Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 37. szám

> KOMÁROMI L'APOKc

lenére a pártnak sok ellensége van, de ezeknek a munkája és mesterkedései megtörnek a keresztényszocialista párt elveinek szilárdságán. A párt erélyesen védi a parlamentben, az országos igazgatásban és minden téren tagjainak érdekeit. Ellenzéki párt, mert a lefolyt tizenöt esztendő alatt nem tapasztalta a kormány jóindulatát ,hanem annak az ellenkezőjét, éppen ezért semmi oka sincsen ellenzéki álláspontját megváltoztatni. Jöhetnek ígérők, akik Ígéreteiket nem tartják meg. mert már földet nem is ígérhetnek, a földreform befejeződött: a keresztény-szocializmus nem Ígéretekkel akarja megnyerni a választókat, hanem erkölcsi tartalmával, amely osztálykülönbség nélkül kielégíthet mindenkit. A magyarság legyen politikailag önérzetes, jogaival úgy éljen, hogy abból az egész ittélő nemzeti kisebbségre haszon háromoljék. Ne tépje szét magát, mert ellenségeinknek az a célja, hogy minél jobban szétbomlassza a magyar kollektívumot. A törvényeket megtartjuk, azoknak engedelmeskedünk, az adókat megfizetjük, a katonát megadjuk az államnak és ezzel eleget is teszünk állampolgári kötelezettségeinknek. De lelkiismeretünk tiszta és szabad és azzal szabadon rendelkezünk. Arra kéri a nagymegyeri választókat, hogy tartsanak ki a keresztény elvek mellett és ha arra kerül majd a sor, vigyék diadalra a párt zászlaját. (Lelkes és hosszas éljenzés.)

Dr. Jabloniczky János

nemzetgyűlési képviselő

a második szónok, aki Csehszlovákia külpolitikájával foglalkozik. Az államférfiak — úgymond — utaznak ide-oda. Egyik részük csak ide utazik, — oda azonban nem. A másik rész oda utazik és ide nem jut ideje. Ezekben az utazásokban résztvett a francia külügyminiszter is, aki Varsóban nem ölelte meg kollégáját, mint Prágában és Varsóban nem végezte el a dolgát olyan jól, mint Prágában, mert ott a lengyel-német egyezmény állta ennek a nagy barátkozásnak az útját és lehűtötte a melegséget.

Bénes is utazik eleget, jelenleg Ruszinszkóban van körúton, ahol azonos tartalmú előadásokat tart és ezekben azt hangsúlyozza, hogy Ruszinszkó helyzete évszázadokra biztosítva van. Ámde ismerni kell a politikai jövendöléseket. A ruszin autonómiát is megígérte részletekben és most már az a kérdés nem sorakozik-e a többi miniszteri Ígéret mellé, amelyet amelyet Ruszinszkó, ahol egyszerre fejlett lett a nép az autonómiára, eleget kapott. De a külügyminiszter azt a kijelentést is megismételte, hogy Ruszinszkót megvédelmezi utolsó csepp véréig. Most már felmerül az a kérdés, hogy ki ellen kell azt megvédelmezni'? Lengyelország ellen, mellyel baráti viszonyban vagyunk, Románia ellen, mellyel szövettséges viszonyban élünk, vagy Magyarország ellen, amelynek 32000 főnyi hadserege van és támadó fegyverei nincsenek?

A sok utazásból csak egy bizonyos, az, hogy a hadseregek létszáma nem csökkenik, a béke és a leszerelés nem valósulnak meg és Európa szánalmas helyzetben van, Mindez az államok úgynevezett biztonsága érdekében történik. De vájjon a fegyverkezés, amely irtózatos költségébe kerül a népeknek, célra vezető-e egyáltalában? Ki akar hiborút? A nép bizonyára nem akarhat, mert most is annak a rossz emlékeit őrzi, A diplomaták békéje nem sokat ér, de a népek békéje az, amelybe mindent lehet alapítani. A keresztényszocializmus elitéli a háborút és a békét, a nyugodt munkát kívánja. (Lelkes éljenzés.)

