Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-05 / 36. szám

6. oldal »KOMAROMI LAPOK« 19U4 májas 5. Az ellopott ékszerkazetta csodálatos megtalálása a komaromi erődök mögött. Tisztjét meglopta két katona, a lopott tárgyakat gya­korlat alkalmával találta men fcpy szemfüles baka. — Komárom, május 4. Nem mindig vezet jóra, ha csinos bakák udvarolnak a szintén csinos szobalányoknak. Ezt a tételt példáz­za az alábbi történet. léga eltávozott az ékszerdobozzal, az udvarló visszament a lányhoz s mint­ha mi sem történt volna, visszaad­ta neki a kulcsot később. Szeretet­tel el is búcsúztak egymástól. A lány, a katona, meg a kulcs. Ki a lettes? A tiszték kiránduláson voltak szin-Az egyik magasabbrangú, helybeli katonatiszt cselédjével megismerke­dett egy katona s vasárnap délutá­­nonkint a szépet tette neki. Régi, íratlan törvény, hogy a szobalányok, ha már tehetik, inkább jóképű kato­nákkal sétálnak a korzón, mint gyen­ge civilekkel s az említett szobalány is szívesen vette a katona közeledé­sét. A katona gyakorta kereste a ta­lálkozást, de furfangos ember lévén, a lelki kincsek megszerzése mellett az anyagiakra is ügyelt s észrevét­lenül kiludakolla a leánytól, milyen anyagi körülmények közölt él gaz­dája s hol tartja ékszereit, pénzét, egyéb értékeit. A leány hiszékenyen el is mondott mindent. A katonában merész terv fogamzott meg s a leg­közelebbi vasárnapon összebeszélt egy kollégájával, aki láthatatlanul, de a közelben tartózkodott, mig az ud­varló katona s a szobaleány beszél­gettek. A leány kezében volt a lakás kulcsa, forgatta ujjai között. A kato­na udvariasan eltette saját zsebébe a kulcsot, hogy a leány ne fáradjon vele. Kis idő múlva néhány percre bocsánatot kért, meghagyta szigorú­an a lánynak, hogy maradjon a he­lyén, ő maga meg elsietett. A meg­beszélt helyen már várt a kollégája, elővették a kulcsot s nyugodtan be­sétáltak a tiszt lakásába, akinek ék­szerszekrényét kifosztották. A kol-4 cserkészek csónakházat építenek a Vágdunán. A komáromi bencés főgimnázium cserkészei Szlovenszkó legjobb cserké­szei közé tartoznak, ezt elmondhatjuk bátran. Vezetőik mindig valami érde­kességgel lepik meg a „civil-társadal­mat“ s a fiuk nagy ügybuzgósággal dolgoznak a vezetők által kijelölt utón. A komáromiak azok, akiknek a leg­szebb s legérdekesebb táboraik voltak, — hogy csak a Vág-tutaj ozást említ­sük, — idén megrendezik junius köze­pén a húszéves jubiláris emlékünne­pélyt, amely kétnapos lesz, a Magas Tátrában nagyszerű tábort s mellette Erdei Iskolát rendeznek, — most pedig, hogy a nyári napokon már teljes üzem­ben legyen, cserkészházat építenek a Vágduna partján, a Vág-közuti hid mellett, hogy itt legyen a fiuknak nyári telepük s innen induljanak viking­hadjáratra a Vágón ... A telket a Haász és Mády cég szí­vességéből kapták cserkészeink, a hoz­závaló deszkákat a kereskedők által ajándékozott ládák szolgáltatták, jószivü adományokból már az építési költség felerésze együtt is van. A cserkészházat Bindernits László tervezte nagyon jól. Magas lábakon fog állani a ház, zárt helyiségével s szép verandájával erős, csinos épület lesz. A vitorlás csónak matrózai és kapitányai már készülnek a csónak-vizsgára, a cserkészek maguk építik fel nagyrészt a házat. Ehelyütt azzal a kéréssel fordulnak a