónakra felcsomagolják a napi elemózsiát és útnak indulnak a Dunán. Kirándulások, csavargások: ez a dunai élet, viszont a regatta egyre elhanyagol tabb sportág, a regattaversenyek nálunk csak az álomképekben vannak, holott a viziadottság igazán meg volna hozzá... Csak át kell pillantani Győrbe, megnézni, mi megy ott... * * # Nálunk az evezés, mint »nagy sport«, — igen elhanyagolt állapotban van. Ellenben annál inkább felkapott a kis csónak, a csatangolásra való eszköz, az összehajtható gummicsónak, a kajak, a szandolin s a hasonló csónakok mindenféle fajtája. Még vitorlás is akad. És néhány jó motoroscsónak. * * H: Vígan szeli a kis motorosunk a habokat. Az Apályi felé megyünk: még talán néhány évig meg lehet kerülni a szigetet, de már uj medret vág a Gép s lassan majd belepi az iszap a Vág mostani medrét az Apályi körül. A csárdák vidámak. Lemosolyognak a viziutasra és mindegyik annak a feladatnak a megoldását nyújtja felénk: miből él meg ez a sok csárda, itt, messze a várostól, por, viz, szántóföld, legelő és proletárfalu közelében? Fejünket le kell kapnunk a komp drótkötele alatt, egy-egy eldobott ág belesodródik a motoroscsónak csavarjába, ilyenkor derék házigazdánk szidja az egész Vágót, virágok nevetnek a parton s füzek bólogatnak. Egy-egy kirándulócsónak úszik el mellettünk s dobáltatja magát a hullámban. * * Hí A hagyományos csárda az Apályi szigeten lejebb költözött. Környékén igen sokan vannak. A sörkedvelő doktor úr már a tizedik pohárnál tart, kártyakompániák verődnek össze, a poétikus lelkek virágot szednek, kéz a kézben andalog egy fiatal pár, szúnyogok raja rohan s harisnyás lábát meresztgeti az égnek egy boldog családapa. Még nyaraló-házikó is van a parton. Milyen kellemes nyaralás eshetik itt, ha valami vállalkozó week-end-telepet létesítene, bérbevehető házikókkal. Egész sorát lehetne felállítani a parton s az ellátást ügyesen meg lehetne szervezni... A fél Komárom itt nyaralhatna.______________ Egy fövenyparton kötünk ki. A viz meleg, a homok forró és mi menthetetlenül napszurást kapunk. Bőrünk vörös és holnap hámlani fog... A gramofon szót s a sör melegszik. Betesszük a Vágba. Két sörösüveg van még a csónanakunk tövében. Már előre örvendünk a söröknek, amikor a csónak mellett közvetlen lábal el két fiatalember a vízben, akik a sekély vízben tolják a csónakot. Az egyik meglátja a söröket s ügyesen bedobja a csónakjába. Nini, a vizi kalóz! — Nem teszi vissza azt a sört ?— kiáltjuk, — nem szégyeli magát? Méltatlankodva néz ránk, kellemetlenül teszi vissza a sört a vízbe. Mi tovább pattogunk: — Ilyen rendes csónakkal az ember azt hinné, rendes emberek is járnak. Nekik is muszáj valamit mondani. Szégyellik, hogy rajtakaptuk őket, de méltatlankodniok kell: — A vízben találtuk. Amit a vízben találunk, az a mienk. — Jó filozófia. Mert motorcsónakok tövében, egy nagy társaság szomszédságában minden ok nélkül »találhatók« a söröspalackok! Székelhetné magát. Morog és dünnyög. Dühös, hogy rajtakaptuk. Ilyen a vizierkölcs a Dunán ... Óvakodjunk a sörkedvelőktől s azoktól, akik közeljárnak a csónakodhoz! * * Hs Megnézzük a baggert is, amelyik eszi a földet. A bagger pihen. Még igy is nagyon érdekes. Elővesszük a fotografáló masinát s nekiszegezzük a sáros, évek óta használt és megkopott gépnek. Ekkor, mint a nyíl, Komárom, május 18. Ismét fellendült Délszlovenszkón a hamispénzekkel manipuláló szélhámosok »üzlete« s a napokban egyszerre több különböző vidék csendőrsége is vezetett le nyomozást. A pénzhamisítók a könnyebb végét