Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-13 / 4. szám

4. oldal »KOMÁROMI LAPOK< 1934. január 13. Már megint el akarnak vinni Komáromból valamit! Szegény Komárom! — Most már csak a poros uccáink és a port kavaró szeleink maradnak meg — Ezt vigyék el tőlünk! — Saját tudósítónktól. — Komárom, január 12 Nem egyszer félve vesszük a ke­zünkbe az Érsekújváron megjelenő lapokat, mert azokban nem egyszer olvasunk olyan dolgokat, ami az ér­­sekujváriaknak öröm, de nekünk bá­nat és szomorúság. Érsekújvár Ko­máromnak a riválisa és így érthető, hogy az ottani sajtóban gyakran elő­fordul a komáromi törvényszék el­vitele Újvárra. Ebben a kérdésben most holtpontra jutottak, mert ma­guk az érsekujváriak is belátták, hogy a törvényszék átvitele nem tör­ténhetik meg ináról holnapra és az oltani sajtó is elismerte, hogy e tekintetben mi, komáromiak nyugodtan alhalunk. Alig ült el azonban a törvényszék elvitele miatti izgalmunk, a kegyet­len sors megint gondoskodott, hogy bánat szállj a meg a mi szíveinket, mert megint el akarnak tőlünk vinni valamit. De mit? Hiszen nincs már semmink se! Szegények vagyunk, mint a temp­lom egere. Csak a nagy adósságun­kat, a poros uccáinkat, a szemetet fölkavaró állandó szeleinket tud­nánk átadni, no meg esetleg a ko­máromi kőszűzet, a komáromi női ár­tatlanság e kőbe vésett szimbólumát. De ma már kinek kell adósság, poros ucca és kőbe vésett női erény? Mit lehetne hát mégis elvinni eb­ből a leszegényedett városból? Talán a sok repedést, hasadékot az aszfal­tunkból? De hát az is kinek kell? Dehát félre a tréfákkal. Lássuk a rideg valóságot. Az Érsekújvár és a Magyar Vidék című laptársunk legújabb számában ezt olvassuk: j A legkomolyabb formában híre jött, hogy a komáromi süketnéma intézetet, amely az egyetlen ma­gyar tanításnyelvű ily intézet az egész országban, a közeljövőben Érsekújvárra helyezik át. Az át­helyezést azzal indokolják meg, hogy a komáromi süketnéma in­tézet által elfoglalt patrongyári helyiségekre az egyre fejlődő szlo­vák iskoláknak van szüksége, míg Érsekujvárott a megszűnt zsidó polgári iskola helyiségeiben a sü­ketnémák tanítása megfelelő ott­honra találhat. Érsekujvári laptársunk természetesen siet hozzáfűzni a hírhez azokat az előnyöket, amelyekkel ez az áthelye­zés járni fog Érsekújvár előnyére és azt mondja még: Mi szívesen yesszük az iskola át­helyezését, mert ez városunk fej­lődését csak fokozná. Hogy az esetet ilyen félig-meddig a humoros oldaláról nézzük, annak az az oka, hogy laptársunk a tudósítása végén megüt egy mélabús akkordot. Már t. i. ez az akkord csak nékik mélabűs, mert nekünk ellenben vi­gasztalást és örömet mond. A végén ugyanis azt mondja a tudósítás: azonban félő, hogy a siketnéma intézet áthelyezése is annyi időt fog igénybevenni, mint a tör­vényszék áthelyezése. Szóval egyelőre e tekintetben is nyu­godtan alhatunk. De, hogy minden oldalról megvilá­gítsuk az ügyet, ide iktatjuk az Ér­sekújvár és Vidéke, másik újvári lap­társunk erre vonatkozó híradását. Ő már mindjárt a címnél kifejezi a ké­telkedését és a cím után pont helyett kérdőjelet tesz és azt mondja: Siketnéma intézet Érsekujvárott? A pozsonyi Magyar Újság komá­romi tudósítása szerint szó van arról, hogy a komáromi süket­néma intézetet, miután ott meg­felelő helyisége nincsen, rövide­sen Érsekújvárra helyezik. A lap még azt is