Dr. Alapy Gyula tartomány gyűlési képviselő

a közigazgatással és a kullurális viszonyokkal foglalkozott beszédében. A községi élet túlpolitizáltságban szenved, a községházak termeiben pár. tok csatája folyik, nem jut idő a 1 pártviszályok mellett a komoly kommunális élet feladatainak megoldására. A községek szociális feladataikat nem tudják megoldani, mert nincsen hozzá pénzük, emellett a legtöbb község el van adósodva. Még inkább vonatkozik ez a városokra, főleg ahol a szocialista gazdálkodás terhei zúdul■ 2. oldal. , t • ;

nak reájuk. A községeket szanálni kell, mert nem képesek mai helyzetüket sokáig bírni. Az elsőfokú politikai hatóságok hibaja az, hogy munkájuk nem elég gyors és nem foglalkoznak eleget a néppel, amellyel kapcsolatokat nem tartanak fenn úgy, mint azt az előző rezsim tette. Úgy az elsőfokú, mint az országos igazgatás abban az eredendő hibában szenved, hogy abban az autonóm törekvéseket megvalósítani nem lehet. A kinevezésekkel felhígított képviselőtestületek nem is szolgálhatják az autonómia céljait és a mai állapot a pszeudo-autonómia, a látszat önkormányzat. A szónok ezután ismertette az országos igazgatás keretében kifejtett munkáját, mely nagy tetszéssel találkozott a hallgatóság soraiban.

A kulturális élet sok fájó sebére mutatott rá: az iskolák csekély számára, azok bajaira, és párhuzamot vont a beszüntetett kurtakeszi iskola és a bogyaréti iskola közt. Az első kifogástalan helyiségekkel rendelkezett, míg a réti iskola, ahova öt-nyolc kilométernyi távolsákról járnak a tanulók felváltva, s ahol 120—150 gyermek szorong, a padokban és a padlón, nem kap kormányintést. A magyar iskolaköteles nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a más nemzetek iskolakötelesei, akik részére kis iskolapaloták épülnek tizenöt tanulóra. Kévés a magyar középiskola is, Léva, Munkács hasztalan várja magyar gimnáziumának visszaadását. Majd Benes külügyminiszter kijelentéseivel foglalkozik, aki nyilatkozataiban a magyarok kulturéletévcl foglalkozik. A nyilatkozatban azonban nincsen új, mert az mind benne van a saintgermaini békeszerződés kisebbségvédelmi rendelkezéseinek VIII. cikkelyében, amelyet Csehszlovákia is köteles volt törvénybecikkelyezni.

A szónok rövidesen kitért a szociális helyzetre és reámutatott arra, hogy az alsócsallóközi helyzetei a nacionalista földreform idézte elő. Az urbanizálódó munkások bctódulnak a városba, de sajnos, ott is csak a munkanélküliek számát szaporítják. A munkanélküliség lelki feszültségének vázolásánál mindenki helyeselt, akiben a szociális felelősségérzet paránya megvolt. Beszédét azzal fejezte be, hogy a szociális állapotoknak meg kell változniok, mert a politikát nem az elégedett és a jóllakott tömegek, hanem az elégedetlen és filozofáló tömegek irányítják. Meg kell a viszonyoknak változniok, mert ezt az állapotot a Csallóköz nem ismerte és a. Csallóköz régi jó helyzetének el kell következnie, hogy azt ismét elégedett emberek lakják. (Nagy tetszés és éljenzés.)

Derfinyák Gusztáv körzeti titkár

a gazdasági kérdésekkel foglalkozik és reámutat az adózási viszonyokban uralkodó tarthatatlan helyzetre. Az adóvallomásokat a kivető hatóságok mellőzik és az adó két-háromszorosát vetik ki minden megokolás nélkül.

Súlyos terhet jelentenek a szociális terhek a földmíves népre. A gazdasági munkás az, aki legkevesebbet kap a szociális biztosítótól, ezzel szemben hallatlan magas összegeket fizet. Ez az állapot tarthatatlan. Majd reámutatott az ígérgető ellenséges pártok munkájára, a keletről ide vándorolt agitátorokra és arra kérte a választókat, hogy ezekkel szemben őrizzék meg önállóságukat. Majd bejelentette, hogy a komáromi pártkörzet irodája messzemenő módon áll a párt tagjainak tanáccsal, utánjárással rendelkezésére. (Lelkes éljenséz.)

A szónokok előadását Torma elnök meleg szavakkal köszönte meg a gyűlés végén és a hatalmas néptömeg példás rendben oszlott szét. Az egész népgyűlés méltóságteljesen, egyetlen közbeszólás nélkül, lelkes hangulatban folyt le. ^

1934. május 9.