komáromi cserkészbarátokhoz, hogy a cserkészház építéséhez némi adománnyal hozzájá­rulni szíveskedjenek azok, akik szeretik a cserkészfiuk munkáját. Nemsokára készen lesz a ház, a cserkészek nya­ralótelepe, büszkén fog lengeni rajta a liliomos zászló. — Deszkát és ládát eddig a következő cégek ajándékoztak: Liturgia könyvkereskedés, Ko' ách Tiha­mér, Laky Nándor, Virradat,Metlesích és Spitzer-nyomda, ifj. Szántó Béla, Szu­­nyoghy János, Koltay Rezső, Hacker és Neufeld, Pusztelník-Testvérek. Hálás köszönettel nyugtázza Bíró L. cserkész­­vezető. A csónakház felavatását május 13-án tartják s ez alkalomra halászlé­vacsorát rendeznek a helyszínén. A 2J éves jubileumi ünnepségek június 16 —17-én lesznek. Erre még visszatérünk. tén s mikor este hazaérkeztek, nagy megdöbbenéssel látták, hogy ismeret­len tettes kifosztotta őket. Nem so­káig kellett azonban nyomozni: a szá­lak a leány felé s így, közvetve, a leány udvarlója felé vezettek, a tet­tes neve hamar meg volt. A kár ösz;­­szegc mintegy 20.000 korona. Azonnal kihallgatták a tettest s a társát, akik rövid tagadás után mindent beval­lottak. Ritka s kirívó eset, hogy a hadseregben ilyen tolvaj lásra vete­medjen felebbvalója ellen valaki. Szi­gorú példát akarván statuálni, a tet­teseket Besztercebányára a hadbíró­ságra szállították. Az ékszer is megkerül. Az ékszert azonban nem adta visz­­sza a két tolvaj. Össze-vissza beszél­tek erről a kérdésről, maguk sem, akarták tudni az ékszer rejtekhelyét s így a kár megmaradt. Néhány nap­ra rá azonban örvendetes fordulat következett be a tolvajlási ügyben. A katonák gyakorlatot tartottak a gya­korlótéren, az erődök mögött. Az egyik katona fedezéket keresett s egy kőrakás mellé vágta le magát. A kő­rakást figyelmesebben megnézte, majd egy dobozt húzott elő onnan. Az ék­szerdoboz volt. Ide rejtették el a tolvajok. Azonnal jelentkezett értékes leletével a felebbvalójánál s átadta a talált ékszereket, amelyeket nagy örömmel vett magához a tulajdonosa. Komáromban, a város egyik főuccájában 170 G-öles üres, szép formás, nagy kertbelsőségekkel körülvett építő­­telek eladó. Érdeklődni lehet Broczky István kőműves- és ács­mesternél, Komárom, Sze­­kér-ucca 2. szám. i69 föl Egy teljesen jó állapotban levő pénzszekrény eladó. § Cím a kiadóhivatalban. — Két gyöngye volt a falunak, két virága ... Ez a megható történet játszódott le Muzsla községben. Mind a kettő úgy vágyott a boldogságra ... De hát édes Istenem, ki tudja, hogy ki boldogabb? Az-e, akit elvittek az esküvőre, vagy az-e, akit szép csende­sen kivittek a temetőbe? Úgy látszik, az esküvőre való vivés, a fényes lako­dalom, a nagy dinom-dánum mégnem jelenti a nagy boldogságot. A muzslai egyik virágszálnak két hete volt a nagy lakodalma, fényes esküvője és a na­pokban már el akarta dobni magától a nagy boldogságot, az életet. Maró­lúgot ivott a mézesheteit élő me­nyecske, akinek nem voltak igazában mézes hetei. A súlyosan sérült, szeren­csétlen menyecskét az esztergomi kór­házban ápolják. — A családi viszálykodás vége. Kuralon nagyon megunta az életét Gyuris Vilmos földmunkás. Elkesere­désében lúgkövet ivott. Életveszélyes sérülésével a lévai kórházban kezelik. Tettét állítólag családi viszály kodás miatt követte el a szegény ember. H I RE K — A Jókai Egyesület