Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-31 / 26. szám

1934. március 31,

val. hogy ült a Fried Jenő kocsiján.

Szóval elfogott a hiúság vágya és fölültem a kocsira, de az Ég hamar megbüntetett ezért a kis hiúságért, mert mikor az innenső hídfőhöz értünk és kocsinkkal megálltunk a hídvám előtt, Zsilinszky barátságosan köszöntött rám, hogy Herr Tomanóczy! Erre azonban Fried Jenő barátom azt mondja, hogy:

— Ez nem a Herr Tomanóczy, hanem a Herr Baranyay!

Ettől fogva jó sokáig úgy nézett rám Zsilinszky, mint az apagyilkosra! Pedig én ártatlan voltam a dologban. Ő másnak nézett és én sose vettem fáradságot arra, hogy a nagy tumultusokban megmagyarázzam neki a dolgot.

De hát úgy kell nekem, miért akartam föltűnni a hídon való végig kocsikázással. Ettől fogva ezt a kényelmet átengedtem Lőrinc barátomnak.

Újabban már kevesebbszer tévesztenek össze az alte régómmal. Még két esetet följegyzek, ami az összetévesztés folytán történt velem.

Nagyon sietve megyek a Nádor uccán, a pénzügyigazgatóság előtt elfog egy gazdakinézésű bácsi és azt mondja:

— Hallottam Tomanóczy úr, hogy azt a lovat mégse adják el!

Neke mnagyon sietős volt az utam, mit magyarázgassam én itt most, hogy itt kérem elnézés történt. Egyszerűen azt mondottam:

— Hát tényleg úgy határoztunk, hogy nem adjuk el azt a lovat. Jó napot kívánok!

— Jó napot kívánok!

És ezzel szépen elváltunk.

Az utolsó lényegesebb összetévesztési esetembe már egy kis imposztorságot kevertem. A túlsó oldali magyarkomáromi állomáson vártam valakit. Lehetett úgy reggel félkilenc óra. Odajön hozzám egy falusi kinézésű ember és örvendezve köszönt:

— Jó napot kívánok! De régen nem láttam a Tomanóczy urat! Talán csak nem a monostori szőlőbe tetszik igyekezni? Szívesen kimennék én is egy két pohár borra!

Hamar átgondoltam az esetet. Ha megmondom, hogy nem én vagyok a Tomanóczy úr, azt hiszi, hogy azért a pár pohár borért képes vagyok letagadni a kivoltomat, és úgy járok, mint avval a két marhakereskedővel. Aztán meg incselkedett is bennem egy kicsikét az ördög is, hogy valami viccet kéne csinálni és azt mondottam:

— Hát bizony Monostorra készülök, de előbb egy kis dolgom van itt. Már hogyne látnák szívesen a Tomanóczyak az ilyen kedves vendéget. Csak ballagjon előre szépen. Monostoron nem egy-két, de több pohár bor is van.

E ravaszul megszerkesztett mondata után leparoláztunk és elváltunk. Hogy mi lett a szegény borra szomjassal, igazán nem tudom.

Annyit azonban le köll szögeznem, hogy az én alterégóim nagyon jól szituált emberek, mert az össze tévesztések hosszú láncolata közben sose szóltak hozzám olyan formán, hogy mikor fizetem már ki az adósságom és a szabószámlám?

__________________(bj)

— Népmissió Udvardon. Nagyszerűen sikerült nyolc napig tartólelki gyakorlatot tartottak a közelgő husvéttal kapcsolatosan e szinmagyar nagyközségben az érsekujvári és pozsonyi ferencrendi atyák. P. Grácián házfőnök és P. Engelbert érsekujvári s P Oszkár pozsonyi kiválóan képzett hittudósok és jeles szónokok, akik a meggyőződés tüzes hangján hirdették a krisztusi örök igazságokat s valóságos forradalmat idéztek elő a lelkek világában. Szűknek bizonyult a különben tágas templom, mert a szomszédos községekből is nagy volt az érdeklődés. Közreműködtek a kerületi s környékbeli papok is, számszerint 17-en s megújult, felfrissült az egész község, még a betegekről is történt gondoskodás. Különösen megható volt vasárnap délután a befejezés és szem nem maradt szárazon, amikor Siposs Antal udvardi esperes-plébános bucsuzptt a a fáradhatatlan missiós atyáktól. Örülhettek a jó atyák is, mert versenyezve szeretetük minden jelével, ajándékokkal is elhalmozták őket a hívek s a késő esti órákban az utcákat is kivilágították, amerre Érsekújvárba, otthonukba visszatértek.

»KOMÁROMI LAPOK«

Molnár bácsi 90 éves.

Molnár József nyugalmazott városi kiadó, aki magas, szikár alakjával, hófehér hajával és szakállával egyik jellegzetes alakja Komárom városának s aki ma is minden nap délelőtt-délután megteszi a maga megszokott sétakörútját városunk uccáin, 1844 április 1-én született Réti győrmegyei községben, — Husvét vasárnapján ünnepli születésének 90-ik évfordulóját.

1849-ben már Komáromban lakott szüleivel, — atyja ugyanis a komáromi evangélikus egyház lelkésze volt.

Ismerősei körében gyakran elbeszéli, hogy mint 5 éves gyermek végig nézte Damjanich és Klapka tábornokok Komáromba való bevonulását s részt vett a város ostroma alatt szüleivel a lakosságnak a Cigánymezőn sátrak alatti táborozásában, mert a város belterületén a bombázás alatt megmaradni nem lehetett.

Molnár József 1870 május 26-án került mint napidíjas Komárom város

szolgálatába, 1872 január 23-tól 1885 június 10-ig mint megválasztott írnok és tiszteletbeli kiadó működött s ekkor választotta meg a város közgyűlése kiadóvá s ezen állásában nyugdíjazásáig 1921 augusztus 1-ig működött.

Egyike volt Komárom város legszorgalmasabb s legbecsületesebb tisztviviselőinek, aki közel 51 évi szolgálata alatt nemcsak felebbvalóinak megelégedését, hanem polgártársainak becsülését és szeretetét is teljes mértékben kiérdemelte.

Molnár József még ma is, 90 év súlyos terhével vállain, jó egészségnek és szellemi frisseségnek örvend, szemüveg nélkül olvas, a magas életkor családjában úgyszólván általános, egyik rokona, néh. Madarász József, volt magyar országgyűlési képviselő a 100 éves életkort is meghaladta.

Városunk minden polgára szeretettel köszönti őt 90-ik születésnapja alkalmából s kívánja, hogy hosszú munkás életének megérdemelt gyümölcsét: a derűs és békés öregkort még sokáig élhesse.

Aki jól akar mulatni,

az nézze meg a f. évi április hó 7-én, szombaton este 8 órakor a Kath. Legényegyesületben a keresztényszocialista szervezetek által rendezett

műsoros vidám estet.

Belépőjegyek: 1. hely 5'—, II. hely 4'—, állóhely: földszint 2'—> karzat 1’— Kő. Jegyek elővételben Megye-u. 24. sz., 1. em. kaphatók

Húsvéthétfőn

„A csirkefogót“

adják a Legényegyletben.

Komárom városának társadalma már megszokta azt, hogy a helybeli Katholikus Legényegylet műkedvelői hutvéthétfő estéjére valamilyen mulattató, vidám darabbal kedveskednek neki. Húsvéthétfő a fiatalság napja, a vidám szórakozás napja. Hangos az egész nap az öntözéssel kapcsolatos tréfák derűjétől.

Estére, mi sem természetesebb, hogy valami olyan szórakozás után vágyik a szív, amely méltó befejezése a hangulatos napnak. Így érthető, hogy a húsvéthétfő esti vigjáték-bemutatóknak nagy sikerük szokott lenni a Legényegylet színpadán. Ez alkalommal különösen is kellemesen eltöltött órákban lesz része a publikumnak, mert a teljes gárda legjobb tudását, minden ambícióját beleadja a darabba, amely mind témájánál, mind pedig színpadi technikájánál fogva nagyon alkalmas arra, hogy a nézőkben a vidám hangulatot kiváltsa és hogy a nézőteret szivből jövő jóizü kacagással töltse meg.

A főszerepekben Balogh Kálmán, Dobis llus. Drélich Rezső, Fritz Rezső, Ivanics Manci, Kitzing Magda, Novák Imre, Pirstitz Manci és Vázsonyi István neveivel talkozunk. Csupa olyan szereplők ezek, akiket már mindnyájan jól ismerünk a színpadról és akiknek játéka már sok gyönyörűséget okozott nekünk.

Amint értesülünk, jegyek elővételben Derzsék Nádor-uccai üzletében 7, 5, 3, 2 és 1 Kő árban már kaphatók. A pénztárnál pedig hétfőn este 7 órától.

— A tánciskolában husvét hétfőn pirostojás est. Április 3-án uj tánckurzus kezdődik. Tandíj 40 Ke. Április 8-án táncvizsga lesz.

Komárom város tisztelendő tanácsa védelmébe veszi a menyecskék csontját 300 esztendő előtt.

Már az szentül bizonyos, hogy Komárom városában igen sok bíróbúsító ember akadt, akik a maguk kis aprócseprő dolgaikkal terhűkre voltak az uraim';-nak, mint s zékülő bíráik őkegyelmeiket egyszerűen nevezték. Még a tisztelendő lelkipásztor urak dolga is rájuk szakadt, az is igaz, hogy velük nem igen mert packázni sem Fazekas Péter, de még külömb céhbéli ember sem. Sűrűén fordult elő, hogy a házasfelek a maguk bajait is tanácsbéli uraim előtt öntötték ki. Ha goromba volt az ember (így hívták a férfit) és meglépett mellőle a menyecske, az uraim olyan törvényt tettek, hogy fele sem volt tréfa. Mert az urát elhagyogató menyecskére hamar ráolvasták, hogy ha még egyszer megesik, akkor törvény lészen és feje vétetik.

Fazekas Péterné dolga nem volt ilyen komoly. Az ura néhanapján megborosodott, de hiszen írva maradt ránk, hogy ebben az időben sok bor fogyott Komáromban és kevés férfi-ember volt bornemissza. Vasárnap szent napján már délelőtt el-ellátogattak a csaplárszékekbe és itten itták a balatoni, meg a jó szerémi borokat, melyeket a rác és török kereskedők hoztak. Ez ártott meg Fazekas Péternek is olyan mértékben, hogy felesége Győrig futamodék tőle. Az uraim azonban szépen összeboronálták őket ilyen módon:

Fazekas Péter és felesége között való Deliberatio.

»Elő állvátt Fazekas Péter feleségestül egymás ellen való panaszolkodásokat megértvén és ruminálván megbizonyosodott és világosan meg is tetszett, hogy Fazekas Péter felesége az ő urához engedetlen volt, urát úgy nem hallgatta, nem böcsüllötte az mint

5. oldal.

Az idő változó.

Április

a rheumában szenvedőknek

nagy kínokat hoz.

Masszírozza

magát orvosi rendeletre

A. L P A

sósborszesszel.

Alpa-masszázs által nagy megkönnyebbülést, élénk vérkeringést, izomerősödést és idegüdeséget ér el.

Ügyeljen bevásárlásnál az Alpa jelzésre!

P

kívántalott volna. Sőt az ki legnagyobb jámbor urától minden ok nélkül Iiazakivöl el futamodolt és hiti mellől Győrre föl ment és majd más fél hétig ottan mulatott, az mely ő el meneteli ura híre és engedetnie néköl egy tisztességbéli jámbor házas asszonhoz sem illenék és nem tartoznék.

Annakokáért holott egyik félhözis mindazonáltal nem tapasztaltatottolly véteknek neme, az melly egyéb aránt az ő házasságoknak és egyben való menéseknek ellene volna és egymástól törvény szerint el válhatnának. Hanem az mint az menyecske magában meg térvén bűneit meg ismerte, és előttünk vallást tölt, hogy az ő urától semmiképpen el nem akar válni, hanem együtt élni halni akar, sőt az után mint jámbor asszony szokta jámbor urát hallgatni, böcsülleni és tisztességben tartani, úgy őis tiszteli böcsülli és hallgatja, ha penig ez után azon vétekben tapasztaltatok és meg futamodnék, vagy urát nem tisztelné és nem hallgatná, mint az féle személy, mindgyárást az törvénynek nehéz sententiája legyen fején és úgy büntetessék, az mint érdemlendő iészen.

Minthogy penigh Fazekas Péteris azonképpen feleségestül el nem válhat az meg nevezett fogyatkozásokért, azért őis mint jámbor liázos férfiú, magát böcsületesen viselvén az ő feleségét jámborul tarosa, feleségét tapasztalható vétkéről érdeme szerint meg büntetheti, de részegségében ok nékül nem tartozik háborgatni, az büntetésben penig az mértékletességet meg tarcsa, testében és csonttijában meg ne roncsa, hanem úgy tanécsa és oktassa s büntesseis, az mini az tisztességbéli házos férfiakhoz illik, feleségeknek szomorúságára ne legyenek, őis a jámbor céh béli mester ember lévén háza kivöl ne hállyon felesége botránkozására.

Ha penig ezen dolgok mind az két félben megtapasztaltatnak, ugyan azon törvény szerént, az mit érdemlendők lesznek, meg büntetletnek.«

(Komárom város III. jegyzőkönyve, 1634 április 19.) A. Gy.

— Pirostojás est lesz husvét hétfőn a tánciskolában. Április 3-án uj tánckurzus. Tandíj 40 Ke. Április 8-án táncvizsga.

— Hiko gyermekkocsik szenzációs olcsó árban ELBERT gyári raktárában. — Sport 70’— KC-tól, szekrény 219*— Ké-tól.