Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-17 / 22. szám

6. oldal.

»KOMAKOMI LAPOK«

1934. március 17,

Verebekről

beszélgessünk. Nem nagy téma, nem is valami előkelő. A tavaszi fuvallatok idején általában találhatnánk külömb cikkírási anyagot is, mint a szürke veréb, amelynek legfeljebb téli történetekben van érzelmes szerepe. Dalt is írlak a szürke verebekről, közmondás is van róluk. De azért mégis. — valljuk csak be. egyáltalában nem hívatottak arra. hogy a szedőgépel koptassuk értük.

Legutoljára a pesti lapokban olvastunk veréb-problémáról. A Belváros verebei elszaporodtak s a verebek meg a sétálóközönség között évek folyamán lassankint szívós és elkeseredett küzdelem folyt. A verebek győztek, mert többen voltak s mert magasabban repkedtek. A verebek szívós hadjáratát főképen kalapok és kabátok szenvedték meg. Ne restelljük leírni, így volt. A kétlábon járó, de tollatlan emberi ellenségek harciriadót fújtak s vizipuskával akarták irtani a csiripelő verebeket, majd még sok más hadviselőeszközt ajánlottak ellenük. A Madárvédő egyesület közbelépett ugyan, de mégsem a madárvédők miatt maradtak életben a verebek, hanem szaporaságuk miatt.

Mindez akkor jutott eszünkbe, amikor a Nádor uccának ama nevezetes sarkán álldogáltunk, amely sarok neveztetik Komárom s így a világ közepének: Bata Tamás fiának van ott boltja s a bolt előtt egy ágasbogas fa. Hogy-hogynem, a fa ágait nem koppasztották meg kellőképpen s minden környéki veréb ott keresett menedéket az egyetlen fán, odahúzódotl s ott kaszinózik azóta.

Nem kell éppen a fa alá állnod, mert az veszélyes. Állj csak a kirakat mellé s figyeld meg kárörömmel, mit tudnak ezek a verebek.

Sokat tudnak. Főképpen ahhoz értenek, hogyan kell Komáromban minden lehető nyelven káromkodásra buzdítani az embereket. Mert, aki a fa alá áll s egyideig beszélget, az nemsokára káromkodni fog. A verebek miatt, persze. A verebek nem tűrik, hogy alattuk más is kaszinózzon rajtuk kívül.

— Komáromnak ez az egyetlen helye, ahol semmi protekció nem segít, — mondta egy derűs életszemléletű kedves ismerősöm. — a verebek irgalmatlanok!

így aztán sokmindent megtud az ember, beszélgetés közben a verebekről. Megtudjuk azt, hogy a verebek hónapok óta veszélyeztetik a Nádor ucca sarkának szellemi épségét, megtudjuk, hogy a fa alatt minden nyelven káromkodnak, megtudjuk azt, hogy a verebek számára ez volt a végső menekvés, ez a fa.

Értesül aztán az ember arról is, hogy a verebeknek nagy ellensége lakik a görög templom tornyában, egy kövér, s jólsziluált bagoly, aki előkelőén ébred, csali éjfélkor megy ki vadászni s végigsuhan a Nádor ucca során az éjjeli órákban, figyeli a patkányokat, előráncigálja a verebeket még a cégtábla mögül is, aztán visszasuhan a toronyba, ahol-szállást vett s ahol ingyen fűtése-világítása van. A zenét a kávéház szolgáltatja a bagolyfülűnek.

A komáromi galambászok irigységének előmozdítására verébtant lehelne írni.

— El kellene pusztítani, valahány van csak belőle a világon! — mondt uk meggyőződéssel.

A komáromi verebek ismerője azonban, akinek hosszú megfigyelései vannak már a nádoruccai verebekrők ellenkező véleményen volt. Verébtanunk uj anyaggal szaporodott:

— Sajátosan, én kedvelem a verebeket, mert egyszer az életemet mentették meg a harctéren.

— Hogyhogy?

— Ugvugy, hogy egyszer Yolhyniában az ezred mögött maradtunk s a szolgám valami kis kunyhót talált. Megörült neki, fekhelyet készített s bebújtunk a kuckóba. Egyszerre, úgy

éjfél után nagy lármával szálldosnak ki az eresz alól a verebek. Felébredünk, mi ez a zaj? A verebek izegnek-mozognak. Miért? Csak azért, mert a felső keresztgerenda felmelegedett, már-már tüzet fogott s lángra is gyűlt volna, ha a verebek észre nem veszik a lappangó tüzet s lármát nem csapnak. Ha akkor a kunyhó kigvul, akkor vagy bennégünk, vagy leágvúz bennünket az ellenség. így aztán lfálát fogadtam a verebeknek s nem bántom őket...

Igv szól a tanulságos történet. Végére járván immár bús verébiádánknak, kérded buzgó olvasó, hogy vajh miért e nagy zaj a verebek mián?

Hát csak azért e hosszú irkafirka, hogy intézzük cl valahogy a nádoruccai verebek sorsát, mert kezd kissé unalmas lenni fészkelődésük a Nádor ucca sarkán

Ecrasez Finfamc... (thy)

hímem

— Hivatalvizsgálat. Dr. Boriczky Ferdinánd pozsonyi főállamügyész a a napokban a komáromi ügyészségen tartott hivatalvizsgálatot, amelynek eredménye teljesen kielégítette a főállamügyészt, amint azt Stelczer Viktor komáromi prokurátornak meleg szavakkal ki is fejezte

— A városi tanács ülése. Komárom város tanácsa március 21-én, szerdán, délután 5 órakor, a városháza nagytermében ülést tart, amelyen több fontos ügy kerül tárgyalásra.

— Az első női jogi doktor Komáromban. Március 15-én avatták fel a prágai Károly-egyefemen Grünf e 1 d Erzsébet szigorló jogászi a jog- és államludomáuyok doktorává. Grün ield Flrzsébet az első női jogi doktor Komáromban és úgy tudjuk, hogy az ügyvédi pályára lép. 1929-ben végezte Komáromban középiskoláit és öt év alatt lelte le államvizsgáit és szigorlatait a legszebb eredménnyel.

— Szeretetvendégség. Holnap, vasárnap. március 18-án délután 6 órakor tartja a Protestáns Jótékony Nőegylet a Kollégium nagytermében jótékonycélu szeretetvendégségét az elaggott szegények segélyezésére. A szeretetvendégség nívós műsora rendkívül vonzóvá teszi az érdemes jótékony nőegylet ezen rendezését, amely, az érdeklődésből Ítélve, ezúttal is igen látogatottnak Ígérkezik A változatos műsor a következő: 1. 3/. dicséret első verse. Éneklik a jelenlevők. 2. Imádkozik és bibliát magyaráz Zsemlye Lajos reí. leikész. 3. Kirchner Elek: Esti dal. Előadja az egyházi első énekkar Teleky Miklós karnagy vezetésével. 4. Mécs László. Tavaszi zsoltár. Szavalja Göttl Erzsiké. 5. Malau Cézár: A jó Isten. Énekli Magyarics Mariska, harmóniumon kiséri Kelemen Kálmán ref. segédlelkész. ti. Ázsiai és afrikai utiképek. Szabadelőadás, tartja Baranyay József dr. — Szünet után 7. Prológ. Irta Weiss Kornélia, elmondja Dékány Rózsi. 8. Népdalok. Énekli a közs. el. leányisk. énekkara Söröss Krisztina vezetésével. 9. Gyökössy Endre: A tudós doktor. Előadják Huszlicska Mariska, Hegyi Magda, Pethő Sanyi. 10. A haarlemi tulipániányok Daljáték, bemutalják Bállá Irén, Csonka Irén, Farkas Margit, Hanzsér Rózsi, Fischer Rózsi, Hegyi Magda, Huszlicska Margit és Vörös Gizi közs. elemi isk. tanulók. 11. XC zsoltár 1 vers: Te benned bíztunk . . . éneklik a jelenlevők.

— Hideg lábak hiányos vérkeringésnek a jelei. A végtagoknak nincs meg a szükséges táplálékuk és melegük. Hideg lábak a test közérzetét kedvezőtlenül befolyásolják és számos meghűlést betegség okozóivá lesznek. Maszirozza láaait naponta lefekvés előtt ALFA menthol-sósborszesszel. Alpamasszázs emeli a vérkeringést és rövid időn belül kellemes melegséget érez. Ügyeljen bevásárlásnál az „Alpa“ jelzésre !

1

— Gyász. Mint őszinte részvéttel értesülünk, özv. Nagy Mihályné szül. Párma Mária, földbirtokos özvegye, életének 73-ik évében, hosszas és kínos szenvedés után március 14-én elköltözött e földi életből. A megboldogult földi maradványait március 16-án délelőtt tíz órakor szentelték be a komáromi gyászházban, ahonnan a holttestet Pozsonyba szállították, ahol aznap délután 4 órakor az ottani evangélikus temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Az elhunytban Aranyossy Endréné dr.-né szül. Nagy Ilona úrnő drága jó édesanyját gyászolja. Áldás és béke hamvaira!

— Gáz- és vízmű bizottsági ülés a városnál. Komárom város képviselőtestületének gáz- és vizmű bizottsága március 19-én, hétfőn délután 5 órakor a városháza nagytermében ürést tart.

— A SZMKE kulturestje Vógfarkasdon. Vágfarkasdról jelentik: Kitünően sikerült kulturestet rendezett a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet vágfarkasdi csoportja, a téli szezon befejezéséül, a szövetkezet nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség élőit. Haulik György elnök zamatos, szép megnyitó beszédet mondott. Pap Árpád ref. lelkész igen érdekes összehasonlítást mondott a régi és az uj kor embereinek gondolkodásbeli különbségeiről. A ref. énekkar Osztényi József karnagy vezetésével kitűnő énekdarabokat adott elő, dr. Rév József, lévai ügyvéd a közönség nagy tetszése között játszott hegedűn s szavalt igaz átérzéssel verseket. Mile Dániel tanító a tavasz jelentőségéről beszélt, a gazdasági életben, Anda Klára szavalt, Varga István tanító az egészségesen és takarékosan épi ett lakásról beszélt, majd a nagysikerű kulturestet ismét Haulik György elnök szavai rekesztették be.

— Emlékművet állítottak Budapesten a kommün álozatainak.

Vasárnap leplezik le Budapesten a Kossuth Lajos téren a kommün áldozatainak emlékművét, mely Lechner Jenő és Füredy Richárd művészek alkotása. 542 vértanú neve van az emlékműbe belevésve, akiket a kommün és a forradalmak kivégeztek. A sor élén Tisza István martiralakja áll, a többi ötszáznegyvenegyet 1919 március 21 és augusztus 6 között végezte ki a rémuram. A martirok között kilenc katolikus lelkész van, akik a következők: Vajay László s. lelkész, Hornyik Károly káplán, Kosa József plébános, Trubinyi János dunamocsi és Wohlmuth Ferenc császári plébánosok, Nagy Jenő, Szemmeliker Antal plébánosok, Kucsera Ferenc, Vermes Gyula segédlelkészek A társadalom minden osztálya szerepel a kivégzettek között.

— Ipartársulat közleményei.

Indokolatlan áremelések ellen. Az 1934. évi 27. számú kormányrendelet a legszigorúbb megtorló intézkedéseket helyezi kilátásba azok ellen, akik bármilyen közszükségleti cikket indokolatlanul megdrágítanak, vagy a megdrágítás előidézéséhez, különleges kikötések, pl. aranyban vagy idegen valutákban való fizetés követelése által, akár pedig szállítás megtagadása által, hozzájárulnak. Felhívom tehát az Ipartársulat tagjait, hogy tartózkodjanak bármilyen indokolatlan áremeléstől, mert ilyen esetekben a Járási Hivatal a legszigorúbban alkalmazni fogja az 1920. évi 516. sz. törv. 17. §-nak büntető rendelkezéseit. Koczor Gyuia, ipart, elnök.

Segéedk bejelentése. Ismételten felhívom az Ipartársulat tagjait, hogy segédeik ki- és belépését pontosan jelentsék be a társulatná1, annál is inkább, mert a társulat csakis az alkalmazásban bejelentettek száma alapján szerződtethet tanoncokat. Koczor Gyula, ipart, elnök.

— Hiko gyermekkocsik szenzációs olcsó árban ELBERT gyári raktárában. — Sport 70'— Kő-tól, Szekrény 219— Kő-tól.

teh-harmorrivm]

ideális háiizene/

/Suvesncfrik alacsony aramról meggyö/Oriln. urrm ,

zonqoraqyára /[gOCítfűtofol GeorgswaldeéíP/

— Dr. Bangha Dezső előadása.

Szerdán tartotta meg a keresztény szakszervezetben dr. Bangha Dezső ügyvéd kiválóan érdekes előadását Társada'mi kérdések cimen. Előadásában mindenekelőtt a társadalom meghatározását adta, amely az emberek közösségének magasabbrendü, kulturált életformája. A társadalom élete is olyan élet, amely változásokon megy át Ezek a változások vagy békésen, vagy forradalmi utón mennek végbe. Így alakul ki a társadalomból az arisztokrácia, plutokrácia, demokrácia, amely a születési előkelőség, a vagyon tulajdonosai, vagy a nép uralmát jelenti. E társadalmi formák között legkiegyensuiyozottabbnak a demokrácia látszik, mert intézményeiben a nép vagy annak széles rétegei befolyást tudnak gyakorolni. Gazdasági és politikai kérdések erős válaszfalat tudnak emelni a társadalom rétegeződése közé. Mindenki igyekszik elhelyezkedni úgy, hogy érvényesülésének utjai nyitva maradjanak. A társadalomban azonban nagy ellentétek vannak, mert a vagyoni elosztás, képzettség sokfelé tagozza a társadalmat. Idővel mindig nagyobbak az eltolódások és igy a vagyonnélküiiek (proletárok) erős küzdelmet folytatnak érvényesülésükért. A társadalom fejlettsége intézményein fordul meg és minél több kultúrát tud nyújtani, annál magasabb fokon áll. A fejlett társadalom célja a kultúra és civilizáció áldásait megosztani mindenkivel. A mindvégig érdekes előadást lelkesen megtapsolták és az előadónak a hallgatóság nevében dr. Alapy Gyula mondott meleg szavakban köszönetét.

— Halálozás. Sárvár társadalmának egyik legkedveltebb és köztiszteletben álló tagja Bursdk József betétszerkesztő-telekkönyvvezető életének 71-ik évében váratlanul elhunyt. Az érsekujvári születésű megboldogultban dr. Bursák László főorvos és Bursák Jenő adófőtiszt édesatyjukat gyászolják. Feleségén Ottava Ernán kivül érsekujvári és komáromi nagy kiterjedésű rokonságot boritott gyászba a váratlan haláleset.

— Adományok. A Komáromi izr. Jótékonyegylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok érkeztek: Freystadtl Oszkámé 50 Kő, Szóbél Zsigmondné 20 Kő, N. N. 20 Kő, Blau és Franki 100 kg. burgonya, N. N. 20 Kő. A nemesszivü adakozóknak a Jótékonyegylet Elnöksége hálás köszönetét fejezi ki.

— Vitaest Ady Endre magyarságáról a KMAE-ben. A helybeli főiskolai hallgatók szokásos csütörtök esti vitaestjének tárgyát ezúttal a legnagyobb magyar költő, Ady Endének oly sokaktól gyakran és oly alaptalanul kétségbevont magyarsága képezte. Ez a kérdés ma már lekerült az aktuális irodalmi kérdések napirendjéről. Azonban az előadó, Neuwirth Béla komoly tanulmányokkal aláépitett felolvasásában egészen uj szint tudott ennek a már meglehetősen elkoptatott kérdésnek is adni. Adyt Széchenyivel hozta párhuzamba és igy — anélkül, hogy a már az iskolákban ezerszer elcsépelt Ady-idézetek halmazával untatott volna — a sorstestvér ma már előttünk töretlenül álló fajszeretetével bizonyította be legjobban azt, hogy Ady Endre izig-vérig magyar volt, fájdalmával, örömével, A kis tanulmány egy ifjúsági egyesület vitaestjének tárgyát képezte: igy vitáról szó sem lehetett. Ä hozzászólók csupán az előadás egyes részeinek kibővítését adták, mert az ő jelszavuk is az, ami a Széchenyiké, Adyké: ha már kiszakadtunk az ázsiai testvérközösségből, kapcsolódjunk bele végleg a nyugati műveltségbe, teremtsünk előitéletlen magyar demokráciát. —y. —y.

— Aki egy rokanttal vitézkedik

A nánai Meszlényi-féle vendéglőben, a söntésben csendesen iddogált Herbánszky János óbarsi illatőségü rokkant munkás. Később melléje telepedett Hoslinszky József nánai földmives azt hitte, hogy Herbánszky v"' dus-féle és kötekedni kezd sértegette. Amikor ez ke' utasította a sértegetések gereblyét ragadott é1* a szegény rokkant? megsérült és a fül hősködő ellen rm