holnap, vasárnap, május 6-án tartja évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlés kezdete délután fél hat­kor lesz. Utána közvacsora a Kultúrpalotában. A vacsora alkalmával fogja dr.Szijj Ferenc elnök a Jokai­­serleg avatóbeszédét elmon­dani. A Jókai Egyesület ezúton is meghívja minden tagját s a helyi egyesületeket úgy a köz­gyűlésre, mint a közvacsorára. A vacsora ára 15 korona. Je­lentkezéseket Szombathy Vik­tor titkár fogad el, Kultúrpa­lota. — Városi közgyűlés. Komárom város képviselőtestülete május 8-án, kedden, délután 5 órakor, a város­háza nagytermében rendes közgyűlést lart. A közgyűlés tárgysorozatából ki­­emeíendők: a Központi Szociális Biz tositó Intézet lejárata a várost terhelő kölcsön ügyében, a Legiobank átirata a Poznánsky és Strélitz cég engedmé­nyezéséből a várost terhelő taitozás ügyében, a katonai épületek gondnok­ságának felebbezése 1928—1932. évekre kivetett községi illetékek tár­gyában, az uj vágóhíd céljaira áten­gedendő telek ügye, a tanács javaslata az idegeneknek a városba való be­­özönlése ellen, piaci és városi szabály­­rendelet, a siketnéma intézet átirata az intézet áthelyezésére nézve, az 1932. évi zárszámadáöok, több illetőségi és telekügy. — Stelczer prokurátor temetése. A hivatalos körök és a jóbarátok nagy részvéte mellett ment végbe május 2-án délután Stelczer Viktor állam­­ügyészségi prokurátor temetése a hely­beli róm kath. temetőben. \ temetésen testületileg jelent meg a kerületi bí­róság, járásbíróság és államügyészség tisztviselő és hivatalnok kara Nagy András elnök vezetésével, a járási hi­vatal Novotny Richárd közig, főtaná­csos. a helyőrségi tisztikar Vodicska ezredes, helyőrségi parancsnok vezeté­sével, az államrendőrség tisztikara Machácsek Pál főtanácsos vezetése mellett, a pénzügyigazgatósági kiren­deltség, adóhivatal, állami kikötőépités vezetősége, a város vezetősége, a hely­beli ügyvédi kar, az állami ügyészségi fogház, állami földmivesiskola és más állami intézmények képviselete. A ke­gyelet és szeretet koszorúival boritott koporsónál a gyászszertartást Majer Imre dr. prelátus-apátplébános végezte papi segédlettel, a sírnál az ima után Sellák József dr. főügyész búcsúzott el államnyelvü beszédben az ügyészség és biróság nevében a megboldogulttól, akit az ügyvédi kar nevében Bangha Dezső ügyvéd államnyelven és magyar nyelven tartott beszéddel búcsúztatott el. — Kinevezés. Várady Bélát, a ne­­mes-kossuthi plébánost Nagycétényre nevezték ki plébánosnak. — Stefánik M. R. tábornok ha­lálának 15-ik évfordulóján Bradlón emlékünnepély lesz, melynek résztvevői 50°0-os vasúti kedvezményben része­sülnek. Odautazás Berezóra (Szered— Nagyszombat—Jabláncon át) 5—6-án, vissza 6—7-én (délig). Az indulásnál váltott jegy a visszútra is érvényes. — Megtámadták az országúton. Veszedelmes kalandja volt fonás Fló­rián nagysallói illetőségű vásárosnak, aki gyalogosan haladt a Kéménd és Gyiva községek közötti országúton, amikor két szembejövő ember meg­szólította és pénzt követelt tőle. Jónás az utonállók követelését elutasította, mire az emberek megtámadták, leütöt­ték és amikor már a földön feküdt, fejszével is reásujtottak. A könnyen végzetessé válható kalandnak szeren­csére nem voltak súlyosabb következ­ményei, mert az országúton több em­ber közeledett, akiknek