Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-19 / 40. szám

Lapunk mai szárma a jövő heti teljes R adio-müsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 40 szám. Szombat, 1934. május 19. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed­évre 29 K5. - Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársakr: ALARY GYULA dr. és FÜLÖR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A nemzet Szentlelke. Komárom, május 18. Virágos május szép napjaiban köszönt reánk az apostolok elosz­lásának, pünkösdnek ünnepe. Pün­kösdkor, mikor Mesterük távozá­sát siratták a tanítványok, jelent meg a Szentlélek galamb képében az írás szavai szerint és a félénk kétkezi munkásokat bátorsággal töltötte meg, amellyel elindultak a hitnek hirdetésére. A tüzes nyelv, mely fejeiken látomásként lebegett ezen a nagy napon, eleven valóság­gá változott, mert nyelvükön tűzze váltak a szavak, amikor hirdetlek az isteni Mester tanítását nemcsak a kis Júdeábán és Galileában, ha­nem az akkor ismert egész világon. Idegenekhez idegen nyelven szól­tak és az igék egyengették az új országhoz vezető utat, mely nem erre a hívságos, bűnös világra való. A nemzetek apostola írja, hogy zsidónak, görögnek és po­­gánynak a nyelvén szólották azUr nevében. Az apostolok legtöbbje vérének hullásával és éleiével pecsé­telte meg hitét és az feltartóztat­­hatlanul terjedt városról városra. Ahol azt a földön tűzzel-vassal ir­tották, ott a föld alatt gyülekeztek össze az első hívő keresztények. Rómában, a város falain kívül, ahol a lángszavú apostolok, a po­gány Saulusból megtért Paulus, Szent Pál apostol fejét elválasztot­ta a törzsétől a császár poroszlója, a világ egyik legszebb templomát emelik s az üldözött hil rövid har­madfél évszázad múlva a római bi­rodalom államvallása lesz. A kata­kombák és a Colossaeum vértanúi­ban az apostolok szentlelke lobog és évszázadokon keresztül sugárzik elő annak a hitnek az ereje, mely az apostolok széloszlásától kezdve nem csökkent, sem pedig hatásá­ból nem vesztett. Megértette a vi­lág, hogy ez természetfölölti ese­mény, melyet a véges emberi ész felfogni nem képes, mert mögötte maga az isteni hatalom és kinyi­latkoztatás rejtőzik. A kis magyar nemzet, mely év­ezredek előtt elszakadt hatalmas törzséről, hosszas bolyongás után a népvándorlás utolsó hulláma gya­nánt Európa közepén, a Kárpátok és a Duna medencéjében foglalt magának otthont, amelyet előtte rokon néptörzsek laktak. Első széni királya, akinek nagyságos elméjét, államférfiúi bölcseségét és csodála­­tos előrelátását, ezerév távlatából látjuk csak megnőni, a kelet szilaj erkölcsű fiait a kereszténység fel­vételére kényszeríti, hogy ezzel a latin kultúrához csatlakozzék, nyu­gathoz, elutasítva Bizáncnak csalo­gató és elnemzellcnítö politikáját. A középkor utolsó századaiban nem marad cl nyugat nemzetei mögött sem kultúrában, sem a kö­zépkor vallásosságának mélységé­ben. Aranybullája — rendi alkot­mánya — egyidős Európa legalkot­mányosabb nemzetének, az angol­nak Magna Charta-jával és a kö­zépkor végén a magyar renesszánsz dicsőségének fénye megaranyozza legnagyobb királyának, az igazsá­gos Mátyásnak alakját. Szomorú napokban, amikor a nemzet szenvedéseinek mértéke be­telt, amikor katasztrófák érik, min­denkor támadnak nemzeti aposto­lai, akikben a nemzet Szentlelke lobogott. A nagy Hunyadi János, a tudós Verböczi István, Martinuz­­zi-Fráter György barát, minden idők legnagyobb magyar diploma­tája, Pázmány Péter, a nagy hit­védő, Bethlen Gábor, a szabadság­hős, Esterházy Miklós, a nagy ná­dor, a dicsőséges emlékű második Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, a legnagyobb magyar, Kossuth La­jos a nemzet lánglelkű vezére, Pe­tőfi Sándor, a nemzet lángszavú költője, Deák Ferenc, a haza böl­cse, az idősb Andrássy Gyula, az első magyar alkotmányos minisz­terelnök és Tisza István, a vértanú miniszterelnök mind-mind ragyogó példája annak, hogy a hazaszere­tet hitétől lobogó nemzeti lélek mi­lyen munkát tudott végezni a sok­szor megásott sírjába hulló ma­gyar sors mindenkori rögös útjain. Mindben ott égett a nemzet Szent­lelke mely bátorította, buzdította és csüggedni nem engedte őket pá­lyafutásuk kiteljesedésében. Nemzetünk lelke kavarog a füg­getlenségünkért vívóit csaták viha­rában, ez világít a nemzedékek előtt tűzoszlopkénl az elnyomatás gyászos évtizedeiben és vértanúi­nak sírjain és ez serkenti lettekre és alkotásokra a béke boldog évei­ben a nemzet tagjait. A nemzet Szentlelke van fiai közt a gyász­ban, az újjáépítés nagy munkájá­ban Mohi, Mohács és Világos után, amikor úgy látszott, hogy a szét­szóródás és a megsemmisülés el­kerülhetetlen, a végleges bukás fel­­tartóztathallan és ekkor a nemzet Szentlelke a bizakodó reménység partjaira vezette az árral küzködö törékeny gályát. A szerencsétlen világháború után történelmi erők ötfelé szakították a háborúért bünteteti magyar nem­zetet. Ezt a sorsol bünhődésül szabták reá azok, akik megtéveszt­ve a magyar népet és vezetőit te­kintették a háború okozóinak. A súlyos ítélet végrehajtása u!án de­rült ki ennek a nemzetnek bünte­­lensége és az, hogy a magyarnem­zet volt az egyetlen, melynek az önvédelmen kívül más háborús célja nem volt és tűzhelyének ol­talmán kívül gyűlölet nem vezet­te. A magyar nemzetnek rá kell ta­lálnia önmagára, a saját erejére, amely fiainak összetartásán sarkai­nk. Meg kell találnia önmagát, hogy megbecsülje vezetőinek el­méit, tanácsaikon járnia, munkába temetkezve nemzeti ideáljait és szent hagyománayit maradéktalanul átmentenie a világégés tragikus pusztulásaiból. Ebben a tűzvész­ben edződött meg a magyar nem­zeti lélek és él a mai, de az el­következő nemzedékekben is, amely új utakat nem kereshet, hanem csakis a nemzeti hagyományok megszentelt ösvényein haladhat. Ettől a lélektől el nem szakadhat anélkül, hogy ezzel létét ne veszé­­lyezteté és fennmaradásának biz­tosítékait ezzel meg ne lazítaná. A nemzet lelke, éljen irodalmunk-Komárom, május 18. Szövetkezett ellenzéki pártjaink khibülésc. Az országos keresztényszocialista­­párt, magyar nemzeti párt és a sze­­pességi német párt közös parlamenti klubja S z ü 11 ő Géza dr. klubelnök vezetésével kedden Prágában értekez­letet tartott, amelyen a tagok majd­nem teljes számban résztvettek. A klub foglalkozott a közelgő köztársa­sági elnökválasztás kérdésével, to­vábbá a szárazság által sújtott vidé­kek érdekében meginditandó akcióval és a legközelebbi parlamenti munka­­programmal. A klubülés végül a fo­lyó adminisztratív ügyeket intézte el. Masarykot választja meg a koalíció újra elnöknek. Prágából jelentik