megemlíti, hogy az érsekujvári süketnéma intézetet a zsidó polgári felszabadult helyisé­geibe készülnek helyezni. Ezt a valószinűtlenül hangzó hírt még nem erősítették meg s tartunk attól, hogy ez is ugyanarra a sorsra jut, mint az »érsekujvári« törvényszék s az »érsekujvári« betegsegélyző. Ez a hír megnyugtató ugyan, de a végső sora régi sebeket tép fel és egy régi bánatot elevenít föl, ame­lyet mi már egészen elfeledtünk és ez az, hogy a betegsegélyzőt is elviszik innét, mi pedig újabban csak a tör­vényszék miatt aggódtunk, holott a betegsegélyző elvitele is kísért, csak az a vigasz, hogy egyelőre nem ak­tuális a dolog. Február 3-án lesz a Kaíh. Legény­egylet bálja. A helybeli Kath. Legényegylet az eddigi szokástól eltérően, az idén szombati napon rendezi meg hagyo­mányos bálját. Fölösleges e nagy ér­deklődéssel várt bálokhoz kommen­tárt fűznünk, mindenki tudja azt, hogy azok Komáromban a legsikerül­tebbek közé tartoznak. Mindenkinek élénk emlékezetében van még a ta­valyi Perzsavásár, melyhez foghatót már rég nem láttunk Komáromban. Nem akar ez dicsének lenni az elmúl­takról, de tény, hogy ez a bál meghó­dította mind városunk, mind pedig a közeli és távoli vidék bálkedvelő kö­zönségét. Az egyesület rendezősége tisztában van azzal, hogy a közönség a jó után még jobbat kíván, (de leg­alább is ahhoz hasonlót) s azért min­dent elkövet, hogy biztosítsa a bál szokásos nagy' sikerét. A száz tagot számláló bálrendező bizottság már megkezdte működését, de a rende­zésbe még a nagyközönséget is bele akarják vonni oly módon, hogy az egyesület székházában felállított bál­irodában minden este 7—8-ig gyűlést tartanak s ott bárkit szívesen látnak, aki valami ügyes tippel, gondolattal jön. A bál művészeti irányítására Kar­mos Károlyt, az ismertnevü festőmű­vészt kérték fel. Mivel a farsangi bá­lokon a közönség az exotikumot ke­resi, elhatározták, hogy a Legényegy­let idei bálja tengerész-bál lesz. A bál eddig véglegesen még meg nem állapított címe: Bál a fedélzeten. Ugyancsak e helyen közli a bál ren­dezősége azt is, hogy mivel a meg­hívókkal az utóbbi időkben számos visszaélés történt, a meghívókat sze­mélyenként szigorúan fogja ellenőriz­ni. Éppen ezért felkéri a nagyérdemű közönséget, hogy aki az egyesület mu­latságán részt akar venni, a meghí­vóra való igényét mielőbb jelentse be a bál-irodában. Roosevelt elnök Jellemző adatok az amerikai államfőről Az Egyesült Államok 32. elnökét Franklin Roosevelt-et tavaly ik­tatták valóban országos ünnepség ke­retében elnöki székébe. Jellemző az amerikaiakra, hogy még mindig mi­lyen makacsul ragaszkodnak 1787. szeptember 17-én kelt alkotmány min­den betűjéhez. November első hétfő­jére következő kedden kezdődött az el­nök választás, de az uj elnök csak március 4-én foglalja el hivatalát A választás tehát több hónappal mege­lőzi a hatalom tényleges átvételét és ez az állami élet teljes megrázkódta­tásával jár, hogyha az uj elnök a párt politikai rezsim megváltozását is je­lenti, amint legutóbb történt. Wilson távozása óta, (1921. március 4.) — 12 esztendő elteltével — most először jut­nak ismét hatalomra a demokraták. A két-párt rendszerének kialakulása után személy szerint Roosevelt csak a kilenoedik demokrata-párti elnök. Demokrata elődei közül három el­nök két-két cikluson át vallhatta ma­gáénak a világ legnagyobb személyi hatalmát: Jackson 