Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-10 / 3. szám

1934. január 10. 3. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« A tanács megvonta Kendi Zoltán dr. helyettes jogtanácsostól a város ügyészi megbízását. A városi tanács ülése. Komárom, január 9. Komárom város tanácsa január 9-én, kedden délután C s i z m a z i a György városbíró elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a tanács tagjai teljes számban megjelentek. A tanács ülése a rendes keretek kö­zött folyt le, egyes tárgyaknál, mint a népkonyha kérdésénél, hosszabb vi­ták voltak, de minden előterjesztett ügyben hoztak határozatot. Az ülés végén váratlanul nagy meglepetést keltő halározatol liozoll a tanács, amely Csizmazia György városbíró javaslatára megvonta a város ügyészi megbízását Kendi Zoltán dr. helyet­tes jogtanácsostól. A város peres ügyeinek elintézésé­vel ideiglenesen megbízott Kendi Zol­tán dr. ügyvéd a város egyik peres ügyéről tett jelentést a tanácsnak, amely olyan rendkívül éles szóhar­­cót váltott ki Csizmazia városbíró és Kendi dr. között, hogy a tanács tag­jaira a legkínosabb hatást gyakorolta. A helyettes jogtanácsos az Industri­al cégnek peréről referált, amelyben a város nevében egyezséget kötött a felperessel, akivel havi részletfizetés­ben állapodott meg úgy a kereseti tökére és kamataira, mint a pörköll­­ségekre nézve. Mielőtt az elnöklő városbíró a je­lentés elfogadására nézve föltette vol­na a kérdést, Fijlöp Zsigmond h. városbíró kérdést intézett a főszám­vevőhöz, hogy az egyezségre nézve a város pénzügyi helyzete szempontjá­ból mi a véleménye. S 1 n d o r Ernő főszámvevő kijelentette, hogy a kö­tött egyezségről ez alkalommal hall először, annak létrejöttéről előzetes tudomása nem volt, a számvevőséget tönen az ügyben nem kérdezték meg. Csizmazia György városbíró a főszámvevő jelentésére előadta, hogy az egyezségről ő sem tudott és fi­gyelmezteti Kendi Zoltán dr. helyet­tes főügyészt, hogy elmulasztotta az ügyről őt a tárgyalás előtt tájékoztat­ni. Mint a város tórájának, minden ügyről tudnia kell és a leghatározot­tabban felhívta az előadó h. jogta­nácsost, hogy ezentúl minden ügyben tegyen előzetes jelentést eljárásáról, illetve szándékáról, mert ez köteles­sége. Kendi Zoltán dr. eljárását ügy­védi esküjére és a perrendtartásra való hivatkozással akarta igazolni és egyben éles hangon utasította vissza, hogy jogi dolgokban Csizmazia város­bíró akarja őt kioktatni. Fried Jenő tanácstag mélyen megdöbbenve kénytelen megállapíta­ni, hogy a város főtisztviselői olyan hangon vitatkoznak a tanács tagjai előtt, amilyent még nem hallottak. Megengedhetetlennek tartja, hogy a helyettes ügyész olyan tónusban be­széljen a város vezetőjével, ami nem idevaló és elitéli, hogy a város ügyei­ben a városbíró és az illetékes városi szervek megkérdezése nélkül jár el. Ha a tisztviselőknek egymás között valami személyes konfliktusuk van, intézzék el azt másutt, de ne kelljen, hogy a tanács tanúja legyen az ilyen kínos és felháborító jeleneteknek. Kendi dr. válaszában idegesen hi­vatkozik arra, hogy ő a kérdéses ügyet a várostól átvette, annak ide­jében jelentette is ezt a városbírónak. A várost tartozásaiért perelik és ő nem helyezkedhetne arra az állás­pontra, hogy amikor a város maga is tudja, hogy tartozik, a pereket vég­letekig elhúzza. Különben is nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy a város őt hízza meg pereivel. Majd a városbíró a további jelen­tésre szólítja fel Kendi dr.