hivatalosan, bogy a koalíciós pártok tudomására adták Malypetr miniszterelnöknek, hogy a kormánypártok a május 24-én tar­tandó köztársasági elnökválasztó ülé­sen újra Masaryk G. Tamás dr. pro­fesszort fogják egyhangúan a köztár­saság elnökének megválasztani. A né­met keresztényszocialista párt tag­jai szintén Masarykra adják szava­zatukat. A negyedik köztársasági vá­­választás május 24-én Prágában a vár úgynevezett Ulászló-termében fog végbemenni. A képviselőházból és sze­nátusból álló nemzetgyűlés 300, il­latve 150 taggal mint egy testület ül össze az elnökválasztásra és fogada­lomtételre. Az ütésen Slanek dr. kép­viselőházi elnök szerepel mint első és Soukup dr. szenátusi elnök mint második elnök. A nemzetgyűlés tag­jainak legalább a felével kell képvi­selve lenniök, akik szavazólapokkal ejtik meg a választást. Köztársasági elnök csak a csehszlovák köztársaság ban, zsoltárai zengjenek a magyar dalban, szárnyai emeljék magasba e nép művészetét és ez lobogjon kultúrájában, melyeket szent örök­ség gyanánt kell utódainkra átszár­maztatnunk. Mert jaj annak, aki idegen isteneket állít és azokat hi­­tehagyottan imádja, mert a lelkét és leikével jövendőjét is vásárra viszi a jelen pillanatnyi előnyei­ért. A nemzet Szentlelke azt tanít­ja, hogy minden megpróbáltatáson, minden elnyomatáson és kálvárián keresztül a bennünk élő hit, fa­junk megmaradásának nagy hite megőriz bennünket a szétszóródás­tól. Erős nemzetek el nem pusztul­hatnak akkor sem, ha számban megfogyva, az elnemzetlenítés ve­szélyétől környezve, de töretlen hittel hisznek és bízván bíznak jö­­vőjükben. A magyarok Szentlelke öntse belénk ezt a hitet és erősít­sen meg benne mindenkor. polgára lehet, nemre való tekintet nélkül. Az alkotmány értelmében a jelöltnek a beadott szavazatok leg­alább háromötöd részét kell meg­kapnia, különben a választást meg­ismételik. A megválasztott köztársa­sági elnök fogadalmat tesz a nem­zetgyűlés előtt, ettől kezdődik az el­nök .ig hétévé, időm ka Füssy Kálmán szenátor felszóla­lása a tejlörvény tárgyalásán. A szenátusnak e héten tartott ülé­sén került napirendre a tejalapok lé­tesítéséről szfóló törvény* (melynek tár­gyalása során fölszólalt Füssy Kál­mán magyar nemzeti párti szenátor is, aki beszédében élesen bírálta a kormány kisgazdaellenes politikáját. Füssy szenátor felszólalásában rá­mutatott a tejtörvénynek a kisgazda­társadalom ellen irányuló tendenciójá­­ra és olyan tejtörvényt követelt, amely a mezőgazdasági rétegek 85 szá­zalékát képező kisgazdák érdekeit nem sértik. A tej zsírtartalmának az uj törvény szerint való megállapítását helytelennek tartja és szerinte a tel­jes tej zsírtartalmának legalább 4 szá­zaléknak kell lennie. Foglalkozott be­szédében a tejalaphoz való hozzá­szólással, a kisgazdák érdekvédelmi szervezkedésével, amely csakis egye­sületi alapon lehet eredményes. Vé­gül a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Ki kell emelnem, hogy a most tárgyait törvény pont az ellenkezőjét teszi annak, ami teendő volna. A tej minőségét rontani engedi, ahelyett, hogy megjavítaná. Megterheli a fo­gyasztást, mert a rosszabb tej drágí­tását engedi meg, sőt minimális ára­kat állapi! meg, ahelyett, hogy a tej­alapot a szesz újabb megadóztatásával POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents