Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-16 / 39. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK< 1934. május 16. Uj menetrendek ___________(1934. május l^>-töl)_________ Geflok. . 12— Deutsches Kursbuch 12 — Uradné . 8'50 Kosch-féle. . . 4 — Csehszlovák államvasutak menetrendje 2 50 Kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor ucca 29. szám. A Komáromi Lapok bővített Menetrend kivonata 1'20 Ke óta a sz. András és sz. Imre harangok sok kedves halottunkat siratták el és hívogatták még többször az élőket Isten házába. A kath. akció nagy munkájáról lesz tanúbizonyságot 1925. évben a sz. András templom. Rozália és sz. Anna templomok restaurálása, a kath. akció gyümölcse volt 1926- ban az Erzsébet szigeti, temető és sz. József kápolnák, valamiül a plébánia terűidén levő összes keresztek renoválása. A kath. akció eredményes munkáját hirdeti a sz. András templomban a bolseviki harcokban elpusztult Krisztus mennybemeneteléi ábrázoló üvegfeslménves ablak helyreállílása 1927-ben, s a következő 192<S. évben sz. Imre és sz. Erzsébet nagy üvegfeslménves ablakok beszerzése. A kath. akció hozta létre 1929- ben a Karitászl, amely azóta sok száz nyomorban levő. ínségei szenvedő kath. hívőnek nyújtóit megél hetest. A kath. akció indítja meg 1930- ban a komáromi rk. egyházi Értesítőt. s még ugyanezen évben felállítja a sz András templomban a hadi emlékművet. 1931-ben felépíti az új ravatalozót és tart 12 napos miszsziót a pozsonyi Jezsuiták vezetésével, 1932-ben renoválja a zárdaiskolát s fejleszti a legényégyleti házal. Mindezek maradandó emlékei annak a kath. akciónak a múltban, amely most új erőkkel, a világiak nagyobb mérvű bevonásával óhajt a kath. egy-Komárom, május 15. Mivel a május S-ra összehívóit közgyűlésen a tagok nem jelentek meg határozalképes számban, a képviselőtestületi közgyűlést másodszori összehívásban május 15-én, kedden délután tartották meg. A megnyitáskor 17 képviselőtestületi tag volt jelen s csak később jöttek össze a tagok, akik közül a kommunistapárl képviselői a tanácskozás megkezdése után vonullak be testületileg s így az általuk a kilakoltatás ügyében bejelentett napirendi felszólalás nem történi meg. Aközgyűlés rendben és gyorsan folyt le. egyedül a csehszlovák pártok és egyesületeknek a Nádor és Vármegye uccának és a Dunarakpartnak új névvel való megjelölésére vonalközé) beadványa kelleti némi vitát, amely ügynél a kommunisták és szociáldemokraták egy kissé össze is tűztek. A közgyűlési Csizmuzia György városbíró nyitotta meg és vezette, aki a helyettesítések bejelentése és három élj képviselőtestületi lag fogadalomtétele után jelentette, hogy Körte Ferenc dr. pénzügyi bizottsági tag helyébe Nohejl Alajost küldték be a bizottságba. Vitek Ferenc lemondott a II. helyettes városbírói lisztéről és egyéb képviselőtestületi tagságáról, helyébe a csehszlovák pártok a tanácsba Jedlicska Fülöpöt delegálták. Dénes Emil szintén lemondott képviselőtestületi és tanácstagságáról, akinek helyébe Tarics Lajost delegálta a szociáldemokrata párt. A bejelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Majd Sándor Ernő főszámvevő ismertolte a különböző ügyeket. A váház látható fejének és rendeletéinek eleget lenni s adja Isten, hogy az új akció működését siker koronázza s elhárítsa azokat a veszedelmeket, melyek az erős tölgyet gyökerében támadták meg. Az elnöki megnyitó után a betegsége miatt távollevő Alapv Gyula dr. világi elnök évi jelentését olvasta fel M a k k y Lajos, melyei az egyházközség tudomásul vett azzal, hogy az egész terjedelmében leközöli essék az egyházi Értesítőben. Makky Lajos pénztáros ismerteti az 1933. évi zárszámadási, valamint az 1934. évi költségvetést, mindkellőt tudomásul vette és jóváhagyta a közgyűlés. Rroczky István temelögondnok a temető 1933. évi zárszámadását és az 1934. évi költségvetéséi mutatja be és indítványt lesz a kriptahelyek árának csökkentése ügyében. Úgy a a számadást, valamint a költségvetési jóváhagyta a közgyűlés vita nélkül és elfogadta az indítványt is. Elhatározta