-t, aki még két peres ügyben tett az előbbihez hasonló jelentést. Csizmazia városbíró újból meg­állapítja, hogy Kendi ezekben az ügyekben sem tett neki előzetes je­lentést és eljárásához nem kérte ki véleményét. Kijelenti a helyettes jog­tanácsosnak, hogy kötelessége lett volna előzetesen referálni az ügyek­ről, mert minden tisztviselőnek és alkalmazottnak, még ha szerződéses viszonyban van is a várossal, köte­lessége minden ügyről a városbírót tájékoztatni. Mivei Kendi dr. ezl “is­mételten nem tette s így súlyos mu­lasztást követett el, indítványozza a tanácsnak, hogy a tanács vonja vissza ügyészi megbízását Kendi Zol­tán dr.-tól és ilyen értelemben ter­jessze föl határozatát a képviselőtes­tülethez. Az elnöklő városbíró szavazásra lelte föl az indítványt, amelyet a ta­nács többsége határozattá cincit. A tanácsi ülésen bejelentette a vá­rosbíró, hogy a vízmű gépjavítási munkálatait az Ipovitz-cég befejezte és a kiküldött szakbizottság átvette. A gép szerelése folyamatban van, a jövő héten befejezést nyer. A városi közkőrház gyógyszer-szük­ségletének szállítására nézve a ta­nács többsége nem fogadta cl a gyógyszerészek közös beadványát, ha­nem megbízta a városbírót, hogy hív­ja föl őket szabályszerű pályázatra. A népkonyha-bizottság jelentésével kapcsolatban hosszabb vita keletke­zett. A népkonyhát január 1-én meg­nyitották, a bizottság a kiszolgáltatott napi adagok számát, tekintettel a je­lentkezők nagy tömegére, 1200-ban javasolja megállapítani, amit a ta­nács elfogadott. A népkonyha ellen­őrzéseinek kérdéseinél azt vitatták; hogy milyen mértékben szükséges az ellenőrzés és mik az ellenőrök leen­dői. A vitában Csővár Ferenc, Yidák Vince, Fried Jenő, Trencsik János, Dénes Emil, Fülöp Zsigmond vettek részt és végül is kimondotta a ianács, hogy ügy a város érdeke, mint a nép­konyha segélyezettcinek rendes ellá­tása szükségessé teszi két ellenőrnek alkalmazását, akik úgy a bevásárlá­soknál állandóan jelen vannak és mindenre felügyelnek. Fölvetették, hogy az ellenőrzést vállalják a tanács és képviselőtestület tagjai, ezt a ja­vaslatot azonban elejtették és elhatá­rozták, hogy az ellenőrzői tisztre Dénes Emil és Horváth István tanácstagokat szerződteti a tanács. A tanács megállapította, hogy a nép­konyhán csak olyan szegények és munkanélküliek részesülhetnek ebéd­ben, akik 1928. előli Komáromban laktak. Az országos hivatal a város képvi­selőtestületnek azon határozatát, hogy hogy mozit állítson fel, megsemmi­sítene, mert sem megfelelő terveket, sem költségvetést nem mulatóit be a város. A tanács úgy döntött, hogy a kérdést nyilvántartja és alkalmas esetben megteszi a lépéseket a mozi létesítésére. A komáromi munkanélküliek még december elején beadványt intéztek a városhoz, amelytől teljesíthetetlen segélyeszközöket kértek. A követelé­sek egy részét a város a nyomoreny­hítő akcióval kapcsolatban végrehaj­totta, de a súlyos kiadásokat nem képes teljesíteni. A városi gyermekjátszótérnek bér­letére nézve úgy határozott a tanács, hogy megbízta a városbírót, hogy a KFC és a többi sportegyletek között még egyszer vezessen tárgyalást meg­egyezés céljából s a szerződést ter­jessze be a tanácsnak. HÍREK — A város kegyelete a duxi bányaszerencsétlenség áldozatai iránt. Komárom város tanácsa keddi ülésén Csizmazia György városbiró indítványára elhatározta, hogy a város a duxi bányakatasztrófa szerencsétlen áldozatai iránti őszinte kegyeletes rész­vétének kifejezéseképen, a temetés nap­ján félórára