Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-05 / 36. szám

Lapunk maiszáma a, jövő heti telj es Eádié-mnsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 30. szára. Szombat, 1034. májusi 5. ROW LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékbeis: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Kf. nesyed­­évre 20 Ke. — Külföldön (20 Kő. Egyesszátu ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős ifőszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főműnkatársál« ALAP® GYULA dr. és FCLŐP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Ausztria új alkotmánya Komárom, május 4. Ausztria május elseje óta új al­kotmány formára téri át, mely el­vei! a parlamentet és a nemzeti ta­nács kimondta feloszlását. Nem le­hel meglepő Ausztriának ez a lé­pése, mely egyrészt biztosíték akar lenni Németországgal szemben és a nemzeti önállóság megóvása, másrészt a közelmúlt eseményei alapján az eddigi alkotmány fel­számolása, amely módol nyújtóit az államellenes üzelmekre és meg­érlelte az államellenes zendülés eseményeit. Érdekes, hogy a közel hetvenéves osztrák alkotmány szö­vege most is változatlanul kerül bele az állam alkotmányai körülíró rendelkezések sorába, az az alkot­mány, melyet 1867-ben a magyar politikusok, Deák Ferenc és az Idősebb Andrássy Gyula követelése folytán fogalmaztak meg, akik más­sal, mint az alkotmányos Ausztriá­val nem voltak hajlandók megkötni a kiegyezést. Tehát a régi állam­férfiak bölcsességének ez az alkot­mány is elégtétel! szolgáltat. .Alagút az osztrák parlamentáriz­­must, ahol a keresztény és nemzeti pártok képviselői egy vagy kél sza­­vazaltal múlták felül a nemzetközi szociáldemokraták számát, valóban nem lehel sajnálni. A kompi omisz­­sziim nem törvényhozás és a ki­egyezések a pártok között nem je­lenthetik a parlamenlárizmtis elvét. Már pedig Ausztria ezen az utón bukdácsolt előre és csupán zseniá­lis kormánvíérfiainak sikerült az egyensúlyt sokszor nagy egyéni ál­dozatok árán is biztosítani. Az utóbbi években mór nyilvánvalóvá let!, hogy Ausztria nem lesz képes a régi nyomokon tovább haladni. A nemzetközi izgatás elérte tetőzését és az állam kereteinek szétfeszítése volt már a végső cél. A másik olda­lon pedig a nagy német mozgalom adta a nyugtalanságok, zavargások sorozatúi, lehál az osztrák kor­mánynak döntenie kellelt a saját helyzete és Auszlria jövője felől. A nemzetköziség államromboló ereje talán sehol sem nyilvánult meg olyan mértékben, mint éppen a kis Ausztriában. A kövelkezmé­­nyek megmutatták, hogy a szociál­demokrácia felkészült az »oszlály­­harcra«, Bécs szocialistái az osz­tályharcot gépfegyverekkel és ké­zigránátokkal rendezték be és nem elégedtek meg a szóbeli demonstrá­cióval, szóval állam lellek az ál­lamban. Ebben az időben csak egy kérdés volt időszerű Auszlria sor­sa felől: meg tud-e maradni ez az állam, amelyet a leghatalmasabb ellenség: saját polgárai akarlak szétfeszíteni, magát a nemzeti in­tézményeket szétrombolni és az ál­lamot nemzetközivé tenni. Bécs maga erre rendezkedett be hosszú esztendők óla, egyúttal elrettentő példát nyújtva arra, hogyan nem szabad egy várost, sőt egy világvá­rost kormányozni. A mostani kancellár és a haza­fias, nemzeti érzésű lakosság győ­zelmei araiolt a forradalmon és en­nek az eredménye a mostani új al­kotmány. Auszlria