A Jókai Egyesület

serlegavató közgyűlése

A komáromi kultúrintézmények és a szlovenszkói vendégek a közgyűlésen. — A SzMKE 3500 kötetes könyvtárat helyezett letétbe a Jókai Egyesületben. — Dr. Borka Géza előadása a Jókai kritika újraértékeléséről. — Dr. Szijj Ferenc serlegavató beszéde a közvacsorán. . — május 8.

Különös fénnyel s szép külsőségek között tartotta a Jókai Egyesület idei rendes közgyűlését a Kultúrpalotában május hó 6-án, vasárnap délután. A közgyűlés ünnepi hangulatát két körülmény is erősítette: egyrészt az, hogy most van Jókai, Komárom nagy fia halálának harmincesztendős évfordulója, másrészt pedig az, hogy a Jókai Egyesület szépművű serleget kapott, amelynek a közgyűlést követő közvacsora alkalmával volt avatása. Az ünnepélyességet még emelte az, hogy a közgyűlésre Komárom kulturális, jólékonycélú és társadalmi testületéi is elküldötték képviselőiket, hogy így bizonyítsák együttérzésüket s az összetartozás szükségét, azonkívül Kassa, Léva, Dunaszcrdahely és Somorja is elküldötte kulturegyesületeinek vezetőit. Kassáról a Kazinczy Társaság főtitkára, dr. Gömöry János ny. kollégiumi igazgató, Léváról Bolemann Jánosné dr.-né, a lévai Kaszinó képviseletében, Dunaszerdahelyről a Műkedvelő Gárda küldöttségében dr. Szeiff Géza szerkesztő, Dobler Kálmán és id. Tölgyessy János, Somorjáról Khin Antal, a Csallóközi Muzeum igazgatója és Bozó Sándor bankigazgató jöttek el s komáromi tagjaival képviseltette , magát , a Sz.

M. K. E. és a Masaryk Akadémia is. A Jókai Egyesületnek az á terve, hogy évenkint összegyűjti a szlovenszkói magyar kidlurmozgalmak vezető embereit, az előjelek szerint sikerülni fog s a hívó szóra máris sokan jelentek íneg. Az egységes kulturmunkát célozza a Jókai Egyesület által hirdetett összefogás, szükséges is, hogy a vélemények kicserélődjenek, hogy az egyes kultúrintézmények tagjai megismerkedjenek egymással s hogy a szétszórtság helyett közös irányítás lépjen életbe. A kiküldöttek fel is használták az alkalmat s terveket beszéltek meg az egységes kulturm unka ápolása érdekében.

A közgyűlés.

Vasárnap este félhatkor kezdődött a Jókai Egyesület közgyűlése. A gyűlést dr. Szijj Ferenc elnök nyitotta meg lelkes, szívhezszóló beszédben. Most van Jókai halálának harmincesztendős évfordulója, — mondotta az elnök, — erről illő módon kell megemlékeznünk. A nagy Jókai maga osztotta meg a dicsőséget Komárom városával örökértékű regényeiben. Jókai az egész világé, mesemondó művészete olyan népeket is elragad, amelyeket nem fűz Jókaihoz a magyar vérség köteléke. Generációk nőttek föl Jókai meséin, Jókai örök büszkesége Komáromnak s a nagy író halhatatlan szelleméhez méltó kegyeleles érzéssel nyitja meg a 'gyűlést. A nagy tetszéssel fogadott, lendületes elnöki megnyitó után dr. Hajdú Lukács főtitkár tartotta meg beszámolóját a Jókai Egyesület multévi munkájáról. A Jókai Egyesület múlt ősztől egészen késő tavaszig dolgozott, hogy vezető kultúregyesületi szerepét betöltse. A főtitkár jelentése kiterjedt az egyesület működésének minden részletére, a JESZO munkásságára, a hangversenyekre, a kiállításokra, az irodalmi s előadó estékre. K. Ledermayer Ilona, dr. Borka Géza s Harmos Károly szakosztályi elnökök fáradoztak lelkesen a kulturesték megrendezésénél, amelyek mindegyikének nagy sikere volt. Jelentette a főtitkár, hogy a múzeumot dr. Alapy Gyula és Sárossy Etele irányításával újrarendezi az egyesület, mivel szükséges már az átrendezés. Jelentést tett a teaesté ívekről s arról, hogy a főiskolás ifjúságot is bekapcsolta az egyesület a munkába. »Meg kell elégednünk azzal, ami rendelkezésünkre áll, — mondotta a főtitkár, — sokszor csak gyermekek ajkáról szólt az egyesület előadásai alkalmával a dicséret, nagy előadóink, tudósaink kifogytak. Jókai szellemében dolgoztunk mégis s e szellem nem csak szülővárosa nevét tette aranyossá, hanem minden kövét is. Szívünkben sohasem temettük el Jókait s mondjuk: Mi téged eltemetni nem fogunk sohaL