fogiák meg a dolognak, mert nem is érkeznek a hamisításig, mégis sikerült rászedniök hiszékeny s anyagilag megszorult embereket. Tóth Lajos, büntetett előéletű egyén a vidéki vásárokat járja s megkeresi azokat a személyeket, akiknél sok pénz van. A sok pénzért még többet igér. Horváth Péter, zsemberi lakost felhizlalta, hogy Horváth adja át 13000 koronáját neki, ezért ő százezer koronát ad, csupa kitünően hamisított ezresekben. A 13.000 koronát a hamisító gép költségeire kérte. A hiszékeny Horváth át is adta a pénzt s várta a százezer. koronát. Ugyanígy tett Tóth L. Varga László nagyludányi emberrel, akitől ugyanilyen címen szerzett többezer koronát. Majd felkereste a lévai s a zselízi járás több községét és számos helyen sikerült neki ez a »csereüzlet«, a hiszékeny emberek mindenütt örömmel várták a ropogós ezreseket. Tóth Lajos huzamos időn keresztül űzte játékait, de feljelenteni senki sem merte, mert féltek a rászedeltek, hogy pattan elő egy munkásember a bagger hüse alól. — Itt nem szabad fényképezni! — Nono, — csillapítjuk, — ez itt se nem országhatár, sem katonai titok, sem állatkert, sem kincsesház. Ez az Apályi sziget s itt még nem tiltotta meg a város, hogy fényképez, zünk. Minden folyószabályzó munkát szabad fényképezni. — Ezt nem. Megtiltotta a gyár. Nagyon kérem, ne tessék. Olyan szépen kért, eltettük a gépet. Nem fontos ez ez a sáros bagger. De ott ülünk még a tövében s nézzük a tájat. Most ismét előkerül az ember, nagy titokzatosan, mosolyogva s óvatosan húz ki zsebéből egy fényképet: — De én lefényképeztem — súgja a hatalmas mezőn, — nekem megvan a fényképe. Akarnak az urak egyet? * * * Cserkészek táboroznak a viz partján. Ok már megtalálták a vizet, a füvet, a fát. Harcászati játékot s nyomkövetést játszanak. Zöld ingjük s búrkalapjuk színe jóleső. Úgy odatartozik a cserkész a tájhoz, akárcsak az öreg nyárfa. A cserkészsátor teszi teljessé a tájat. * * Hí Nem messze »trampok« ülnek. Lármásak és komiszak. Papiros, üveg, bádogdoboz, összevisszaság körülöttük. Az egyik citerázik. * * H: A csárdák legkellemesebb muzsikája a Lamburazene. A régi hajósok emléke éled fel, őket hallván. Igen értik a módját a zenészek, jólesik őket hallani. H: * Hí Hazafelé, a vasúti hídról gyerekek majdnem agyonvertek bennünket a ledobált kövekkel. Aztán csufolódva elrohantak. A csónakázás epilógja: véres fej. Rendőr!... * * * De a kis csónak pompásan működött. (sz. v.) a hatóság ellenük is eljár, bünsegédség miatt. A türelmetlen hitelezők végre is egy vásár alkalmával meglátták Tóth Lajost, amint éppen uj »csereüzleten« alkudozott s csendőrkézre adták. Jelenleg a járásbíróság foglya. Sok tízezer koronával károsította meg áldozatait. — Hasonló furfanggal dolgoztak Komáromszentpéteren is. Kubista Ferenc és Petres József azt a módját találták ki a könnyű pénzszerzésnek, hogy egy eredeti, jó ötkoronást kissé meggalvanizáltak, majd bemutatták Juhász István inadari lakosnak azzal, hogy a pénz egy pompás hamisítvány, mindenki szívesen elfogadja. Mivel pénzük nincs még anyagbeszerzésre, Juhászt akarták felbiztatni, hogy adjon 60# koronát. A 600 korona ellenében tömérdek öté! tizkoronást hamisítanak neki. Juhász szinleg bele is ment a dologba, aztán feljelentette Kubistát és Petrest a csendőrségen. A két »hamisító« az ógyallai járásbíróságon ül, az eljárást szédelgés címén megindítják ellenük. — Rablás az országúton. A Kisujfalu felé vezető úton egy ismeretlen férfi megtámadta Molnár József és Bartos Jolán sárkányfalvi lakosokat és elvette tőlük 70 korona