ezentúl szövet­ségi állam lesz, miként Svájc, a szövetségeket pedig az egyes orszá­gok alkotják, melyek teljes auto­nómiát élveznek. A szövetség vég­zi a törvényhozási leendőket az or­szágok tanácsában, az államtanács­ban, a kulturális és gazdasági ta­nácsokban. A szövetség elnöke lép helyébe a mostani köztársasági el­nöknek, aki a végrehajtó hatalmat a szövetségi kormány utján gyako­rolja. E mellett az országok külön törvényhozással rendelkeznek. így rendezik be a közigazgatást és főleg a fővárosét, Becsét, hogy az többé ne a párléletnek erjesztő telepe le­gyen. Németországgal szemben ez az POLITIKAI SZEMLE Komárom, május 1. A kormány legközelebbi munkaprogramja. A kormány németnyelvű félhivata­losa írja, hogy a májusi munkaprog­ram nagyrészt már konkrét alakot öltött. A rendelkezések főkép a me­zőgazdaság és a szociálpolitikának kö­rébe esik. A programban benne fog­laltatik a tejgazdaság rendezése, a termés biztosítása, a mezőgazdasági adósságok kérdése, az önkormányzati szervek pénzügyeinek szanálása, az ötnapos munkahét, az iskolátvégzet­­tek munkanélküliségének csökkenté­se, a szociális biztosítás novellája, az állami szállításokról szóló előírások rendezése és az építkezési visszakö­­vetelési jog rendezése. E kérdések közül a szociális biztosítás novellájá­ban elfogadhatóbbakká akarják ten­ni a mezőgazdasági terheket. A me­zőgazdasági munkások után fizetett járulékokat 30—10 százalékkal akar­ják csökkenteni. Az önkormányzati szervek pénzügyeinek szanálását il­letően az országos hiteladó helyeket akarják újra rendezni és a kibocsá­­lási tevékenységet Prágában akarják központosítani. A tanult if júság mun­kanélküliségének csökkentését az ál­lami szolgálatba lépőknél akarják végrehajtani. A termés biztosításának kérdésével a földmivelésügyi minisz­térium foglalkozik. új alkotmány haladást mutat, mert berendezésében megvannak a de­mokráciának alapfeltételei, ame­lyek a mai német államberendezés­­ből jórészben hiányoznak. De egyébként is erős védelmet nyújt az új alkotmány a hatalmas szom­széd ellen, mivel az alkotmány mó­dot nyújt a gazdasági és kulturális érdekképviseleteknek, hogy ügyei­ket autonóm módon intézzék el. Ebből a szempontból tehát meg­­nyuglató az új alkotmány. Az új kormány egyébként sokkal erősebb lesz, mint az eddigi, mert okulva a múllak tapasztalatain, biztonsági minisztériumot is szerveznek, amely vigyázni fog arra, hogy bűnös ke­zek a hamu alatt izzó parázsból Európa kellős közepén tűzvészt ne csináljanak. Az a gazdasági szerződés, mely Bőmában létesült Olaszország égi­sze alatt a két dunai állammal, most korlálhmabbul érvényesülhet, mert az új osztrák alkotmány bizo­nyos mértékben az olasz alkot­mányhoz hasonlít anélkül azonban, hogy azt szolgai módon másolni igyekeznék. Kívánatos, hogy a kis osztrák-német nép szebb időket ér­jen meg új államformájában. Készül a kisiparos törvény. A kisiparos törvény novellájáról az illetékes tényezők behatóan tanács­koznak. Az új törvényjavaslat tizen­kilenc fejezetből áll. Az első fejezet a kisipari ágakat szabad iparra, kéz­műves iparra, kiskereskedelmi ipar­ra és koncesszióhoz kötött iparra osztja. A törvényjavaslat azt a kér­dést is szabályozza, hogy milyen elő­képzettség kell az egyes iparágak gya­korlásához. A csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások. Serényen