A főtitkár lelkeshangú, emelkedett szellemű jelentését szintén nagy tetszés fogadta s az elnöki megnyitóval együtt teljes egészében jegyzőkönyvbe iktatandónak tartotta a közgyűlés.

Ezekután Makky Lajos pénztáros olvasta fel a multévi zárószámadást és az idei költségvetést, amelyet a közgyűlés elfogadott.

A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet nevében dr. Alapy Gyula főtitkár írt át a Jókai Egyesületnek, s közölte, hogy a SZMKE egy 3500 kötetből álló családi könyvtárat kapott nemrégen. Ezt a könyvtárat a SZMKE a Jókai Egyesületnél kívánja örökletétbe helyezni. A Jókai Egyesület örömmel veszi tudomásul, hogy ilyen értékes letét kerül birtokába s ezzel könyveinek száma 4t.000-re szaporodott. A közgyűlés megköszöni a letétet s azt Szilvay-könyvtár címen külön fogja kezeltetni.

Majd dr. Gömöry János, a kassai Kazinczy Társaság főtitkára emelkedett szólásra s üdvözölte az egyesületet. Sajnálta, hogy nem jöhetett el minden egyesület küldöttje Szlovenszkóról, mert szükség van a tömörülésre s csakis az egységesen irányítóit kullurinozgalomnak van eredménye, jogosultsága. Nem kell mostanában nagy dikciókat mondani, — mondotta dr. Gömöry János, — hanem cselekedni kell kitartóan, ha kultúránkban meg akarunk maradni. Látom a fixpontot, amelyből kiindulhatunk. A komáromi kulturéletnek kell kisugárzónak lenni, hogy Komárom kulturélete szabja meg az irányt és az iramot. Indítványozom, hogy a közgyűlés vegye tudoipásul azt, hogy az egyesület tömörítési akciót kezdeményezett s hogy ezentúl is megtartják Komáromban a kulturális szervezetek kiküldötteinek tanácskozását.

A közgyűlés lelkesen hallgatta Kassa kiváló küldöttének szavait s magáévá teLte a kulturegyesületek közös tanácskozásának eszméjét.

I)r. Borka Géza előadása.

A közgyűlés utolsó pontja Borka Géza dr. előadása volt. A Jókai Egyesület közgyűlésein mindig egy komoly előadás is hangzik el, időszerű témáról. Idén dr. Borka Géza beszélt a Jókairól szóló kritika revíziójáról. A mindvégig tartalmas és. érdekesen hangzott előadás kifejtette, hogy Jókait igen kütömböző szempontok szerint bírálták meg kritikusai, akik hidegebb szemmel igyekeztek olvasni Jókai meséit, mint az olvasók, akik teljesen átadták.magukat Jókai művészetének. A kritikusok azonban öszszetévcszlellék a mértékegységeket s módszcrlani hibát követtek cl, Jókai romanticizmusát a realitás mértékegységével mérték. Ismertette. Borka Géza dr. Gyulai Pálnak, Pétcrfy Jenőnek kritikai módszerét, — ez a módszer ellene fordult Jókainak s minden írását hibáztatta. Majd szólott Beöthy Zsolt kritikájáról is, aki a középutat választotta s a mai kritika még ma is ezeknek a kritikusoknak lemezét játsza, holott új szempontokat kell ma már figyelembe venni. Újabban Szabó Dezső védelmezte Jókai emberábrázolását, de ő meg az ellenkező végletbe lendült. Minden kritikus abban a hibában szenvedett, hogy kívülről akarták megközelíteni Jókait, holott belülről, önmaga felől kellett volna kritizálnia. Az »ember-történés-környezet« hűségét csak reális alapon álló írótól lehet megkövetelni, holott Jókai ro-