egyben új temetői szabályrendelet megszerkesztését és kimondotta, hogy minden sírhely 30 év letelte alán újra megváltandó. Végül pedig elhatározta, hogy az Internátus által a f. évben visszafizetendő 3000 Ké-l az Ipovitz-félc telek megvásárlására fordítja. Doszt ál Jakab és Langsch á dl Lajos hitelesítők kijelölésével a közgyűlés véget ért. ros tulajdonát képező ingatlanok tűzkárhiztositásu ügyében egyik helyi ügynökség állal utólag beadott árajánlat és fellebbezés tárgyában a közgyűlés a fellebbezést elutasította, mert az ingatlanok már 1934. január 1-től öl biztosítóintézetnél jogérvényesen biztosítva lellek. Özv. K risztinusz Emiim' kegydíjál havi 500 Kc-ban állapította meg a közgyűlés, amely a Központi Szociális Biztosító Intézetnek az általa folyósít all 3.000.000 Ki- In zlosilására vonatkozó megkereséséi a tanács és pénzügyi bizottság javaslatai értelmében intézte el olykép, hogy a kölcsön törlesztésének biztolosilására a városi vízmű ingatlanait és tartozékait kijelölte. Hasonlóképen elfogadta a képviselőtestület a Csehszlovák Légióbanknál a Poznánszky és Slrélilz vitkovici aszfallozócég által. engedményezés folytán a város ellen fennálló 1,800.000 Ki kölcsön mcgíizeélsérc nézve előterjesztett tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatot. Eszerint a Légióbank bekebelezés mellett hajlandó kél évi időül rl am ra a város részére kölcsönt nyújtani, ;i kamatok és törlesztések biztosításával. A közgyűlés az ajánlalol elfogadta. Hölczl Gyula adóügyi titkár, a városi adóhivatal vezetője ismertette a helybeli katonai épületgondnokság fellebbezését a katonai épületek ellen 1928 1932. évekre kivetett községi illetékek tárgyában. A katonai kincstál- a katonai szolgálati lakások utáni kivetett házbér utáni adó kivetése ellen fellebbezett s miután a 7(i-os törvény egyik rendelkezése szerint a megjelölt házak mentesek a házbéradó alól, a tanács és pénzügyi bizottság javaslatára 190.060 Ki községi házbér utáni adó leírásai rendelte el a közgyűlés. A városi aj vágóhíd részére átengedendő kincstári lelek ügyében itt járt felsőbb hatósági szakbizottsággal folytatón tárgyalásokat Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertette. A közgyűlés és pénzügyi bizottság egybehangzó indítványára a közgyűlés kimondta, hogy a kérdéses telket I Ke egységárért (összesen 22240 Ke) hajlandó a kincstártól megvenni, az iparvágányt a vágóhíd részére kész a város megépíttetni, azonban a városba vezető külön közutat nem vállalja és nem garantálja a környékbeli területek és objektumok esetleges elértéktelenedésének kártérítését sem. A komáromi csehszlovák pártok és egyesületek beadványt intéztek a városhoz. amelyben kérik, illetve ;i kisebbségi jog alapján követelik, hogy n Nádor uccát Masaryk uccura, u Vármegye uccát Köztársaság uccuira és a Dunarakpartot Stefánik rakpartra keresztelje át. A kérdéshez Csevár Ferenc képviselőtestületi tag szólott, aki hivatkozott arra. hogy a beadványban a kisebbségi jogon követelik az uccák új elnevezését, akkor nem is kellene külön beadványt ezért benyújtani, hanem hivatalból kereszteljék el az uccákát. Nem törődik azzal, hogy milyen neveket adnak az uccáknak, de nekik is joguk van indítványozni, hogy kereszteljék el az uccát Lenin uccának. Ebben a kérdésijén a pártoknak egyöntetűen kellene eljárni Fi'döp Zsigmond tudomása szeri ni az ilyen uccaelnevezéseket mindenütt pártközi értekezleten hozott megállapodás alapján intézik el egyhangú határozattal. Nem tartja helyesnek, hogy a köztársaság általános tiszteletben álló elnökének nevéről szavazással s esetleg talán csak szótöbbséggel neveznek el uccát. Ha a pártok előzetesen megállapodtak volna egységes javaslatban, most nem lenne vilii ebben a kérdésben. Véleménye szerint pártközi értekezleten kell előkészíteni az ilyen javaslatot. Tarics István reflektál a felszólalásokra és polemizál Csővárral, miközben a kommunisták és szocialisták közölt erős zaj és szóharc keletkezik, úgy, hogy az elnöklő városbíró az ülést öt percre fölfüggeszti. Szünet után Tarics szemére veti Csevárnak, hogy ha olyan nagyon szivén viseli a kilakoltatásra ítélt városi munkáslakásbérlőket, akkor miért nem jelent meg idejében a közgyűlésen, hogy bejelenteti felszólalását megtehette volna. Csevár Ferenc ismételt felszólalásában hivatkozik arra. hogyha ebben a magyar városban megkövetelik még az uccaseprötől is. hogy tudjon szlovák nyelven, akkor elrendelhetik az uccák elnevezését is hivatalból. Az uccák el keresztelésével nem törődik, de ha a pártközi megállapodásra nincs szükség, akkor miért nem rendelik el azt diktatórikusán? Kéri a főjegyzőt. hogy adjon neki alkalmat arra, hogy a kilakoltatások ügyében bejelentett felszólalását elmondhassa. Csizmuzia György városbíró kifejti, hogy demokratikus államban élünk és itt mindenkinek joga van indítványt lenni a közgyűlés előtt. Arra semmi szükség sem forog fenn, hogy pártközi értekezlet előzze meg ebben a kérdésben a határozatot. Még Ncuwirth József beszélt, mely után a városbíró elrendelte a szavazási. A szavazás felállással történi s a javaslat mellett 21 képviselőtestületi lag állott föl, 13-an ülve fiiaradiak. Általános feltűnést keltett, hogy a csehszlovák pártok négy képviselője közül csak egy tag jeleni meg a közgyűlésen.^. Alárgysorozal többi pontját gVor- x san tárgyalta le a közgyűlés. A tanácsnak a városba történő idegenÖaözönlés korlátozására vonatkozó javaslatát a többség elfogadta. A könyvtártanácsok jelentését a közgyűlés tudomásul vette és elfogadta az 1989. évi zárszámadásokat. amelyeknek 15 napra leendő kifüggesztését a közgyűlés elrendelte. Több illetőségi ügy, telekcsere, telekvétel és községi kötelékbe való felvétel iránti kérvény elintézése után a közgyűlés 7 óra után ért végei. Hová lett a levágott ökör A véres vágóhíd titka. Saját tudósítónktól. Nem mindennapi esel foglalkoztatja Suránv és környékének közvéleményét és most se Surányban. se a környéken nem mernek húst enni az emberek. Ennek a kényszerbőjtölésnck hátterében érdekes és titokzatos dolgok történtek, amelyeknek nyitját most keresik a hatóságok. Az történi ugyanis, hogy egyik suránvi földbirtokos. Popper József egy hatalmas, erősen kiliizlalt ökröt küldött be a slírányi vágóhidra, hogy azt olt levágják és húsát otthon kiméresse. A széj) és egészséges állat vágóhídi kivégzése, a véres művelet annak rendje és módja szerint megtörténi, a levágás után otthagyták az ökröt és a városi állatorvosért küldtek, hogy a búsvizsgálatot megejtse. Amikor dr. Neubauer községi állatorvos a húst megvizsgálta. megállapította, hogy a hús romlott, közfogyasztásra, emberi élvezetre nemcsak nem alkalmas, de veszélyes is. Az állatorvosi megállapítás nagy meglepetést okozott, mert az állat a levágásig a legegészségesebb benyomás! tette és azért is meglepődött mindenki, mert a kihizlalt állat igen nagy értéket képviselt. A lelkiismeretes ál-Komárom, május 15. latorvos, hogy ellenőriztesse a maga megállapítását, Horváth László járási főállatorvost is értesíti és fölkéri, hogy vizsgálja meg ő is a húst. A járási loállalorvos meg is érkezett Suráuyba és suránvi kollégájával együtt kiment a vágóhídra, hogy a húst megvizsgálja. Nagy meglepetés várt itt rájuk, mer! a kifogásolt hús szőrénszálán eltűnt. A meglepődön állatorvosok azonnal jelentést tettek a furcsa esetről, hogy a letleseket kinyomozzák. Ili többféle feltevés kapott lábra. Talán az egészséges ökör húsát kicserélte valaki romlott hússal és azt remélte az illető, hogy a romlott hús konslatálása után napirendre térnek a dolog feleli. Amikor az illető látta, hogy tovább akarják vizsgálni a húst, eltüntette. mert attól tarthatott, hogy a további vizsgálatnál kitűnik, hogy az egészséges ökör húsa nem lehet azonos a beteg hússal. Ezek csak föltevések és a vizsgálat eredménye fogja csak tisztázni a dolgokat. Most Surányban nem mernek húst enni, mert attól tartanak, hogy a beteg húst mérik ki valahol. Városi képviselőtestületi közgyűlés. Vita nélkül fogadták el a tárgysorozat legnagyobb részét - Szavazással döntöttek a csehszlovák pártok uccaelnevezés iránti beadványa fölött.