1829—1837-ig, Cle­veland 1885—1889-ig, majd 1893— 1897-ig és Wilson 1913—1921-ig. Nagy­szerű előde és közeli rokona, Theo­dore Roosevelt, aki elsősorban auto­matikusan az alelnöki székből emel­kedett a meggyilkolt McKinley elnök helyére és összesen csaknem nyolc esztendeig maradt az USA elnöke, közlársasági párti volt, ahogyan szin­tén a köztársasági párt tagja Roose­velt, az Egyesült Államok budapesi követe, akit — ha a pártkötelékek erő­sebbek, mint a közös családi eredet — Franklin Delaro Roosevelt elnök visz­­sza fog hivatni, mert demokratapár­ti elnöknek a követei is demokraták kell, hogy legyenek... Az amerikai alkotmány értelmében az elnök a végrehajtó hatalom csak­nem korlátlan ura és ezt kormánya segítségével gyakorolja. Az Egyesült Államoknak nincs felelős miniszté­riuma, sőt egyáltalában nincsenek mi­niszterek, c ak állainlitk'rok, akiket az elnök legegyénibb tetszése szerint ne­vez ki. Ezek az államtitkárok (Secre­tary of State) az elnök munkatársai, közülük a külügyi államtitkár a ka­binet elnöke, akik sem a szenátus, sem a képviselőház ülésén soha nem jelennek meg. A washingtoni Capitol, két házának üléstermében nincsenek bársonyszékek és mégis a legparla­­mentárisabban kormányzott országok közé tartozik; a költségeket a parla­ment szavazza meg, a szerződéseket a szenátus hagyja jóvá, a háborút pedig a kongresszus (a két ház együtt) üzeni meg. Az elnök vétójogá­val szemben a két Ház egyenként kétharmad többséggel végérvényesen dönt... Az immár 146 esztendős alkotmány értelmében az elnöki tiszteletdijat megválasztásának időtartama alatt sem. emelni, sem csökkenteni nem lehet és semmiféle más honoráriumban, fi­zetésben, javadalmazásban nem lehet részesíteni. Az elnököt évi 75.000 dol­lár (hiv. csehszlovák árfolyamon: 4,650.000 Ké) tiszteletdíj illeti meg. Az alelnöknek, aki a szenátus elnöke egyszemélyiben, évi 15.000 dollár, az államtitkároknak is ennyi az évi tisz-Európai hirü földink, Schmiüthauer Lajos amint már előre jeleztük, Viz­­kereszt napján, az elmúlt szombaton e«te orgona hangversenyt tartott Buda­pesten a zeneművészeti akadémián Mondanunk se kell, hogy neves föl­dink ezúttal is hatalmas sikerrel gaz­dagította eddigi babérait. Nem h ába nevezik az orgonát a hangszerek kirá­lyának, de tálán a legnehezebb hang­szerek közé is tartozik, ha igazi mű­vészetet várunk az orgonán játszótól. Az orgona a tehetségen és a alapvető tudáson kivül hűséges szer-tetet, szinte aprólékosságba merülő gondos részlet­­munkát is követel a játszótól. A mű­vésznek e őbb rabszolgájává kell válni a hangszerek királyának, hogy aztán uralkodhasson fölötte. Hiába tud elmé­letben a leggyönyörűbben fölépíteni egy-egy művet, ha nem ismeri minden csínját binját a hatalmas és bonyolult szerkezetnek, ha nem tanulmányozza ki a környezet akusztikai veleiáróit, ha nem a ka mazkodik a hangszernek szinte péld nyonként változó egyéniségéhez, s főleg ha nem tartja egyensúlyban az izles és a s'i us követelményeit a kép­zelet ezrbidságá'/al, akkor nehéz sike­reket elé ni Schmidthauer Lajos neves fö'dink mndezen követelményeknek a birtokában van. Igazán mindenttudó Nyugdíjról természetesen szó sem le­het. De az amerikai nemcsak a hagyo­mányokhoz ragaszkodik, hanem nagy gyakorlati érzékkel is meg van áldva. 