láttára a táma­dók megfutottak. A csendőrség meg­indította a nyomozást és egyes gyanú­­okok alapján Bartos Adolf és Molnár József munkásokat vádolja a rabló­­támadás elkövetésével. A gyanúsítottak tagadnak, ennek ellenére az eljárást megindították ellenük. A szégyellős beteg Beállít egy ember az orvosprofesz­­szor elé és pedig igen zavartan. Azt hitte, hogy egyedül fogja találni a kiváló belgyógyászt és ime: nagy te­remben találja, a terem tele van me­dikusokkal. — Na, halljuk, mi a baj — mondja a professzor. — Nevem Oravecz János — feleli a zavart ember. — Jól van, lelkem, de arról beszél­jen, hogy mi a panasza. — Ne tessék haragudni, — mondja akadozva Oravecz, — de ennyi em­ber előtt... — Ugyan, ne szégyenkezzék, ebben a teremben nincsenek mások, mint orvosok és leendő orvosok. Halljuk, mi a panasz. — De kérem, tanár úr, igazán res­tellem ennyi ember előtt... a ma­gánügyeimet ... A tanárnak elfogy a türelme. — Jaj, drága lelkem, itt nem érünk rá, várnak odakint mások is. Beszél, vagy nem beszél? — Jobb szeretnék négyszemközt, ne tessék haragudni. — Nem lehet négyszemközt. Na, gyerünk, beszéljen. — Vagy talán inkább eljövök más­kor ... A professzor megcsóválja a fejét. — így nem megyünk semmire. Vo­nuljon félre a tanársegéd úrral, ha olyan szégyellős. Jöjjön a következő. Oravecz álmegy a tanársegéddel egy szomszédos helyiségbe. A tanársegéd elkezdi faggatni. Mije fáj, hogy al­szik, van-e íáza, szokott-e fájni a fe­je stb. Részletesen, aprólékosan, lel­kiismeretesen. Oravecz türelmesen fe­­lelget. Nem fáj semmije, remekül al­szik, láza nincs, fejfájása nem szo­kott lenni. És csakugyan makkegész­séges ember benyomását kelti. A ta­nársegéd nem tud kiigazodni belőle. — De hát valami baja csak van, ha már idejött? — Igenis. — Hát akkor nyögje már ki, az Is­ten szerelmére. Nem húzhatom ki magából harapófogóval. — Megmondom, kérem, de csak a tanár úrnak magának. — Ne okoskodjék, én a tanár úr helyettese vagyok. Ha nekem mond­ja, az annyi, mintha neki mondaná. — Kérem alássan, az én bajomon csak maga a tanár úr tud segíteni. Másnak restellem is elmondani. Mit tehet a tanársegéd egyebet, el­megy vissza a professzorhoz és je­lenti, hogy nem boldogul Oravecz Já­nossal. — Ez valami érdekes dolog lehet, — véli a tanár, — csak várakoztas­sátok, aztán majd óra után külön beszélek vele. Csakugyan megmondták Oravecz­­nek, hogy várjon, maga a tanár úr fog foglalkozni vele. Ezt Oravecz nagy örömmel tudomásul vette és várt. Dolga végeztével bejött hozzá a pro­fesszor. Leült mellé. — No, barátom, most aztán kiönt­­heti a lelkét. Én orvos vagyok, hoz­zám legyen teljes bizalommal. Ha a panasza olyan természetű, hogy szé­gyenkeznie kell miatta, az se tartsa vissza. Ilyenkor csak a feltétlen őszin­teség segít. Szánja rá magát és öntse! ki a lelkét. Kezdje el, hallgatom. Oravecz hálásan és boldogan né­zett a jóságos professzorra. — Egy nagy kérésem volna a ta­nár úrhoz. — Halljuk. — Tessék nekem egy ajánlólevelet adni kedves fivéréhez, az államtit­kár úrhoz. H. Zs. — Egy kiskorú gyújtogató. Ko­csis Lajos vágkirályfiai vendéglős kazlai kigyulladtak. A csendőrség kinyomozta, hogy a lűz gyújtogatásból eredt és a gyujtogatót egy kiskorú fiú személyé­ben le is tartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents