Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 21. szám
1934. március < 14. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldai. A mátyásföldi vonat bizonnyal nem a legkényelmesebb s legszebb vasúti vonata Európának, például a Skót Nyíl, vagy a Kék Vonal föltétlenül finomabb s nemzetközibb. Bennünket azonban sorsunk ideköt s arra ítél, hogy utazásaink nagy részét a csallóközi és a mátyusföldi vonalon bonyolítsuk le, a népuralom szellemének megfelelölcg harmadik osztályon. Néha többet látunk, egy-egy pozsonyi úton, ha időt és türelmet fordítunk arra, hogy észrevegyük az embereket, mint egy ntilársunk látott nemrégiben Olaszországban: az utitársat csak a kaláberparlik érdekelték, Abbáziában ponyva alatt, Velencében ingujjban, Innsbrukban esővédő eresz alatt verte a lapokat s eszébe sem jutott szétnézni. Mégis ő mulatott a legjobban ... Nyissuk csak ki annyira a szemünket, amennyire csekély körülményeink megengedik s üljünk be egy harmadosztályú szelíd fülkébe. Ha szerencsénk vau, akkor azt az időt találjuk et. amikor az iskolásgyerekek nékirohannak a vasúti kocsinak, iskolai előadás után s vonulnak hazafelé. Igaz, hogy rendszerint van az arany ifjúság számára fenntartott kocsi, de nem lehel elkerülni, hogy az ember össze ne keveredjen a különféle nyelvel beszélő nemzeti reménységgel. A keveredés gyorsan megy és rohammal jár: Az if júság harci rohama szépen elegyedik az utazóközönség kétségbeesési rohamával: taposnak és üvöltőnek, csapkodnak és taszigálnak a fiatal hadfiak. Azonkívül kártyáznak is. Igen. Komáromból hazafelé akárhányszor látunk tíz-tizenkétéves ifjoncokat. akik vad harci vita után évezredes piszokkal átitatott, elmosódott rajzú, zsírosra játszott kártyát vesznek elő s nagy didivel csapkodják egy iskolatáska fedelén. . Nem ártana olykor, ha a tanintézetek oktatói néhanapján szép csendesen felülnének a vonatra s clutazgatnának néhány állomást, ellenőrizvén, hogy mit csinál a vonatozó fiatalság. Nem kémszemlére gondolok, csupán jószándéku figyelmeztetést tarlók szükségesnek a fiatalság számára, amely valósággal kanász lesz a vasúti utazgatás alatt. Az sem esik jól az embernek, ha a fiatalság bizonyos része hangos megjegyzéseket lesz a magyarságra, részletesen, vagy nagy általánosságban... Nagyon finom dolog az ételszag is a vonaton. Bizonyos ételeket hatóságilag tiltanék el olyan esetekben, amikor az étkező személy többekkel van bezárva* Súlyos testisértésnek minösHcném példáid a fokhagymás kolbászt, a különféle hagymákat s a csámesogásl. A csallóközi vonatba)! az avas csokoládé-szaga kellemesen keveredik csizmazsír és fokhagyma szagával, a frissen rágott kenyér hatalmas csámcs'ogással tűnik el a gyomrokban s nincs annál kellemesebb látvány, amikor hatalmas bicskával egy nő küzd a fokhagymás kolbász legyőzése érdekében ... Nagyon kellemes az az utitárs is, aki újságodat nyugodtan kikéri kezedből, olvassa s végül szórakozottan zsebrevágja Tótmegyernél. A vasúti éttermek legjelentősebb alkotása az étlapon szereplő vasúti titok ! Ez a titok egy élclíajla, amiről senki nem tudja, micsoda, az ára helyell egy kövér kérdőjel mosolyog ©lébed. Ha beugrasz, hoznak némi hideg felvágottal, mártást és zöldséget és nem úszód meg harminc koronán alul. Ne légy kiváncsi a vasúti éttermek titkaira. Nagyobb s megfejlhetetlenebb titok azonban előttünk az, miérl nem közöl a vasúti folyóirat magyar szövegel is. Végig Délszlovcnszkón magyarok élnek köztudomásúlag. Sokan nem értik az államnyelvei. Ezek számára teljesen hiábavaló dolog a vasúti fülkékben fityegő képeslap, amely a vasr úti utazást dicsőíti s ajánlja. A magyar ember szeret csavarogni. De hogyan csavarogjon, ha nem érti, merre hívják? A pozsonyi és a kassai vasutigazgatóság egy kis jóakarattal magyar szöveget is közölhetne folyóiratában. Aztán ill van a week-end-jegy intézmény. Nagyon jó intézmény, de egy nagy hibája van: ha történetesen hétfőn nem indulsz vissza délelőtt, a jegyed hiába váltottad meg visszafelé is, nem érvényes tovább. Az ember még hajlandó volna annyit elismerni, hogy igaza van a vasútnak, ha a week-end-jeggyel valaki nem indul haza kellő időben, akkor a jegy árát ki kelt pótolni az eredeti őszszegre. De miérl kell ilyenkor teljesen új jegyei váltani? E sorok írója egy hétfői napon tizenkét óra helyett félegykor kapott csak megfelelő vonalot visszafelé. Hétvégi jegyét nem fogadták el, de nem lehetett pótlólag rá sem fizetni, ellenijén teljesen új jegyet kellett váltania. Kétszeres árért szállította tehát a vasút. Ezt e sorok írója mcgfolebbczle Pozsonyiján s kérte vissza azt a pénzt, ami a vasútnak nem jár. mivelhogy egy személyt egyszerre csak egy tarifával lehet illetni az utazásért. Hosszú levelezés, számolgatás után, különféle paragrafusok után visszakapott e sorok írója harminc korona helyett rejtélyesen bél ötvenöt. Hogy miért éppen hét ötvenöt, az vasúti titok. E sorok írója csupán az igazságot kereste, helyette hétötvenet kapott, valamint tapasztalatot a bürokráciáról. Indokolást azonban nem. Ezek a legújabb vasúti történetek. (Unj) ■MtrowBwroiwMiin,'iBHi mrmmmaeoanumem Katolikus kulturelőadás a komáromi Legényegv estilelben. Vasárnap, f .hó 11-én igen magas nívójú szinelőadásban volt részük u komáromiaknak. A komáromi Mariamim kalh. liúinlernátus és kisszeminárium növendékei szinrehozlák Fr. Fickert Fredulph »A győnási titok áldozata című. örökbecsű 5 felvonó.sós drámai színművét. A drámai színműnek főszereplője Zárecky István VIII. o. np. volt. ki teljes tökéllyel, mély hatást kellően hozta színre a plébános nehéz szereljél A többi szereplők, névszerinti Lintner József. Kissik József, (törés Ágoston. Lelovics Ciprián. Burián Géza. Simon István. Ezegtédi Antal. Kovács Ferenc. Ciyőrv Miksa. Végli László. Hantos Ádám. Kabla .kínos. Szabadi János. Usányi Ferenc, Szabó János, Berta Ferenc, Pigler István, (iéczv Géza. Belucli Sándor Maslaiir Kálmán, Balhéim Sándor l'iuinlernátusi növendékek a drámai részeket megrázó élethűséggel, tökéletesen alaki lot Iák A derék műkedvelők nagy fegyelmezettséggel, a darabnak súgó nélküli, tökéletes előadásával példái mulatlak nagyon sok műkedvelőnek, hogyan kell egy darabol úgy előadni, hogy a közönség soraiban az az általános óhaj hangozzék el: mégegyszer megnézzük a gyönyörű darabol, mert régen nem volt részünk ily fegyelmezett. tökéletesen előadott játékban. A rendezés nehéz munkáját Lestár István dr. a Mariánum igazgatója látta cl, aki fáradságot nem kiméivé nagy szakavatotlsággal rendezte meg a gyönyörű színdarabot. A közönség óhajának engedve, a Mariánum növendékei vasárnap, f. hő 18-án délután I órai kezdettel a Katolikus Legényegyesület dísztermében ismét színre fogják hozni ezt az örökbecsű drámai színművet. — Az Együttműködő Hajózási Vállalatok (D. G T, M. F. T. R., B. L. és S. D.) a teherárufelvételt az öszszes dunai állomások egymásközti forgalmában megnyitották. — A MFTR. és a DGT. a Budapest—Mohács között közlekedő személyhajójáratokat ugyancsak megindították. HÍREK Talán tavasz lesz?... Nem merjük kérdezni, mert hátha elkiáltjuk . S a mai időkben úgyis könnyen hajlik a babonára az ember. De talán mégis... Talán mégis kibúvik a tavasz, már megjelentek a hóvirágok a gyom ö I esős kofát, kirakataiban. — igen szomorúak, sorvadtak s a korai ibolyával együtt legalább jó drágák is. — egyes téli kabátok lekerüllek. egyes tavaszi kabátok felkerüllek. több kabát viszont állandó maradt, tekintet nélkül arra, hogy a gazdája tavaszt érez-e, avagy még telel ...' 'Falán tavasz lesz, félve, óvatosan mondjuk, lalán csak játszik velünk ez a csalóka tavaszi fény, mert olyan sokáig húzódott, acsarkodóit alól,hogy azt keltett hinnünk, sohatöbbé meleg napok nem következnek ránk s beköszöntött a nagy jégkorszak ismét... Hogy tavasz lesz-c, vagy nem, az titok, a természet titka s a bölcs természet újabb időben annyi sokmindennel rászedett már bennünket, hogy nem merünk bízni hitegetésében. A bölcs természet nemcsak önmaga kajánságát mulatta meg, hanem kifordítgatta az emberek telkét is, kiteregette a kicsinyesség, ostobaság, nagyképűség. a lörletés,. a hiszékenység, az együgyű bizalom, a jóság és a roszszasúg. az egyszerűség és a sokrétűség, a kedvesség és a kedvetlenség minden kicsi részecskéjét, annyira megismertük egymást és a világot, hogy nem bizhalunk semmiben, még a tavaszi törvényben sem. Talán tavasz lesz, mondjuk egykedvűen s szétnézünk reggel, a felhőket s a búvö napot üdvözölve, aztán meleg kabátba havunk, befűtünk a jóöreg kályhába tovább. Kövér hópelvhckkel terhesek még a felhők. — Az evangélikus egyház böjti vallásos estje az elmúlt vasárnapon ■nagyszámú közönséget gyűjtött egybe, amely az egyház tanácstermét a hozzá csatlakozó hivatalos helyiségekkel együtt’zsúfolásig megtöltötte. — A „Keresztfán én üdvösségem“ kezdetű gyülekezeti ének után Jdnossy Lajos esperes mondott szivet-lelket megragadó megnyitó beszédet, amelyben a böjti szent idő igazi jelentőségét, a szenvedés és a kereszt hivatását világította meg az evangélium fényénél. — Boleman Iván őszinte átérzéssel szavalta Béry Gyula: Jézus imája“ c. drámai erejű költeményét: az Egyházi Énekkar pedig Petiid Sándor karnagy vezetésével Kapi Gyula: „Krisztus ártatlan Bárány“-^ adta elő és ugyancsak emelte a vallásos est áhítatát. — Ezután tartotta meg dr Jdnossy Lajos h. lelkész „Krisztus keresztje a jelenünkben“ címen hatalmas előadását, amelynek méltó megkoronázása volt Petrogalli Klára szavalata, aki Sántha Károly „Kereszt alatt“ c. szépséges költeményét adta elő olyan tökéletes interpretálással és finom színezéssel, hogy a lelki épülés valóban művészi élvezetté lehetett a szinte lélekzetét is visszafojtva figyelő és a kereszt titkában elmerülő közönség részére. — Most már nem is következhetett más, mint a Mi Atyánk, amelynek itnádságos csendje végül is az „Oh fő, vérző sebekkel“ kezdetű örökszép passiós ének buzgóságos eléneklésében oldódott fel és ezzel véget is is ért az Oltáregyesület rendezésében megtartott böjti vallásos est, amely igazi lelki gazdagodást hintett sok-sok ember életébe. — A katolikus nők egyesületközi bizottságának ülése. A komáromi katolikus női egyesületek bizottsága