186-ban, tehát majdnem 40 évvel eze­lőtt kongresszusi határozattal megál­lapították, hogyha az elnök is véletle­nül meghal vagy lemond, ki vegye át az elnöki széket, mert az alkotmány erre a kongresszust felhatalmazta. És mintha csak valami tömeggyilkosság­­ra vagy óriási balesetre is gondoltak volna, amelyek az elnökön és alelnö­­kön kivül a kormány tagjai áldozatul eshetnek, kimondották, hogy az el­nök és alelnök tisztjének megüresedé­­se esetén először a külügyi államtit­kár következik, ha az sem jöhetne, a pénzügyi államtitkár, majd a hadügyi stb. Ma már az a helyzet, hogy a min­denkori köztársasági elnök esetleges utódja tizenegyszeresen van biztosítva Az elmúlt 10 esztendő során ismét­­telten szóba került az a körülmény is, hogy miért kell november elsejétől március 4-ig várni az elnöki beik­tatással. Bár humorosnak tűnik fel, ez részben időjárási kérdés, mert az amerikaiak, akik különvonatok száza­in sietnek Washingtonba, látni is akarnak valamit és ezért az elnöki es­kütétel a Capitol szabad lépcsőin tör­ténik. Március 3-án minden ameri­kait elsősorban a meteorológiai jelen­tés érdekelt: milyen idő lesz másnap? A kongresszus tavaly már módosí­totta az alkotmányt és január 20-ra helyezte át az elnöki beiktatás napját. De ez a módosi.ás csak akkor lép élet­be, ha 48 állam közül legalább 36 ál­lam (az államok kétharmadrésze) ra­tifikálja. És még egy érdekes vonás. Az Egye­sült-Államok lakosainak körülbelül egyharmada római katolikus vallásu, a többi vagy száz más felekezet között oszlik meg. Eddig, tehát 1789-től kezd­ve a mai napig még soha katholikus vallásu elnöke nem volt az Egyesült- Államoknak, de zsidó sem. Roosevelt, akinek családja hollandiai származá­sú, református (reformed dutch), amint nagyszerű elődje is az volt. Az elnökök sorában akadt már min­denféle vallásu: episzkopaliánus, pres­­biteriánus, methodista, unitárius, bap­tista. kongregacionalista, sőt Jeffer­son felekezetnélkülinek vallotta ma­gát, de katolikus elnök még nem és aligha lesz valaha. Hoover ellenje­löltjénél, Alex Smith-nél, aki Roose­velt elődje volt, Newyork-állam kor­mányzói székében, a választók több­sége azt hibáztatta, hogy katolikus. Már pedig az elnök nem lehet — a római pápa alattvalója! művésze az orgonának. Amtl ett gazdag eleven képzeletű előadón űvetz és nagy­vonalúan gond lkodó muzsikus. Nagy gyönyörűséggel hallgatta a ké­nyes igényű közönség szombat este művészi játékát. Műsorán Bach g-moll fantáziája, Bach három ker leöjáteka, Händel Blacksmidt variáció', Mozart errdetileg gépzongorára irt f mo I fan­táziája, Marzini bűbájos Gavotteja Reg­gel merészen fölépített Bach fúgája szerepe t a saját szerzeményén kivül. Schmidthauer Lajos ugvanis nem­csak az. orgonának a szerelmi se, ha­nem a Balatonnak is és ez a nagy szerelem in-pirálta a „Vihar a Balato­non“ cimü hatalmas művének a meg­írására, amelyet ez alkalommal muta­tott be a közönségnek tomboló siker mellett. Ez az igazi” művészi alkotás valóságos gyöngye az orgonadarabok­nak és még sok-s k sikert fog szerezni zseniális alkotójának. A Komáromi Egyetértés Munkás­dalárda vasárnap, január 14-én este fél í> órakor tartja nagyszabású hang­versenyét a 12. gyalogezred zeneka­rának közreműködésével a Kultúr­palota hangversenytermében. A hang­versenyre külön meghívót nem kül­dött szét a rendezőség. teletdija vagy ha tetszik fizetése. Schmidthauer Lajos orgonahangversenye

Next

/
Thumbnails
Contents