készpénzüket és a náluk levő batyujukat. A csendőrség hamarosan elcsípte a támadót egy cigány személyében, aki részben már beismerő vallomást tett. A szőlőmunkások biztosítási kötelezettsége. Egyes napilapok a közelmúltban cikket közöltek a szőlőmunkások biztosításáról, amelyben figyelmeztették a munkaadókat, hogy csak azon szőlőmunkások esnek biztosítási kötelezettség alá, akik hivatásszerűen űzik a szőlőmunkát és ez a főfoglalkozásuk, de semmiesetre sem azok, akik mint kisgazdák vagy földművesek, önálló foglalkozást űznek. Ezen közleményekből a munkaadók azt a következtetést vonták le, hogy a szőlőmunkások egyáltalában nem biztosításra kötelezettek, amit egy napilap cikkének a címe »A szőlőkben dolgozó alkalmi napszámosok nem esnek biztosítási kötelezettség alá« is alátámasztott. A betegsegélyző intézet figyelmezteti az érdekelt munkaadókat, hogy sohasem követelte azoknak a kisgazdáknak vagy földműveseknek bejelentését, akiknek megélhetési létalapját saját birtokukból eredő jövedelem képezte és csak mellékes keresetként foglalkoztak szőlőmunkával, azonban biztosításra kötelezetteknek és bejelentendöknek tartja azokat a szőlőmunkásokat, akiknek napszámos vagy bérmunka képezi megélhetésük főforrását, tekintet nélkül arra, hogy az év különböző szakaiban a szőlőkben tHlgg egyebütt végeztek bérmunkát. A betegsegélyző intézet kénytelen lenne azon munkaadókat, akik az utóbbjelzett munkásokat biztosítás végett be nem jelentik, kihágás miatt feljelenteni, a járulékot visszamenőleg kiróni és azt bírósági utón behajtani. Zíiolt pengSírí - TRckttttfölI vegyen a pesti Dunapartnál, Pozsonyi ut és Katona József u. sarkán legmodernebb kivitelben épülő bérpalotában 1—2—3—4 szobás öröklakást. önálló telekkönyvi tulajdon. A lakást garantáltan fizetőképes bérlőnek kiadjuk. - Rendkívül kedvező feltételek. - Ginczler Hermann épitész, Budapest Vili., Népszinház-utc 19. Telefon: 366—35. s — A városi magyar közkönyvtár olvasói figyelmébe! A városi könyvtár vezetősége értesíti olvasóit, hogy a legújabb gyarapodást magában foglaló ötödik számú könyvtári címjegyzék, katalógus most hagyta el a sajtót és május hó 16-ától, szerdától kezdve már kapható a könyvtár helyiségében (Kultúrpalota, földszint). Az uj katalógust, mint az előző hármat, dr. Baranyay József városi könyvtáros az olvasók kényelmére állította össze és rendezte sajtó alá. Az uj címjegyzék 1500 művet foglal magában közel kétezer kötetben és a gazdag szépirodalmi részen kívül felöleli a tudományos irodalom majdnem minden ágát. Az uj katalógus ára 5 Ké. A könyvtár vezetősége ezúton is kéri olvasóit, hogy az uj katalógust és a már esedékes évi 5 Ké nyomtatványdijat is fizessék be. A nyomtatvány dijak beszedésével eddig azért várt a könyvtár, hogy az uj katalógus árával együtt szedhesse be. A könyvtárvezetőség arra is kéri az olvasókat, hogyha 16-ika után jönnek be a könyvtárba, a szükséges pénzt hozzák magukkal, mert a könyvtárnak a nagy forgalom miatt nincs módjában a katalógus árát hitelezni és a kölcsönbe vett katalógusokról jegyzékeket vezetni. — Mielőtt gyermekkocsit vásárol, tekintse meg ELBERT „Hiko“ gyári raktárát. Sport 70 K2-tóJ, Szekrény 219 K2-tól. Újból működnek a pénzhamisítók, ezúttal azonban hamis pénz nélkül szedik rá az áldozataikat. Ön kényelmére «kshh május 10-től uj helyiségünkben, Nádor u. 27 . sz. alatt, a Bat’a-palotával szemben árusítjuk legújabb divat szerint készült ruháinkat az eddiginél is bővebb választékban. Látonassonmegbennftnket! Komárom’ Nádor ucca 27-ruhaszolgálat