a városháza erkélyére ki­tűzi a fekete zászlót és a város uccáin a lámpásokat meggyujtatja. — Gondnok és presbiter választás a ref. egyházban. A komáromi refor­mátus keresztyén egyház január 7-én,; vasárnap délelőtt 11 órakor a Kollé­gium nagytermében választó közgvű- j lést tartott, amelyen az egyház vá­lasztó közönsége igen nagy számban jelent meg. A közgyűlést az egyházi törvények rendelkezése szerint a pres­bitérium állal kiküldött választó bi­zottság Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök, kúriai biró el­nöklete melleit vezette. A választás egyhangú közfelkiáltással történt és eredménye a következő: az egyház főgondnokává (világi elnökévé) ismét Fülöp Zsigmond igazgatót, ezúttal már negyedszer, nagy lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés, algond­­noknak Pali Nagy Sándor gazdái, az egyház régi, kipróbált gondnokát választották meg. Rendes presbiterek­nek megválasztattak: Páti Nagy Mi­hály, Konkoly Thege Kálmán, Szarka György, Pap Elemér, Kossár János, Berza István, Kollár Lajos, Virágh Vince, Csepy Béla (új) és Mórocz János. Ezenkívül 22 pótpresbitert is választolt a közgyűlés a gyülekezet arra érdemes tagjai közül, akik a következők: Igó Aladár dr., Sörös István, Mórocz László, Tóth Lőrinc, Csepy Károly, Banai Tóth Pál, Benkő Lajos, Tóth József, Vöröss Béla, Lelkes Lajos, Tárnok Károly, Cserck­­lyev János, id. Mórocz Péter, Csukás Sándor, Pali Nagy Miklós, Nagy Fe­renc, Berza László, Csonka Sándor, Farkas Bálint, Yisky József, Bajkay János, Mészáros Lajos. A választás a legnagyobb egyetértéssel folyt le. — Hivatalátvétel. A betegszabad­ságon levő Höltzl Gyula, a városi adóhivatal vezetője, súlyos betegségé­ből fölépülvén, már átvette hivatalá­nak vezetését. — Szeretetvendégség. A Komá-; romi Protestáns Jótékony Nőegylet, mint minden téli szezonban, ez idén megrendezi jőtékonycélu szeretetven­­dégségét, amelynek jövedelmét az el­aggott szegények segélyezésére for­dítja. Az első szeretetvendégség január 14-én, vasárnap este 6 órakor, a Kol­légium nagytermében lesz, amelyet nívós műsor tesz változatossá. A mű­sor vallásos részében a bibliamagya­rázatot Soós Károly egyházmegyei es­peres tartja, mig a művészi részét ének- és zeneszám, szavalat és kar­ének tölti ki. A szeretetvendégségen minden nemesszivü emberbarátot szí­vesen lát a Protestáns Jótékony Nő­egylet, amelynek tisztikara és választ­mánya nagy lelkesedéssel munkálkodik a szeretetvendégség sikerén. — Karitász. A komáromi Karitász, mely noha szerény anyagi viszonyok közt működik, mindent megtett a nyo­mor enyhítésére s karácsonykor 150 szegényt részesített segélyben és juttatta el szeretetadományait hozzájuk. A ka­ritász egész évi működéséről a köz­gyűlés fog számot adni, melyet dr. Majer Imre prelátus-plebános, mint a Karitász elnöke folyó év január hó 28-ára tűzött ki. A közgyűlés a jelzett napon délután 5 órakor a Majláth iskola dísztermében lesz megtartva. — Férfi lelkigyakorlatok Komá­romban. A katholikus akcióval kap­csolatosan felmerült a férfi lelkigyakor­latok tartásának gondolata, mint amely a lelki megújhodásnak és az emberek megszentelésének rendkívüli eszköze. Dr. Majer Imre prelátus-apátplebános, mint a kath. akciónak elnöke és irá­nyítója. felkarolta az eszmét s azt ma­gáévá téve tárgyalásokba bocsátkozott a pozsonyi Jezsuita rendház főnökével és a komáromi hivek közóhajának en­gedve, p. H dvéghy Károlyt kérte fel a lelkigyakorlatok megtartására. Noha Hidvéghy jezsuita páternek Nagyszom­bat városa volt kijelölve, ezen célra mégis a rendház főnöke engedve a prelátus-plebános által felhozott súlyos érveknek, felhatározását megváltoztatta és intézkedett, hogy Komáromban a férfi lelkigyakorlatokat páter Hidvéghy fogja tartani nagyböjt V.-ik vasárnap­jának hetében. A részletes programot a plébánia hivatalos lapja, az Értesítő fogja leközölni annak idején. — Helyreigazítás. A múlt héten az egyik pozsonyi lapban, — kapcsolat­ban a komáromi zajos Szilveszter­rel, megjelent egy közlemény, amely szerint a román hajósok verekedése a Bakács féle vendéglőben történt volna. Fz a híradás sajtóhibán alap­szik. A Bakács vendéglőben a leg­nagyobb rend volt Szilveszterkor, ott a román hajósok meg sem fordultak. A verekedés a Szakács-vendéglőben történt. — Az Egyetértés Munkásdalárda nagy hangversenye iránt; amely most vasárnap lesz a Kultúrpalota hang­versenytermében, mind nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg, ami érthető is, mert hiszen a kitűnő dalárda nagy népszerűségén kívül a műsor is olyan gazdag, nívós és művészi, hogy nagy vonzóerőt gyakorol a dali, zenét szerető közönségre. A nagy ér­deklődésre való tekintettel a közön­ség okosan teszi, ha siet előre meg­váltani jegyét Mórocz Péter rádió­­üzletébcn, Nádor ucca. — A Ref. ifjúsági Egyesület tánc­­estélye. A Komáromi Református If­júsági Egyesület egyetlen hagyomá­nyos farsangi láncestélyét vasárnap, január 7-én tartotta a Dózsa-féle Vi­gadó összes helyiségeiben. A műsor­ral egybekötött, szigorúan zártkörű láncestély czullal is szépen sikerült, az egyesület tagjai és pártolói nagy számban keresték fel a kedves mu­latságot, hogy az ifjúság szórakozá­sában résztvegyenek. Az estélyt mű­sor vezette be, melynek első számát Lőrinc Miklósnak Halad a technika c. vigjátéka képezte, amelyet Laklóth Ilonka. Szalay Ernő, Nagy László, Szendy Bálint és Fél Lajos adtak elő hatásosan. Nagy Sándor Kacsóh Pongrácnak János vitéz c. daljáté­kából és Erkel Bánk bán c. operájá­ból adóit elő részleteket nagy tetszést aratva, Kalhona Rudolf ügyes zon­­gorakisérete mellett. Az énekszám egyike volt a műsor legsikerültebb pontjainak. Ugyancsak Nagy Sándor szerzett vidám perceket a Szenzációs kiadás c. apróságban egy rikkancs élet­hű alakításával, amelyért hosszantar­tó tapsokat kapott a hallgatóságtól. Bállá Kálmán cigánykisérettel elő­adóit magyar műdalai (Kacsóh: Késő ősz van, Révffy: Minek turbékoltok) valamint tőrölmelszett magyar nótái sem tévesztették el a hatást, szép elő­adásával és kifejező énekével elra­gadta a közönséget, amely megismé­­ieltctle dalait. Kedves meglepetést keltett e számnak keretében a Balta— Vargha Sándor—Kecskés László— Nagy Sándor kvartett, amely egy megkapó magyar dalt adott elő pre­cízen és szabatosan. Igen meleg tap­sokkal jutalmazta érte az előadókat a közönség. Végül Vadnay Lászlónak Az éjjeli ügető c. kacagtató jelenetét adták elő Fél Lajos (Hacsek), Kecs­kés László (Sajó), Geleszka Lajos (pincér'), akik ügyes alakításukkal megérdemelt elismerést arattak. A műsor után kezdetét vette a tánc, amelyből az ifjúság bőségesen kivet­te a részét, a hölgyeket a rendező ifjúság fáradhatatlanul táncoltatta. A sikerült estély rendezéséből Kollár Lajos, az egyesület ügyv. alelnöke vezetésével az egyesület ifjúsága di­­cséretesen vette ki részét és a liszt» bevételt az egyesületi könyvtárra for­dították. tw Ma és minden este a hírneves Dallos jazz hangversenyez az Otthon kávéházban

Next

/
Thumbnails
Contents