csütörtökön dr. Alapy Gyuláné vezetése alatt értekezletet tartott, melyen nagy számmal jelentek meg az egyesületek kiküldöttei. Az értekezlet legfontosabb tárgyai voltak a Karitászvasárnap megrendezése, amelyre 48 hölgy jelentkezett a gyűjtés lebonyolítására a templomokban. Majd a férfiak lelkigyakorlata ügyével foglalkozott az értekezlet, melyben meghallgatta Alapy Gyuláné elnökasszony előterjesztéseit és ennek nyomán beható eszmecsere támadt, melyben Biró Lucián tanár is résztvett. Az értekezlet kimondta, hogy a lelkigyakorlatok ügyét a legmesszebbmenő támogatásban részesíti. Az értekezlet a katolikus akció munkájának eredményessége mellett tanúskodott. — A Karitász elnöknője. A Karitász bizottság, mely hetenként ülést tart, amelyen letárgyalja a segélyt igénylő kérelmeket, dr. Kövdry Józsefné urhölgyet választotta meg elnökéül, aki eddig is ritka iigybuzgósággal dolgozott a nemes cél érdekében. — Az első szalonkazsákmány vidékünkön. Március hó negyedikén Naszvad mellett a Vág hullámterében lőtték vidékünkön az első szalonkát. Az a körülmény, hogy ilyen korán, már március elején megjelentek a szalonkák, biztos jele a tavasz kora érkezésének. — Adomány a Karitásznak. Pusztelnik Testvérek, füszerkereskedők a Karitásznak 50 csomagot adományoztak, amelyekben egy kiló finom liszt, egynegyed kiló kávé és pótkávé van. A kegyes adományért, mely husvétkor lesz kiosztva a Karitász szegényei közt, ezúton nyilvánítja hálás köszönetét a Karitász vezetősége. — A Szociális Missziótársulat magyar-komáromi szervezete a városháza nagytermében 1034. március hó ld-án pénteken d. u.6 órakor szabadegyetemi előadást rendez. Előadó dr. Berta Orbán bencéstanár. Előadásának cime: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. A rendezőség minden érdeklődőt szívesen lát és szeretettel meghív az előadásra. — Következő előadás március hó 22-én lesz. Előadó dr. Hegedűs Zoltán Előadásának cime: Madách lelke. — Adomány. A Komáromi Első Hitelintézet 200, azaz kettőszáz koronát adományozott a Komáromi Jótékony Nőegylet javára. Hálás köszönetét mond ezen jótéteményért a vezetőség. A „lovagias“ férfiak. Rossz dolguk van a komáromi nőknek. Az eheti rendőri krónika egész seregét jegyezte fel az asszonyverési eseteknek Komáromban. Valenta Ödön munkás közös háztartásban élt Gelcta Ilona nevű munkásnővel. Újabban állandó volt közöttük a veszekedés, amire Geleta Ilona kijelentette, hogy elhagyja társát. Valenta ebbe nem akart beleegyezni, fenyegette az aszszonyl, majd többszöri hasztalan hívás után úgy elverte, borg/ orvosi segítségben keltett részesíteni. Valenta azzal is megjengegette az asszonyt, hogy aggon veri Valentál feljelentették a járásbíróságnál. Hchorovszky Gyula, a munkásház egyik lakója pörpatvarba keveredett szomszédasszonyával, Valkó Jánosnéval, akit véresre vert * életveszélgcsen megfenyegetett. Ok: családi ügy. — D. Ferenc munkás szintén rossz viszonyban élt a feleségével s valahányszor a felesége anyai örömök előtt állott, mindig öszszevesztek. Most is hasonló körülmények közé került az asszony s ez a férjet annyira idegesítette, hogy agyonveréssel fenyegette meg a feleségét. Az asszony a rendőrségnél keresett segítséget. Ugyancsak nőkkel akadt baja B. Zoltán nevű fiatalembernek is, aki egy nőismerőse ablakait mind beverte, bosszúból. A bosszúálló fiatalembert idegen ingó vagyon rongálása miatt jelentették föl.