folynak a csehszlovák— magyar kereskedelmi tárgyalások. Friedmann meghatalmazott minisz­tert rövidesen fölkeresi Nicki ma­gyar meghatalmazott miniszter. A két megbízott az osztrák—csehszlovák ke­reskedelmi tárgyalásokkal párhuza­mosan tanácskozik a csehszlovák— magyar tárgyalások ügyéről. A kér­désről a csehszlovák kormány gazda­sági miniszterei is tanácskoztak. E tárgyalásokat folytatják és még e hét vége előtt instrukciókat adnak Fried­mann meghatalmazott miniszternek. Budapesti jelentés szerint a ma­gyar gazdasági szakkörök nem nagy bizalommal szemlélik a kereskedelmi tárgyalások előkészületeit. A szakkö­röknek általában az a benyomásuk, hogy Csehszlovákia a tárgyalások so­rán taktikázik és nem mutat őszinte hajlandóságot a szerződés megkötésé­re. Évek óta nincs a két állam kö­zött rendes kereskedelmi szerződés. A részletkérdésekről is hetekig, sőt hónapokig folytak eddig is tárgyalá­sok és amikor a közönség a befeje­zést várja, a csehszlovák delegáció mindig »újabb utasításokat kénytelen kérni kormányától«. Ez a tapasztalat a magyar gazdasági körök várakozá­sát ezúttal is erősen befolyásolja. Osusky szerint a határok nem állapít halók meg csupán nemzetiségi szempontok szerint. Osusky csehszlovák párizsi követ az Omlandinárok politikai klubjának közgyűlésén beszédet mondott és a Yecserni Cseszké Szlovo c. lap a be­szédből a következő feltűnő megál­­lapításokat rögzíti le: — Rámutatott arra, hogy az állam­határok nem állapíthatók meg csu­pán nemzetiségi szempontok szerint, hanem egyben gazdasági, közlekedés­­ügyi és államhizlonsági szempontok szerint is. Igv a Csallóköz nélkül ki­válnánk szorítva a Dunáról, mely Szlovenszkó tüdeje. Mikor Kossuth a múlt század ötvenes éveiben segítsé­get keresett a magyar politika cél­jai számára, bemutatta a volt Magyar­­ország nem-magyar nemzetiségei au­tonómiájának tervezetét, melyet Te­­lcky dolgozott lei. Szlovenszkónak a trianoni békeszerződés által megál­lapított határa — Osusky szerint — csaknem mindenütt összeesik a Te­­leky-féle tervezet által kitüntetett ha­tárral. Osusky e nyilatkozatából megálla­pítható, hogy a határok megvonása az általa föntebb megjelölt szempon­tok szerint és nem a Wilson-féle el­vek szerint történt, amint azt eddig hangoztatták. Fokozatosan valósítják meg Ruszinszkő autonómiáját. Benes Ede dr. külügyminiszter ru­­szinszkői útjában meglátogatta Ung­vári, ahol a városi mozgószinházban hosszabb előadást tartott. Előadásá­ban behatóan foglalkozott Podkarpat­­szka Rusz autonómiájának kérdésé­vel, amelyre nézve többek között azt mondotta, hogy ha az autonómiát azonnal keresztül vitték volna, az — tekintettel a magyar és zsidó kisebb­ségekre, melyek a régi rezsim alatt po­litikailag és gazdaságilag jobban fel voltak készülve, — utat nyitott vol­na egy nem demokratikus kormány­zatnak. A kisebbség felülkerekedett volna. A kormány ezért kötelességé­nek tartotta, hogy hosszú, évekig tar­tó előkészületet legyen politikai, gaz­dasági és művelődési szempontból s megteremtette az autonóm népkor­mány za l al apfelté t eleit. A Népszövetség Tanácsának jogá­ban áll ellenőrizni a csehszlovák kor­mányt, hogy milyen mértékben tel­jesíti vállalt kötelezettségét. A tanács egyetért azzal — úgymond, — hogy először néhány évig folytassunk kid-

Next

/
Thumbnails
Contents