Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 31. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934. április 18 millió 398.000 korona tartozás teljes rendezésére szükséges kölcsönről gondoskodni. A mai nehéz viszonyok között előre nem lehet megállapítani, hogy a hétmilliós hátralékból menynyi fog az év végéig befolyni s ezért számolni kell. a város anj-agi helyzetének esetleges rosszabbodásával is. Indokolt tehát, hogy a város úgy szanálja magát, hogy összes tartozásai egy hitelező által teljes összegben rendezést nyerjenek. Kocsis Ernő szintén nem hisz a behajtás eredményességében. Véleménye szerint a legsürgősebb tartozások kifizetésére kellene kölcsönt szerezni 2—3 milliót, rövid lejáratra, ezért javasolja, hogy küldjön ki a pénzügyi bizottság egy bizottságot annak megállapítására, hogy mely tartozások volnának a kifizetésre a legsürgősebbek ésv ennek az összegnek erejéig kellene legelső sorban egy kisebb kölcsönt szerezni. Sándor Ernő főszámvevő reflektált a felszólalásokra. Véleménye szerint a kintlevőségekből nem lehet remélni nagyobb eredményt. A községi pótadónak 50<>/o-át már letiltották a bankok kamataira, csakis a hatóságok jóindulata folytán lehetne remélni a helyzet javulását. A városi illetékekből sem lehet remélni, hogy teljes összegükben befolynak, ezek egyrésze havi részletekben folyik be. Kb. egymillió korona hátralék már bekebeleztelett a hátralékosok ingatlanaira, ezeket a város megkísérli majd elárvereztetni, de hogy lesz-e eredménye ennek, nem bizonyos. Hogy mi a legsürgősebb tartozása a városnak? Első sorban is a tisztviselők, alkalmazottak és munkások elmaradt fizetése s azután a régóta kiegyenlítésre váró kisebb-nagyobb tartozások, amelyeknek sürgősségét különben csak relative lehet megállapítani. Reméli, ha a város 2—3 millió korona kölcsönt kaphatna, a legégetőbb tartozásokat ki lehetne egyenlíteni. Csizmazia György városbíró előadja, hogy a hátralékok behajtását állandóan szorgalmazza a város és pedig a legnagyobb szigorúsággal. 55 kilakoltatás van folyamatban és 165 házra tűzik ki az árverést. Azonban a hátralékokból sokat le kell írni és számolni kell azzal is, hogy az árárverések megtartása ez idő szerint sok akadállyal jár épen a törvényben biztosított moratóriumok következtében. Horváth István és K üde lka József főjegyző felszólalásai után a pénzügyi bizottság az 1932. évi zárszámadásokra vonatkozó vizsgáló bizottsági jelentést egyhangúan tudomásul vette és elrendelte a zárszámadásoknak 14 napra való nyilvános kifüggesztését a városházán. Utasította a számvevőséget, hogy a csütörtöki ankétre állítsa össze a város legsürgősebben kifizetendő tartozásait, hogy annak ismeretében folytathassanak megbeszélést a kölcsön fölvétele tárgyában. A pénzügyi bizottság ezenkívül még néhány jelentéktelenebb ügyet tárgyalt. Földarabolt hullarészeket találtak egy udvardi szénakazalban A megtalálók meg akarták enni és talán meg is ették a kazalban talált bullarészeket. — Kannibalizmus, vagy csak az Ínyencség túlíengése? —Saját tudósítónktól. — Komárom, április 17. Manapság a földarabolt hullák olyan köznapiak, mint a középkorban a boszorkányégetések. A legnagyobb könynyelműségnek tartjuk, ha valaki megveszi előre, még életében a temetőben a sírhelyét .Ki mondhatja el magáról, hogy én majd itt fogok pihenni, mert sose lehet előre tudni, hogy valaki nem üti-e le az embert orozva és nem darabolja-e föl a hullánkat és kofferban, gyerekkocsiban nem viszik-e el a földarabolt hullánkat különböző helyekre? Ma már annyira eldurvult az emberek idegrendszere, hogy a reggeli kávé mellé szervírozott kiflit és napilapot, illetve csak az utóbbit unottan teszik félre az emberek, ha nincs a lapban egy-két borzalmas családirtás, vagy földarabolt holttest, amelyek valóságos invencfalatai már az eldurvult idegzetű olvasók lelkének. Manapság csak egy napig beszélnek egy borzalmas gyilkosságról, mert hiszen másnapra már új falatot tálalnak a megzaklatott olvasók lelki asztalára, sőt nem is kell másnapig várni, a reggeli lapok csemegéit, már előbb is fölváltják a déli, délutáni és esti lapok újabb, borzalmas esetekről szóló hírei. Régente, a több, mint kétszázéves Komáromi Kalendárium idejében, egy gyilkosságról esztendőkig elbeszélgettek és valamelyik falusi ismeretlen és névtelen nótaszerző alexandrímekbe szedte és nótát szerzett a bjorzalmas esethez és azt a fonókban, kötődőkben, kukorica- és tollfosztás közben bánatos szívű legények és asszonyok, leányok szinte könnyes szemmel énekelgették még sok év múltán is. Lehetett, mert a bűn krónikája újabb szenzációval nem lepte meg a világot. Manapság ugyan ki siránkoznék egyik-másik áldozat fölött, hiszen akkor az emberiség állandóan pityereghetne. Nagy bűnös az emberek lelki elfásultságában maga a szenzációra dolgozó napi sajtó, amely kiszínezve, fölfújva, al-, oldal- és főcímekkel tarkítva tálalja föl a borzalmakat. Viszont a bulevardlapok azzal védekeznek, hogy a mákonv által már eltompított telkeknek nem kell a mákosrétes és a mákosmetélt, mert attól már nem szenderednek el. A koldustarisznyát akaszthatja az a lap anyakába, amelyik nem a közönség ízlése szerint dolgozik és nem tálalja föl a lelki kannibalizmusban szenvedő olvasóknak megfelelő izgató mártásokkal, szószokkal, garnirungokkal és salátákkal a kannibál ételt: a földarabolt holttesteket, a megfőzött, megsütött hullákat és a borzalmas családirtásokat. Csak a napokban szórta világgá az egyik nyitrai lap azt a borzalmas esetei, hogy egy lelketlen anya újszülött csecsemőjét belesütötte a kenyérbe. Egészen új dolog, bizonyára lett volna az esetnek ebben a perverz világban követője is, de később kisült, hogy a megsütött gyerek csak kacsa volt, már t. i. nem megsült, hanem csak hírlapi kacsa. Mi, a Komáromi Lapok szerkesztősége, se akarunk elmaradni a többi nagy világlapoktól és mi is szolgálunk egy borzalmas, hátborzongató hírrel. Bizonyára meghűlt kedves olvasóink erében a vér, amikor a jelen cikkünk fenti címét elolvasták. Tényleg, megtörtént az eset Udvard községben, ahol az égjük, a határban künnlevő szénakazalhan egy íöldaraboll hullának maradványaira akadtak. Szinte röstelkedve írjuk le azt is, hogjr a talált hullarészeket meg is ették az emberek. Ezt az utóbbit, a borzalmas kannibalizmust tagadják ugj’an, de minden jel arra mutat, hogy csupán a falu eddigi jóhírnevének a további megőrzése érdekében történt ennek a kannibalizmusnak a letagadása. A szomorú valóság az, hogy az udvardi kazalban talált hullarészeket igen is megették. De nem akarjuk olvasóinknak már a cikkünk címétől amúgy is túlonnan fölcsigázott érdeklődését tovább is a lelkek kínpadjára húzni, leadjuk ridegen, letompítva az udvardi esetet száraz egyszerűségében. íme: Az udvardi határban, a szőlők közelében állott künn az egész télen egy szénakazal és ígj’ a hullarészek elrejtése a tetteseknek elég könnj'en ment valamelyik rideg, zimankós téli éjszakán, amikor nemcsak a lest fázik, hanem a lélek is didereg. A napokban aztán a szénakazal gazdája kezdte hazahordani a szénát. Amikor a kazal aljára értek, akkor bukkantak a hullarészekre, amelyek nem voltak mások, mint szép pirosra füstölt disznó sonkák. A jól kitelelt sonkák mellett egy kisebb zsákban liszt is volt. A megtalált hullarészeket természetesen jó étvággyal megfalatozták azok, akik az elárverezett sonkát megvették. Mivel Udvardon senkitől se loptak el sonkákat, egészen bizonyos, hogy a lopás másutt, valamelyik szomszédos községben történt és a tolvaj az udvardi kazalban rejtette el. Később valószínűleg visz - sza akart jönni a holmikért, de ebben valami megakadályozta. Talán időközben agyon is ütötték szegényt és földarabolt testtel különböző hegeken szövi az álmait az udvardi kazalban elrejtett — hullarészekről. Ne haragudjál rám kedves, illetve most már kedvetlen olvasóm, hogy az inyencfalatnak Ígérkező lelkidelikateszod idesüllyedt le, de hát elolvastad volna-e ezt a híremet, ha csak azt írtam volna címnek: Sonkát találtak! Fogadj szó és ne kapkodj a szenzációk után és ha gyűlölöd az afrikai, ausztráliai, polinéziai kannibálokat, ne essél te is bele a lelki kannibalizmusba és ne kívánd az újságoktól, hogy reggelidhez a császárzsemlyéd mellé egy-egv földarabolt hullát is szervírozzanak, mert az megfekszi a lelked gyomrát! (bj) Ötvenezer korona értékű holmit lopott össze egy munkanélküli két hónap alatt. Aki tizenegy lopásból éppen csak egyet tagad le. Komárom, április 17. Nagyarányú lopások tettesei felett Ítélkezett a komáromi kerületi bíróság. Grnács János, lakhely és foglalkozásnélküli munkást azzal vádolta az ügyészség, hogy Léván hét hónapig terjedő időben tizenegyrendbeli betöréses lopást Lövetett el. hatalmas zsákmánynyal, amelynek értéke ötvenezer koronára rúg. Ruhaneműt, ékszert, készpénzt, mindent lopott, ami érték volt. Grnács már rovolím ultű s alighogy kiszabadul a börtönből, azonnal betöréshez lát megint. A mostani lopások közül tizet beismert, éppen csak a tizenegyediket tagadta. Azzal mentegetőzött, hogy a fogházból való kiszabadulása után nem volt munkája s kénjüelen volt valami pénzkereseti lehetőség után nézni, mivel éhezett. A bíróság két és fél évi börtönre Ítélte, ezúttal azzal, hogy a büntetés kitöltése után dologházbn kell mennie. A vádlott a dologházat megfelebbezle. Ugyancsak lopások miatt került a bíróság elé Meliskó József kovácssegéd is, aki Nagyludányban szövetkezett Csömör Zsigmonddal, lopásokra. Csömör most tölti ki tízévi fegyházbüntetését. Meliskó és Csömör a község tanítójától ellopták az Írógépet s a borii hitelszövetkezetet többezer korona erejéig károsították meg. Meliskó is munkanélküliségével védekezett, kéthónapi börtönt kapott. Utolsó pillanatban gondolta meg az öngyilkosságot egy leány, de igy is négy ujjába került az ugrás. Komárom, április 17. Varga Jolán, húszesztendős munkáslány az utóbbi időben kissé exaltáltan viselkedett, aineljr viselkedés a szomszédainak is feltűnt! A kórházban is többször volt kezelés alatt, onnan azonban elbocsátották. 16-án délután kiment a komáromi határba és a sinek mentén a legközelebbi őrházig sétált. Ili megvárta a legelső arralialadó vonatot, — amely történetesen a pozsonyi tehervonat volt, —< s a mozdony elé dobta magát. Április22-én este „Süt a nap“ az Ipartársulat szinházhely s ég ében. A helybeli ipariskola tanulói mint minden évben, úgy ezidén is szinelőadásl rendeznek. Most Zilahv Lajosnak akadémiai pályadíjjal kitüntetett vígjátékát, illetve népszínművét adják elő. A darab tiszta irodalom és népművészet. Meleg, könnyekkel és szétáradó vidámsággal mutatja be a föld, a falu és azok embereinek életét. Sok szerep, szívig érő tartalom, leleményese ti perdülő jelenetek tartják felszínen az érdeklődést. Az ipariskola igazgatóságának kulturmunkája évről-évre fokozottabb jelentőséggel bír. Minden évben új műkedvelői együttesi képez ki fáradságos, hosszantartó munkával, igazán nagy idealizmussal a magyar kultúrának és barátainak. Az ipartársulat is méltányolja a kultunnunkát s örömmel közölhetjük, az előadás ünnepi jellegét adja az, hogy az ipartársulat vezetősége ünnepélyesen adja át az új színíiázheJységét a Tanoncotthon Vezetőségének. Ezentúl az ipariskola és ipartársulat kulturmegnyilatkozásai az új helyiségben zajlanak le. A beta-Ugy látszik, az utolsó pillanatban ■meggondolta a dolgot, mert a vonat csak a nég\r ujját vágta el a jobbkezén, azonkívül a fején is megsérült Varga Jolán. Hívták a mentőket s bevitték a körházba. A jegyzőkönyvbe azt diktálta be, hogjT azért követett volna el öngyilkosságot, mert az orvosok nem ismerik el betegnek s nem tud bejutni a kórházba. Ismerősei szerint tettének oka az volt, hogy házasságon kívíil született gyermekét nem akarja a természetes apa eltartani. nítás és megrendezés élén mint minden évben, most is a fáradhatatlan Telkes Mihály igazgató áll, Vázsonyi Istvánnal, munkatársával. Az első előadás április 22-én, vasárnap este lesz, fél nyolcórai kezdettel. Az előadás iránt szokatlanul nagy érdeklődés njúlvánul meg. Közgyűlési meghívó. A komárnoi Makábí zsidó sport- és kulturegyesület f. hó 21-én, este 8 órai kezdettel tartja rendes évi közgyűlését a neol. izr. hitközség nagytermében, melyre ezúton hivja meg t. tagjait s minden érdeklődőt. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári beszámoló. 3. Pénztári beszámoló. 4. A régi tisztikar felmentése, uj tisztikar választása. 5. A központi kiküldött előadása. 140 Dr. Singer Dezső elnök*
